Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-01-01 / 1. szám
Három milliós megfakarifás a vizen A városi néptanács megfékezi a vízpazarlást — A háziurak a záros határidőn belül kötelesek a vízcsapokat megjavittatni — Háromezer szerelőmunkás és 350 szereiöcég kap munkát Budapest, 1919. január 1. Az egész háború alatt keserves panaszok hangzottak el és pedig a biztos segedelem megjelölése élkiil arról, hogy Budapesten rengeteg viz pancso- ládik el, amit, ha meg lehetne menteni, a város lakosságának vizmizériái szinte hetek alatt megoldhatók lennének. A háborús vizbajokra még visszaemlékezni sem valami kellemes, dacára annak, hogy a vízvezetéki és világítási ügyosztály minden lehetőt elkövetett, részben, hogy a bujdosó pesti viz fogyásának okait megállapítsa, részben, hogy a vízhiányt, takarékos,Sággal és egyéb intézkedésekkel csökkentse. Visszavitték e célból a vízmüvek vezérigazgatói székébe .K a j 1 i íi g c r Mihályt, a legkiválóbb magyar vízvezetéki szakértőt és sikerült is annyit elérni,, hogy a /vízhiány nem öltött — mint azt várni lehetett — katasztrofális mértéket. Pedig már igen veszedelmes volt a helyzet. A múlt év decemberében, c.gy hét alatt 14,000 köbméterrel csökkent a víztermelés, amely csökkenés ha ebben n mértékben folytatódó t volna, hamarosan a legkét.ségbeejtőbb Ínséghez értünk volna el. Esztendőkön át azon a problémán törték a fejüket az illetékesek, hogy hova lesz, a Pesti v i z? A szaktudósok végre K a j 1 i n g e r-rel az élükön megáikpitották, hogy — a Duna soha nem észlelt alacsony vízállásán kívül — a tő ok a vizveze- t é k i csapoknak a város összes házaiban való megromlása. Az orvoslás a háború alatt merő lehetetlenség volt, mert sem elegendő munkáskéz, sem a szükséges anyag nem állott rendelkezésre. Az egyetlen segedelem a vízvezeték éjszakai elzárása voh, amely legalább annyit eredményezett, hogy éjszakánként legalább nem folyt el a viz a megromlott csapokon keresztül. Most, úgy látszik, elérkeztünk ahhoz a pomhoz, amelyen végre el lehet intézni a vízpazarlás kérdését és meg lehet oldani a vizmizériákat. Ezzel a kérdéssel a főváros tanácsa Becsey Antal napirend előtt elhangzott konkrét indítványa alapján a múlt héten foglalkozott. Becsey Antal szóvátette, hogy a közönség hibáján kívül a vízvezeték rossz felszerelése miatt a víztermelésnek mintegy 30 százaléka elfecsérlődik. Inditványozö, hogy imperativ rendelkezést adjanak ki, hogy m i n- den vízvezetéket a h á zi i u r legyen köteles megjavittatni, illetőleg a háztulajdonos költségére a vízmüvek végeztessék a javítást. Indokolásul elmondotta, hogy Övképpen mintegy 3000 va'ggon szenet fog megtakarítani a főváros. A tanácsülés az indítványt elfogadta. Becsey Antal volt szives a Fővárosi Hir- 1 a p munkatársa előtt a vizkérdést és annak nj megoldását a következőkben ismertetni: Becsey Antal nyilatkozata. A vízvezetéki üzemben elérhető megtakarításokra vonatkozó indítványom lényegét és megokolását a következőkben foglalhatom össze. — Közismert dolog, hogy a személyzeti illetmények és munkabérek növekedéséből eredő szociális kiadások, valamint az anyagok drágulásából előálló üzem-költségek egyre emelkedő uj tehertételeket jelentenek a főváros háztartásában. Amennyire bizonyos, hogy e tulki- adások elől bizonyos határig elzárkózni nem lehet, annyira bizonyos az is, hogy e súlyos viszonyok között fokozott mértékben kell gondoskodnunk kompenzációkról. Es logius dolog az is, hogy mielőtt az uj terhek szociális áthárítása és a teherbíró képesség arányában való elosztása kerül sorra, igyekeznünk kell a terheket a racionális takarékosság utján csökkenteni. E tekintetben többféle lehetőség kínálkozik. Es elsősorban, mint legközelebbi lehetőségeket: az üzemgazdasági problémákat tartom megszívlelendőknek. Magának a fővárosnak is egész sor oly közüzeme van, amelyeknél okos és erőteljes üzemgazdaság inaugurálásával jelentékeny összegeket, és ami ennél sokkal fontosabb, nagymennyiségű szenet és munkaerőt lehet megtakarítani. Egy ily konkrét példa e tekintetben a vízvezeték üzeme is. — A főváros vízfogyasztása már a háború előtt is abnormálisán nagyarányú volt; a fejenkénti vízfogyasztás átlaga többszöröse volt a nyugat-európai nagy városok hasonló arány- számának. Oka ennek részben a vizűij-útalány rendszer, részben a sok rossz berendezés volt. A vízpazarlás első tényezőjét sikerült lényegesen korlátozni, vízmérők egyre nagyobb arányú alkalmazása által; sajnos, a másik ok a háború alatt nemcsak hogy eliminalható nem volt, hanem a háborús anyag- és munkaerőhiány következtében még hatékonyabbá vált. Tény az, hogy voltak napok, .amikor napi 250,000 köbm. víztermelés mellett, éjjel-nappali üzemben sem sikerült a város különböző helyein levő víztartályokban vízkészletet felhalmozni. — A mértéktelen vízfogyasztás indította igen helyesen a vizmüigazgatós.ágot arra, hogy a házi vízvezetékek elzárását kérje. Az eredmény meglepő volt. Amig azelőtt állandó éjjeli üzem mellett is ejfogyott az egész beszállított vízmennyiség, addig a házi vezetékek elzárása óta az elzárás 6 órai tartama alatt szállított vízmennyiség 30—50 százaléka mint megtakarított felesleg jelentkezett az addig üres viztartányokban. E tényleges megállapításból nyilvánvaló, hogy a viz/zeték által termelt vízmennyiségnek minimális 30 százaléka használatlanul folyik el a csepegő vízcsapokon és a rossz klozettöbíitő-tartányokon, stb. át a csatornahálózatba. Ez az állapot üzemgazdasági szempontból kettősen okoz kárt; egyfelől legalább 50 száazlék energia, illetőleg szénveszteséget jelent a vízvezetéki üzemben, másfelől számottevő üzem-veszteséegt okoz a csatornázás és szivattyú-telep üzemében is, ahol ezt a használatlanul elfolyt vízmennyiséget át kell emelni ti Dunába. — Ha tehát felteszem, hogy a vízvezeték üzemét a jelenlegi nyomási viszonyok és fogyasztási lehetőségek között tartjuk fenn, akkor kb. 30 százalékra értékelhető az a metga- karitás, amelyet a vízpazarlás megszüntetésétől várhatunk. Mivel a vízvezeték üzeme ezidő- szerint kereken évi 10,000 vaggon szenet fogyaszt, 9—10 millió korona értékben, nyilvánvaló dolog, hogy 2.5—3 millió korona költséget, és ami a mai viszonyok között mindennél fontosabb, 2500—3000 vaggon szenet tudunk megtakarítani. Csupán az kell, hogy az, összes fábás berendezési tárgyak kicserélése, illetőleg javítása és karbantartása gyorsan és,szigorúan végrehajtassák. — Azt állítottam,, hogy erre nézve nemcsak a technikai lehetőség van meg, hanem hogy ez az eljárás a hadból hazatért szerelőmunkások és iparosok foglalkoztatása szempontjából mint kínálkozó munkaalkalom egyenesen parancsoló szükségesség. Budapesten legalább 2,500—3,000 szerelő-munkás és kb. 350 kisebb-nagyobb szerelő cég van, akik építkezés ‘'Hiányában munkára és munkaalkalomra: lesnek. Önként kínálkozik tehát n megoldás: összekötni a vízmüvek üzemgazdasági érdekeit a munkanélküliségnek egy jelentős iparágban lehetséges enyhítésével.- A néptanács e gondolatot a legnagyobb megértéssel fogadta és teljes egyértelműséggel járult hozzá ahhoz az indítványomhoz, amelyet Buzáth tanácsnok megjegyzéseinek figyelembevételével következőkben foglalok össze :- A vízvezetéki háziberendezések megvizsgálása és ellenőrzése sürgősen megszervezendő; a vízpazarlást okozó hibák záros határidő alatt való helyreállítására az illetékes háztulajdonos szigorúan utasítandó azzal, hogy ameny- nyiben záros határidő alatt a javításról maga nem gondoskodik, azt a főváros az ö terhére fogja elvégeztetni. A Budapesti Bádogos és Szerelő Ipartestülettcl megállapodást kell kötni e javítási munkák végrehajtására; s e megállapodás keretében az egyes javítások egységárai az Ármegállapito Bizottság közben jöttével 3 tarifaszeriien megállapitandök. Fehivja a tanács az illetékes ügyosztályt, hogy az ez irányban szükséges lépéseket haladéktalanul tegye meg és tegyen a végrehajtás módozataira nézve újév után egyik legközelebbi tanácsülésen konkrét javaslatot. Böhm államtitkár rendelkezésre bocsátja a szükséges nyersanyagokat. Az éjszakai vizelzárás tanúságai arra engednek következtetni, hogy a Becsey-féle indítvány értelmében való akciónak feltétlen eredményei lesznek. Itt még csak azt mondjuk el. hogy az indítványnak a néptanáes ülésén teljes sikere volt. Mindössze Buzáth tanácsnoknak volt némi ellenvetése, aki kijelentette, hogy a -gondolat jó is és praktikus is, csak a keresztülvitele ütközik nehézségekbe, meri nincsen nyersanyag, amely a javítási munkálatokhoz szükséges. Becsey azonban ezeket az aggodalmakat is eloszlatta, amikor kijelentette, hogy ö, mint a Budapesti Bádogos és Szerelő Ipartestület elnöke már érintkezésbe is lépett Böhm Vilmos hadügyi államtitkárral, aki határozottan kijelentette, hogy a vízvezetékek megjavításához szükséges fém-anyagokat a hadsereg készleteiből a főváros rendelkezésére fogja bocsátani. Vizsgálat Reich Samu ellen A húsipari munkások az élelmiszerüzeni üzemvezetője ellen Amióta az uj rezsim uralkodik a városházán és amióta a munkásoknak módja van kritikát és ítéletet mondani azokról a vezető állásban levő emberekről, akik a munkásokkal és alantas alkalmazottaikkal szemben rossz bánásmódot tanúsítottak. A fekete listán elejétől fogva ott szerepelt Reich Samunak, a községi élelmiszerárusitó üzemvezetőjének neve is. Több ízben hire járt már, hogy a munkások elbocsátását követelték és pedig nem olyan formában, mint az lllyefalvy tanácsjegyzőnél történt, akinek csak áthelyezését kívánták. A hi- rek arról szóltak, hogy a munkások Reich Samu végleges elbocsátása melleit foglaltak állást. A hír ebben a formában nem volt igaz, aminthogy ma már sem a munkások, sem a tisztviselők nem fordulnak ehhez az eszközhöz, ami fölösleges is volna, hiszen ma képviseleteik helyet foglalnak a városi néptanácsban, amely minden ilyen ügyben dönteni hivatott. A Reich-iigyben a héten történt az első döntő lépés. A néptanács ülésén a kérdést Preusz Mór, a néptanácsnak a Munkástanács által delegált tagja köt el es s ó gs z e r ti en felvetette, — A húsipari munkások szaklapja — mondta — a legsúlyosabb vádakkal illeti Reich Samut, a községi élelmiszerárusitó üzemvezetőjét. Ezeket a vádakat a leghatározottabban tisztázni kell. Hogy igazak-e a vádak, én nem tudom, mert' nem volt módomban utánna- járni, de mégsem kételkedhetem abban, hogy a vádak valószínűleg nem alaptalanok. Éppen ezért sürgős vizsgálat megindítását é,s a bebizonyosodott szabálytalanságok m e g tor! á- s á t kére m, annyival is inkább, mert az üzemvezető ur magaviseleté a m unkásokn á 1 nagyon elleirszen v e s. Preusz Mór szavaira Mai her Aladár dr. tanácsnok válaszolt, aki ismertette Reich Samunak az élelmiszerüzem élén 1912. óta kifejtett tevékenységét és méltatta náborus érdemeit. A konkrét vádak dolgában a tanácsnok csak a libaakcióval kapcsolatos vádakra válaszolt, amelyre vonatkozóan kijelentette, hogy a liba- szállitmányok már akkor, amikor Budapestre érkeztek, romlottak voltak. Ebben a tekintetben a tanácsnok kijelentette, hogy Reich Samut semmiféle felelősség nem terheli, a többi vádpontra vonatkozólag azonban a vizsgálatot megindítja és ennek eredményéről sürgősen jelentést tesz a tanácsnak.
