Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-10-27 / 44. szám

2 Budapest, 1920. október 27. ságügyi államtitkár egyenesen és nyiíl/Jan szembe helyezkednek a párt vezetőségének parancsai­val. Hogy ez mire vezet, ma még nem lehet tudni, valamint az sem világos még, hogy a Liptá'A-Rassay csoport milyen erőt reprezentál és hogy a kerületekben milyen visszhangja lesz az ő és mások nyílt állásfoglalásának. Ma még nem világos a helyzet,, de valószínű, hogy ha­marosan tisztázódni fog, hogy a közgyűlési te­remben milyen eltolódások várhatóik. (Törlés) A mozi harca Mi az igazság? A mozitulajdonosotk teljes felkészültséggel', vonultak fel a belügyminiszter rendeleté ellen, amelyet a magán,.'ulajdon szentsége ellen elkö­vetett merényletnek mondanak. Ferdinándy Gyula belügyminiszter ezzel szemben védi ren­deletét és tisztázni igyekszik, hogy mely célok és indokok vezették rendeleté kiadásánál. A káosz ma már teljes, a Fővárosi Hirlap-mk módjában van a dolgok fölött pártatlan 1 'Ítél­kezni és a harcban azt keresi, melyik oldalon van a jogrend és a kultúra 'igazi védelme. Alkal­munk volt olyan forrással beszélni, aki a tények teljes ismeretével rendelkezik, de objektív mó­don szemléli a történteket. Forrásunk a követ­kező véleményt mondotta: — A belügyminiszteri rendelet kétségkívül radi­kális intézkedéseket tartalmaz, azt kell azonban mon­danom, hogy m i ii d e n attól füg g, miként fogják a rendeletét végrehajtani!? Ha az államhatalomnak a magántulajdonba való beavat­kozása nem lépi túl a kitűzött célt, akkor nincs kü­lönösebb veszedelem. Ismerni kell, hogyan gondolko­zik Ferdinándy Gyula belügyminiszter a kér­désről? Ferdinándy egészen modern szabású ember és a jogrend fanatikusa. Hz magyarázza azt, hogy az ö szeme előtt tulajdonképpen kettős cél lebeg, a k u 1- t u r á 1 fis és szociális érdek védelme. Ebből a szempontból1 tartja szükségesnek az összes moziengedélyek revízióját. A kulturális iszempont az, hogy aki mozit tart a kezében és a közönséget tulaj­donképpen nevelni hivatott, az ne legyen erkölcsileg züllött ember. Ha enné 1 a n o r m á n á 1 t o v á b b nem mennek és ezt a normát tisztán a 1- kal maizzák a végrehajtásnál, a k k o r e m i a tí s e n k i n ek, ép é r z é k ii e m b érnék, kifogása nem lehet. Van szociális igazság abban is, hogy mozi-trösztöket ne lehessen alapítani és amikor a földbirtokreformot a magántulajdon elvé­vel összeférhetönek tekintik, akkor a mozitrösztök megszüntetése is a szociális igazság alapján áll. Mindazonáltal ki kell jelenteni, hogy a mód, amint ezt tervezik, némiképpen aggodalomra ad okot, mert nem tudom, nem szol g á 1 t a t j a-e e z a m a g á n­tulajdon k o m o 1 y sérelmét? Ne felejtsük el azonban, hogy csak most tértünk vissza a jog­rendhez és ilyenkor sokszorosan veszedelmes lenne véteni a jogrend ellen, amelynek alapfeltétele a z egyéni jogok tiszteletben tartása és a szerzett jogok respektálása. ^Bármily tiszteletreméltóak is a belügyminiszter intenciói, két­ségtelen, hogy jogosan vannak kétségbeesve a mozi­tulajdonosok akkor, amikor nemcsak engedélyüket veszik el, de a berendezésüket, a színházba beépí­tett vagyonukat is kötelesek jogutódaiknak átengedni. Az állam még akkor sem mehet el eddig a pontig, ha valakit nem tart megbízhatónak a mozi-kultura ter­jesztésére. Bennünket azonban még ezek felett is leginkább az érdekel, hogy egy olyan iparágat boly­gat meg a belügyminiszter rendelete, amely egészen rövid idő alatt páratlan fejlődésre (tett szert. Az er­kölcsi ellenőrzésnek van más módja is, mint a va- gyonkobzás, a szociális szempontokat pedig a kapi­talista világrendben, amelyben élünk, nem igy szok­ták megvédeni. A körülöttünk fekvő országokban szocialisták az urak. de a szocializálásnak ezt a for­máját marxi alapon sem találták még fel. Kétség­telen. hogy vannak igazságtalanságok és lehetnek imitt-amott erkölcsi aggodalmak is; de nagyon kell vigyázni, nehogy a veszedelmeket még megnöveljük. A Magyar Mozgóképszinhdztülajdönosojk Or­szágos Szövetsége kedden megjelent Teleki Pál gróf mmiszteretnöknéV és a mozirendelet ügyé­ben terjedelmes memorandumot trrjesztettek fel a kormányhoz. A memorandum azt kéri a kormánytól, hogy egy évre függessze fel a rendelet végrehajtását sé a szerzett jogokat minden tekintetben vegye figyelembe. / ____ IT ÁN védelmi r.-t. biztosítottak rendre Igazgatóság BUDAPEST, ERZSÉBET-KÖRUT 48. ELVÁLLALJA: A biztosítási szerződések felülvizsgálását, a biztosítások szakszerű kezelését és a biztosított fél képviseletét mindenféle biz­tosítási ügyben, Megnyílt a 717 TT 1 Café IX6W-York Restaurant cukrászdája (külön bejárat a dohány-utcai oldalon). Este a souterr diliben előkelő közönség vacsorázik. D. u. 5-7-ig, este 9—12-is BACHMANN művészi négyese hangversenyez. A vendéglősök védekezése o sörgyárosok ellen Keszey Vince elnök nyilatkozata A múlt héten Keszey Vince elnöklésével igen fontos gyűlése volt a Magyar Szállodások, Vendéglősök és Kor csmárosok 0 r s z á- gos Szövetség é-nek. A nagygyűlés jelentősé­gét az adta meg, hogy ezúttal már nemcsak tiltakoz­tak a sörkartell önkénye és kizsákmányoló törekvése ellen, de elhatározó lépésekre is elszán­ták ma g u kát a ve n d é g 1 ő,s ö k. A közgyűlés ugyanis utasította az igazgatóságot, hogy a vendéglő­sök sérelmeinek ügyét, amelyet asörkartell ré­széről elszenvednek, állandóan tartsa napirenden. Kemény szavakban állapította meg a közgyűlés, hogy a sörkartell működése a vendéglős-ipar kizsákmányolását és l:eal.ázását, de a f o g y a s z t 6 k‘ ö z; ö n s é g- ii e k is teljes kiszolgáltatottságát eredményezte. Ilyen súlyos vádakkal egy tes­tület még nem igen illetett üzleti vállalkozást, vagy kartellt. Megkérdeztük tehát Keszey Vincét, a vendéglősök elnökét, mik a teendőik, hogy a sör­kartell üzelmeit letörjék, vagy hogy azzal szemben védekezzenek. Keszey a következőket mondta el a Fővárosi Hi r 1 a p munkatársának:- Már régebben történj, hogy. a kereskedelmi miniszter úrhoz beadvánnyal fordultunk, amely beadványban felsoroltuk sérelmeinket. Ezldeig azonban a minisztériumból érdem’eges választ nem kaptunk. Most hát arra tökéltük el magun­kat, hogy magunk fogunk cselekedni, mert a sörkartell üzelmeit tovább nem tűrhetjük.- Le kell 'számolnunk a kar tel’el és meg kell szüntetnünk a piszkos szerződéseket, amelyekbe a vendéglősökéi belekénydzeritették. Nem sze­retek kemény szavakat használni,, de igazán niem mondhatok mást, minthogy piszkos szerződé­sekkel dolgozik a sörkarter. A kartell ugyanis olyan szerződést kö ott a kényszerhelyzetbe jutott vendéglősökéi, hogy azok nem tudnak tőle szab,aduink teljesen lekötik üzletfeleiket, 'úgy, hogy azok máshoi'i nem vásárolhatnak, csak át ól a sörgyártól, amelyhez lekötötték magukat. Ter­mészetesen a közönség is megszenvedi ezt, nem­csak a sör igen magas ára miatt, de azsért is, mer1' -a kartellben levő sörgyárak jó sört nem adnak. Verseny nincs, mert a vevő más gyá­roshoz nem mehet: ez a kartell átka.- Elmondtam 'ezeket Rubinek miniszter ur­nák is. amikor megköszöntük: az ipartörvény revíziójában a vendéglős ipar érdekében terve­zett in ézikedéscket. Kifejtettem a miniszter ur előtt, hogy á kartell megszüntetése államérdek, de egyúttal közérdek is. Államérdek, mert a kartellben levő sörgyárak 'rossz sört adnak,, ami csökken i a sörfogyasztást és igy az állam is kevesebb adóhoz jut; de közérdek is, mert ilyen­formán nemcsak a vendéglősök, hanem a fo­gyasztók is ki vannak téve a sörkartell önké­nyének. Ilyen körülmények között felhatalmaztuk ügyészünket, hogy dolgozzon ki egy kartell- törvény tervezetet. Nekünk majd gondunk lesz rá, hogy ez a parlament elé kerüljön és .föl sem tételezhetem, hogy ez a 'rtemzetgyü’és, amely a kisemberek védelmét a nagy. tökével szemben állandóan hangoztatja, ne venné örömmel ezt a törvénytervezetet. Úgy látszik azonban, hogy a sörgyárosok felülről nyomást kaptak, mert ér­zik, hogy valamit tenniük kell. Kerülgetnek bennünket, bogy valami megegyezést lehessen létrehozni. Ugyanakkor azonban, amikor ebben fáradoznak, nem feledkeznek meg magukról és máris értesüléseim vannak arról, hogy föl akar­ják emelni a 'sör árát. \ Íme ez a sörkartell igazi portréja Amikor üzleti érdekeik körül kezd szorulni a hurok, amikor neki­kényszeredve már-már tárgyalni akarnának, akkor is azon jár az eszük, hogy miként lehetne a kén-yük- kedvüknek kiszolgáltatott vendéglősöket és a fo- gyaisztóközönsóget még jobban megadóztatni. Ezzel a kapzsisággal szemben a vendéglősöknek nem sza­bad előzékenységet tanúsítani. A vendéglősök ki­mondták a harcot, nincts más mód, mint azt meg is vívni, mert meg kell szűnnie annak a kizsákmányo­lásnak, amellyel eddig a sörkartell hatalmában tar­totta őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom