Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1920-12-22 / 52. szám
í } 2 » Budapest, 1920. december 22. vannak is, rém élbe tő leg nem teremtenek olyan befejezett helyzetet, amely útját vágná a jobb belátásnak1. A jobb. belátásnak, amely műidén valószínűség szerint be íog következni. _____ Négy uj költségvetés Az állatvásárok és kSzvágóhidak huszonnégy- milliós tiszta jövedelme A tanács négy uj költségvetéssel készült el, amelyeket legközelebb bizottsági tárgyalásra visznek. Ezek a következők: Budapest székesfőváros vegyészeti é ,s élei ni i s z e r vi z s g á 1 ő intézet 1921. évi költségelőirányzata; a vásárcsarnokok 1921. évi költségelőirányzata; a székesfővárosi -állatvásárok és k ö z- vágóhidak 192^1. évi költségelőirányzata és az állategészségügyi telep 1921. évi költségelőirányzata. A vegyészeti intézet költségelőirányzatát R ö zsén y i igazgató terjeszti elő. E szerint a vegyészeti intézet még az idén k o m o'l y j ö v e d e 1 m e t hozott a fővár o s- n a k, 1921-ben már csak mintegy másfélezer koronával lesz a bevétel több, mint a kiadás. 1920-ban 757.260 korona bevétellel szemben 529.214 korona kiadás állott szemben, a jövő évben pedig 916.200 korona bevételre és 914.795 korona kiadásra van kilátás. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ideivel szemben a bevételek csak 158.940 koronával, a kiadások pedig 385.581 koronával szaporodtak meg. A vásárcsarnokok is aktiv „vállalat“ még ma, de szintén igen erősen hanyatlik a jövedelmezőség. 1920-ban még 3,105.998 korona, 1921-ben pedig csak 425.743 korona fölöslegre van kilátás. Jövőre a csarnokok tízmilliós b u d g e 11 e 1 fognak dolgoz n i, bár a bevételek az idén is meghaladták a nyolcmilliót, a kiadások azonban csak százezer koronával haladták meg a három milliót. Ez az óriási különbség .a Jáadás'n.k, horribilis megnövekedése, miatt állott elő, Például maga a csarnoki üzem kiadásai kerek két millióval emelkedtek, a gépüzemé pedig egy millióval, a raktáraké mintegy háromnegyed millióval. Az állatvásárok és közvágóhidak mérlege, igen örvendetes. A vásárdíjak például Így alakulnak: .1920 1921 Marhavásár: 2,688.000 5,526.000 Sertésvásár: 3.191.928 6,853.618 fölösleg: 5,879.928 K 12.379.618 K Vagyis a sertésvásár jövedelmezőségé a jövö esztendőben csaknem hét millióval f o g emelkedni az ideivel szemben. A szarvasmarha-közvágóhid fölöslege mintegy 300.000 koronával, a sertésvágóhidé pedig több, mint kétmillióval szaporodik az ideivel szemben. Vagyis az 1920. l vi 8,730.069 korona összes fölösleggel szemben 1921-ben 12,016.819 korona fölösleg fog befutni a főváros pénztárába. Ennek a költségvetésnek, tehát a jövőre a< két összesített tételből húsz o n n é g y m i 11 i ó i n é g y s z á z e z é jkor o n a lesz a fölöslege az 1920. évi 14.6 millióval szemben. Mindenesetre szép költségvetés, amely jövőre t i z m i 11 i ó v a 1 többet hoz a főváros konyhájára. Az állategészségügyi telep szintén fölösleggel dolgozik, dacára annak’ hogy a '•tép- és gyári üzem kiadásai félmillióval emelkedett, de emelkedett minden más kiadási tétel is. Igaz, hogy a fölösleg 1918-ban még 438.176 korona volt, amely az idtn 3516 koronára süllyedt, de jövőre a várt emelkedés 64.129 korona lesz. A telep különben a mai viszonyok között nem dolgozik valami túlságos budgettel, mert kiadásai 2.56 millió, bevételei pedig 2,62 millió körül forognak. Uj és hasznait ZSÁKOK és PONYVÁK Telefon : 81-18. vétele és eladás; KLEIN SÁNDOI VI., Eötvös-utca 8 Szénterületet kínálnak a fővárosnak A fővárosnak megvételre fölajánlották a Pilis;- Vörösvár határában lévő gróf Karácsonyi-féle területeket. amelyekben az ajánlat szerint lignit és dús szénerek vannak, amelyeknek kitermelése rentábilisnak ígérkezik a fővárosra nézve. Hogy a gróf Karácsonyi-féle ''területekben csakugyan íöltalállia- tók-e azok a dús szénérek, azt majd a geológus szakértők és a fúrás-próbák fogják megállapítani. Egyelőre úgy áll a dolog, hogy a nagy rizikóval járó fúrási-próbák sok pénzt emésztenének föl és a mai nehéz pénzviszonyok mellett a fővárosnak nincs pénze sem íuráspróbákra, sem szénterületek vásárlására. Egyébként még a főváros geológus- szakértője sem készült el véleménye« jelentésével. Az. hogy a fölkínált területek szenet tartalmaznak, arra van bázirozva, hogy -ezek a területek a Pestvidéki Köszénbánya Részvénytársaság szénmedeu- oé.iével határosok. Viszont, ha ezek a területek csakugyan olyan .szén-gazdagok lennének, mint amilyennek az ajánlattevők ígérik, iáikkor a. Restvidéki Kőszénbánya r.-t. egészen bizonyosan már rég megszerezte volna. Egyébként nem új dolog, hogy a városházán szénbányavásárlással foglalkoznak. Még 1917-ben vetődött föl az az idea, hogy a főváros szénbányát vásároljon. Az ideát az adta. hogy a szénárak gyors tempóban emelkedtek és mivel a főváros üzemei é.s intézményei, a vízművek, az ‘elektoromos telepek, újabban a gázmüvek is, továbbá a kórházak, hivatalok és iskolák nagymennyiségű hazai szenet fogyasztanak: a szénárak íolyton-folyvást való változása rendkívüli módon befolyásolta különösen az elektromos telepek és a vízmüvek üzemköltségeit. A városházán tehát kiadták a jelszót, hogy az elektroj- mo.s telepek és vízművek gyártási kalkulációit valamiképpen függetleníteni kell a szénpiac áringadozásaitól. Ennek a iiiggetlenitésnek pedig csak egy módja lett volna, az, ha a főváros a közelben szénbányát vásárol. A főváros közelében csak egy alkalmas .szénbánya van: a Pestvidéki Köszénbánya r.-t. birtokában lévő pilisi bányák, amelyek ez időszerűit a vízművek szénsziikségletét látják el. Ezeket a bányákat a háború derekán a főváros könnyűszerrel és aránylag olcsón megszerezhette volna. Ezek a bányák ugyanis belga részvényesek kezében vannak. A belga részvényesek az akkor még bizonytalan kimenetelű háború idején szívesen belementek volna, hogy a főváros megvegye a bányákat. sőt az állam is segítségére lett volna a fővárosnak a bányavásárlásban. A városházán ezek ellenére sem mertek belemenni a bánya megvételébe. Tárgyaltak róla sokat és addig tárgyaltak, amíg egy napon arra. ébredtünk, hogy. elvesztettük a. háborút. hogy a belgáik is a győzök .entente-jében vannak és hogy a Pestvidéki Kőszénbánya nem eladó többe. Pedig, ha a főváros megvásárolja a pest- vidéki szénbányákat, igazán jól jár vele. Képzeljük el. hogy mit jelentett volna a fővárosra nézve, ha a mai nehéz 'széntermelési viszonyok és szállítási nehézségek mellett a főváros közvetlen közelében egy szénbányával rendelkezik Budapest, mely a vízműveken kívül esetleg ellátta volna az elektromos müvek szénsziikségletének jórészét is. Régente az volt a kifogás a pilisi bányák ellen, hogy berendezésük nem elég modern, hogy a viz időnként elönti a bányát és jóidőre megakasztja a szénkitermelést. A másik panasz az, hogy bár e bányák szene jóminöségü, de sok benne a pala. Ezek a Kifogások azonban olyanok, amelyeket a berendezések modernizálásával eliminálni lehetett volna. Tisztára pénzkérdés volt, hogy a termelést megduplázhassuk, az üzemet kifejlesszük é.s a bajokat eltüntessük. A Pestvidéki Kőszénbánya r.-t. igazgatósága most máiéi is követ és pedig eredménnyel követ el mindent a termelés fokozása érdekében. Maga a bánya pedig nem eladó. A főváros legalább nem rendelkezik azok fölött a tőkék fölött, amelyekkel a pestvidéki bányákat megválthatná. Most — amint jeleztük — a főváros ajánlatot kapott egy szénteriilet megvásárlására. De hát a fővárosnak nem szén te r iiletfe, hanem tizemben lévő szénbányára lenne szüksége. Azután meg egyelőre teljesen bizony tatain és egyelőre csak feltevéseken | alapszik, hogy csakugyan van-e szén a fölkínált földterület gyomrában, vagy sem. Végül ezidöszerint még üzemben lévő szénbányára sincs a fővárosunk pénze. Teljes a fejetlenség a városi politikában Kavarodás a választás körül — Ki akarják cserélni a tanácsnokokat — Lung Géza békiti ki a többséget az ellenzékkel ? Az 1920. évi IX. t.-c., ameljy a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról szól, úgy intézkedik, hogy negyven nap alatt tiszt- ujitást kell tartani. A Fővárosi Hírlap atutaik tetején sokszor és bőven, mindig alapos érvekkel bizonyította, hogy ezt az elvei lefektetni a törvényben veszedelmes valami. Mindez most beigazolódott. A régi tanácsnak egy esztendeje vol't még hátra. Ha ezt az időt megvárták volna, a közgyűlésinek módjában lett volna a fő- tisztviselők kvalitásait megismerni és a választásaik mindenesetre szerencsésebbek lettek volna, mint igy, amikor már a törvényhatósági bizottság maga is kezd tisztában lenni azzal, hogy a választások körül sok hiba történt. Nemcsak olyan hibák, amelyek miatt mos; nyílt csaták folynak, hanem olyanok is. amelyek az organizációban szervi bajokat idéznek elő. Ám az sem érdektelen, hogy az 1920. évi IX. t.-c.-et juluis 15-éb hirdették ki és még mindig folynak, sőt az uj esztendőbe is belenyúlnak a választások. Egyelőre a szerdai választás áll előtérben, 'am,kar tulajdonképen a keresztény községi párt többségének akarata áll szemben a párt vezehn nek kívánságaival. A pártvezetöség természetszerűen kötelezettséget érez az iránt, hogy a „véletlenül“ kibuktatott Bérezel Jenőt behozza vagy a tanácsnoki, vagy a tanácsnok-főjegyzői állásra. Ezzel szemben a párt többsége úgy talal.ia, hogy Lang Gézának, a városházi keresztény irányzat fanatikus harcosának, kell helyet csinálni a tanácsban. Fájdalom, mindkét oldalon meglepetéseikkel dolgoznak, s abban a percben, amikor ezeket a sorokat leírjuk, megegyezés még mindig nincs és nem lehet tudni, mi történik a közgyűlésen. Beszélni persze sok mindenfélét beszélnék, amin elindulni nehéz lenne. Annyi kétségtelen, hogy uj jelölés nem lesz és hír szerint Bérezel tanácsnokot ellenjelölt nélkül fogják megválasztani tanácsnoki-főjegyzővé. Van viszont olyán hir is, hogy Sza- szovszky tanácsnok tulajdonképen hivatalosan nem is mondott le, csak kijelentette, hogy hajlandó a csorba kiköszörülése céljából lemondani és a tanácsnoki helyet másnak átengedni. Ha Bérezel lesz a tanácsnok-főjegyző, akkor természetesen nincs szükség tanácsnok-választásra. Kétségtelen azonban, hogy a Lung-párt is elkeseredetten dolgozik és arre törekszik, hogy jelöltje érdekében valami kompromisszumot hozzon létre ilyenformán felmerült az a gondolat is, hogy nem csak Bcrczcinek és Lángnak, hanem még több érdemes fötisztviselönek kell helyet csinálni a tanácsban. Nem akarnak lemondani Mar-, hér, Sztankovits tanácsnokok, valamint Borvendég és Liber főjegyzők értékes munkájáról sem. Nem volna tehát más megoldás, mint hogy a tanács négy-öt tagját szeretnék lemondatni és azokat a megüresedő kerületi elöljárói székekbe beültetni. így elméletben szépen kigondolták ezt, de vájjon ki lesz az a négy-öt tanácsnok, akiktől ilyen óriási áldozatot követelnek és vájjon hajlandóik lesznek-e ezek ezt az áldozatot tényleg meghozni. Egyelőre csak arról beszélnek, hogy Sánta Dénes tanácsnok hajlandó lennie ügyosztálya éléről távozni és Gergely elöljáró helyére pályázni és a 111. kerületi' elöljáróság vezetését átvenni. A többi eddig még csak hiú reménység. Bedig, ha valami nem történik, akkor a főváros igen sok értéket fog elveszteni. Máris több tisztviselő mondott búcsút a városházának. Legsajnálatosább lenne azonban, ha Liber Endre főjegyző ragaszkodnék a távozásról táplált gon-
