Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-03-19 / 12. szám
4 Budapest, 1919. március 19. ^,g 00 'j|^’robfemak Tárgyalások a főváros és a népjóléti miniszter között — A kórházi kiadásokat vagy megtéríti az állam, vagy a főváros lemond a kórházakról Csupor tanácsnok nyilatkozata Aki kezébe vette a főváros kórházainak ez esztendőre szóló költségvetését, meglepetéssel látta, hogy a tavalyi húsz milliós kórházi budget ez esztendőben éppen a duplájára szökkent. Régi panasza a fővárosnak, hogy a vidéki betegek ápolási dijait is a főváros kéytelen viselni, mert a beliigy- niszter sohasem engedélyezi az ápolási díjnak olyan magasra, való emelését, hogy a főváros számára megtérüljön a vidéki illetőségűek ápolási dija. Bódy Tivadar polgármester éppen a Fővárosi Hírlap múlt heti számában nyilatkozott azokról a tárgyalásokról, melyeket ő Madzsar közegészségügyi államtitkárral folytatott, ezúttal pedig Csupor jőíset tanácsnoknak a kérdést minden oldalról megvilágító nyilatkozatát adjuk. — A kórházak ez esztendei költségvetése — mondotta a tanácsnok — kerekszámban 41 millió koronára rúg. Ez az összeg 20 millió koronával nagyobb; mint a tavalyi költségvetés előirányzata. A nagymérvű emelkedés okát az anyagárak és a munkabérek óriási emelkedésében kell keresni. A költségvetési tétetek közűi a legérdekesebb a betegek élelmezése, mely a folyó esztendőben mintegy hét-nyolc mifjiió koronájába fog kerülni a fővárosnak, de hallatlanul emelkedett a gyógyszerek ára, á fehérnemű, a személyzetnek természetben járó ruhái és cipő beszerzési költsége is. Számításaink alapján a most napi nyolc koronát kitevő betegápolási dij-^ nak 15.92 koronára való felemelését fogjuk kérni a belügyminisztertől. — A főváros népíanácsa, mikor a XVI. számú helyőrségi és a IV. számú tiairtalékkórháznak a főváros tulajdonába való átengedéséről volt szó, úgy vélekedett, hogy az átvételt csak akkor 1 eliet foganatosítani, ha a kormány különösebb feltételeket az átadás tekintetében nem támaszt. Az utolsó pillanatban derült ki, hogy a két kórházat a hadügyminisztérium nem ingyen, hanem csak térítés ellenében hajlandó átengedni. A néptanács ekkor úgy határozott, hogy a főváros ezeket iá kórházakat át nem veheti, mert újabb katonakórház átvételével a maga kórházi deficitjét nagyobbitja. Én akkor arra az álláspontra helyezkedtem, hogy a közkórházak egész financiális kérdését rendezni kell, még pedig olyképpen, hogy a kormány az ápolási dijakat olyan összegben hagyja jóvá, amilyen összegben azt a főváros kéri. Ha pedig hiány állana be — ez könnyen megtörténhetik, mert hisz a költségvetés 14—15 hónapra előre készül — az ily- képpen származó költségvetési hiányt az állam az Országos betegápolás! alap terhére fedezze. Ha a kormány ezt a két feltételt teljesíti, akkor ül kórházaknak deficitje nem lehet és akkor nemcsak a fentnevezett kórházakat, hanem még más kórházakat is átvehetünk, mert a kórházak átvétele és fenntartása a fővárosra kiadássá! járni nem fog. Ezt az álláspontomat a néptanács egyes, tagjai, akikkel a kérdést megismertettem. elfogadták és ez alapon tárgyalásokat is kezdtem Peiál Gyula népjóléti miniszterrel. A tárgyalás folyamán a miniszter azt mondotta, hogy az ügyet részleteiben nem ismeri és igy nyomban válaszolni nem tud, ellenben ankétot hiv össze, melyen iá főváros minden jogos kívánságát megvitatás tárgyává teszi. Ennek előkészítése céljából az elmúlt héten a városházán a polgármester elnöklésével értekezlet volt, melyen a miniszter képviseletében dr. Madzsar József államtitkár is részt vett. Az lankéton abban történt megállapodás, hogy a főváros kívánságait Írásba foglalja és ezek az irásbai foglalt kívánságok lesznek az ankét tárgyai. Az egyetem tanácsa legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy a Zita-kórházra nem reflektál és igy a főváros a Zita-kórházat rendes közkórházzá nyilvánítja. Az orvosok választása e kórház részére már legközelebb a közegészségügyi bizottság elé fog kerülni. A Zita-kórház 1500 ágyából jelenleg mintegy 900 ágy van el: foglalva és a vezetésem alatt álló ügyosztály úgy tervezi, hogy a járványos betegeket ezentúl csupán a László- és Gellért-kórházakban helyezi el és amennyiben a kiütéses tífusz, esetleg a spanyol járvány nagyobb méreteket öltene, a IV. számú tiartajékkórházat vennők igénybe e célra, melyben eddig is tuberkulotikus betegeket kellett volna elhelyeznünk. A XVI. helyőrségi kórház öt nagy pavilonjában belgyógyászati, sebészeti és esetleg női betegek számára rendezi'énk be kórtermeket, a. tiszti pavillonban pedig kiilönszobás betegeket helyeznénk el. Feltétlenül kívánatos lenne a főváros részére a gróf Szapáry-kaszárnyánlak, mely amúgy is fővárosi tulajdon, kórházi célokra való megszerzése. A Szapáry-kaszárnya a Városmajor mellett fekszik és az egyre szaporodó venereás férfibetegek számára lenne felhasználható. A XVII. helyőrségi kórházat a rendőrségnek javasoljuk átadni, itt a puella publicák gyógyítása történne. Mindezek az átvételek természetesen csupán abban az esetben történhetnek meg, illetőleg a főváros csak akkor veheti felügyelete alá ezeket a kórházakat, ha a betegek ápolási dijainak fedezetéről az állam gondoskodik. Ellenkező esetben nemcsak hogy a fővárosi kórházak számának szaporításáról nem lehet szó, hanem, még a meglevő kórházakat sem leszünk képesek fenntartani és igy azokat is az állam lenne kénytelen magára vállalni. Ha meggondoljuk, hogy ai fővárosnak, iamelynek élelmiszerüzeme, zö’íd- ségiizeme, müszerüzeme van, — milyen nehézségekbe ütközik a betegek kellő ellátása, akkor be kell látnunk azt. hogy. az államnak, mely mindez1, akel az eszközökkel nem rendelkezik, a kórházak kellő ellátása majdnem lehetetlen lenne. temetőkre vonatkozólag a tanácsnok ur így nyilatkozott: — A jövő héten alakul meg a köztemetői bizottság, melynek első feladata a luxussirhelyek árának és a gyepezési, öntözési dijak felemelése lesz. természetszerűen az uj idők által követelt szociális szempontok figyelembevételével. A jövő hét végén fogja tárgyalni a köztemetői biziottság a temetkezési vállalatok községesité- séröl szóin előterjesztést, mely most készül. Minden megváltás nélkül egyszerűen megalaki- tottnak fogjuk kijelenteni a főváros temetkezési üzeméiteljesen önálló berendezkedéssel. Nagyban folynak a kremató; iumépitkezés előkészületei is, melyre vonlaltkozólag csak az van hátra, hogy Garbai kormánybiztos kiutalja a szükséges építkezési anyagot. Ugyanez áll ia: kötelező ravatalozás behozatala folytán szükségessé váló ravatalozótermek építésére is, melyeknek építését a legrövidebb idő alatt meg fogjuk kezdeni. Ezek mintegy 10 millió korona kőiit- séggei fognak járni. közkórházakban levő gyógyszertárak ha*zi kezelésbe való vételéről a következő információkat kaptuk: — A közkórházakbam levő patikák házi kezelésbe való vétele megtörtént és március 1-e óta; a főváros számlájára folyik a gyógyszertárák fizetne. A- gyógyszerek beszerzését a községi műszerezem fogja végezni. A gyógyszertárak sezmé.lyzetét a főváros ideiglenesen átvette, ez az átvétel azonban egy általában nem érinti, a személyzetnek a grémiummal szemben való jogait.- A palikák községesitésére vonatkozó ügyosztályi előterjesztés már munkában van. Most csak a statisztikai hivatal jelentését várjuk Budapest népességének emelkedéséről és (alz ügyet azután a közegészségügyi bizottság elé visszük. jr* Az a bátor és merész kezdeméyező Programm;, melyet a forradalom óta a közegészségügyi ügyosztály valóra váltott, reményt nyújt arra, hogy azok a nagy közegészségügyi feladatok, melyek a megváltozott viszonyok folytán a fővárosra várnak, nem maradnak teljesítetlenül. Vízvezetéki javítások PílRÍNY 3uda*e*t, VHL,K3kk SsJlárd-«. 30. rUuHii I Tíilefo** József 1—48. szán. Visszaélés a lakásrendelelie! Hajsza a praxis nélküli orvosok után — Sok gyermekes család kerestetik — A kidobott házmester elrekvirálíatta a háziúr lakását Egy rendelet sem érintette olyan erősen az embereket, mint a lakásrendelet. A rendelet megalkotói jól tudták, hogy nagyon kemény kézzel fognak belenyúlni az emberi szabadság jogaiba, de a szükség parancsolt, érzékenykedni nem lehetett. Úgy a lakáshivatal, mint a bizottság jól tudja, hogy az eljárás következtében valakivel méltánytalanság történik és inkább csak azt igyekeznek elintézni, hogy minél kevesebb igazságtalanságot kövessenek el. Bár sokan még ebben a kérdésben sem sietnek a hatóság segítségére és a rendelet kijátszására törekszenek. Nincsen olyan törvény, a melynek kibúvói nincsenek és az emberi élelmesség hamarosan megtalálna azt. Most csak a leggyakrabban előforduló csalásokat szeretnénk feljegyezni. Az orvosnak a méltányosság három szobát nevezett meg. Az egyik a lakó szoba,- a másik a rendelő és egy a fogadó szoba. Vannak orvosok, a kik klinikán dolgoznak, vagy a munkásbiztositó- ban tartották rendeléseiket és most utánuk indult meg a hajsza. Nagy iák ások tulajdonosai fognak egy ilyen praxis nélküli orvost és ennek a révén egy kiadott s z o- b á val két szabad szobát nyernek. Ismerünk egy orvost, a ki a Stáhly-utcában gyönyörűé« berendezett szobát kapott teljesen in gyes, csak azért, hogy az ellenőrző közegeknek kijelentse, hogy a másik két szobára feltétlenül szüksége van. Ebben az esetben hiába kísérletezik bármiféle ellenőrzés. Még arra sem lehet hivatkozni, hogy az orvosnak nincsen praxisa. Az orvos egyszerűen azzal védekezik, hogy igenis fogadna klienseket otthon is, csakhogy kevesen jönnek. Ezért pedig nem lehet megbüntetni. A másik hasonló csalás: a többgye r meltes család mint takarítószemélyzet. Valamikor a régi jó időben gyakran olvashattunk hirdetési. hogy „gyermektelen házaspárnak kiadó egy ■szoba takarításért.“ Ma a tülekedés a több gyermekű családokért folyik: mindegyik gyerek e g y-e g y szoba igényt jelent a műnk a- :t d ó n a k. Mert egyszerűen arra hivatkozik, hogy a gyerekek a szabad szobákban laknak. Igaz, hogy rögtön kirúgja, a csemetéket, ha valamelyik szobába be mernék a lábukat tenni, de a kimutatásban a gyermek mint komoly lakó szerepel. A bejelentésekben egész egyszerű hazugságokkal is megpróbálkoztak. Hire ment azonban, hogy a kutató bizottságok rájönnek az ilyen csalásokra és akkor a szigora büntetés nem maradhat el. Ezért ettől a mumustól visszariadnak és. egymás után küldik a korrekciókat. Az ürügy mindig igy hangzik: „Nem értettem jól meg az utasítást, de most már infprmáltattam magamat, a k i j a v i- tott helyzetkép a következő ... Akadnak emberek, akik semmi áldozattól nem riadnak vissza, hogy a lakást a maguk számára biztosítsák. így az egyik nagy vállalat igazgatója négy lakást összeforrasztatott. hogy kényelmesen éljen és most az egyik lakást egy hivatalnok elrekvirálíatta A vezérigazgató először alkudni próbált. 15000, majd 30000 végül 45000 koronát kínált a lelépésért. Amikor a hivatalnok hajthatatlan maradt, azzal az ajánlattal állt elő, hogy Kispesten villát vásárol a számára és azt örökre neki adja. Ezt az ajánlatot elfogadta volna a hivatalnok, de a közlekedés tarthatatlansága miatt kénytelen volt lemondani róla. Az igazgató most már fenyegetéshez ifordult és kijelentette, hogy illetékes helye« majd megváltoztatja a határozatot. ígéretének beváltására azonban még nem került a sor. A lakásrekvirálások sokszor bohózatba illé Helyzeteket is teremtenek, természetesen azonba« a szereplők nem mulatnak valami nagyon szerencsétlenségükön. így egy háziúr haszontalan és mon- kástalan házmesterének felmondott A házmester a volt háziúr lakásából egy szobái r'ekvi ráitatott, magának és a két ellen ség most közösfedél alatt van. a Csák y-u teában. Képzelhető, hogjr a házmester nem nagyon kíméli volt gazdáját.
