Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-11-17 / 47. szám

2 ff Budapest, 1920. november 17. Valószínűnek iktell tartani,, hogy a külföldi hitelezők a fővárosnak hosszabb halasztást fognak adni. Bécsben legalább így történt. Az osztrák fő­városra nézve ugyanis az a megállapodás jött létre, hogy Bécs külföldi adósságainak ikámat- íizetésére öt esztendei halasztást kapott. Kétség­telen, hogy Budapest sincs ma abban a hely­zetben!, hogy a békeszerződés kíméletlen intéztke­eléseinek eleget t egyen. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X K X X Nincs más mód X X ebben a pilla­italban, hogy, mint Bécs, Budapest is halasztást kérjen és az öt évet mindenesetre mi is megl­kapjuk majd. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Enyhül a szénválság A zavarok oka és a megoldás eszközei — xxxxxxxx XXX Másfél kiló szén naponta és családonkint — Az iskolák szénszünete Budapest még ebben a pillanatban is, amikor ezeket a .sorokat írjuk, komoly veszedelemben fo­rog, mert a katasztrofális szénhiány, amely eddig csak fenyegetett, a héten már hatásaiban is jelentkezett. A főváros mindent megtett, am; a spórolás terén megtehető, amivel szemben viszont a kormány részéről szintén a legkomolyabb ígéreteket tették a tüzelőanyagok beszerzésére és Budapestre .szállítása érdekében. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen kérdést inté­zett a zavarok oka és a megoldás esz.- közei iránt és a következő választ kapta: — Mindenekelőtt utalnom kell a főváros; keddi közgyűlésére, amikor is behatóan letárgyaltuk Bu­dapest tüzelőanya ghiányának kérdését. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X •<» X X X X X X X X X X X X X X X X X X X S i p ö c z Jenő dr. polgármester sietve érintkezésbe lépett R u b i n e k Gyula kereskedelmi miniszterrel, aki a gyors segedelem érdekében mindent megígért. Neki köszönhető, hogy intézkedései révén az im­minent veszedelem nem következett be, pedig volt o 1 y a n n a p, a m i kor nem tudtuk, h o g y est e m ivei í o g u n k v i 1 á g i t a n i. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Itt kell megemlítenem, hogy azok a panaszok, amelyeket a közönség a gáz minősége ellen az utóbbi hetekben teljes joggal emelt, már megszűntek, mert sikerült a gáz minőségét lény eg esten megjavítani. A fojtogató, szinte kibírhatatlan kén-szag. amely az utóbbi hé­ten a gáz fogyasztása közben fejlődött, nincs többé. Ennek oka az volt, hogy mióta magyar szénből állitja elő a gázgyár a gázt, annak tisztításához bi­zonyos gáz t iszti tó masszát kell hasz­nálni. X X X X X X X X X X X X X X X X X X ideig nem jöhetett be. Most már azonban feltétle­nül érezhető a gáz minőségén is. — Ami most már a zavarok okát illeti, e tekin­tetben több irányban kell körülnéznünk. Minden­esehe a katasztrófa végső oka Magyarország meg­csonkítása, úgy hogy szénnel és tűzifával nem tud­juk .magunkat soha ellátni. Ilyenformán ezért é$ egyéb okokból a nyáron nem sikerült a főváros üzemei, de a közfogyasztás céljaira se kellő tarta­lékot gyűjteni, hogy a súlyos téli hónapokban za­varok ne álljanak be. Ilyen helyzetben az egész háború alatt nem voltunk és ha ma idejutottunk, senki sem lehet felelős érte. A korán beköszöntött tél a másik katasztrófa, amely bennünket ért. A vi­lágítási időtartam is megnövekedett, de a fázó és tüzelőhöz nem jutott közönség is sokkal nagyobb mértékben fogyasztja ma a gázt és a villanyt, ame­lyekkel ma a tüzelőanyagot is pótolja, vagy pótolni kénytelen. Emellett az utolsó hetekben X X X X X X a szokásos szén sem érkeze t meg Budapestre. A szénkérdés ' másik oldala az, hogy Budapesten ma mintegy 260,000 háztartással .kell számolni, amelyeknek legföllebb napi ' 35 vaggon szenet tudunk juttatni. Ez azt jelenti, hogy egy-egy háztartás legföllebb napi másfél kiló szenet kaphat, ami bizony édeskevés. Épen ezért az iskolák ideiglenes bezárását is a s z é n h i á n y- nyal kell összefiig g ésbe hozni. A polgár- mester, mint ismeretes,* a héten elrendelte az ösz- szes fővárosi iskolák, magániskolák, óvódák és az állami iskolák alsóbb osztályainak a hónap végéig való bezárását. A megokolás ugyan a kanyaró- és vörheny-járvány veszedelmére hivatkozik, ezzel szem­ben azonban az a valóság, hogy ez inkább szén­szünet, amely azonban összefüggésben van az egé­szen jelentéktelen járvánnyal is. Béke idején tiz száza­lékos megbetegedésnél zárták be az iskolákat, ma pedig elegendő volt az utolsó időben, hogy egyet­len gyermek betegedjék meg és máris bezártuk az egész osztályt. Ennek oka, hogy beláttuk, hogy a fütterten termekben tartózkodó gyermekek sokkal jobban inklinálnak a betegségre és ilyen körülmé­nyek között a betegség is jobban fertőz. Az isko­lák bezárása tehát elsősorban preventív intézkedés a járványok ellen, ruíwodsorban pedig egyszerű, szénszünet, amely kiegészítő része az egész buda­pesti szénválságnak. FölleMezések a siilyesztöben Nyugtalanság a főváros tisztviselői között A városházán minden meglehetősen ál mosdás, de se.mmi nem megy olyan alvajáró módon, mint a személyi kérdések elintézése. A törvény, amely a községi választásokról szól, negyven kis napot adott a tisztnjitás meg,ejtésére. Ezzel szemben ma már négyszer negyven nap lis elmúlt és nem tud­juk, mikor lesz vége már a tisztelj irtásnak, ame­lyet most állandóan föllebbezésekkel tetéznek és nyújtanak el a végletekig. A tanácsnokj-válas:z>- tások megf öli ebhez ése azonban egyenesen ten­geri kígyóvá kezdi magát kinőni és a íöllebbe- zések, amelyekkel egyes tisztviselők jogaikat keresik, mintha valami jótékony süllyesztőbe ke­rültek volna. Nem akarjuk! megvádolni a polgár- mestert, aki maga a megtestesült jó szándék, de mégis képtelenségnek! tartjuk, hogy a tanácsnoki állásokra történt választások fellebbezései:, ami­kor ezeket a sor okát Írjuk, még mindig a város­házán feküszmek. Ma már újabb föllebbézések is érkeztek a pol­gármesterhez. A három föl 1 ebbe zé-s a legutolsó választások ellen szól. A főügyész-helyettes vá­lasztást Kfiönch Boldizsár, az elöl j ár ó-válasizitást Halász Elemér, a kerület: orvosi választást pe­dig az összes kibukottak fellebbezték meg. Eöl- lebbezésekbcn. tehát nincsen hiány és azt is el­ismerjük, ho£y a polgármesternek kényelmetlen helyzete van akkor, amikor a föllebbezlésekihez I kiséröiratokat kell szerkesztenie. Általában ezek- ! ben a kérdésekben a polgármester, akinek sorsai épenséggel ivem üriigyelnii való, nem is két, hanem megszámlálhatatlan malomkövek között kényte­len vergődni. A dolgot azonban előbb-utobb mégis csak el kell ■,intézni és a föllebbezéseket át kell küldeni a közigazgatási bírósághoz, amely mindenesetre tétovázás és kétségeskedés nélkül tesz majd igazságot. / , , Hátra vannak még a j.egyzö-választáso.v es ezekre addig nem kerülhet a sor, ami,g a tanács­nok-választást vagy meg nem erősítik, vagy uj tanácsnok-választás nem lesz. Az izgalmak tehát tovább tartanak, a tisztviselőik] tovább kutatják, szegények, az összeköttetéseket, amelyek révén a városatyák szivéhez férhetnek. Szánalmas és szomorú volt mindig a tisztviselő-sors, de ilyen megpróbál tatásoknak, ilyen idegerősitő procesz- szusoknak még soha sem voltak kitéve. Be kel­lene látni, ha lmza-vonát szenvedne az ő egyéni ügyük, mert a város eminens érdekei parancsol­nák, ha a közgiyülés Budapest talpraállitásának kérdését tárgyalná heteken át éjjel-nappal. De nem, azi 1920. évi k'öltségvetéist még tár­gyalás alá sem vették, sőt hamarosan nem is igen tudnak miás produktiv munkát felsorolni, mint hogy a főváros régi, érdemes tisztviselőinek útilaput kötöttek a talpuk alá. Végre is ez is valami. A föllebbezések azonban szaporodnak és a tisztviselők várják, hogy mi lesz velük. Csoma­golhatnak-e,, vagy végre valahára munkához kezdhetnek-e? jön a köztisztasági adó Újabb harminc millió megterheltetés a főváros közönségének A háború előtt az utcák és terek tisztogatása nem került többe évenkint három millió koronába, ma ez az összeg megközelíti a harminc millió koro­nát. Túl vagyunk már aizon a korszakon, amikor még a drágaság szülte itrpigikomikus eseményeken csodál­koztunk. Ma már mindent természetesnek tartunk, csak az ember azt szeretné tudni, hogy hol lesz majd megállás? A főváros intézököreinek azonban állandó gondja van, hogy ezeket a felszaporodott, mammuttá nőtt költségeket miként tudja valamiképpen pótolni? Egészen természetes, hogy1 a megtízszereződött köz- tisztasági költségek is súlyos fejtörést okoznak. A főváros tanácsa még nem foglalkozott ezzel a kér­déssel. de úgy tudjuk, hogy a közlekedési ügyosztály­ban, amelynek hatáskörébe tartozik a köztisztasági hivatal is, kész tervezet van ennek a kérdésnek megoldására. A tervezett a kitűnő Balló Alfrédnak. a köztisztasági hivatal igazgatójának munkája, s ha tervét elfogadják, az egész harmincmilltós kiadást meg lehet takarítani, ami azt jeleníti, hogy ennek az elsőrendű szaikembernek w ötlete ismét milliókat ment meg a fővárosnak. Természetesen a terv nem tud aranya/t csinálni a szemétből, hanem okos és progresszív módon a fő­város közönségére hárítja ezt a harmincmilliós tép­het és pedig agy, hogy cizt — a közlekedési eszközük tulajdonosai kivételével — senki sein érzi meg komo­lyabban. Ha egész terjedelmében és minden vonatj- kozásában sikerül ez a,z áthárítás, akkor a fővá­rosi! a k e g ;y: e! 11 e n fillérjébe se kerül az utcák és terek tisztántartás au Az uj adó, amelyet köztiszitasági járuléknak kell nevezni, elsősorban a közlekedési eszközök tulajdo­nosait fogja, sújtani, ami természetes is, hiszen ők az okai legelsőkor ban az utcák piszkosságának. Másod­sorban a háztulajdonosok és csak harmadsorban a nagyközönséget terheli meg síz uj adó. A szükséges összeg egyharmadát ?i közlekedési eszközök tulajdo­nosai fogják megfizetni, akik miután aránylag keve­sen vannak, meglehetősen súlyos terhet viselnek majd, bár alig kell őket félteni, mert eddig még mini­dig tudták, hogy milyen mértékben lelte;; a saját ter­heiket másokkal megfizettetni. Kétségbeesni azonban még sem kell a közlekedési eszközök tulajdonosai­nak sem. mert n a p óin kint eg y 1 ó r a m i n d- össze egy k o r o n a kö'z tisztasági jár u- lék jut. A második harmadrész a háztulajdonosok terhe lesz, mig a, harmadik harmadrészt a nagyközön- s ó g n e k kell majd megfizetni és pedig lakások s z e í int. Minden lakás progresszív adót fizet, értve ez alatt azt, hogy a kisebb lakás kevesebbet, a nagyobb lakás többet. így sem jelent komoly megtei keltetést, mert a megejtett számitál- sok szerint például egy három szobás lakásra éven­kint öt-hat korona fog esni. Ha minden adó ilyen szerény lenne és ilyen jelentős bevételt hozna a köznek, még ki lehetne bírni valahogy. ITÁH vétíelmT-r.-t. biztosítottal! részére tLViiír39 BUDApEST, ERZSÉBET-KÖRUT 48. ALJA: A biztosítási szerződések felülvizsgálását a biztosítások szakszerű kezelését és a Telpfrm n- biztosított fél képviseletet mindenféle biz- I cion, tositási ügyben. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom