Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)

1919-02-26 / 9. szám

Budapest, 1919 február 26. ü kivethessen a lakosságra. Ami egészben 2 és fél millió korona összeget tesz ki 500.000 lakosú városnál, családonként átlag 25—30 koronát, de ha alaposan számításba vesszük az itt felhozott érveimet 25—30 milliót tehet ki ez a különbség, amely közvetített megadóztatása a lakosságnak. Decentraiizálni kell a burgonyaelosztást. Vannak élelmicikkek, különösen burgonya, ahol az egyenletes elosztás céljából a központnak még egy-két évig fenn kell állania. Itt szükséges meg­említenem, hogy különösen Budpest székesfőváros te­rületén tartom szükségesnek, hogy a fővárosi ható­sági zöldségüzem csakis bódéiban árusíthasson bur­gonyát direkt a fogyasztóknak. Viszontelárusitók, füszerkereskedők, kiskereskedők (szatócsok), zöld­ségárusok épp úgy szerezhessék be burgonyájukat a burgonyakereskedők elárusító helyein, mint az­előtt. Decentralizáltassék a burgonya elosztás a. Burgonyakereskedők egyesülete a vá­ros különböző részein, mondjuk kerületenként és kü­lönösen azon kerületekben, ahol inkább szegényebb lakósság J^kikí Italán két helyen is tartson i bur- gonyaelosztó-helyet, vagy külső piacokon elosztó rakterűidet, ahol beraktároz magának néhány vág- gon burgonyát, azt azután elosztóinál jelentkező, vi- szontelárusitóknak széjjelosztja. Még a burgonya- jegykényszert sem kell megszüntetni, mert a, viszont- elárusitó fűszeres, kiskereskedő, zöldségárus kaphrt aszerint, hogy milyen üzlete van 8—10 mázsás bur- gonyajegyhitelt és ezen igazolvány alapján szerez­heti be ,az első tétel áruját. Félóra aromán mínMwn&an Szállítások, cenzúra és ejy kis politika az előszobában Remélhetőleg nemsokára már csak történelmi emléke lesz Budapestnek: a román miniszte- r i u m, ma azonban még szomorú valóság. A román „mi;mszter“-t, Erdélyi Jánost a fiatal köztársaság kitesséjkelni szeretné, de a ravasz ügyvéd most ez egyszer igyekszik magát nagyon naivnak feltüntetni és nem akarja megérteni az elég világos beszédet. Az ügyvédek sincsenek nagyon elragadtatva Erdélyi doktortól és nemcsak most, de a múltban sem vá­lasztották volna meg kamarai elnöknek, már csak azért sem, mert több fegyelmi följelentés érkezett ellene. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a román miniszter egyik ügye a törvényszéket is foglalkoztatta. Nem is valami komoly politikai ügyről volt. szó, ha nem egyszerű szállítási ügyletről, amelyet egy székely ügyvéd nem tar­tott korrektnek. Erdélyi ugyanis kiváló romá­niai összeköttetéseire hivatkozva, káposztát akart, szállítani és ezer koronát fel is vett erre a célra. A szállítás elmaradt és a vevő csalásért tett feljelentést. Erdélyi bizonyítgatta a jó romániai összeköttetéseit, amelyet most már senki sem tagad. Akkor azonban a z ügyészség is erősen érdeklődött és Pázmándy Dénes sietett Erdélyi segítségére. Az­óta a világ sokat haladt, Erdélyi káposzta helyett régi hazáját szállítja Romániának. Az uj miniszter történelmileg érdekes hivatalá­ban jártunk és ott töltöttünk egy tanulságos félórát. Francia felirás hirdeti a „Vadászkürt“ szálló első emeletén, hogy az ügyvédből hirtelen miniszterré vedlett Erdélyi két szállói szobában fogad. Az elő­szoba tele van és egy titkárféle, valamint egy had­nagy fogadja a feleket. A legtöbb útlevelet kér, ame­lyet kategorikusan megtagadnak. Ha azonban kiejtik valamelyik magyar-román politikus nevét, rögtön megváltozik az arckifejezés és délutáni terminust kap a boldog kérvényező. Az egész minisztérium nagyon haragszik a ma­gyar sajtóra.- A magyar sajtó szítja a békétlenséget, — pa­naszolja a titkárféle — folyton a romám kegyetlensé­gekről ír, pedig ittjárt a bizottság vezetője és kije­lentette, hogy a kegyetlenségek nem. úgy játszódtak le, ahogy a lapok megírták. Túlozták és szítják az eiégületlenséget. A katonatiszt megszólal: — A magyar katonák is botoznak. Amikor ezt kétségbevonjuk, a titkárféle hevesen magyarázza, hogy eddig hallgatott, de Wilson le­vette a szájáról a lakatot. Katona volt és a román ironton harcolt. Nem volt áruló, de mégis a szemébe vágták: ,,Te fogsz előre menni, büdös oláh!“ Ezután békülékenyem hozzáteszi: — Persze, éretlen siheder volt. Mi meg is tudnánk érteni egy m ást, nekünk semmi ba­junk a miagyar testvérekkel. De itt vannak a zsidók! Ezek állanak közénk, ezek dolgoznak a béke ellen. Es a magyarok beugranak nekik. Ilyen mederben folyna tovább a tárgyalás, ha valaki nem keresné „szállítási ügyben“ a miniszter urat, amelyben nagyobb gyakorlata van, mint a politikában. Román katonákat kér. amelyek Erdélybe kisérik majd az áruval telt vaggonokat. Ez­zel az úrral „délután személyesen i o g be­szélni a miniszter u- r.“ Egy szállító árut hozott, a miniszter ur azonban nem szeret fizetni. Majd délután a tényle­ges titkár elintézi a számlát, egyelőre ez az ügy függőben marad. Az üzletemberek békédnek meg leghamarabb a változásokkal. Egy nagy intézet megbízott tisztvise­lője állít be és mögötte a szolga hoz két nagy cso­magot. — Uj leveleket hoztam cenzúrázni! — mondja hangosan és bizalmasan, tüntetve azzal, hogy ismerős a házban. Az altitkár megijed és ránk pillantva jelenti ki: — Tévedés lesz, kérem, mi nem cenzúrá­zunk! A hivatalnok nem veszi észre tapintatlanságát, bizonyítgatni kezd: — Kérem szépen, — mondja — nem először vagy o k i 11 és ezek a levelek (a sarokba mutat) már a mi cenzúrázott leveleink. Ezekhez teszem az újakat. Erre már nincs mit felelni, a minisztérium beie- nyugszik a rnegváltoztathatatlanba. Közben megjelennek titokzatos alakok és eltűn­nek a miniszter szobájában. Erdélyi János komoly képpel fogadja őket és rögtön tárgyal. Talán csak magában mosolyog, szereti a jó tréfát, amely csak nekünk keserű . . . * *> ® A népíanács ülése szerdán lesz. A fővárosi néptanácsnak első debutje kedden, e hó 25-én délután 4 órakor lett volna. A néptauács tagjai­nak a meghívók ilyen értelemben már szétmen­tek, a múlt csütörtökön történt sajnálatos ese­mények azonban ezt a programot megzavarták. A zavargások vértanúinak temetése ugyanis kedden délután volt, ugyanabban az időben, amikor a néptanács ülésezni szándékozott. A gyászesetre való tekintettel tehát szerdára ha­lasztották a néptanács első ülését és a változás­ról Bódy polgármester az alábbi értesítést küldte a néptanács tagjainak: „A fővárosi Néptanácsnak a f. hó 25-ére. keddre egybehívott alakuló ülése — tekintve, hogy ugyan­abban az időpontban lesz a vértanuk temetése. — elmarad. A Néptanács alakuló ülése .szerdán, február hó 26-á n délután 4 órakor lesz — a már közölt napirenddel — az Újvárosháza üléster­mében (IV.. Váci-utca 62. sz. II. em.) Erre a Népta­nács t. tagjait meghívom.“ Az ülés tárgysorozata — amelynek minden egyes pontjával a Fővárosi Hírlap előző szá­maiban már foglalkoztunk — a következő: 1. A belügyminiszter leirata a néptanács tagjai­nak kiküldése ügyében. 2. A tanács előterjesztése a Néptanács ügyrendjének, továbbá a Néptanács és a fővámsi tanács hatáskörének megállapítása, vala­mint a szakbizottságok szervezete ügyében. 3. A ta-, nács bejelentése a fővárosi alkalmazottak és a nyug­díjasok helyzetének javítása ügyében hozott tanácsi határozatok belügyminiszteri jóváhagyása ügyében;. 4. A szavazatiszedő küldöttség megalakítása. 5. A fővárosi tanácsba hat tagnak és a közigazgatási bi­zottságba tiz tagnak titkos szavazás utján való ki­küldése. Egyébként íti tanács a kormány által a ta­nácsülésbe delegált tagok részvételével, hétfőn délelőtt tartotta meg az utolsó ülését. A követ­kező tanácsülésre már a néptanács szerdai ülé­sén fognak hat tagot választani. PÍITÁNY Budapest. Vili., Rökk Szüárd-u. 30. rUuHIiI Telefon: József 1—48. szóm. Budapest földgázt kap. Az a katasztrofális nincstelenség, amely gáz dolgában Budapestre rászakadt, arra kényszeritette a fővárost, hogy világítás és fűtőanyag dolgában komoly elha­tározás terére lépjen. A Fővárosi Hírlap értesü­lésülése szerint ebben a tekintetben a főváros és a kormány egységes akcióra szánták el ma­gukat. A terv az, hogy valamelyik közeleső földgázforrást vezetik el Budapestre. Ebből a célból sürgősen megindítják a kecskeméti és a debreceni földgáz után való kutatásokat. Le kell szegezni, hogy a kormány e tekintetben a legnagyobb jóindulattal sietett a főváros -ege- delmére. Egyelőre azonban nagy baj van a fú­rógépek körül, mert azok a! megszállt területen maradtak, s igy azokat most teljesen újonnan kell beszerezni. A fúrógépek beszerzésére eső időn kívül még körülbelül két esztendő az az idő, amely alatt a földgázt Budapestre lehet ve­zetni — feltéve természetesen, ha a mielőbb megindítandó fúrások kedvező eredménynyel végződnek. A Lakáshivataiban a falon írnak. A Lakáshi­vafelban annyi akta veszik el, amennyi talán a magyar népköztársaság összes hivatalaiban együttvéve sem. A panaszok már kétségbeej- tőén elkeseredettek. Ez indította Bódy Tivadar dr. polgármestert arra, hogy ellátogasson a la­káshivatalba, ahol meglepő látvány tárult sze­mei elé. A hivatalnokok kétségbeejtően össze­zsúfolva dolgoznak egymás hegyén-hátán. Akad olyan tisztviselő is, aki aktáját asztal hijján a falon kénytelen elintézni. Ilyen körülmények kö­zött nem csodái, ha az akták tömegesen vesznek el és ha ezt a rendetlenséget ismerve, egyes tisztviselők vissza is élnek a helyzettel. Bódy polgármester most azon fáradozik, hogy a lakás­hivatalt átvétesse az állammal, amely egészen természetesen hivatott lenne róla gondoskodni. Itt emlitjük meg, hogy a laMshivatal a magán­lakásokból való hurcolkodások számára városi fuvart kért, amely tekintetben megállapodás jött létre. Remény a tejre. A iöldbirtokreform meg­alkotásánál a kormány a városok tej ellátására is gondolt. Kedvezményeket biztosított azoknak a birtokosoknak, akik megfelelő mennyiségű tej szállítására kötelezik magukat. A tej és földbir­tokreform kérdése a héten szóba,került a tanács­ülésben is, ahol Lukács Jenő azt kívánta, hogy anyagi megtorlásban részesüljenek azok, akik e tekintetben nem teljes mértékben felelnek meg kötelezettségüknek. A tanács ebben az értelem­ben határozott. Uj Világ. A forradalom vívmányait a felnőttek segítségével csak egy emberöltőre lehetne biztosíta­ni. A jövő az uj nemzedéké, amely örökké teszi a forradalmi szellemet. A ma ifjúságát kell igazában forradalmárrá nevelni. Nagy munka ez, mert a múlt bűnös nevelését kell leküzdeni. Uj szántásba uj ma­got kell vetni. Erre az országmentő feladatra vállal­kozott az Uj Világ cimii ifjúsági folyóirat, amely most jelent meg P u r j e s z Lajos szerkesztésében. Nagy munkájához a legelőkelőbb eszközöket válasz­totta ki és a szellemi élet legjelesebbjeit csoportosí­totta maga körül. Az első számban többek között Móricz Zsigmond, B a r t a Lajos, Kosztolányi Dezső, Nagy Andor stb. Írásait, Major. Vérté s és Pólya rajzait találjuk. Drágább lett a gyüiésezés. A forradalom óta ta­gadhatatlanul gyülekezési láz pusztít Budapesten. Olcsó mulatság volt kibérelni a régi képvselőház ter­mét, ahol az ember Deák Ferenc vagy Szilágyi Dezső helyéről mondhatta el a bölcsességeit. Most egy ki­csit drágább lesz a gyülekezés, amennyiben a tanács a régi képviselőház használati diját iiitéssel 240 ko­ronában, fűtés nélkül pedig 160 koronában állapította meg. Azonban még ez sem olyan összeg, amitől el­menne a gyülésezők kedve. Halálozás. Dr. Kassai Imre (fővárosi gyakorló orvos hétfőn 50 éves korában elhunyt. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített és mintaképe volt az emberséges, derék orvosoknak, özvegye, négy kis­korú gyermeke és előkelő rokonsága: gyászolják. Te­metése szerdán délután 3 órakor lesz a rákoskeresz­túri izraelita halottas házból. A főváros iskola építkezései. A Főváros' H i r l a p-han megjelent iskola-építési versenytár­gyalási hirdetmények értelmében a vállalati ajánla­tok benyújtási határideje e hó 20-án lejárt. A Karpfenstei n-u teái iskola föld-, kő- miv.es- és elhelyező munkára ajánlatot tettek: Szer ehe by Cléza 2,300.581 K-val, Melocco

Next

/
Oldalképek
Tartalom