Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-02-12 / 7. szám
6 házbére rnelési igényekkel, hanem pasztán azt bizonyítják, hogy ma a bérjövedelem stagnálása idején meg kell kímélni a háztulajdonosokat minden újabb megterheltetéstől. Iskolaépítkezések a fővárosban. Múlt heti számunkban részletesen beszámoltunk .a; tanács ama tervéről, amely több iskola építését helyezi kilátásba. A terv szerint a tanács a Vili. kerületi Karpíenstein-utcában elemi-, fiú- és leányiskola» építésére és a föld-, kőműves és elhelyező munkákra már ki is irta február 20-i.ki határidővel a pályázatot. Ugyanily munkák lesznek végre- hajtandók .a VI. kiér. Váci-uton építendő polgári fiúiskolánál is, továbbá a Simor-utcai elemi intés leányiskolánál asztalos-, lakatos- és mázolómunkák lesznek foganatositandók. E két utóbbi munkák vállalatba adásának határideje is február 20-ika. Lapunk hirdetményei közt mindhárom versenytárgyalási kiírást teljes szöveggel közöljük. A Haditermény székházának épitése. A Haditermény r.-t. uj székháza építésénél végzemŐ asztalos, lakatos- és bádogos munkákra a megtartott szükebb körű versenytárgyaláson a következők adtak be ajánlatot: az aszta.:os-munkára: Magyar repülőgépgyár r.-t. 925.955 K-val, M alomsok y Jczsef-féle asztalosárugyár r.-t. 1,056.143 Rival, Hufnagel Imre 877.793 K-val, Michl Alajos 870.423 K-val, Hencz és Fischer 764.407 K-val Csoknyai Bertalan 736.943 K-val, Tliék Eidre bútor-, zongora- és épületmunkák gyára r.-t. 9 4.048 K-val, Müller Rezső 987.130 K-val, P o 11 a c s e k János 805.216 K-val, Q reger sen Q. és fia 856.817 K-val; a lakatos-munkára: Pick Fde utódai 251.762 K-val, Magyar repülőgépgyár r.-t. 207.108 K-va,l; a bádogos-munkára: Farkas Izor 94 935 K-val, Tóth Imre és társa 100X00 K-val, Licht- mann A. S0.356 K-val, Gero N. Nándor 76.2”7 K-val. — Uj aleín&k és vezérigazgató a Saigonéi. A Salgótarjáni k ö stz é n b á n y a r.-t. igazgatósága Reim an n Lázár ügyvezető igazgat t alelnö ké választotta, mig Frisch mann J. F. ügyvezető igazgatónak a vezérigazgatói címet adományozta. Előléptetések az Országos banknál. A Magyar Országos Bank Részvénytársaság igazgatósága legutóbb tartott ülésében Horvát Sándor aligazgatót igazgatóvá cs H i 11 i n g e r Oszkár cégvezetőt aligazgatóvá nevezte ki. Medgyaszay-szinház. Ivántv Jenő. a Nemzeti Színház örökös tagja, a M e d g y a s z a y-S z into á z b a n Medgyaszay Vilmával együtt mindeneste fellép Lakatos László A császár partra- szállt cimii játékában. Máisik nagysikerű újdonsága a színháznak Anatole France A -néma a s z- s z o n y-a, amelyet Gábor Andor irt át én0kés játékká és Nádor Mihály zenésitett meg. A két színdarab között Medgyaszay Vilma, egyetlen szóló gyanánt, uj dalokat ad elő. Hajó Sándor szinjátéka jubilál. Az ötvenéves férfi ötvenedszer kerül színre szrmba'on a Belvárosi Színházban. Ezt a jubileumot veiig táblás házakkal érte el Hajó Sándor tr giko- m: diája. mely ugv irodalmi, mirt színpadi tekintetben ritka eseménye a színházi életnek >'r egyik szemzáci ia a K7e'' r'v^c A darab nagy szerepeit ezután is Simon-yi Mária, 11 0 s v < Sári továbbá Körmend y. Petheő. Harsán y i és B é r c z v játsszák. A tejes Aranyember az Urániában. A nagyszerű Corvin-film !., II. és III. részének sikere arra indította az Uránia igazgatóságát, hegy a három részt együtt — tehát a teljes A r a n y e m b e r-f i 1 m e t — egyszerre mutassa be a színházában. Az Uránia megszerezte az együttes bemutatás -kizárólagos jogát és Jókai halhatatlan regényének filmjét teljes egészében mutatja be egy-egy előadás keretében. A hatalmaís film 14 felvonása kizárólag az Urániában fél 4, hegyed 6 és negyed 8 órakor kerül előadásra. Az Uránia pénztárai a hét bármely napjára előre árusítja az előadásaira a jegyeket. A Nancsi ötvenedszer. A P c v ii-s z i n h á z kedd este jubilál: Szőke Szakáll nagyszerű reviije, a Nancsi került ötvenedszer szinre. Díszelőadás volt. Szőke Szakáll játszott és konferált, kiviile f 'lléptek még: Karácsonyi IIIv. Szász Ilonka, Valero Berta, P á z m á n Ferenc és S a r k a d i Vilmos. A leshálásabb tőkebefektetés. Nem a nagytőkéseknek kívánunk tanácsokat osztogatni, han-ern a müveit középosztály figyelmét tartjuk 'szükségesnek a következőkre felhívni: Köztudomásúlag rengeteg ezerre rúg azon müveit családok száma, melyek ek a hábo-rrs évek alatt zongorára lett volna szükségük. Ezen ^okosak ezer család száma egyre szaporodik, amiből önként következik, hogy hosszú évekig nyomasztó zongorahiány fog uralkodni a kereskedelemiben. Jól teszik tehát, akik rum várnak tovább a zongoravétellel és különösen ajánlhatjuk, hogy csakis megbízható, regi cégnél vásároljanak, ilyen pld. a Sternberg Ármin és Testvére cég. melynek szoliditása és 'olcsó árai közismertek. A Stern- berg-cég^ zongoratermei a Rákóczi-út 60. sz. saját palotájában vannak. fi TŐKE • • • Szemle A rehabilitált adó — A nemzeti mnnka folyt m >S3Í fának és fo ozásának biztosítása — H írom hónap és n így milliard Hetekkel ezelőtt bebizonyítottuk ezen, a helyen, hogy ami pénzügyi kérdésekben történik, az tulajdonképpen cirkulus-z viciozusz. Azok akik a vagyonadót kifizetik, logelsősorban 01 sarját megmaradó pénzüknek az értékét fogják felemelni. Nem akarunk túlzásokba, c-sni, mégis if'zt kell mondanunk, hagy a vagyonadó a tőkés pénzének értékét emeli, a szegény emberre nézve pedig a drágaságnak vet gátat. Most ennek az álláspontunknak bizonyítására a legjelentékenyebb tanút, Krausz Simont, vonultatjuk fel, aki a vagyonadó ankéten kijelentette, hogy: „a vagyonadó által ta, meglevő pénz értéke növekedni fog.“ Egyszóval a vagyonadó az a rem.edium, amelytől n békebeli állapotoknak legalább megközelítését tudjuk majd .elérni. Az agitátor erejével mondja Krausz Simon, hogy bele kell vinni a köztudatba, hogy mindenki a magjai érdekét szolgálja, amikor az adót lerója, íme- az adózó öntudat ébredése. Évtizedeken keresztül az ellenzéki politikus azzal izgatott, hogy becsklen a kormány, amely adót vet ki, u melynek szüksége van a nép filléreire. A kormánypárti politikus viszont azt helyezte kilátásba, hogy ő majd kipa-namázza a választóinak, hogy az adójukat leszállítsák. Az adó rehabilitálása, az adó jogaiba való iktatása az, ami most folyik. Aligha kellett ehhez egyéb, mint az adózás progresszívvá tétele. Az adó többé nem a gyűlölt állami rablás, aminek icddiij tekintették, hanem egy öntudatos nép önudatos adakozása d. köz javára, amelyből mindenki hasznot húz. Ezt a tanulságot lehet levonni Krausz Simon klasszikus mondatából. Krausz Simon különben kifejti azt is, hogy a kormány intézkedései kikerülhetetlenek voltak, a hadból visszatértek pedig igenis igényt támaszthattak 1 munkanélküli segélyre. Es valóban csak a Károlyi József fajta képtelenül önző és ellenforradalmi agy velők okolhatják a mai kormányt a mai helyzetért. Ez olyan ostoba; lépés, mintha valaki a kelevényért az orvost vádolná, aki a kelevényt felvágta és ß> gennyet kiszorítja a sebből. A mai pénzügyi helyzetnek természetes és törvényes apja az a harmincotmilliardos hr dia dass ág, amit Tiszáék és Wekerléék erőszakoltak rá az országra. Most eljutottunk az időponthoz, amikor ezt be kell látni és amikor a saját pénzünk árán, de vissza kell helyezni a sí úját pénzünket a régi jogaiba. Szombaton alakult meg az Országos Munkaügyi Tanács és pedig azzal a fénynyel, azzal a; tiszteletadással, amely ezt a szervet megilleti. Mert ez a szerv, rymely a nemzeti munka folytonosságának és fokozásának biztosítását tűzte cé’ul maga elé. Március elsejével megszűnnek a hadisegélyek, ;at munkanélküli segélyeket sem lehet ad infinitum folyósítani, természetes tehát, hogy az államnak gondoskodnia kellett a közmunkák megkezdéséről. Garami Ernő kereskedelmi miniszter és Méhely Kálmán államtitkár nevéhez fűződik az az akció, amely a munkás kéznek öt milliárdot szánt. A pénzért ismét nem megyünk külföldre, hanem azt magyar bankok fogják a kormánynak igen előnyös feltételek mellett rendelkezésére bocsátani. A bankoktól ebben a pillanatban nem lehet a dicséretet megtagadni, mert azok a helyzet magaslatára emelkedve, igazán hazafiasán cselekedtek, amikor a népkormány felszólításának szinte első szóra eleget tettek. Nagyon jól látták a helyzetet, hiszen az ország rendjéről, nyugalmáról vt n szó és belátták, hogy nincs a köz számára jövedelmezőbb kölcsön, mint az, amely nemcsak az ország nyugalmát őrzi meg, nemcsak az ország vagyonát gyarapítja fontos közmüvekkel, de megkíméli az államot a hadisegélyek és munkanélküli segélyek óriási, de inproduktiv összegeinek kiutalásától. November, december, január: összesen négy milliárd. Ahogy az »ember ránéz a pénzügyminiszter beszámolójára, bizony némiképen soknak látszik ez az összeg és nem tudható be Budapest, 1919. február: líl: kellő vigasztalásnak, legföljebb mentó körülmény nek, hogy a háború még többe került De- próbáljunk cscdc nehány tételt revízió alá venm A forradalom nem játszódhatott le garasok nélkül. Bizony a hordót felíordifcották és az kér# fölülre, ami valaha is teljes joggsal volt aluL A Heltaiak és Vágók bizony nem kímélték az ál- iam kasszáját, amikor lepni akartak. A hordó azonban lassan ieüllepszik és megint csak az az elem marad felül, amelynek joga van hozzá, természetesen az uj értelemben való. joga. Aztán a leszerelés is hatalmas háboríts tétel. A munkanélküli segély szintén azoknak a lelkét terheli:, akik egy oktalan, nyomorult vérengzésnek, embermészárlásnak kedvéért kettévágták, a nemzeti munka folyamatát Hát a többi? A rendes munkabérek, az emberséges tisztviselői fizetések elmaradása kinek a bűnei, voltak? Burkolt ellenforradalmi mozgolódások hősei vesztett kéjjel vetik szemére a kormánynak, hogy uj állásokat szervezett. Talán nem volt joga ahhoz, hogy minden pontra, ahol az ellenforradalom aknamunkáját kell ellenőrizni, embereket állított? Vagy emlékeznek-e az urak Kunfi miniszternek arra a fájdalomtól könnyes kijelentésére, (amelyet különben sürgősen fél remagyaráztak), hogy az intelligenciának n;em lesz más módja, ha majd az országot tényleg megnyirbálják, mint kivándorolni. Sajnos ez így van és épen a polgári osztálynak vau Joga* és oka örülni azon, ha a kormány igyekszik elhelyezni, munkába állítani minden hasznos erőt. Bizony az ellenforradalmárkodó dühöngések nemcsak gazságok, de egyben butaságok is. Aki akar és tud, választhat a kettő közül Rothadt nyulból sörosztaiék. A Kőbányai polgári serfőzö r.-t. 1918. szeptember 30-án lezárt mérlegét a napokban, hozta nyilvánosságra.. A .számadatokból kitűnik, hogy a sörgyárak legális alapon foglalkoznak az árdrágítással, mert ha ezt nem tekintenék törvényszerűnek, akkor a Polgári serfőzőnek 7 és fél milliós alap tőke- melle tt és hallatlanul magas tartalékolások után, (adótart_ilék 21/* millió K és egyébb tartalékok összege 6,258.287 K) nem volna bátorsága 1,452.134 K tiszta jövedelmet kimutatni, amelyből részvényenkint 18 százalék (a. 200 K-ás részvények után 36 K) osztalékot fizet. Jellemző, hogy ez a vállalat nem elégszik meg a sörgyártás nem éppen megvetendő hozadékival, hanem különféle egyébb üzletágakkal is foglalkozik. amelyek oly távol esnek a sörtől, mint Makó Jeruzsálemtől. Egyik leányintézete a Szt. István tápszermüvek r.-t. például pótkávét gyárt, de mellesleg vadkereskedést is üz. Ez a vállalat az, amely a hütőházban tízezer számra rothasztotta a nyulakat, elvonta a közfogyasztástól és amikor a már a feloszlásnak indult nyuípecsenye csaknem élvezhetetlenné vált, akkor borsos áron ráakasztották Bécs városára. A Polgári, serfőző. azonkívül buffetüzletekkel is foglalkozik- Az egész várost behálózta ilyen buff étből tokkal és most szenvicsekkel is növeli, részvényesednek osztalékát. Legújabb üzlete, amelyet most igyekszik nyélbeütni, egy balatoni hajózási vállalat létesítése. Es végül a Polgári, serfőző az. amely a budapesti kocsmároskat csak akkor szolgálja, ha hosszabb, több éves szerződéssé- állandó fogyasztónak kötik le magukat, ellem ben a bécsi kocsmárosokat minden megszorítás nélkül kiszolgálja ott úgyszólván minden Bier- stube-ben budapesti, polgári sört mérnek. Ezek azok az üzleti elvek, amelyek a Polgári, serfőzö dús dividendáját termelik. fcgy rm.hárd államkölcsön. Szende Pál pénzügyminiszter a kincsár pétizsziikségietépek kielégítése ügyében megtartott értekezleten egy milliárd, korona folyósítását kérte a bankoktól. A budapesti pénzintézetek felajánlották az ezer milliót s a. bankkonzorcium, amely közel huszonöt fővárosi nagyobb pénzintézetből áll. rnég az értekezlet folyamán megállapodott abban, melyik pénzintézet milyen összeggel részesedik a hitelműveletben. A bankok folyószámlahitelt nyitnak a kincstárnak, négy százalékra adják a kölcsönt, amely egy év múlva visszafizetendő. A pénzügyminiszter a szükséghez képest fogja igénybe venni az rirr‘i- rP’ll’ót, Kiadja; a .FŐVÁROSI HÍRLAP* lapkiadó-vállalat. A szerkesztésért és kiadásért felelót: Dacsó E»fL RÉVAI-NYOMDA, BUDAPEST, V .ÜGYNŐK-UTC XS
