Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-11-26 / 49. szám
3 Budapest, 1919. november 26. 'burgonyaszükség! étének ellátására és most egyelőre a Dunántúlról fogniuk valamelyes mennyiséget beszállítani. Vérmes reményeink azonban nincsenek, mert nagy bőség a Dunántúl sincsen, de meg szállítóeszközökben is jelentékeny hiány mutatkozik. Fontos az, hogy megnyíljanak a szabolcsi területek és hogy a szállj tóeszközök is megszaporodjanak. Ezeknek a kérdéseknek azonban politikai vonatkozásaik is vannak, amelyek most már bizonyára javulóra fordulnak, mert az antant részéről immár elismert kormány fog eziránt tárgyalásokba bocsátkozni. Zöldség és káposzta. — Tavaly ilyenkor már nagymennyiségű káposzta volt a Zöldségüzem raktáraiban betárolva. Ezidőszerimt, sajnos, a helyzet nem valami kecsegtető. Káposztát Nyugatmagyaror- szágről a Vág szögéből és a Csallóközből szerezhetnénk be nagyobb mennyiségben, de erre nézve a cseh-szlovák határon a legszigorúbb kiviteli tilalmat léptették életbe. A meg nem szállott Magyarországot külföldnek deklarálták. Jellemző, hogy a Zöldségüzem igazgatója, Schwartz Ármin, akii jelenleg Pozsonyban tárgyal a cseh-szlovák hatóságokkal, külföldi útlevelet volt kénytelen váltani, hogy odautazhassák. A tárgyalások egyelőre még nem vezettek eredményre és igy nagyobb káposzta- és zöld- ségszállitmányokra e pillanatban nem számíthatunk. Itt is és sok más egyéb függő kérdésnél a politikai helyzet változása nyújthat kedvező eredményt. Alma és hagyma. — Északkeleti Magyarországon, Szatmár- megyében dús alma-termés volt. Szándékunkban van, hogy a fölöslegeket onnét Budapestre szállítsuk, ott is alomban be keli várnunk, azt az időpontot, míg a románok ezt a területet is kiürítik s ugyancsak erre várunk a makói hagymaszáüitások megindításánál is. Mindkét területnél be kell várnunk, inig összefüggő vasútvonal áll majd Budapestig rendelkezésünkre, amikor aztán a szállításoknak semminemű akadályuk nem lesz. Az utóbbi napokban némi hagyma fölött rendelkeztünk, ez azonban nein hazai áru, hanem nápolyi termény volt, amelyet a közélelmezési miniszter bocsájtott a főváros közönségének rendelkezésére. Romániába kivándorló mérnökök Meg- kell akadályozni az emigrációt A román katonai főparancsnokság néhány nappal a Budapestről való kivonulás előtt az összes lapokban hirdetményt tett közzé, amelyben jelentkezésre hívta fel a magyar mérnököket, akik romániai fegyver- és municiógyárakban kívánnak állást vállalni. A román főparancsnokság 3000 lei havi fizetést Ígért, viszont azt kívánta, hogy — Bukarestben mutatkozzanak be. Rövid pár nap múltán a románok, kivonultak Budapestről s azioik a mérnökök, akik érdeklődtek a hirdetmény fellől, a román főparancsnokság részéről azt a felvilágosítást kapták, hogy majd a Budapestre érkező román misszió fog ebben az ügyben is dönteni. A hirdetmény kapcsán körülbelül öíven fővárosi mérnök jelentkezeti, akik közt jónevti szakemberek is vaunak, néhányat közülök a kommün alatti magatartásuk rniátt bocsátottak el, a legtöbben azonban a municiós gyárak leszerelése folytán vesztették el pozíciójukat s az általános gazdasági helyzet folytán nem tudnak i|tt elhelyezkedni. A kivándorolni készülő mérnökök alkalmi szövetséget alakítottak, amely közös érdekű ügyeiket intézi s amelyben egyöntetű megállapodásra jutottak igényeik dolgában, A mérnökök, ameny- nyiben újabb tárgyalásra fog sor kerülni, a román missziótól magasabb fizetést, megfelelő végkielégítést, biztosított lakást és szabad utazást fognak követeim. Egyébként — érthető okokból — nem sziveden távoznak Magyarországból s éppen ezért talán volna mód arra, hogy most — a román misszió ideérkezése előtt — az emigrációra készülő mérnököket, amennyiben kifogástalan és értékes szakerők, a hazai ipar részére megtartsák. Nem szabad ugyanis illetékes helyen megfeledkezni arról, hogy a mostani körülmények közt egyáltalában nem volna célszerű, ha ilyen speciális képzettségű szakerők tömeA városháza gyötrelmes csendjébe végre e héten megérkezett az első friss szenzáció, az első komoly izgalom, amely Bódy Tivadar dr. polgármester és főpolgármester-helyettes szivét dobogtatta meg nyilván a legjobban, de amely nem maradt hatástalan egyetlen hivatalos 'szobában sem. Az eset módfelett pikáns volt: hiszen csak a minap nevezték ki főpolgármester-helyettesnek Bódy polgármesteri, ma pedig már kormánybiztost állítanak a feje fölé? Mindenki azokra a heves támadásokra gondolt, amelyekkel legutóbb a kormánypárti sajtó Bódy polgármester működését méltatta és mindenki meg volt győződve róla, hogy eziek ai cikkek vetettek gáncsot a kormány bizalmának. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint Dévény Gyula VII. kerületi elöljárónak Budapest kormánybiztosává való kinevezése nem volt komolytalan pletyka, Polónyi Géza mesteri keze keverte a kártyát és az ötlet a Saskörben született meg. Dévény Gyula már fogadta az üdvözléseket, interjúkat adott, közben azonban a politikai helyzetre- való tekintettel befagyott a terv, amely nemcsak a főváros autonómiájának komoly sérelme lett volna, de egyben nagy megszégyenítése a főpolgármester-helyettesnek, és az egész tanácsnak. Polónyi Gézának a Fried rich-kormánynál meglehetősen erős befolyása volt, Beniczky belügyminiszter és Karafiáth államtitkár a, városházát nem igen ismerik és igy természetszerűen jó néven veitték az öreg bölcs tapasztalatait és tanácsait. Polónyi pedig résen volt: bizonyította, hegy a tanács Vázsonyi kegyelméből ül a helyén és különben is megbizhajtatlan szabadkőműves társaság. Bódy Tivadar maga bármennyire belehelyezkedett a politikai kurzusba, Polónyi szemében szintén nem volt megbízható, hiszen imitt-amott a Közmunkatanács körül párbajt iíis vivtak egymással. A legfőbb érv azonban az volt, hogy a kormány a ma még jogaiban levő törvény- hatósági bizottságot semmiképen sem akarta összehívni, mert azt ma is Vázsonyi-hünek, veszedelmesen liberálisnak, sőt — zsidónak tartják. Bár az utolsó falusi kép viselő testület is működik már az ellenforradalom győzelme óta, Budapest törvényhatósági közgyűlésének megnyilatkozását a Friedrich-kormány nem tartotta kívánatosnak. A tanács tanácstalanságát, bátortalanságát pedig a kormány is láthatta. Olyan szerv kellett tehát, amely egyrészt! a közgyűlés jogkörét gyakorolhatja, másfelől pedig leveszi a felelősséget a mindentől fázó és minden kérdésiben töprengő, trérnázó tanács vállairó!. Ez éppen elég óik volt arra, hogy Polónyi tanácsát elfogadják és belemenjenek a, Dévény- kombináciőba. Sőt az is kétségtelen, hogy Dévény Gyula ma már tényleg benne ülne a kormánybiztosi székben, ha közbe nem jön a koncentrációs kabinet megalakulása, amely már nem mehet bele ebbe a megoldásba. Dévény Gyula tehát megmarad VII. kerületi elöljárónak a ma nem túlságosan; népszerű Dob- utcában. Meg kell azonban állapítani, hogy Dévény Gyulát, eltekintve az elvi kérdésektől és a személyi sérelmektől, nem fogadták volna kedvezőtlenül a városházán. Tehetséges embernek, jó tisztviselőnek tartják. Természetesen a meglepetés perceiben szőnyegre került a hivatali szobákban egész élettörténete. Fiatal korában gesen elhagynák az országot s egy idegen állam szolgálatába szegődnének. Elég kvalifikált munkaerőt vesztettünk el eddig is, ötvepi régi képzett mérnököt talán mégsem kellene műiden szó nélkül kiengedni az országból. Felhívjuk erre az ügyre a kereskedelmi miniszter figyelmét, hátha volna mód más és hazafiasabb i megoldásra. — úgy miotndják — mint tanácsjegyző Kőbányán működött és ebben a;z időben konfliktusa vök egy állatorvossal, aki történetesen zsidó vallásu vol)t. Ettől az időtől foigva egy darabig nem volt valami nagy barátja a zsidó hitfdllekezetnek. Súlyos mellőztetések is érték, amelyek a tehetséges tisztviselőt meglehetősen elkeserítették. Ma- gábavonultan élt, mígnem 1914-ben elöljáróvá választották és ő maga kívánkozott a VII. kerületbe, ahol visszanyerte életkedvét, újra társaságba járó ember lqtt. Mindenkivel érintkezett és ő, aki valaha antiszemita hírében állott, a legjobb barátságba került .a VII. kerület zsidó korifeusaival. Különösen szoros nexus fűzte Ehrlich G. Gusztávhoz, akit sokszor meghívott Csabánkat birtokára. így ápolta a társadalmi békét a VII. kerületben Dévény Gyula, akit most, amikor kormánybiztosi kinevezéséről violt szó, a pletyka megtett antiszemitának. A beavatottak azonban ebben egyáltalában nem hittek és ha kormánybiztosi kinevezése nem lett volna a főváros autonómiájának sérelme, a főpolgármester-helyettes kíméletlen m ege s uf o 1 táj tás a, nem is nézték volna őt rosisz szemmel a városházán. Nagy kérdés, hiogy mi lesz most. Annyit kétségtelennek Urteil tartani máris, hogy a Dévény-kombináció elesett, Poíónyi befolyása megkevesbedett és a minisztertanácsban Bárczy István szavának is lesz némi súlya. Alkalmasint történik majd valami' ideiglenes intézkedés, mert községi választásokról egyelőre szó sem lehet. A nemzetgyűlés februárban ül össze és legelső tennivalói a békeszerződés megkötése, a költségvetések megszavazása síb. lesznek és csak akkor kerülhet sor a fővárosi törvény megalkotására, amelynek elkészülte előlit már aligha fognak megtörténni a községi választások. Jól benne leszünk már a nyárban tehát, amikor a főváros uj közgyűlése összeülhet. Sokat beszélnek arról is, hogy milyen lesz a képe ennék az uj közgyűlésnek? Kétségtelen, hogy a nyárig siók víz folyik le a Dunán és ez idő alatt bizony az erőviszonyok its; eltolódhatnak. Jóslásokba bocsátkozni természetesen korai volna, az eljövendő tisztujUás eshetőségei is teljesen bizonytalanok, bár előreláthatóan a tanács nagy részben át fog alakulni, bár ma még azon az állásponton vannak a tanács tagjai, hogy n:ek.ik még két esztendős mandátumuk van. Ez azonban aligha fogja gátolni az uj közgyűlést abban, hogy uj tanácsot válasszon. A tanács mai tagjainak mindössze az az igénye maradhat fenn, hogy a még hátralevő két esztendőre úgy kapják a fizetésüket, mintha szolgál atban állanának és csak a két esztendő leteltével menjenek végleges nyugdíjba azok, akiket esetleg nem választanak meg újból. A városházán különben nagy sajnálattal beszélnek a tanács egyik legjelesebb, legnagyobb tudásu és tehetségű tagjáról, Wildner Ödön dr.-ról, aki hir szerint nagyon e! van kedveíienedve, egészsége is megrendült és emiatt egy évi szabadságra kíván menni, hogy aztán nyugalomba vonuljon. Ez az esemény valószínűleg legközelebb meg fog történni. Az üresedésben levő alpolgármesteri állásra Városházi körséta Lesz-e kormánybiztos? — Dévény Gyula kalandja — Polcnyi keze — A nyárra ül össze az uj törvényhatósági bizottság — A tanács fele nyugalomba vonul
