Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-12-01 / 49. szám

Budapest, 1920. december 1. 3 mert a részvényeik többsége ma az ö tkbzében vall Mischa lehet ezek után kétség, hogy mi történik a Margitsziget körül. Az érdek mindenesetre az, hogy a franciák kapják meg a szigetet, még akkor is, ha az üzleten leggyorsabban és legtöbbet Sehifferék ke­resnék. h gázgyár és az elektromos-müvek máról-holnapra élnek Borvendég h. tanácsnok a német szénkülde­ményekről Rau Gottlob szénkormánybiztosnak és Ripka Ferenc gázgyári vezérigazgatónak külföldi utja. mint ismeretes, csak féleredménynyel jár. A csehek, akiket a trianoni békeszerződés nagyobb mennyiségű szén szállítására kötelez, egy gramm tüzelőanyagot sem adtak. Rau és Ripka azonban Berlinben, Oppelnben és Kattowitzban is jártak, ahol már szép eredményt értel> el, mert a németektől november és decemberre 15(H)—1500 vaggon kitűnő szenet kapunk. Fölkerestük B o r v end é g Ferenc h.-tanácsnokot, a világítási és vízvezetéki ügyosztály vezetőjét, aki a gázgyár és eíéktrqmos-míívek mai helyzetéről, valamint azoknak jövőjéről a következőket mondta el a F ö v á rosi Fi i r 1 ap munkatársának: Szén dolgában még ma is már ól-holnapra élünk. A legutóbbi 'katasztrófái,is helyzet némi­leg elsimult, de azért ma sem bizakodhatunk el. Legutóbb ugyanis', amikor Rubinéi: .kereskedelmi miniszter úrtól gyors segedelmet kértünk, épen csak estig volt szenünk. Akkor két napra való szénnel tudtuk ellátni magunkat, miután azon­ban vasárnap nem dolgoznak a bányászok, a hétfő mindig kritikus.nap és igy ma megint csak egy napi tartalékunk van. A kereskedelmi mi­niszter ur az egyik ujságnyilatkozatban megrótt bennünket, hogy az utolsó pillanatban kértünk segedelmet. Lz most arra kényszerít bennünket, hogy sűrűbben jelentkezzünk kérésünkkel, mert sajnos, minden nap ma is olyan, hogy nem tud­juk. mivel dolgozunk holnap. Ami a most kieszközölt külföldi szenet illeti, egy hónapra 1500 vaggont kapunk, külön­böző német bányákból. Ez a megállapodás azon­ban csak december hónapra szól, január hó­napra nagyobb mennyiségű szenet helyeztek ki­látásba, Az 1500 vaíggoniből 15—20 százalék .olyan!, amely gáztermelésre használható. Ebből tehát mintegy 10 vaggon estik egy-egy napra, Ez ziel a mennyiséggel meg lehet javítani némá- képen a gázt, de nem elég, bár értéke nagyobb, mert ma harminc vaggon a gázgyár napi szük­séglete, Ez a harminc vaggon som elégíti ki a fogyasztást, de meg kell elégedni annyival, amennyi van. A gáz mienníyisége jelentősem most sem fog emelkedni, de a minősége valószinüleg jobb lesz és azonkívül kokszhoz is hozzá írni juh juttat ni a közönséget. Mindebből meg lehet állapítani, hogy a gázgyár és az elektromos-müvek helyzete ma sem, de? a leg­közelebbi jövőben sem lesz valami rózsás. A gáz­gyárnak napi 30.„ a vízmüveknek 25. az elektromos­müveknek 80 vaggon szénre van szüksége; vagyis ennek a három közérdekű üzemnek napi fogyasztása 135 vaggon. vagyis egy hónapra 4050 vaggon kell minimálisan. A segítség tehát, amit a németektől ka­punk ennek a három üzemnek a szükségletét is csak mintegy egyharmadrészben biztosítja elég szegé­nyesen. 1 kérJte1l: niozgókép-Otthon Já'lL". :MISS NOBODY ' amerikai kalandorregény és »LOVAGLÁS AZ ŰRBEN S kalandortörténet ■ POi2*ár: d. e. >/2ll-től V.l-ig, d. u. 3-tól (vasárnap d. u. 2 órától) ■Előadások kezdete hétköznap: d. u. 4, 6 és 8 órakor. AUTOTAXI telefonon rendelhető bármely időpontban bárhova másról azonnal küldhetünk autotaxit. Hatósági viteldijszabás telefon: AUTOTAXl A háziurak és a kommün Panaszok a kormány rendelete miatt Mostanában jelent meg a hivatalos lapban a kormány rendelete, amely „a köztulajdonba vett liá- zak lakbéreiről és a kapcsolatos kérdésekről“ ren­delkezik. Magyarán szólva, most rendezik azokat a sérelmeket, amelyeket a háztulajdonosok szenved­tek a szovjet-uralom .alatt, A háztulajdonosok ennek a rendeletnek az intézkedéseivel épenséggel nincsenek megelégedve. A E ő városi Hírlap a háztulaj­donosok állásfoglalásáról a következő felvilágosítá­sokat kapta: — Az elkommunizált házak ügyében kiadott kor­mányrendelettel ezek a szomorú akták még egy­általán nincsenek lezárva. A háztulajdonosokat nem elégítik ki a kormány félintézkedései. Természete­sen sok függ attól is, hogyan hajtják végre a ren­deletét. A sérelmek azonban már ma is megvannak. A rendelet mindenekelőtt a kommün alatt befolyt házbéreknek csak 50 százalékát utalja ki a ház- tulajdonosoknak, akik viszont az egész befolyt ösz- szegre igényt tartanak. Kiváltják a háztulajdonosok, hogy m i n d e n egyes h á z r ó 1 külön elszámolást adjanak. Azokat a kiadásokat, amelyeket valamely ház érdekében teljesítettek, az illető háznak kell viselni és nem lehet azokat a háztulajdonosok ösz- szes,ségé.re áthárítani. Általában az egész vonalon az egyéni tulajdon elvéből folyó egyéni elszámolást kö­vetelik. — A rendelet szerint a bérek 50 százaléka a tanácsköztársaság alatt történt kifizetésiekre ment el. Mire fizették ki ezt az 50 százalékot? Kétség­kívül a házakon végzett munkálatokra. De ha a igy van, hogy mondhatja ki a kormány rendelete, hogy az ingatlanokon végzett munkálat ellenértéké­nek megtérítését az ingatlantulajdonosuktól köve­telheti a felszámoló-bizottság. Hiszen ezeket a mun­kálatokat az állami bérszámlából már kifizették. A felszámoló-bizottság különben már több, mint egy esztendeje működik és munkájának eredménye még mindig láthatatlan, pedig „munkája“ nagy ősz- szegeket emészt fel a háztulajdonosok pénzéből. — Nem igazságos az a rendelkezés sem, hogy a kommunisták által elengedett 20 százalékot a ház- tulajdonosok nem követelhetik. A háztulajdonosokat jogosan illeti meg ez a 20 százalék, hiszen a ban k- i e r h e k e t és minden kötelezettséget levonás nélkül kell teljesiteniök. A rendelet kimondja azt is, hogy a kommün alatt az ingatlanok után ese­dékessé lett köztartozásokat fizetni .kell, de nem gon­doskodik arrói, hogy a bérek be nem hajtható 50 százaléka után járó. adót hivatalból töröljék. A ház­tulajdonosok ebbén a Vészben egyénenkint fogják kérni az 50 százalék után esedékes adó törliélsét. — A háztulajdonosok legnagyobb sérelme azon­ban a házakon végzett munkálatok ellenértékének megtérítése. Ezek a munkálatok a legtöbb esetben fölöslegesek voltak. Itt érvényesülnie kell a kár- megosztás elvének. Viseljék az iparosok és a bankok is megfelelő részben a kommiin okozta ter­heket. A háztulajdonos csak azokat a munkálato­kat legyen köteles fizetni, amelyek feltétlenül szük­ségesek voltak. A háztulajdonosok felpanaszolt sérelmeiben több helyen látunk olyat, amelyek jogosak: de nem le­het azokat egész terjedelmükben honorálni. Hogy az elmaradt 20 százalékokat most fizessék meg a la­kók, az merő igazságtalanság lenne, hiszen itt a legszegényebb osztályról van szó, amely boldog, ha a most esedékes házbérét ki tudja fizetni. Hogy azonban a kommün alatt történt reparaturák egyéni beszámítás alá essenek, ez egészen természetes. Hi­szen mindenki tudja, hogy a kommün alatt minden az úgynevezett házbizalmiaktól függött, akiknek tet­szésére volt bízva, hogy milyen javításokat esz­közöljenek a házakon. Az egyik házon négy hónap alatt rendkívüli javításokat eszközöltek, úgy, hogy akárhány rozoga épület helyett a háztulajdonos szinte uj palotát kapott vissza. Viszont más házbizalmiak teljesen távolálíottak az ilyen rendelkezésektől és igazán nem igazságos, hogy az ilyen házak tulajdo­nosaitól ugyanannyit vonjanak le reparatura címén, mint amennyit a teljesen renovált házak tulajdono­saitól. Egyébként nem fáj fejünk a háztulajdonosok bajai miatt. Hiszen épen a fent közölt nyilatkozat­ból derül ki megint, hogy a budapesti házak legna- gyobbrészben kölcsönpénzen épültek fel, mert a b ank-terheket igen keservesen panaszolják el. Csalogatják az ellenzéket a közgyűlési terembe. Sőt szemrehányások, is hangzanak már ■ el, hogy az ellenzék nem akar dolgozni, az ellenzék kivonja magát a munka alól. Hát hiszen ezen nem lehet és nem szabad cso­dálkozni, nem is szabad mosolyogni, vagy gúnyolódni, Ez természetest kialakulás, a. le­pergő időnek a hatása, közeledés a. normá­lis, a rendes állapothoz. Hz a folyamai a három forradalomban agyonrázkódott ma­gyar világ minden intézményében, minden talpalattuyi területén lejátszódott. Hála Is­tennek, hogy már annyira is eljutottunk, ahol ma állunk. Csák egy kicsit kősón tör­ténik a föleszmélés, mert bizony, ha előbb történik, ma máshol tartanánk. K X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x X X X X X X X X X Népjóléti Központ telesleges . Amikor Bá r c zy István megcsinálta dr. Csergő Hugó segítségével a Népjóléti K ö z p o n t-ot, bizony, nagyszerű jövendőt vártunk ettől az intézménytől. Egyike volt azoknak a szociális alkotásoknak, amelyektől sokat vártunk és szinte még a Várakozáson felül is sokat kaptunk. A szegények áradata látogatta esztendő- hosszat ezt a humánus intézményt és meg kell álla­pítani. hogy onnan egyetlen igazi szegény nem távozott üres kézzé 1. A Né p j ó 1 é t i K ö z p o ni nem volt pártpolitikai intézmény. Annak vezérkarában a legfényesebb magyar nevek ékes­kedtek. Főpapjaink, főuraink, gazdag ersizényii, gaz­dag szivii és gazdag tehetségű polgáraink karöltve fáradoztak a nyomor enyhítésén. A siker, amelyet elértek, párját ritkította. A forradalmak lsem tudták megölni, legföljebb üldözték az intézményt, de az belső erkölcsi erejével legázolt minden akadályt. M a azonban n e k r o ló got kell írni a Népjó­léti Központról. Mert haláltusáját vívja. Ezt nem mi mondjuk, hanem Platthy György a pénz­ügyi bizottság ülésén. Amit mondott, illogikus volt. Mert a múltak tapasztalatai nem azt bizonyítják, amit ö fejtegetett, hogy káros a központ működése, mert a jótékonysági egyesületek és a társadalom lel­kiismeretűt elaltatja. Mi épen azt tapasztaltuk, hogy felé b r e sí z t i. Persze, minden hangszerhez művész kell, aki játszani tud rajta. Ha ma ezen a pompás hangszeren sem tudnak játszani, az csak azt jelenti, hogy álmosan, tehetetlenül tartják a kezük­ben a kipróbált hangszert. A legsúlyosabb azonban Folkusbázy alpolgármester megjegyzése, amely sze­rint a Népjóléti Központ alapjában véve m a ni ár ne m i ,s m ű k ö d i k, csupán a miSsz i ó k a d o m ányainak szétoszt á- savai í o g 1 a 1 k o z i k. Erre tényleg nem szük­séges a Népjóléti Központ. Ha több eredményt nem tud elérni, ha magasabb célokat nem tud kitűzni: akkor tényleg szüntessék be. Akik megcsinál­ták. nem erre gondoltak és nem ilyen eredményeket értek el vele. Azok a férfiak, akik meleg szívvel, óriási munkával megalkották, ma már nincsenek a főváros szolgálatában: de ott vannak a poros iratok között ■ az ő b e sz á m o 1 ó i k. Azokat vegyék elő és mondjanak méltó gyá,szbeszedet az intézmény fe­lett, amely a háború alatt tízezrek szenvedését enyhítette. Enyhítette olyan módon, ahogyan a jó­tékony egyesületek, ama Veknek különben minden tisztelet kijár, soha sem IV áznék képesek. Affér a fogaskerekűvel. A kivénült fogaskerekű sem hitte volna, hogy ő még olyan posszibilis, hogy a város uraival affér je támadhatna. Ez a lehetetlen eset most mégijs bekövetkezett. A téli üzem körül vannak differenciák és bármily szociális szempont­ból nézzük is a dolgot, azt kell mondanunk, hogy a fogaskerekűt nem lehet kényszeríteni üzemének íentartására, amikor a szükséges bevételei távol­ról sincsenek meg. A fővárosnak meg kell váltania NEMZETI RgTyIÄL““'© K fr ú U M VII., Erzsébet-körut 31. Minden este Vs 1 órakor. Tel.: József 121—68. a fényes decemberi műsor! Herendy Manci, a füttyös primad nna felléptével CSAL0GÁMYDAL Harmath Zerkovitz látványos operettje és a kitűnő uj artisták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom