Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-09-15 / 38. szám

2

Budapest, 1920. szeptember 15.

Jellemző a mai szomorú viszonyokra, liogy csak Budapest költsége három és fél millió korona lesz, mig az 1910-es népszámlálás egész nagy Magyar- országban, nyomtatványnyal, napidijjal, fuvarköltséggel 'együtt, — összesen hatszázezer koronába került.

Küzdelem

az alpolgármesteri állásokért

Antony kilátásai

Tizenötödikén lesz az alpolgármester-választás. A kij el ölő választmány, :— miiült ismeretes,

pénteken délben publikálta a hivatalos alpolgármester-jelöltek listáját és ennek a listának kót szenzációja volt. Az egyik szenzáció, hogy Déri Ferenc első alpolgármestert egyszerűen nem jelölte a választmány; a jelölő lista másik érdekessége pedig az, hogy Antony Béla,, esztergomi polgármester, kinek jelentékeny pártja van, a harmadik helyen van jelölve. Emberi számítás szerint a közgyűlés eíüső alpolgármesternek Folkusházy Lajost, második alpolgármesternek Rényi Dezsőt és harmadik alpolgármesterinek fíuzúth Jánost fogja megválasztani. Ez azonban természetesen csak! valószínű kombináció, mert meglepetésekre el kék készülve lennünk. A dolog úgy áll, hogy a liberális blokk rendkívül .zokon veszi, hogy Déri Ferenc neve hiányzik a jelölő listáiról és bizony könnyen megesihetik, hogy a két első helyen kandidált alpolgármester-jelölt helyett a harmadik helyen jelölt Antonyt választja meg első alpolgármesterül. A számítás igen egyszerű. A közgyűlésen legjobb esetben 280-an szavazhatnak. Ebből körülbelül 80 szavazata van a liberális blokknak, akik esetleg Antonym fognak szavazni. Ezenkívül a Keresztény Községi Pártban ás legalább 60 szavazata van Antonynak. Ez összesen 140 szavazat. Szóval az összes szavaztokinak fele. Ennyi szavazata egyik jelöltnek! sem lesz. Tehát természetesen kérdés, hogy szerdáig mit határóz a liberális blokk, amely — amint már erilitettük, — nagyon zokon veszi, hogy a Keresztény Községi Párt olyan merev álláspontot tanusit minden békés közeledéssel szemben és el van rá tökélve, hogy — mint egy nyilatkozatban olvassuk, — a tisztul itás után leteszi a mandátumát. Dehát jó másfél hónap eltelik még a restauráció teljes befejeztéig és addig még nagyon sok alkalom nyílik: rá, hogy a liberális blokk megváltoztassa elhatározását.

Itt jegyezzük meg egyébként, hogy Piperko-» vies Bátor, Buzáth János és Csupor József tanácsnokok, akiket a kijelölő választmány szintén kandidált az első és második polgármesteri állásra, továbbá Bérezel Jenő, aki a harmadik polgármesteri állásra volt kandidálva: visszaléptek a jelöléstől'. Erre vonatkozó eihatároizálsukat szombaton délben jelentették be Sipöcz Jenő polgármesternek. Most tehát az a helyzet, hogy a harmadik alpolgármesteri állásra Buzáth János az egyetlen jelölt. Ö tehát már alpolgármesternek tekintheti magát. A két első alpolgármesteri állásért pedig Folkusházy Lajosnak és Rényi Dezsőnek Antony Bélával kell! megküzdenie.

Az uj városatyák • • •

Dr. Homonnay Tivadar

Máv. vasúti titkár

A VI. kerületben választották meg törvényhatósági bizottsági tagnak a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának listáján. A közgyűlésen közlekedési dolgokkal szándékozik foglalkozni és e tekintetben moslt jelentős hivatás vár szakértelmére, különösen a legközelebb napirendre kerülő közúti vasúti kérdésekben. 1888-ban született Kalocsán. Középiskoláit Szabadkán, az egyetemet Budapesten végezte, a jogtudomány doktorává a kolozisvári egyetemen avatták. Azután a Magyar Államvasutak szolgálatába lépett és jelenleg is Máv. igazgatósági titkár. A kommun alatt egyik mozgatója a vasutas ellenállásnak és még a kommiin alatt megkezdte Wahl Frigyes Máv. főmérnökkel a vasutasok megszervezését. A kommun bukása után megszervezte a vasutasságot a keresztény szocialista pártban és a Magyar Vasutasok Nemzeti Szövetségének elnöke lett. Később megalakították a Kene<sztény Szocialista Vasutasok Országos Gazdasági Egyesületét, ahol szintén elnöknek választották meg. Ö vezette annakidején Sir George Clerk elé a magyar vasutasok hatalmas küldöttségét és lendületes beszédben ecsetelte az angol diploma1.a előtt az angol és magyar história rokonvonásait. Clerk megkérte Homonnay dr.-t, hogy beszédét Írásban is adja be, ami meg is történt. A nemzetgyűlésbe a budapesti XII.' választókerület küldötte a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programm- jával.

Dr. Zeöke Antal

miniszteri titkár

1884. julius 13-ikán született Csíkszeredán székely lófő-családból. Gimnáziumot szülővárosában végzett, az egyetemet Budapesten. Ekkortájban számos politikai cikke jelent meg a csíki lapokban Bánffy Dezső programmjának támogatására. Tanulmányai bevégzése után a postatakarékpénztár budapesti! központjához került, onnan a földmivelésügyi minisztériumba. Amikor nagyatádi Szabó István közélelmezési miniszter lett, Zeöke ide követte őt és titkára lett a miniszternek. A tiszántúli választásokon a gyomai kerületben lépett fel és Székely János népjóléti államtitkárral és Tímár Ambrus plébánossal szemben 3500 abszolút íöbbséggel nemzetgyűlési képviselőnek választották meg. A törvényhatóságba mint a III. kér. egyesült községi pártok tagja jutott be. A közgyűlésen egyedüli képviselője a kisgazdapártnak. Mint közélelmezési szakemberre, fontos hivatás vár a főváros lakossága ellátása körül felmerülő kérdések tárgyalásánál.

Lakásínség és lakásépítés

Irta: Román Miklós, műépitélsz.

Noha a mai tűrhetetlen lakásnyomoruság enyhítése, az óriási építési költségek folytán úgyszólván kizárólag az államot terhelheti csak, mégis minden eszközt meg kell ragadnunk arra, hogy a rnai- gánépitkezés megindulhasson és ez utón is csökkentsük :ai lakásínséget. Az állami é,s városi építkezések amúgy is mindenkor csak injekcióknak voltak tekinthetők, de a súlyos beteget csakis rendszeres gyógykezelés: — a m a g á n é p i t k e z é s gyógyití- hatja meg.

A magánépitkezésnek ezidőszerint az 'anyaghiányon és az építési költségek magasságán kívül még egyéb olyan akadályai is vannak, amelyeknek elhárítása igen könnyen lehetséges, ha intézményesen rendezik az illetékes faktorok ezeket, az akadályokat. :

E téren az első rendejzimi való lenne, az uj építkezések teljes háborueiötti jogbiztonságát helyreállítani. Ma éppenséggel nincs biztosítva az építtető afelől, hogy építés közben nem lesz-e. elrekvirálva az általa épített objektum más lakó részére ési olyan évi bérösszeg ellenében, 'hogy nemcsak a. befektet tett tőkének tegmiiniimáliisabib kamatozását sem találja meg, hanem ellenkezőleg egyenesen aura van kényszerítve, hogy másoknak kényeiméit és kellemes lakását alapos ráfizetéss&l, esietVg végromlásával támogassa.

Az eddig kibocsájtott lakásrendeletek ugyanis épülőfélben lévő házak lakásainak rekvirálását, de még lakásigazolványos, átalakítás alatt lévő villák rekvirálását sem zárják ki, amint ez már 'több ifiben megtörtént, amig pedig ez megtörténhetik, az eddigi pár konkrét eseteit okulva, nem fog akadni újabb építtető, aki kitenn# magát a fentvázolt kellemetlenségeknek. '! \

Ugyancsak végtelenül fontos és szükséges lenne a szállodák és penziók szobáinak szaporítása, azonban ilyenek építésére sent akad vállalkozási kedv, egyrészt a fenti ok miatt, másrészt azonban azéhtV mert jelenleg is a szállodaisizobák kb. 40 százaléka tiszti 'beszállásolás céljára; van igen csekély térítés ellenében lefoglalva, amely térítési összeg nemhogy egy uj építkezés amortizációját, de még a régiét sem fedezi.

Ki kellene tehát mondani, hogy:

Mindama lakásokat tartalmazó uj házaikra és házrészekre, szálloda- és penziószobákra, melyek 1920. évi augusztus hp l'-étől 1925. évi november hó 1-éig épülnek és nyernek lakhatási

engedélyt, az eddig kiadott és esetleg kiadandó HalkáSr ended ejtek érvénytelenek. Ezekre, kizárólag a háborút megelőző törvényes rendükezé- sek irányadók. E lakások, illetőleg szobák tehát nem rekvirálhatók, utóbbiak 10 évig még katonai beszállásolás céljaira sem, lakbérük pedig szabóid egyezkedés tárgyát képezi.

A .második sürgősen rendezendő ügy lenne a budapesti és vidéki Épitésiiyi Szabályzatoknak az alagsori és fedélszéki (mansard) lakásokat eltiltó rendelkezéseit hatályon kívül helyezni. Az alagsorban a fennálló Építési Szabályzatok értelmében házmester- és kertészlakások létesíthetők, azonban mások részére az ottlakás nincs megengedve. Logikusnak tekinthetőj-e a'z, hogy bizonyos foglalkozású emberek részére megengedtetik az alagsorban való lakás, viszont más foglalkozásúak részére nem? Még rosszabbul vagyunk ,a mansard lakásokkal. A mansardok elvileg csak lakásnélküli műtermek részére engedélylezteknek; konyhák, cselédszobák stb. gazdasági helyiségek építése a mansardokban nincs megengedve. Ezzel szemben a gyakorlat az, hogy a mansardokban létesített műtermekhez ezeket rendszerint hozzáépítik, de más elnevezések alatt, és >a műtermet bérlő építész, festőművész vagy szobrász ott lakik családjával és ott rendes háztartást vezet.

Aiz .alagsori helyiségek természetszerűleg nem minden esetben felelnek meg az egészségügyi követelményleknek és ily esetben feltétlenül eltiltandó lenne azok lakhatása, azonban ha kellő épitési rend- szabáyok: izolálás, szellőztetés stb. által azok egésjzségiigyi szempontból kifogásitailanná tehetők, úgy a mai viszonyok között mi sem állhat útjában annak, hogy az alagsorban emberi lakások létesüljenek.

Még sokkal kevésbbé indokolt a mansard-lakások létesítésének megakadályozása, hiszen az egész müveit nyugat építkezései bizonyítják, hogy a mansardok lakások céljaira igen jól használhatók. Kimondandó lenne tehát:

Ot éven belül alagsori és padlástéri helyiségek a ma fennnálló Építésügyi Szabályzatoktól eltérőleg lakásokul építhetők, mindenkor az Ifr fokú épitési hatóság belátására bízva az épitési és lakhatási engedély egészségügyi, illetve tiizy biztonsági feltételeinek megállapítása.

A lakások építkezésének előmozdítása céljából nem kevésbbé fontos, hogy a maii nehéz viszonyok között építő tőkések kockázatukért valamelyes prémiumban, anyagi kárpótlásban részesüljenek, amit csakis adókedvezményekkel lehet számukra biztoj- sitani. Törvényileg lenne tehát biztosítandó, hogy': 1925. évi november hó 1-ig épülő és lakhatási engedélyt nyert uj házak és házrészek (toldalékok, ráépítések) lakásai, illetve lakószobái, valamint eddig lakásokul nem használt, de lakáj- sokká átépített alagsori és padlástéri helyiségek 30 évi állami adómentességet élveznek és amennyiben 2 vagy több lakás keletkezett az illető telken, úgy azon telek 10 évre a telck- érfékadó alól is felmentetik.

A negyedik, nem kevésbbé fontos dolog az uj épitési anyagok és szerkezetek ügye. A mai budapesti és vidéki Építésügyi Szabályzatok ugyanis uj épitési anyagok és szerkezetek tekintetében igen szűkre szabott korlátokat állitaniajk fel. Az épitési amyagokmiak mai csekély készletei mellett,1 tekintetbe véve a termelés nehézségeit is, uj épitési anyagok és szerkezeti könnyítések tekintetébem a lehető legtoleránsabbam kellene eljárniok a hatóságoknak é's mellőzve a sok formalitást, az épi.tési 'tervek engedélyezése alkalmával, egyidejűleg az I. fokú hatól- ság dönthetne a fölött is, hogy a tervekben esetleg ajánlott uj épitési aimyagok vagy szerkezetek engedé- lyezhetők-e vagy nem? E tekintetben tehát azt1 ajánlanám, hogy:

A fenti 5 év alatt a fennálló Építésügyi Szabályzatoktól eftéröleg bárhol az I. fokú épitési hatóság megítélése alapján és felelőssége mellett minden oly szerkezeti könnyítés és minden oly épitési anyag rövid utón engedélyezhető, mely az építkezés olosóbbitását célozza.

Mint 5-ik pont tekinthető az elrejtett építőanyagok felkutatása. Nem értem ez alatt a gyárakban, vagy a legális kereskedelemben raktáron tartott árukat é!si anyagokat, hanem azokat, amelyek privát emberek, vagy nem építési' any.a,g kereskedelemmel foglalkozók kezében spekuláció céljaira vannak el-