Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-01-28 / 5. szám

4 Budapest, 1920 január 28. Negyvenmillió helyett huszonhatmillió Egy esztendő, amikor senki sem fizetett adót — Miért nincs pénz a város kasszájában Hosszú hetekbe telik még, amikorra az 1920. évi költségvetés a maga teljességében a főváros tanácsa elé kerülhet. A munkálatok javában folynak és ezeknek a munkálatoknak tulajdon­kénem célja a minden vonalon valló redukció, így is éppen elegendő idő lesz megismerni azt a szomorú anyagi helyzetet, amelybe a főváros háztartása háborún és forradalmakon át jutott. Az unalomig ismeretesek már azok az okok, amelyek a fővárost önhibáján kívül a deficit el- mierüléssel fenyegető posványába juttatta. Még mindig akadnak azonban uj és eddig ismeretlen jelenségek, amelyeknek számitásbavétel’e súlyo­san esik a latba, amikor a főváros tanácsának felelősségét kutatjuk. Emlékezetes még, hogy az egykori való köz­gyűlés, amikor már minden jövedelemi okozó eszközt kimerített, egyik legutolsó tényeként, a községi pótadónak 33 százalékról 45 száza­lékra való felemelését határozta el. Azután jött a hamar kimúlt néptanács, amely szintéin tol- dozni-foldozni kívánta a főváros anyagi hely­zetét és többek között a pótadó felemelését: ter­vezte, olyan mértékben, amint azt a még fenn­maradó deficit megkívánta volna. A néptanács tervezgetéseibői persze semmi sem lett, a pót­adó maradt 45 százalék, ami azonban még ennél is szomorúbb, a múlt esztendőben ezt Sem le­hetett behajtani. Az adókra általában 1919-ben nagyon rossz idők jártak. Alig tehetett belőlük valamit be­hajtani. E tekintetben nem volt különbség az állami adók és a községi pótadók között. Nem is lehetett ez másként, almikor a kornmün világ- csalásai között a legnagyobbak közé tartozott az adók eltörlése. Ez az ordító parasztfogás tulajdonképpen a legnagyobb csalás volt az adózó közönséggel szemben is, amelynek más oldalról viszont a bőrét nyúzták le. Elengedték az adóját, de elvették vagyonát, házát s minde­nét, még az élete nyugalmát is. A parasztfogás azonban a fővárosnak is sokba került, amint az most derül ki. Most készült el ugyanis az ösz- szehasonlitó kimutatás az 1918. és 1919. év fo­lyamán befolyt állami és községi adókról, ame­lyet a Fővárosi Hírlap-nak csak az alábbi sokat mondó számokban van alkalma ismertetni: Állami adóbevétel: az 1918. évfolyamán ... 3 3 619.453 korona 86 fillér az Í919. „ „ ... 117,800,826 „ 08 „ 1919-ben kevesebb ... 2'j5,818.627 korona 7ó fillérrel Nem kell külön magyarázni, hogy mit je­lent az állam háztartásában az, ha háromszáz- millió helyett csak százmilliót tesz ki az adóbe­Kötelező szavazás a községi választáson Győzelemben bízik a keresztyén blokk A keresztény nemzeti egyesülés pártjának fővárosi bizottságai legutóbbi ülésén foglalkozott a községi választás előkészítésével. A pártnak az a véleménye, hogy a keresztény blokknak min­den erejét meg keli feszítenie, hogy a községi választáson győzelmet arasson, mert Budapest olyan rendkívül fontos pozíció, amely minden fáradságot és áldozatot megér. A párt egyik vezetője egyébként erről a következő informá­ciót adta nekünk: — Föltétlenül részt fogunk venni a községi vá­lasztáson, sőt minden erőnket megfeszítjük, hogy győzelmet arassunk. A győzelem minden előfelté­tele megvan a kezünkben s ha nem támaszkodnánk másra, mint arra a hangulatra, amelylyel a lakos­ság a főváros eddigi politikája iránt viseltetik, már akkor is bizonyos volna a győzelmünk. De e nélkül is bizonyos, hogy1 a lakosság többsége velünk van. Tudjuk, hogy rajtunk kiviil a szocialisták is be fog­vétel, vagyis jövedelmének e legfontosabb for­rása a rendesnek egyharmadára apad. Eziek után, az állami arányszámot véve ala­pul, az összehasonlítás látszólag még a főváros javára üt ki, ahol is a következőként fest a szo­morú kimutatás: Községi adóban Házbér- krajcárban korona | till. loro ;a |fill. az 1918. év folyamán ............... EZ lui9. „ ,, ... 29.350.4S7 26,087.529 Öl 13 7,418.819 6,451.?29 55 38 1919-ben kevesebb ....................j 3,262 . 58 38 964.120 27 A kimutatások helyes értelmezéséhez a kö­vetkezőket kell megjegyezni: 1. az állami adóbevételben a jövedelem-, va­gyon- és hadiinyereség-adóban eszközölt befize­tések is bennfoglaltatnak, ami még szomorúbbá teszi a helyzetet; 2. hasonlóképpen rendkívül kedvezőtlen a községi adóbevétel. Föntebb azt mondottuk, hogy az összehasonlítás látszólag a főváros, illetve a községi adó javára üt ki. Látszólag igy is van, mert amíg az 1918-iki az állami adóbe­vétel úgy aránylik az 1919-<ikihez, mint 3:1-hez, addig a községi adó 29 millióból csak 26 millióig apadt le. De hozzá kell vonni ehhez azt, hogy az 1919-ik évben befizetésre kellett volna kerül­nie annak az 1918. évi különbözeteknek, ame­lyek a községi adónak 1918. évi junus 1-ével kezdődő hatállyal 33 százalékról 45 százalékra történt felemeléséből keletkeztek, De még in­kább súlyosabbá teszi a helyzetet, hogy az egész 1919. esztendőben már 45 százalék lett volna a községi adókulcs. Ha tehát az 1919. esztendőben a főváros adóbevételei normálisak lettek volna, akkor nem huszonhat, hanem negyven milliónak kellett volna községi adóból befolyni, ami azt jelenti, hogy a főváros ez;en a téren is nem egészen kétharmadrészben jutott hozzá jogos követeléseihez. A fővárosnak községi adó­ban való kinnlevősége tehát egy év alatt mint­egy tizennégy milliót tesz ki. Kell-e még ezek után is sokat bizonyítgatni, hogy a főváros anyagi romlása tulajdonképpen csak technikai fennakadás és nem maga a csőd? Hiszen1 egy ötödféiéves háború, egy néptanács, egy bolsevizmus, egy román megszállás sebeit kell gyógyitgatnunk. Ugyanakkor az állam 180 millióval tartozik a fővárosnak, az adózó közön­ség pediig egy esztendő alatt 14,000.000 koroná­val maradt adós. Leliet-e ilyen körülmények kö­zött háztartást vezetni? nak jutni a törvényhatóságba, de abban, hogy a többség a mienk lesz, egy pillanatig sem kétel­kedünk. ' i — És a régi pártok?-— A régi pártok nem számítanak. Amint az országos politikában nem számítanak, úgy ,a város- politikában sem. Hol van a munkapárt, a 'független­ségi párt, Vágy' a demokrata párt? Elvesztették lá­buk alól a talajt, sí ha Budapestem — különösen a demokraták — kísérletet is tennének a föltámadás­ra, nincs reményük, mert az uj választók tö­mege nincs velük. — Mikorra remélik a községi választást? — Eljártunk a miniszterelnök urnái,, arra kérve öt, nevezzed ki kormánybiztost a főváros élére s egyben rendelje el a községi választásokat, még pedig minél előbb, lehetőleg egy hónapra a nemzet­gyűlési választások után. A miniszterelnök ur a legteljesebb mértékben átlátta kérelmeink alapossá­gát és jogosságát s megígérte nekünk a kormány­biztos kiküldését az átmemreti időre s- megígérte a községi választások mihamarább való kitűzését is. Természetesen a mi álláspontunk az, hogy a községi választáson is, kötelező legyen a a szavazás. Ha a nemzetgyűlési választásokon mindenkinek szavaznia kell, akkor szavazzon mindenki a köz­ségi választáson is: Budapest szempontjából éppen olyan fontos ez a vál.aszás, mint az egész ország szempontjából a nemzetgyűlési választás. Egy te­kintetből még fontosabb. Addig, mig az országos választásokon eddig is részt vett a választók nagy tömege, Budapesten a községi választás úgyszólván formalitás volt. A íörzsfőnökök beterelték bizalmas híveiket, azok le is szavaztak az előre összeállított listára, de a nagyközönség egy csöppet sem érdek­lődött aziránt, hogy kik is képviselik a főváros tör­vényhatóságában, Panaszikodott, szidta a fővárost, szidta a tanácsot és a közgyűlést, de — nem szava­zott. És ebben nemcsak a közönség a hibás, hainiem a régi rendszer is, amely mindent elkövetett, ne­hogy felköltse a közönség túlságos érdeklődését. A kőtelező szavazással vége szakad ennek a hajdani állapotnak. Mindenkinek nyilvánítania kell a véle­ményét, mindenkinek meg kell jelennie az urnák előtt, úgy hogy egyrészt a választás eredménye csakugyan kifejezője lesz a lakosság akaratának, másrészt pedig lehetetlenné teszi a régi törzsíőnök- rendszer erőszakoskodásait és mesterkedéseit. — Kész városi programmjai van már a pártnak? — Még nincs formába öntve a programmunk, de már készül. Uj Budapestet akarunk! Szorgalmasan tanulmányozzuk a múltra vonatkozó összes adato­kat, hogy tanulságot meríthessünk azokból a ijö- vőre. Mi igen nehéz feladat előtt állunk, mert n e- k ü n k embereket kell nevel n i, hiszen eddig ki voltunk zárva a fővárosi törvényhatósági életből. Nem szabad csudálkozni azon,' ha mi nem is ismerjük annyira a városi politika minden íforté- lyát, mint a régiek, hiszen bennünket nem engedtek oda, ahol ezeket az: ügyeket irányitoták. Úgy ter­vezzük, hogy a várospolitikába nagyobb mértékben vonjuk bele a főváros tisztviselőit, mint azelőtt, mert a tisztviselőknek megvan a ta­pasztalatuk, azonkívül a mi szempontunkból a fővá­ros tisztviselőinek Mhyomo része megbízható em­ber, akiknek ugyanazok a törekvéseik, mint nekünk. 0$gMém&K, s ® » Előfizetőink hoz! Tisztelettel felkérjük hátralékos előfizetőinket, hogy a megújításról sürgősen gondoskodni szíves­kedjenek, nehogy a késedelem miatt a lap küldésé­ben fennakadás történjék. A Fővárosi Hírlap előfizetési) ára: Egész év to ...............................80 korona. Fé l évre ...........................40 korona FŐ VÁROSI HÍRLAP kiadóhivatala. Gondoskodnak Budapest lisztjéről. Buda­pest lisztje érdekében, amellyel az utóbbi idő­ben annyi baj volt és amely tekintetben még ma sem kielégítők az állapotok, igen erélyes intézkedések vannak folyamatban, úgy hogy a legközelebbi jövőben e tekintetben jelentős ja­vulás várható. A kormánynak tudomására ju­tott ugyanis, hogy a vidéki malmokban igen sok vám-liszt van felhalmozva, amelyet kéz alatt, természetesen magas árakon, hoznak for­galomba. Ugyanakkor a malmok elfogadnak nagymennyiségű gabonát őrlési tanúsítvány nélkül, ami módot ad a termelőknek arra, hogy a fejadagot messze felülmúló liszthez jussanak és azt a hatóság megkerülésével eladhassák. Vannak 'egyes vidékek, ahol az őrlési tanúsít­vány már teljesen kiment a divatból. A kormány gyorsan és csendben intézkedett. Térfy kor­mánybiztos rekviráló közegei jelentős karhata­lom közbenjött;ével a múlt napokban az egész ország területén rajtaütöttek a malmokon és a molnárok tulajdonában levő vámlisztet és az őr­lési tanúsítvány nélkül a malmokba szállított gabonát teljes mennyiségében — természetesen a maximális áraknak premium nélkül való meg­térítése ellenében — elrekvirálták. A rekvirálás már megtörtént, de annak eredménye ezideig ismeretlen, bár az kétségtelen, hogy az igy

Next

/
Oldalképek
Tartalom