Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-01-15 / 3. szám
. Nyolcadik évfolyam Egyes példányira 80 finér. I l Budapest, 19/9. ßnuär 15-én 3. szám. EEÖFSEETÉSi JtnrrKt Egész évi*e .......... K. Fi / évr>e ............... 29 K. Egyes száma ft foajßfoa- töfo a foiaeió hivatalban. Vámosi, politikai és közgazdasági hetilap " .S Felelős szenfoesztő < D&.CSŐ EtflH Megjelentfo minden szerdán. Szenfoesztöség éa kiadóhivatal s V/. her*. Szia-utca ...... IS. szám Telefon .............. 137-13 Fe kete péntek lesz ezen a héten, mert a polgármesterre az a szomorú hivatás vár. hogy megrajzolja, számokban adja az eljövendő Budapest fájdalmas képét. Pénzügvi expozét ad a polgármester és ez az exposé mindennél borzalmasabban, mindennél szivettépőbben fogja igazolni azt, amit valamennyien előre tudunk és amiről egy rész- ketés ez a város: Budapest a pén7,ügyi csőd határán áll. Nem okolunk senkit, nem állunk elő jeremiádokkai' sem, hanem egyszerűen felírjuk a százharminc milliós deficitet a háború számlájára és siránkozás helyett a munka evangéliumát csapjuk fel, hogy mottót keressünk a jövő számára. Dolgozni és újra csak dolgozni, anélkül, hogy komoly és maradandó hasznát látnánk : ez a legyőzött népek sorsa. Ha bűnösök vannak, akkor vegyék elő azokat, akik a háborút felidézték és idejuírattak bennünket, ahol ma vagyunk. Maga Budapest, de maga az ország is ártatlanul szenvedett. Bizonyára lesznek, akik majd nekidühödten „vádat emelek“-et harsognak és tépik a szájukat. Nem mondhatja azonban senki, aki komolyan, megfontoltan, a dolgokat tisztán látva gondolkozik, hogy mi. akik az anyagi romlást a háború számlájára írjuk, pusztán kényeim! szempontból tesszük ezt. Ha a városházán pazarlás, pénzdobálás, vagy rablógazdálkodás folyt volna, régen észrevették és régen megtorolták volna már azok, akik ma a nép nevében ellenőrzik a tanács működését. Az uj rezsim emberei, akik végre is a városházán is csak azok, akik a minisztériumban ki tudták deríteni és kíméletlenül el tudják majd intézni herceg Közélelmezüsch burgonyapanamáját, bizonyára a városházán sem lettek volna kíméletesebbek. Budapest háztartásában azonban nem történt semmi egyéb a háború alatt, mint egy kispolgáréban, aki nem lépett . hadimilliomosi pályára. Tessék elhinni, hőgy miként dr. Kispolgár is az öt év előtti kitérdesedett nadrágjában és kifényesedett kabátjában jár, hasonlóképpen történik ez Budapestnél is. Nem burkolfattunk egy utcát, nem építettünk egy iskolát, toldott-foldotr barakokkal pótolgattuk a hiányokat és mégis tönkrementünk. A bűnös nem lehet más, mint a háború, vagy azok, akik a háborút fölidézték. Budapest számára nem volt üzlet a vérontás, Budapest, amig fiai kénytelen-kelletlen idegen érdekekért idegen földön küzdöttek, vérzettek, elsorvadt idehaza és lassan-lassan felkerült bánatos fejére a fekete fátyol. A kép, amelyet pénteken tár majd a polgármester a tanács tagjai elé, megdöbbentő lesz. Budapestet is kirabolta a háború és a megszabdalf ország egykor ragyogó pompával ékes fővárosa tehetetlenül vergődik szegénysége bilincsei között, amelyek nem engedik, hogy fejlődésének pazar Ígéreteit bevallhassa. Nincs más menekvés, mint a munka, az izzad- ságos, minden mértéket meghaladó munka, amellyel Budapestet ismét visszaterelhetjük a diadalmasnak Ígérkező útra, ahol a nagy, az igazán világvárosi Budapest a célpont. Ne felejtse el senki, hogy ha akármilyen keveset nyesnek is le az ország testéből, Budapestet többé nem tarthatja el ez a szegény köztársaság, Budapestnek magának kell megélnie, sőt előljárva a munkában, a megújhodás nagyszerű építkezésében, példát és segédkezet kell nyújtani az elhagyott, árva országnak, amelynek egyik legszebb reménye ebben a mi eljövendő íünderszép világvárosunkban van. • « e A forradalom régen elmúlt, sok minden történt azóta. Minden kérdésben történt valami komoly, nagyvonalú intézkedés, amely sok-sok hiábavaló haszontalanságot, elnyűtt intézményt és szükségtelen kerékkötőt irtott ki a közéletből. Es mégis vannak szívós, csökönyös intézmények, vagy talán még inkább kiirthatatlan, láb alól el nem tehető emberek. íme, a kitűnő Bárczy mar elvonult, mert hivatala, tisztsége feleslegessé vált, de Polónyit nem lehet elmozdítani. Amikor Lukachichöt az Astoriába vitték a forradalom katonái, már akkor mindenki előtt világos volt, hogy a demokrácia és okosság uralma nem tűrheti meg a föld színén a Közmunkatanácsot. Azóta azonban már a második belügyminiszter szájából hallottuk, hogy ennek az intézménynek nincs létjogosultsága, Polónyi azonban kullancsként ragaszko- kodik a méltóságához, ügy látszik megvárja, ómig nemesei in effigie, de a valóságban is kilökik T Uöbrentei-téri palotából. Rájöttek végibe, hogy a főváros hivatalait nem lehet rekvirálni. Akinek lakás kellett, egyszerűen tanácskozást tartott a saját véleményével és mint biró. kimondta, hogy van-e szükség, vagy nincs a közjótékonysági ügyosztályra ? Fegyveres katonákkal akartak rekvirálni s az aktákat netán az utcára szórni. A hivatalokban már nem lehetett dolgozni, csak agy nyüzsögtek mindenhol lakásnézők és a lakáshivatal- beli ügyvédalkalmazottak. Es most a tanács megtalálta a módját, hogy ennek a komédiának véget vessen. Csodálatos leleményességgel kimondta, hogy olyan lakást, amelyben fővárosi hivatal van, nem lehet rekvirálni és az ilyen kérvényt minden további nélkül el lehet utasítani. Az ötlet szenzációs volt és hi" szerint a Lakáshivatal külön köszönőiratot fog intézni a Tanácshoz, amiért legsúlyosabb feladataitól megszabadította. Egy órával indul később a villamos, amitől, úgy mondják, a szénhiány orvoslását várják. Nem értjük egészen ezt az intézkedést a a mai demokratikus világban, mert hiszen hajnalban a munkások kényeimét fogják megzavarni, sőt a munka teljességének akadályokat állítani. Lalán szólni sem kell arról hogy az egy órával megrövidített villamos közlekedés aligha lehet kárpótlás a zsilvölgyi bányák elvesztéséért. Vájjon miért nem valósítják meg azt a rendet, amelynek értelmében csak * a forgalmasabb órákban jár; a villamos, ami talán, ha tényleg veszedelem van, mégis inkább meghosszabbítaná a közúti forgalom fenntartásának lehetőségét. Az ilyen foldozó munka nem sokat érés csak kényelmetlenséget okoz. Ezek a tapogatódzó nyomorék intézkedések a. régi rendszer szomorú örökségei. Ma elhatározottságot és őszinteséget várunk. Vagy van szénhiány, vagy nincs. Miután pedig van, tessék gyorsan intézkedni. Habsburg Károly kontója Eünös-e az élelmiszerüzem igazgatója ? Preusz Mór, a néptanács tagja, nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak A Fővárosi Hírlap irta meg elsőnek, hogy a néptanács egyik ülésén fölszólalt Preusz Mór és elmondta, hogy a húsipari munkások szaklapja a legsúlyosabb vádakkal ii ette Reich Samut, a községi élelmiszerárusitó üzemvezetőjét. — Ezeket a váciakat — mondta Preusz — a leghatározottabban tisztázni kell. Hogy igazak e a vádak, én nem tudom, meri nem volt módo nban utánna- járni, de még sem kételkedhetem abban, ho°y a vádak valószínűleg nem alaptalanok. Éppen ezért. sürgős vizsgálat megindítását és a bebizonyosodott szabálytalanságok megtorlását kérem, annyival is inkább, mert az üzemvezető ur magaviseleté a munkásoknál nagyon ellenszenves, A vizsgálat Reich Samu ellen meg is indult és most Preusz Mór, a néptanács tagja, a következőket volt szives az ügyről a Fővárosi Hírlap munkatársának elmondani :- Ennek az ügynek szálai visszanyúlnak abba az időbe, amikor a régi városi fanács, no n pedig a kibővített "éptenáes iguZgdt'a e főváros ügyeit. , Akkor több oldalról beérkezel jelentések és panaszok alapján az Országos Közélelmezési Hivatal vizsgálatot indított a városi közélelmezési üzem ellen. Ez a vizsgálat egyáltalában nem igazolta a panaszokat, — Nemrégiben — a húsipari munkások lapjában megjelent közlemény alapján — a népíanácsban újból szóvá tettem az ügyet s akkor indítványomra a néptanács utasította az ügyosztályt, hogy a panaszokat az alkalmazottak meghallgatásával vizsgálja meg. Főleg azt a panaszt hozták fel a városi húsüzem ellen — amely egyébként a közélelmezési ügyosztálytól teljesen különálló üzem —, hogy a kezelés gondatlansága miatt több száz Budapestre felhozott akció-liba annyira megromlott, hogy táplálkozásra teljesen alkalmatlanná vált és zsírjából szappant kellett főzni; több mint egy rnétermázsa libazsír veszett ily módon kárba. A néptanács ülésén Folkusházy alpolgármester előadta, hogy a liba nem Budapesten, a húsüzemben, szakértelem hiánya miatt romlott meg,, hanem a libák már a szállítás alkalmával mentek tönkre. A szállítás ugyanis akadályokba ütközött, a kocsik útközben több napig vesztegeitek, azonkívül éppen akkor három meleg nap volt s a hús emiatt romlott meg. Ennek a tényállásnak megvizsgálására és sürgős jelentéstételre hívtuk fel az ügyosztályt. Egyébként állandó ellenőrző bizottságot is kiilcf ki a tanács, a városi üzemek szakszerű ellenőrzésére. Preusz Mór nyilatkozatához még a Főyá* rosi Hírlap nak más forrásból szerzett következő információját Chefjük hozzá: A néptanács. legutóbbi ülésén Folkusházy alporgármester referált a Reich Samu ellen indított vizsgálatról és elmondotta, hogy az akció-libahús tényleg romlott volt, de azt kicserélték. A vádak között szerepelt az is, hogy a főváros él el mi szer-üzeme az, egykori való királyi udvartartás számára is szállítóit árukat és az udvar még ma is adós azoknak árával. Folkusházy alpolgármester érre vonatkozólag az a felvilágosítást adta, hogy ezek a szállítások tényleg megtörténtek, de az udvar csak
