Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-12-15 / 51. szám

2

reue, akiknek kiváló érdemeit és nélkülözhetetlenségét senki sem vcirnhatia kétségbe, mellőzni voltak kénytelenek dir. Lung Géza főjegyzőt is, aki pedig a Keresztény Községi Párt egyik alapítója és főtanácsadója volt. Ezek közül többen vannak, akiik mély elkeseredésükben jelenlegi állásukat is el akarják hagyni és megélhetésüket máshol keresni. Igen szomorú, fájdalmas jeleh- ség ez, ebben a pillanatban azonban s égi ten i nem lehet és csak remélhetjük, hogy a fővárosnak ezek a ma megsértett, de nélkülözhetetlen fő- tisztviselői ezúttal eltekintenek jogos egyéni érdekéiktől és megvárják a feltétlenül elérkező időt, amikor a sérelmeket reparáiul lehet és kell.

A csütörtöki közgyűlésen még választásra, jelölték:

Á r v a s z é ki ülnöki állásra: I. helyen Urbán Zoltán árvasziéki jegyzőt. 11. helyen Czeller Ferenc, 111. helyen dr. Bán Kálmán árvaszéki fogalmazókat.

öt t i s z t i a 1 ii g y é s zi állásra: 1. helyen: dr. Hermann Sándor tiszti aliigyészt. dr. Löwe Ernő, dr. Günther Ferenc, dr. Szele József ideiglenes hivatalnokokat és dr. Radó Pál törvényszéki jegyzőt; II. helyen: dr. Borbás Gáspár, dr. Pálföldy Lajos, dr. Foséi István, dr. Reiszmilton Oszkár tiszti aliigyészeket, dr. Fehérvárj’ Kálmán ideiglenes hivatalnokokat és dr. Korbuly József ügyvédet.

A tisztiorvosi állásra az összeis jelentkezőket minősítették.

A keresztény községi párt elnöksége p á r t k é r- désisé teszi, hogy az első helyen jelöltekre történjen a szavazás.

Tiszti alügyészi állás nyolc van üresedésben, de csak ötre j löltek, a többi három állást be sem töltik.

Rgndbeliozzák a főváros pénzügyeit

Összeül a szaktekintélyek ankétje — Kell-e kölcsön a fővárosnak ?

A főváros közgyűlése befejezte a költségvetés tárgyalását és most —? mint a Fővárosi Hírlap már jelentette, — Sipöcz Jenő dr. polgármester nagyszabású pénzügyi amikétet kivált összehív ni, amelynek célja, hogy a főváros pénzügyeinek gyökeres reformja és rendbehozatala érdekében szakemberek, szaktekintélyek tanácsát kérje ki.

Érdeklődtünk illetékes helyen ennek az ankétnek mineiniisége és célja iránt s a következő fel- világositásoikiat kaptuk:- Hogy a polgármester ur szaktekintélyek tanácsát akarja kikérni a jövendőben követendő pénzügyi politikánk dolgában, feltét leniül praktikus lépésnek tekintem. Amikor Bárczy István lett a polgármester,, neki is első dolga volt ezt a kérdést letárgyalni, nem szakférfiúkkal ugyan, de a közgyűlés kiválóságaival és igy állapította meg jövendő pénzügyi politikáját. Akkor még el lehetett ezt intézni a közgyűlés oszlopos tagjaival is, ma azonban már súlyosabb a helyzet, ma az állam i,s a szaktekintélyek véleményét kéri ki.

— Amikor Bárczy István a polgármesteri székbe került, a költségvetések évek óta irreálisak voltak. Az .első nagyobb tranzakcióból, a százmilliós kölcsönből csak az évi 4.6 milliónyi kamatteher maradt meg, a 20 milliós burkolási kölcsön is elfogyott. Az 1905. évi zárszámadás szerint a deficit 1.7 millió korona volt és ezt csak a fenntartott hitelműveletekkel lehetett 378.810 koronára apasztani. Ma a deficit nem is 53 millió, hanem 92 mii hó, igaz. hogy a költségvetés kiét oldala is óriási módon emelkedett. Érdemes összehasonlítani az 1905. évi zárszámadást, amikor Bárczy'jött, összehasonlítani, a Sipöcz polgármester által előterjesztett 1920. évi költségvetéssel :

1905

1920

Kiadás

40,660,087

472,955,002 I< “

Bevétel |

38.975,952

420,101,515 „

Hiány

1,734,535

1 52,853,487 „

Mennyivel más volt az a helyzet és mennyivel más a mai. Bárczy mégis szükségesnek találta, hogy' a Saskörbe 1906. október 1-én, tehát megválasztása után alig három hónappal bizalmas páll közi konferenciát lűvjon egybe a főváros pénzügyi helyzetének dolgában. Érdekes, hog\ már akkor ugyanazok a sérelmei voltak a

fővárosnak. Épen úgy követelték az iskolák és kórházak fenntartásához való magasabb állami hozzájárulást és az állam által a főváros nyakába sózott költséges állami funkcióknak rekompen- záeiójaképem követelték a borital és húsfogyasztás adójának átengedését. Kórházaink ma szinte nagyobb deficitet produkálnak,, mint maga a főváros egész budget je,-iskoláink 44 milliónál többe kerülnek a fővárosnak és a főváros nyakába sózott állami kiadások cimién ma százmilliókat vagyunk kénytelenek követelni.

Ilyen körülmények /között természetes, hogy erős szüksége van a szaktekintélyek konferenciájának. amkinsm azt-jelenti,, hogy a főváros közigazgatása elakadt volna; de igenis a pénzügyi, gyakorlat és elmélet nagy kapacitásainak értékes,, tájékoztató, sőt irányitó véleményére nagy szükség van.' Ma még nem lehet tudni, hogy mikor ül össze ez az ankét, valamint azt sem tudjuk, hogy a polgármester tulajdon- képen kiket szándékozik meghívni. Reméljük, hogy az igLin fontos esemény hamarosan megtörténik. hogy azután pénzügyi politikánk biztos célkitűzése is eszközölhető legyen.

Arra a kérdésünkre vonatkozólag, hogy van-e szó újabb kölcsön fölvételének tervéről, a következő választ kaptuk:

Ezidö szerint nincsen szó uj kölcsön felvételéről. Természetesen nem tudhatjuk, hogy a főváros pénzügyi válságának megoldásánál nem lenne-e hasznos a kölcsönnel való operálás? E tekintetben majd az imént érintett ankét tanácsai lehetnek döntőek. Egyéni Véleményem szerint semmi esetre sincs ok arra az idegenkedésre, amelyet egyesek épen a közgyűlésen fejtettek ki a külföldi kölcsönnel szemben. Azt: hiszem, helyesen látom a helyzetet., ha azt mondom. hogy ha ma külföldi kölcsönt kaphatnánk, annak beszerzéseinknél, beruházásainknál óriási fizető ereje lenne, miig, amikorra a visszafizetésre kerülne a sor, akkorra koronánk értéke mindenesetre olyan mértékben emelkedik, hogy minden nagyobb megerőltetés nélkül tudnánk a kölcsönt, amelynek ma rendkivühhasznát vennénk, visszafizetni.

Sár és szemét

Cséry Lajos aranybányája — A pesti ember a hulladékot is elfogyasztja

A budget-vita során valaki elpanaszolta, hogy milyen rendetlenül hordják most a liázlszemetet. Fs váló igaz, hogy köztisztaság dolgában meglehetősen kurucul állunk. Sár és szemét fedi az utcákat; Budapest utcáit, melyek tisztaság dolgában valamikor Európaszerte hirtísek voltak. Az utolsó időkben a köztisztaság tekintetében mindössze annyi történt, hogy fölemelték a iszemétkihordási járulékot. Ellenben maga a szemét csakugyan napokig ott fekszik a kapu alatt. Az utcákat sártengerré változtatta az olvadt hó és nincs, aki megtisztítsa az utcákat. Kevés a hókaparó, panaszkodik a köztisztasági hivatal igazgatója, az emberek nem akarnak 50—60 koronás napszámért dolgozni. Pedig milyen hatalmas és drága apparátus működik, hogy megtisztítsa a fővárost a rengeteg szeméttől. 1918- kui például

12,005 fuvar 273.500 métermáz,Sa utcai .szemetet;

968 fuvar rnakadámsarat,

8.467 métermazsa vásárcsarnoki szemetet és

82.766 kocsiban 1,703.928 métermázsa házi szemetet fuvarozott ki ez az apparátus. Csupán az utcák tisztítására és öntözésére a 740.000 koronára előirányzott hóeltakaritással együtt 23.97 millió ko- íona volt preliminálva az 1920-ik esztendőre; 15.9 millió koronával több, mint 1918-ra. A házi -szemét kifuvarozásaV a tanács 1920-ra 11.IS millió koronát irányzott elő. 8.38 millió koronával többet, mint 1918-ra. A köztisztasági hivatal budgetjével együtt tehát összesen 36.28 millió koronába került az idén a fővárosnak a h á z í- s z e mé t kihord á s a és az utcák t i iS z t o- g a t á s a (25 millió koro n ával több e, mint 1018-ban.) Fs az utcák mégis sárosak; a házi szemét pedig napokig gőzölög a kapuk alatt és. népszerűsíti a hacillust.

A költségvetési viták során azt ajánlották, hogy a szemét értékesítésére nagyobb gondot kellene fordítani. mert az értékesítés révén várható beYcteBudapest, 1920. december 15.

lekkel .paralizálni, lehetne a horribilis 3zemé’tfuvái o- zási költségeket. A tisztelt felszólalónak azonban nincs egészen igaza. A fővárosnak ugyanis pompás iSz.cníét fel dolgozó telepe van Szentlőrincen. A szeméttel dolgozó telep végzi az összegyűjtött és a fuvartelep által kifuvarozott utcai szemétnek és may kadámsárnak, valamint a fuvartelep által a házakból összegyűjtött és kifuvarozott háziszemétnek a vasúti kocsikba való átemelését, átiakasát és vasúton való kiszállítását, végül a szemét osztályozását, kiválogatását és értékesítését. A szemétíuvarozó kocsik leemelhető tartányait az átemelő telep villamos erőre berendezett darui emelik át a kocsialvázakról az- e célra épített vasúti kocsiki a s mozdonyok vontatják azokat a szentlőiinci szemétfeldolgozó telepekre. Itt a szemét feldolgozás és válogatás után az e célra kijelölt területen halmozódik föl. A iszemét kiválogatása részint gépek utján, részint kézierövel történik és az összes értékesíthető anyagoknak, a papírnak, rongynak, bádognak, üvegnek stb. kiválasztására terjed. Az utcai szemetet a házlszeméttől elkülönítve kezelik és kellő „érlelés“ után mint komposzttrágyát értékesítik. A házi szemét szortírozása alkalmával nyert úgynevezett szemétkoksz látja él a telep műtakar- mánygyárának tüzelő szükségletét. Ezzel a nagy apparátussal 1918-ban nem egészen egy millió koio- nát bányászott ki a főváros a szemétből; 1920-ta pedig két és egynegyed milliós bevételt vár a szemét- bányáiSzatból. ami — legyünk őszinték tekintettel a korona értékének alapos llecsökkenésére, meglehetősen kicsiny bevétel De ennek meg van oka.

A szentlőrinci szemétbányák valaha aranybányák voltak. Ifi. Cséry Lajost, a sízentlőrinci telep régi tulajdonosát, nem hiába nevezték valaha „szemétbárónak,“ mert valaha csakugyan aranyat bányászott ki a szemétből. Vagyont, milliókat szeizett abból, amit a cseléd kisepert. És épp ez a vagyon ösztökélte 1906-ban a föváro-st arra, hogy házikeze - lésbe vegye a iszemétíuvarozást és megváltsa a szentlőrinci Cséry-telepet. Rengeteg csontot, rongyot és papirt válogattak ki a szemét közül1. A csontot megvette a spódiumgyár, a rongyot és a papirt meg a papírgyár. Azután olykor-olykor akadt a szentét közt komoly ékszer is; gyémánt gyűrű, fülönfüggő. Rossz nemez-kalap; használt cipő stb. stbi Ezek a holmik azonban melléktermékei a sze- métbártyászainak. A íőcikkek a csont és a rongy. Ezek azonban nagy pénzt érték és paralizálták a főváros nagy kiadásait. A múlt esztendőben azonban egyszerre megváltozott minden. .A házi szemétből lassacskán elmaradt a csont is, a rongy Ls. Budapest népe egyre jobban leredukálta gyomorigényeit és a csontot, ha már husevésre került a sor. minden háztartás maga értékesítette. Az aranyat érő csontból és rongyból pedig a fővárosnak egyre kevesebb jutott. Egy napon aizt vettük észre és azt vette észre a főváros köztisztasági hivatala is, hogy nincs többé k o n y h a-s zeniét; nine s m á r ni i r k i s e- p e r n i, mert a pest i e. m b e r m ár mindent megeszik; azt is, ami r é g e n te a szemétládába kér ii 1 t. De nem csak a házi szemétből tinit el minden, ami értékes. A vásárcsarnok személtjének sincs már értéke. A mostani vásárcsarnoki „hulladék“ sem az, ami régen volt. Hogy egyebet ne mondjunk, a vásárcsarnoki hulladékból élt és nagyszerűen prosperál még két esztendővel ez* előtt is a műtakarmánygyár. Most azonban már nincs hulladék a vásárcsarnokokban. Az emberek mindent — mindent megesznek. Eleszik azt is, ami valamikor az állatoknak jutott.

NEMZETI ROYAL ORFEUM

VII., Erzsébet-körut 31. Minden eUe Vs 1 órakor. Tel.: József 121—68. a fényes decemberi miisor!

Herendy Manci, a füttyös primadonna felléptével CSALOGÁNYDAL Harmath Zerkovitz látványos operettje és a kitűnő uj artisták.