Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)

1919-01-08 / 2. szám

6 Budapest, 1919. január 8. diil kellene róluk' gondoskodnia. A kormánybiztos éppen ezért elsősorban erdélyi előkelőségekkel c»s vagyonos emberekkel lépett érintkezésbe, akik öröm­mel és nagy szeretettel karolták fel a diákok ügyét. Anyagi segítségben tehát rnár lett volna réisziik a menekült erdélyi diákoknak, de még mindig súlyos és megoldhatatlan kérdésnek tetszett a lakás­hiány. Ma, amikor a frontról hazatérők, a mene­kültek és a megszálló katonaság igényeit is nehéz kielégíteni, amikor a háború alatt nem építettek' és mégis varázslatosan megnövekedett a főváros lakói­nak száma, a legnagyobb problémák közé tartozik újabb és újabb lakásokat biztosítani. A kormánybiztosnak mégis sikerült a napokban olyan kényszermegoldást találni, amely talán egye­seknek nem kellemes, de amely a menekült diákok nagyréiszét fedélhez juttatja. Liber Endre ugyanis szombaton el rekvir áltatta a tisztviselő- telep kaszinójának több h e I y i s é, g é 1 és ami még érdekesebb, a Nemzeti Kaszinó öt földszinti termét, ahova már legköze­lebb be f o g n a k költözni a d i á k o k. Meg­törött tehát az a hozzáférhetetlen nebántsvirágság, amelyet a régi rendszer a mágnás urak szórakozó helyének biztosított. Egyrészről a francia tisztek étkezője, másrészről az erdélyi szegény diákok tö- megiszállás.a helyeződik el a Nemzeti Kaszinóban, amelyben a gróf urak egy kissé most majd össze- huzódhatnak és szidhatják a demokráciát, amely megfosztotta őket példátlan kényelmük néhány ter­métől. • e » A kettős ünnepnapon, vasárnap és hétfőn nyomdánkban a munka szünetelt és igy e lapszámunk egy nappal későbben, csütörtö­kön jelenik meg. A budapesti villamos áramfejlesztő telepek kooperációja. Méhely Kálmán államtitkár el­nöklésével a napokban igen fontos értekezlet volt a kereskedelmi minisztériumban, amelyen résztvettek a főváros képviselői is. Az ankét azzal a nagy horderejű tervezettel foglalkozott, amelyet a Ganz-gyáv két igazgatója: Fehér és Seidler dr. készítettek s amely a budapesti szétszórt villamos áramfejlesztő összes telepek kooperációját kívánja megoldani. Az egész terv körülbliil 40 50 millió korona beruházást igé­nyelne, de óriási gazdasági eredményeket biz­tosítana. Budaipest összes évi ipari szénsziik- ségleG kereken kilenc millió métermázsa, amelyből a tervezett racionális üzem mintegy öt niíuio métermázsa megtakarítást ígér. A szakértőkből alakult nagybizottság aként hatá­rozott, hogy bevárja a fővárosnak, mint az öt legnagyobb elektromos mű tulajdonosának állás­foglalását, amelynek záros határidő alatt meg kell történnie; s annak eredményéhez képest teszi meg egy szőkébb körű szakbizottság utján: a további lépéseket. A főváros zsirellátása. A budapesti kereske­delmi és iparkamarában értekezletet tartottak a na­pokban a, fővárosnak zsírral és sertéshússal való el­látása tárgyában. Az ülésen főleg a szabad k e- reskedele m teljes visszaállítás á.t sür­gették. Perles,^ Dezső nagyvágó, aki az ülés egyik határozati javaslatát terjesztette elő, a zsir- és ser­téshús ellátásról a következőket mondotta munka­társunknak : A ferencvárosi sertésvásár alapárain.:ik bázisán nem jött semmi disznó a fővárosba. hentesek hoztak ugyan vagy ezer darabot hárojn hét alatt, de ti kupecek egyáltalábául nem tudtak felhajtani anyagot. Ezidőszerint a nagytétényi és a kőbányai sertéshizlalók ser­téseit vágják a vágóhídon, de a tétényi sertések már kifogyóban vannak. A hizlalók sertéseiből körülbelül még négy beire lehet talán biztosí­tani a főváros szükségletét. A vágóhídon kü­lönben csak a kishentesek dolgoznak, a nagy- vágók üzeme áll. A s .rtésbehozatal ügyében a szerbekkel folytatott tárgyalások eddig még eredményre nem vezettek. Tárgyalások indul­tak azonban most olyan irányban, hogy a de­markációs területen la,vő városok engedjék át a meg nem szállott területen hizlalás blatt levő sertéseiket. E réven körülbelül 20—25.000 darab sertésre lehet számítani. A villanyszerelők és*a lakásépítési akció. A la­kásépítési akcióval vonatkozásban .a. Budapesti Vil­lanyszerelők és Műszerészek Ipartestükig nevében Seiler Armand alelnök a főváros polgármesteré­hez és összes tanácsi ügyozstályaihoz, mint az ősz- szes minisztériumokhoz, átiratokat intézett, hogy a jövőben minden közmunka kiadásánál a kisiparoso­kat elsősorban vegyék figyelembe, illetőleg ily mun­kák kiadásánál az ipartestületeket kötelessifgszerii-. leg értesítsék. Még egyszer a SEmor-utcai iskola botránya. Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő u r! A ..Fővárosi Hj r 1 a p" f. hó 25-iki kará­csonyi számában megjelent egyik közleményre le­gyen szabad, mint a viszonyokkal jobban ismerős­nek, egy pár megjegyzést tennem. ..A Simior-ut-. cai iskola botránya“ cimii közleményre vo­natkozólag: „igen, igen jellemző az uj rezsim szo­ciális érzéké r e, hogy a m ii v é s z i ,s é g ben nem redukálják a költségeket, ellenben elejtik' a k ö z p o n t i í ii t é s tervét, a mi a m a i viszonyok között igen sokba került volna cs a padlót ts p r i- mi t i y e'b b módon csiráit: :fják"‘. Ismétlem, igen- igen jellemző, jellemző az összes pártok j e 1- s z a v a s p r o g ram m po li t i k á j ár a. fogalmuk sincs az — életről. Én nem akarom Kondor Bernát ur érzékenységét a művészet terén érinteni, de kérdem: egész éven a primitiv padozat miatt és télen, a központi fűtés.miatt talán a gyer­mekek — itt még legnagyobbrészt munkásgyerme­kek — az iskola művésziességében gyö­nyörködve fognak tanul n i. (amikor nekik, tudniillik, ki kell menni az utcára!) megfeledkezve arról, hogy a primitiv padló miatt poros, pi sz­ív o s stb. lesz a tanterem és a rosszul kezelt' és rosszul elhelyezett kályhafűtés miatt rossz, bü­dös le s z a t a n t e r e m levegője! Mát bizony szociális i n t é z,m ények, bér e n: d e z é s e k stb. kellenek elsősorban s nem jelszavak! Mert a gyermekeknek jól berendezett és felsze­relt iskola ke 1 1; nem pedig a 1 e g m ii vészié- s e b b kinézésű i s k o 1 a. ,1 ó ha a kettő e g y ii t_t v a n. De a I é n y e g e t a f o r rri a k e cl- véért megváltoztatni az — városi gaz­dáik o d á s. Még meet kell jegyezni, hogy amikor ászé n- kérdés az egész országban és különösen Buda­pesten oly rendkívüli fontosságú, úgy a jelen­ben. mint a jövőben is'szenet akarunk mindenütt m e g t a k árit a n i. akkor a nrgy- szenm,er takarí­tással járó központi fűtőberendezést elejtik, külső „miivészieségek“ miatt. Hát ugyebár, hogy a hozzá n e irt -érté is uralkodik m é g m i n d i g a városi gazdálkodásban; dacára a különböző pártok képviselőinek. Ebből is látszik, hogy nem kü­lönböző pártok képviselői, hanem csupán a hozzá­értés csinálhat jó, gyakorlati, észszer ü. szociá­lis közigazgatást, illetőleg gazdálkodást. Elte­kintve a jelen . esetben attól, hogy a kályhák évi karbantartása sokkal — de .sokkal többe kerül, mint a központi fűtésé és sokkal több szenet fogyaszt, kü­lönösen mert még k á I y h á -v a 1 se m t u d n a k fűteni. Maradok Szerkesztő urnák tisztelő hive: Licht mann Győző fővárosi főmérnök. A „Patikus“ uj szereplőkkel. A Medgyasza> Színház eredeti, művészi programmja, hogy egy-egy műsorán levő operát lehetőleg több szereposztásban mutasson be közönségének. E céljához képest rész­ben u.i szereposztásban került színre szerdán este Haydn örökbecsű kamara-operája: A patikus. Bz. estén énekelte először Volpino, a tréfacsináló arsz- lán szerepét Flittner Rózsi és ugyancsak ezen az estén mutatkozott ibe Sempronio szerepében dr. Lu­kács Béla. Itt említjük meg, hogy A vándor csü­törtöki előadását — melyen Medgyaszay Vilma és Svärdström Valborg lépnek fel - Balog Ernő diri­gálja először. Vasárnap; e hónap 12-én, délután 2 órai kezdettel és mérsékelt helyárakkal A vándor és á Háztüznéző kerül színre. Sakálok. (Uránia). A' férfi sorsa — a nő. Hány élettörténet fér bele ebbe a rövid pár szóba... Négy hajótöröttjét a szerelem tengerének kivet a hullám a kalandorok világába, az amerikai aranyásók közé, hogy ott .szerezzék meg! a szerelem leghatalmasabb segítő fegyverét: az arányai. Es a sivár aranyme­zőkre odasodor a véletlen e kalandorok közé egy nőt, szép fiatal asszonyr — az arany k-özí a szerel­met. Ez a magva ennek a mé'yen szántó fihnirminek. A francia szellem páratlanul érdekes típusokat állí­tó.t egymással szembe, hogy felépítse izgalmas problémáját. Csupa uj helyzet, uj világ levegője, uj szellem csap ki ebből a filmből. Az U r á n i a elő­adásai 4, ''id) és fél 8 órakor kezdődnek. A revü-szinház préfniérje. A közönség osztat­lan tetszésétől kisérve mutatta be a Kristály- palota, amely reviiszinházzá alakult át, a napok­ban Szőke Szakáll és H. Heidelbergnek, a „Na.li­es i" cimii mulatságos, zenés, operettnek is beillő reviijét. A revü, amely tele van csodálatos színpad­technikai mutatványokkal, betekintést nyújt egy óbudai leányból lett színésznő pályafutásába és a kulisszák mögötti élet titkaiba. A zeneszámok oly kedvesek és finomak, hogy minden bizonnyal rövi­desen népszerűek lesznek. Eddig számos zsúfolt ház tapsolt Szőke Szakáll, Lonzai A-nnie, R. Tóth József, Szász Ilona, Házmán Eerenc, Valero Berta, Sarkadi Vilmos, Pázmánné és Nagy Macának, akik 'a, da­rab vezietőszerepeit játszák. a tőke • • • Szemle Mire van szükségünk ? — All a munka — Az országmento kereskedelem A reménytelenség Óceánjába egyetlen csepp reménység hullott. Mintha az entente kezdené észrevenni, hogy mi magyarok is a világon va­gyunk. Nem elég, hogy ebek harinincadjára ve­tettek bennünket, de egyben el is felejtettek, átnéztek rajtunk úgy, mintha ez a gyönyörű Magyarország színtelen üvegből lenne. Most végre aztán láttunk egy francia generálist. Berthelot tábornok megszemlélte a magyar vá­rosokat, ameddig a demarka.eionálís vonalnak újabb kiterjesztését követelik a románok. Nem kellemes céllal látogatta meg a magyar városo­kat, a fontos azonban az, hogy kezdenek ben­nünket észrevenni. Kezdünk az eszükbe jutni. De láttunk jugoszláv urakat is, akik gazdasági kérdéseket tárgyalni jöttek Budapestre és ami még fontosabb, egy vegyes entente-bizottság készül a magyar fővárosba, hogy az ország élel­mezésének és a szén hiánynak dolgát tanulmá­nyozza. Megéltünk volna mi magunkban is, ha a megszállásokkal el nem vágják az ország élet- ereit. Hiszen, ha a Bánátunk meg lenne, nem szűkölködnénk kenyér nélkül és ha a- Zsilvölgye szabad lenne, akkor nem fájna a fejünk a szén miatt. De igy: vájjon mit remélhetünk a vegyes vagy nem vegyes entente-bizottság tói? Hiszen ami itt történik, semmi más, mint a magyar ipar, a magyar élet erőszakos megfojtása, a leg­vadabb entente háborús uszítok receptje szerint való gazdasági háború, amelyet előre bejelen­tettek, mint az embergyilkolás természetes foly­tatását. Jugoszlávia liberálisakban kezd köze­ledni hozzánk, bár olyan fiirek is érkeznek Te­mesvárról, hogy a szerb generálisok le akarják bélyegeztetni a pénzünket. De mi ez ahhoz ké­pest, hogy Csehország elszedi a nyersanya­gunkat, nem ad szenet, ellenben elárasztani ké­szül bennünket a maga ipari termékeivel? Ez a Clemencéau receptje és a cseh imperializmus munkája. Vájjon mit tud ezen ségiteni egy ve­gyes entente-bizottság? Ha be tudja tartatni csehekkel, románokkal és szerbekkel a fegyver­szüneti szerződéseket, amelyeket mi makulátlan tisztességgel kezeltünk, akkor minden rendben van. Ennél igazán nem kérhetünk kevesebbet, többre pedig nincs szükségünk. És furcsa: még­sem merünk bízni a segedelemben. Sokszor arra gondol az ember, nem esnek-e kétségbe a szociálisták, amikor az ország mai állapotát látják? Nem inog-e meg bennük a tisz­teletreméltó tudományos meggyőződés, ame­lyet évtizedeken át felhalmoztak önmagukban? Hiszen hittek szentül benne, hogy a szabad em­beri munka, amely becsületes megélhetést biz­tosit, emelni, fokozni fogja a termelést. Ma sza­badabb lett az emberi munka, jobb a megélhetés, a munkásságnak mindéit vágya teljesedik, ki­emelik a Ganz-gyár, a kegy ver gyár igazgató­ságát. a kapitalista világrendben soha ilyen jó­létük nem volt és közelebb jutottak álmaik meg­valósításához. És mégis kétségbeejtő lett az or­szág állapota. Mérhetetlen a tömege a munka­nélkülieknek, aki azonban dolgozhatnék, akinek embertársai iránt való kötelessége lenne, hogy dolgozzék, ez sem dolgozik. Az ipari vállalatok helyzete, eltekintve a nyersanyag és szénhiány­tól is, kétségbeejtő. Elszoruló szívvel nézzük, várjuk az eseményeket és nagyon félősnek tart­juk, hogy az entente ezt is, ezt a fegyelmezetlen­séget. ezt a munkátlanságot is bolsevizrnusnak fogja tekinteni. Mert mi tudjuk, hogy tényleg nem az, de forma szerint legalább is rá lehet fogni. Vízvezetéki javítások PRRÄNY ®ul*aPes*:* Vin.jRökk Szilárd-u. 30 ruUHIll Telefon: József 1-48. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom