Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-01-28 / 5. szám

2 Budapest, 1920 január 28. pénzzé tehetjük!. Ehhez még azt is hozzáteszem, hogy a főváros kölcsönkötvényei óvadékképes papírok, teljesen adó- és illetékmentestek és ami ma igen fontos lombardirozásra is felhasz­nálhatók lesznek. * A főváros uj 200 milliós kölcsönének kötvényei óvadékképes és pupilláris biztosítékul is felhasznál­ható értékpapírok és azok, valamint kamatszelvé­nyeik az 1916. évi XXXI. törvénycikk lépteimében teljes adó-, bélyeg- és illetékmentességét élveznek. Ä főváros arra is kötelezte magát, hogy a kölcsön- kötvényeket a budapesti tőzsdén és szükség eseten a külföldi tőzsdéken is jegyeztetni fogja. Utóbbira azéirt van szükség, mert a főváros kölcsöne iránit a külföldön is igen élénk érdeklődés mutatkozik és bizo­nyosra vehető, hogy a külföldről is tekintélyes ösz- szegeket fognak a kölcsönre jegyezni. Itt említjük meg, hogy a főváros 1918. évi 150 milliós kölcsönét annakidején hétszeresen (túljegyezték, amennyiben arra egy milliárdnál jóval többet jegyeztek a buda­pesti és külföldi aláiróhelyeken. Körséta a városilázán Választási vakáció sok munkával — Édes Endre és Szabó Sándor a hét hősei — Wifdner és Buzáth tanácsnokok tartós szabadságon Szombat van: az egész városháza egy (készülő­désből áll. Mindenki a választásokról beszél, oda van kirendelve a tisztvielői kar apraja-nagyja. Szinte, sértés, ha valakit kifelejtettek a sorból, vagy nem jutott már misszió. Ki törődik ebben a nagy ké­szülődésben. az unalmas napi dolgokkal, kit érdekel ma, hány milliós deficit lesz a költségvetésben és hogy milyen, magasra szabják maiid a kórházi ápolási dijakat? Még az uj kölcsön az, amiről imitt-amott mégis csak szó esik, bár mindenkinek az a vélemé­nye, hogy ha semmi ui nincs a nap alatt, akkor az már igazán nem tartozik az újdonságok, sorába, hogy a főváros kölcsönt vesz föl. Az igazi szenzáció, hogy a főváros kormánybiztost kap és hogy a kormánybiztos már ott is dolgozik a Ger- lóczy-utcai fronton, az ügyészségen, még nem ter­jedt el szélesebb körökben. A tanács tagjai már tud­nak róla és a tanácsnoki szobákban el-elhanngzik S i p ő c z Jenő dr. neve, de nem beszélnek róla han­gosan, hátha még elmúlik tőlük a keserű pohár. Az elvi viták e tekintetben elnémultak, hiszen úgy kifej­tették, úgy meghányták-vetették már a dolgot, az érvek olyan hadseregét vonultatták föl, hogy nem csoda, ha üres már az arzenál. De meg ha már amúgy is jön a kormánybiztos? Mire valók akkor az érvek? Nagyobb emióciót ezenkívül csak a polgár- mesternek egy kijelentése keltett a héten. a tanács tagjai körében. E szerint a polgármester álmai között nagy szerepet játszik az osztrák mintára szervezett laikus tanács, amely előbb, amig a laikusok belenevelődnek a köz- igazgatásba, tisztviselőkkel fölhigitva, mint vegyes tanács működnék. Mindez természetesen még a jövő zenéje, de sikerült máris a legélénkebb ellenszenvet kelteni. Nem is csoda, hiszen a magyar és budapesti közvélemény épen eléggé undorodik mindattól, ami ma Becsben történik és a laikus tanácsból is elég mutatványszámot kaptunk a proletárdiktatúra idején, amikor Weiss Károly, Biermanti István, Rejtő Vilmos, Székely Márton; Schift Rezső, Bo­kányi Dezső meg a többiek garázdálkodtak, mint laikusok, a városházán. Ezzel aztán, elég is volt a laikus uralomból és igen valószínű, hogy a nemzet- gyűlés, ha a fővárosi törvény revíziójára kerül a sor, nem fogja valóra váltani a polgármester álmát. Sajnos, a városházán ma a leglátogatottabb hely, egyben a legfélelmetesebb is a tiszti főorvosi hivatal, ahol a spanyol járvány ellen vezetett küzdelem főhadiszállása van. Ma Szabó Sándor dr. főorvos, Végh János dr., a helyettese és a tisztiorvosi kar a legfontosabb személyek Budapesten. A hadijelenté­sek egyelőre, fájdalom, meglehetősen nyugtalanítóak és maga a főváros is pesszimista, mert nemcsak a beegség) veszedelmíösségét kell a mérlegelésnél ;a serpenyőbe dobni, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy az időtlen idők óta tártó rossz táplálko­zás miatt Budapest lakossága testileg lie gyengült. Ma — mondom — Szabó főorvos a legfonto­sabb ember, de tegnap még Édes Endre helyettes tanácsnok volt az, aki a választásokat intézte mérhe­tetlen szorgalommal, kitűnő munkával. Az ő nagy ér­deme. hogy a bonyolult választási technikában nem voltak zavarok. A titkos szavazás premierjének ö volt a rendezője és hsa. ő nincs, akkor a politika pri­madonnái hiába énekeltek volna a kortestanyákon, sohse lett volna követ belőlük. Van azonban még egy szomorú újság, a tanács két tagja súlyos beteg, az egyik Wild ne r Ödön dr. tanácsnok, aki már hetek óta szabadságon van. Súlyos idegbajjal ápol­ják a Szent Jánosi-kórházban, de már jelentékeny ja­vulás állott be állapotában úgy, hogy nemsokára el is hagyhatja már a kórházat. Pihennie kell majd még, de egészségét máris teljesen megmentették. A másik beteg Buzáth János dr. tanácsnok, aki hat heti szabadságra ment a napokban, amely idő alatt szívbaját gyógyittatja Balatonfüre- den. A két beteg tanácsnok távollétét 'kétségkívül megérzi a taács, mert nemcsak két legkiválóbb tag­járól vari szó, de egyben betegségük révén a ta­nácsból hiányzik a íi§ g's z éj] slő bb bal­szárny 'és a (legszélsőbb (jqbbszärny. Erre a két színre pedig igazán nagy szüksége van a színtelen tanácsnak. Ni mindent emelnek? Tavaly és ma — Beszedik a közlekedési adót Az átiratási dijak SltmMcs Szilárd tanácsnok nyilatkozata A Fővárosi Hírlap már több Ízben meg­emlékezett arról, hogy a főváros minden módot meg­ragad jövedelmeinek szaporítására és minden törek­vése abban kulminál, hogy háztartási mérlegét a normális keretekbe visszavezesse. Ennek a lapnak hasábjaim tette meg első nagyon erélyes nyilatko­zatát Bódy Tivadar dr. polgármester, iíöpolgánmes- terhelyettes, amely nyilatkozatban a polgármester mán körülbelül megjelölte mindazt ia| forrást, ahol a főváros jövedelmeinek fokozását reméli. Ma még tulajdonképen teljesen kialakulatlan ez a kép, de nagyjában és eglélszében máris ismerjük, hol keresi a főváros anyagi helyzetéinek javítását. Ebben az órában mindenesetre érdekes az össze­hasonlítás, hogy mely területien és milyen módon akart a főváros jövedelemtöbbleteket elérni a múlt forradalmi esztendőben és az idér^ amikor mindenki és minden intézmény a konszolidáció felé törekszik, íme a két terv hozzávetőleges vázlata; Tavaly: Az idén: A községi pótadónak' 45°/0-ról lOO^n-ra vaió felemelése, ami 38 C5°/0-ot tett volna ki. A községi pótadónak még meg nem határozott mértékben való felemelése. A jövedelemadó 4c°/n-os meg- pótlőkolása IS fnillió évi többlet­bevétellel. A jövedelemadó később meg­határozandó megpótlékolása. A vagyonadó meg^ótlékolása. Ötmilliós többlet.­A házhéradó átengedése a fő­városnak, évi 20—25 millió ko­rona jövedelemmel. A házbéradó átengedése. A telekértékadónnk ,/t°/[l-ró1 1% ra való emelése 10‘millió jőve delem-többlettel.­A vizdijak felemelése 2O0°/o-kal. A vizdijak felemelése. A háziszemét fuvarozási l ilé­kéinek 100/o-os emelése. A háziszemét fuvarozási dijai­nak emelése.------ •’ ____ A villany- és gáz árának fel­emelése. A közlekedési adó beszedése.­A ntaci és csarnoki dijak, vágó­dijak, mázsadijak stb. emelése.­A városi vámok tízszeresre való emelése. ~ A telekátirási dijak 1%-ról 11/a°/ora való felemelése, az építési engedélvek és műszaki eljárások dijainak fokozása. Az újonnan való emelések során tömegesen, van­nak olyanok, amélyek már február 1-én óletbelép- nek. Ezekre vonatkozólag S t a n k o vies Szilárd, a pénzügyi ügyosztály vezetője a következőket mondta a Fővárosi Hirlap munkatársának: __ A tanács csütörtöki üléséin kimondotta:, ho gy be fogja szedni a közlekedési adót mindéi* jármű után. Ismeretes, hogy a főváros máris szedi a közlekedési adót a Budapesti Egyesített Városi Vasutak jegyei után, február elejével pe­dig minden vonalon megkezdődik a közlekedési adó) behajtása. Adót fognak fizetni: a helyi hajók jegyei utálni, a siklón, fogaskerekűn, bérkocsikon, magánfogatok, automobilok, stb. után. A közle­kedési adónak a Budapesti Egyesített Várost Vasutak jegyei után való szedését — mint is­meretes — még Batthyány Tivadar gróf bel­ügyminiszter tiltotta ‘el, a közlekedési adónak egyéb) közlekedési eszközökre vonatkozó részé­ről azonban ez a miniszteri rendelkezés nem vonatkozott. A tanács azonban a múlt évben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a villa­mosok adója nélkül a többi nem jelentene olyan* jövedelmet, amelyet érdemes lenne beszedni. Ez veit az oka annak, hogy a közlekedési adóra tulajdonképpen csak most kerül a sor. Az adó beszedése nagyjában és egészében, ^z eredeti terv szlerint történik meg. Változás mindössze a taxaméteres jármüveknél lesz, abból az egy­szerű okból, hogy a. taxaméterek legnagyobb­részt el vannak romolva. Eredetileg utanként kellett volna az adót fizetni és pedig fegylovas kocsinál! 40 fillért, kétlovasnál 70 fillért és auto­mobilnál 1 koronát Most azonban a taxaméte­res bérkocsik és automobilok is évi pausál-ösz- szeget fognak fizetni épp'en úgy, mint a magán­fogatok és magánautomobilok. — Ugyancsak február elejével lépnek életbe az uj városi vámok is, amelyeket — mint azt a Fővárosi Hirlap már ismertette — tázszereseü, emelünk. Február ‘elsejével a magasabb piaci helypénzeket is megkezdjük szedni és most dol­gozik a közélelmezési ügyosztály is a vásár- csarnoki helypénzek, a vágódijak, közvágólűdi egyéb dijak, mázsapénzek stb. fölemelésén. — Fel fogjuk emelni a telekátirási dijakat is és az erre vonatkozó szabályrendelet-teirVeze- tünket már fel is terjesztettük a kormányhoz1. A kormány most tárgyal ebben a kérdésben, de a tervezetet ezideig még nemi hagyta jóvá. Amig a jóváhagyás megtörténik, addig is az eddigi 1 százalékos kulcs helyett 1 és fél százalékos kulcs szerint szedjük a dijakat. Sajnos, ma, amikor ingatlanforgalom úgyszólván nincsen, ez nem j'elent valami különös jövedelem-szaporula­tot a főváros számára. Emelés és újabb emelés, uj adó, uj teher minden vonalon, azt kell kiérezniink S tankovics Szi­lád tanácsnok nyilatkozatából is. A budapesti ember terhei mérhetetlen rjrátiiyolkban szaporodnak, mert végeredményben a vizának emelésiét a háziúr, a vá­rosi vámok emelését a kereskedő, a közlekedési adót a fiakkeros hárítja át a polgárságra. A fővá­ros deficitjét senki más, mint a polgárság fogja meg­fizetni. Borbély-háború Aki vasárnap borotválkozik: «bűnsegéd« Mindnyájan tudtuk, hogy valami van a levegő­ben. Hetek óta puskaporszagot szimatoltunk. Az egyik azt mondta; koinmunisa-merénylet készül. A másik úgy vélekedett, hogy a csehek akarnak betörni Nyu­gat-Magyar országba. Hát persze}. hogy valami volt a levegőben; ime itt az eredmény. A kommunista- merénylet elmaradt, a csehek is méggondolják, hogy kikezdjenek-e Horthy ié!s Lehár vitézeivel, de a bor­bély háború már kitör t. ők csinálták a puskaporszagot. Históriai sorneimdben előadva a. dolgokat; február 16-án még H egyes halmy kereskedelmi minisz­ter kiadott egy rendeletet, amely a borbélyüz­letek záróráját szabályozza. E szerint a bor­bélyüzleteknek és a rokonszakmák (pedikür, mani­kür, hölgyfodrász stb.) boltjainak Budapest területén szombat este 9 órától a hétfőn reggeli nyitásig sziine- telniök kell. A mesterek bele is nyugodtak ebbe, de nem a közönség, amely, ha vasárnap kilenc óráig nem ébredt föl, még sem akart az egész ünnepejv szőrösen szaladgálni. Hiába, egy ilyen kereskedelmi miniszter soha sem tudja megettem, mit jelent egy másnapos szakáll. A vasárnapi vizűtek, iininiepi ebé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom