Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-11-17 / 47. szám

2

ff

Budapest, 1920. november 17.

Valószínűnek iktell tartani,, hogy

a külföldi hitelezők a fővárosnak hosszabb halasztást fognak adni.

Bécsben legalább így történt. Az osztrák fővárosra nézve ugyanis az a megállapodás jött létre, hogy Bécs külföldi adósságainak ikámat- íizetésére öt esztendei halasztást kapott. Kétségtelen, hogy Budapest sincs ma abban a helyzetben!, hogy a békeszerződés kíméletlen intéztkeeléseinek eleget t

egyen.

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

K

X X Nincs

más mód X

X ebben

a pillaitalban, hogy,

mint Bécs,

Budapest

is halasztást

kérjen és az

öt

évet mindenesetre

mi

is

meglkapjuk majd.

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

Enyhül a szénválság

A zavarok oka és a megoldás eszközei —

xxxxxxxx

XXX Másfél kiló szén naponta és családonkint — Az iskolák szénszünete

Budapest még ebben a pillanatban is, amikor ezeket a .sorokat írjuk, komoly veszedelemben forog, mert a katasztrofális szénhiány, amely eddig csak fenyegetett, a héten már hatásaiban is jelentkezett. A főváros mindent megtett, am; a spórolás terén megtehető, amivel szemben viszont a kormány részéről szintén a legkomolyabb ígéreteket tették a tüzelőanyagok beszerzésére és Budapestre .szállítása érdekében. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen kérdést intézett a zavarok oka és a megoldás esz.- közei iránt és a következő választ kapta:

— Mindenekelőtt utalnom kell a főváros; keddi közgyűlésére, amikor is behatóan letárgyaltuk Budapest

tüzelőanya

ghiányának

kérdését.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

•<»

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

S i p ö c z Jenő

dr.

polgármester

sietve

érintkezésbe

lépett R u b i n e k Gyula kereskedelmi miniszterrel, aki a gyors segedelem érdekében mindent megígért. Neki köszönhető, hogy intézkedései révén az imminent veszedelem nem következett be, pedig volt

o 1 y

a n

n a p,

a m i

kor

nem tudtuk, h

o g y

est

e m

ivei

í o g

u n k

v i

1 á g i t a n i.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Itt

kell

megemlítenem,

hogy

azok

a panaszok, amelyeket a közönség a gáz minősége ellen az utóbbi hetekben teljes joggal emelt, már megszűntek, mert sikerült a gáz minőségét lény eg esten megjavítani. A fojtogató, szinte kibírhatatlan kén-szag. amely az utóbbi héten a gáz fogyasztása közben fejlődött, nincs többé. Ennek oka az volt, hogy mióta magyar szénből állitja elő a gázgyár a gázt, annak tisztításához bizonyos gáz t iszti tó masszát kell használni. X X X X X X X X

X X X X X X X X X X

ideig nem jöhetett be. Most már azonban feltétlenül érezhető a gáz minőségén is.

— Ami most már a zavarok okát illeti, e tekintetben több irányban kell körülnéznünk. Mindenesehe a katasztrófa végső oka Magyarország megcsonkítása, úgy hogy szénnel és tűzifával nem tudjuk .magunkat soha ellátni. Ilyenformán ezért é$ egyéb okokból a nyáron nem sikerült a főváros üzemei, de a közfogyasztás céljaira se kellő tartalékot gyűjteni, hogy a súlyos téli hónapokban zavarok ne álljanak be. Ilyen helyzetben az egész háború alatt nem voltunk és ha ma idejutottunk, senki sem lehet felelős érte. A korán beköszöntött tél a másik katasztrófa, amely bennünket ért. A világítási időtartam is megnövekedett, de a fázó és tüzelőhöz nem jutott közönség is sokkal nagyobb mértékben fogyasztja ma a gázt és a villanyt, amelyekkel ma a tüzelőanyagot is pótolja, vagy pótolni kénytelen. Emellett az utolsó hetekben X X X X X X a szokásos szén sem érkeze t meg Budapestre. A szénkérdés ' másik oldala az, hogy Budapesten ma mintegy 260,000 háztartással .kell számolni, amelyeknek legföllebb napi ' 35 vaggon szenet tudunk juttatni. Ez azt jelenti, hogy egy-egy háztartás legföllebb napi másfél kiló szenet kaphat, ami bizony édeskevés. Épen ezért az iskolák ideiglenes bezárását is a s z é n h i á n y- nyal kell összefiig g ésbe hozni. A polgár- mester, mint ismeretes,* a héten elrendelte az ösz- szes fővárosi iskolák, magániskolák, óvódák és az állami iskolák alsóbb osztályainak a hónap végéig való bezárását. A megokolás ugyan a kanyaró- és vörheny-járvány veszedelmére hivatkozik, ezzel szemben azonban az a valóság, hogy ez inkább szénszünet, amely azonban összefüggésben van az egészen jelentéktelen járvánnyal is. Béke idején tiz százalékos megbetegedésnél zárták be az iskolákat, ma pedig elegendő volt az utolsó időben, hogy egyetlen gyermek betegedjék meg és máris bezártuk az egész osztályt. Ennek oka, hogy beláttuk, hogy a fütterten termekben tartózkodó gyermekek sokkal jobban inklinálnak a betegségre és ilyen körülmények között a betegség is jobban fertőz. Az iskolák bezárása tehát elsősorban preventív intézkedés a járványok ellen, ruíwodsorban pedig egyszerű, szénszünet, amely kiegészítő része az egész budapesti szénválságnak.

FölleMezések a siilyesztöben

Nyugtalanság a főváros tisztviselői között

A városházán minden meglehetősen ál mosdás, de se.mmi nem megy olyan alvajáró módon, mint a személyi kérdések elintézése. A törvény, amely a községi választásokról szól, negyven kis napot adott a tisztnjitás meg,ejtésére. Ezzel szemben ma már négyszer negyven nap lis elmúlt és nem tudjuk, mikor lesz vége már a tisztelj irtásnak, amelyet most állandóan föllebbezésekkel tetéznek és nyújtanak el a végletekig. A tanácsnokj-válas:z>- tások megf öli ebhez ése azonban egyenesen tengeri kígyóvá kezdi magát kinőni és a íöllebbe- zések, amelyekkel egyes tisztviselők jogaikat keresik, mintha valami jótékony süllyesztőbe kerültek volna. Nem akarjuk! megvádolni a polgár- mestert, aki maga a megtestesült jó szándék, de mégis képtelenségnek! tartjuk, hogy a tanácsnoki állásokra történt választások fellebbezései:, amikor ezeket a sor okát Írjuk, még mindig a városházán feküszmek.

Ma már újabb föllebbézések is érkeztek a polgármesterhez. A három föl 1 ebbe zé-s a legutolsó választások ellen szól. A főügyész-helyettes választást Kfiönch Boldizsár, az elöl j ár ó-válasizitást Halász Elemér, a kerület: orvosi választást pedig az összes kibukottak fellebbezték meg. Eöl- lebbezésekbcn. tehát nincsen hiány és azt is elismerjük, ho£y a polgármesternek kényelmetlen helyzete van akkor, amikor a föllebbezlésekihez I kiséröiratokat kell szerkesztenie. Általában ezek- ! ben a kérdésekben a polgármester, akinek sorsai épenséggel ivem üriigyelnii való, nem is két, hanem megszámlálhatatlan malomkövek között kénytelen vergődni. A dolgot azonban előbb-utobb mégis csak el kell ■,intézni és a föllebbezéseket át kell küldeni a közigazgatási bírósághoz, amely mindenesetre tétovázás és kétségeskedés nélkül tesz majd igazságot. / , ,

Hátra vannak még a j.egyzö-választáso.v es

ezekre addig nem kerülhet a sor, ami,g a tanácsnok-választást vagy meg nem erősítik, vagy uj tanácsnok-választás nem lesz. Az izgalmak tehát tovább tartanak, a tisztviselőik] tovább kutatják, szegények, az összeköttetéseket, amelyek révén a városatyák szivéhez férhetnek. Szánalmas és szomorú volt mindig a tisztviselő-sors, de ilyen megpróbál tatásoknak, ilyen idegerősitő procesz- szusoknak még soha sem voltak kitéve. Be kellene látni, ha lmza-vonát szenvedne az ő egyéni ügyük, mert a város eminens érdekei parancsolnák, ha a közgiyülés Budapest talpraállitásának kérdését tárgyalná heteken át éjjel-nappal.

De nem, azi 1920. évi k'öltségvetéist még tárgyalás alá sem vették, sőt hamarosan nem is igen tudnak miás produktiv munkát felsorolni, mint hogy a főváros régi, érdemes tisztviselőinek útilaput kötöttek a talpuk alá. Végre is ez is valami. A föllebbezések azonban szaporodnak és a tisztviselők várják, hogy mi lesz velük. Csomagolhatnak-e,, vagy végre valahára munkához kezdhetnek-e?

jön a köztisztasági adó

Újabb harminc millió megterheltetés a főváros közönségének

A háború előtt az utcák és terek tisztogatása nem került többe évenkint három millió koronába, ma ez az összeg megközelíti a harminc millió koronát. Túl vagyunk már aizon a korszakon, amikor még a drágaság szülte itrpigikomikus eseményeken csodálkoztunk. Ma már mindent természetesnek tartunk, csak az ember azt szeretné tudni, hogy hol lesz majd megállás? A főváros intézököreinek azonban állandó gondja van, hogy ezeket a felszaporodott, mammuttá nőtt költségeket miként tudja valamiképpen pótolni? Egészen természetes, hogy1 a megtízszereződött köz- tisztasági költségek is súlyos fejtörést okoznak. A főváros tanácsa még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. de úgy tudjuk, hogy a közlekedési ügyosztályban, amelynek hatáskörébe tartozik a köztisztasági hivatal is, kész tervezet van ennek a kérdésnek megoldására. A tervezett a kitűnő Balló Alfrédnak. a köztisztasági hivatal igazgatójának munkája, s ha tervét elfogadják, az egész harmincmilltós kiadást meg lehet takarítani, ami azt jeleníti, hogy ennek az elsőrendű szaikembernek w ötlete ismét milliókat ment meg a fővárosnak.

Természetesen a terv nem tud aranya/t csinálni a szemétből, hanem okos és progresszív módon a főváros közönségére hárítja ezt a harmincmilliós téphet és pedig agy, hogy cizt — a közlekedési eszközük tulajdonosai kivételével — senki sein érzi meg komolyabban. Ha egész terjedelmében és minden vonatj- kozásában sikerül ez a,z áthárítás, akkor a fővárosi! a k e g ;y: e! 11 e n fillérjébe se kerül az utcák és terek tisztántartás au

Az uj adó, amelyet köztiszitasági járuléknak kell nevezni, elsősorban a közlekedési eszközök tulajdonosait fogja, sújtani, ami természetes is, hiszen ők az okai legelsőkor ban az utcák piszkosságának. Másodsorban a háztulajdonosok és csak harmadsorban a nagyközönséget terheli meg síz uj adó. A szükséges összeg egyharmadát ?i közlekedési eszközök tulajdonosai fogják megfizetni, akik miután aránylag kevesen vannak, meglehetősen súlyos terhet viselnek majd, bár alig kell őket félteni, mert eddig még minidig tudták, hogy milyen mértékben lelte;; a saját terheiket másokkal megfizettetni. Kétségbeesni azonban még sem kell a közlekedési eszközök tulajdonosainak sem. mert n a p óin kint eg y 1 ó r a m i n d- össze egy k o r o n a kö'z tisztasági jár u- lék jut.

A második harmadrész a háztulajdonosok terhe lesz, mig a, harmadik harmadrészt a nagyközön- s ó g n e k kell majd megfizetni és pedig lakások s z e í int. Minden lakás progresszív adót fizet, értve ez alatt azt, hogy a kisebb lakás kevesebbet, a nagyobb lakás többet. így sem jelent komoly megtei keltetést, mert a megejtett számitál- sok szerint például egy három szobás lakásra évenkint öt-hat korona fog esni. Ha minden adó ilyen szerény lenne és ilyen jelentős bevételt hozna a köznek, még ki lehetne bírni valahogy.

ITÁH vétíelmT-r.-t. biztosítottal! részére

tLViiír39 BUDApEST, ERZSÉBET-KÖRUT 48. ALJA: A biztosítási szerződések felülvizsgálását

a biztosítások szakszerű kezelését és a Telpfrm n- biztosított fél képviseletet mindenféle biz- I

cion, tositási ügyben. j