Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)

1919-11-05 / 46. szám

4 Budapest, 1919. november 6. Bigamia? Az is valami? Egy szép napon egy vörös katona állított be a Józsefvárosi anyakönyv­vezetőhöz, de okmányai nem voltak. Neki csak el- uézte a dolgot az anyakönyv vezető, mert utasítása volt rá, hogy a megszállott területekről menekültek fogadalommal pótolhatják az okmányokat. A derék vörös le is tette a fogadalmat, de akkor kisült, hogy a leánynak sincsenek okmányai, pedig az budapesti volt. Elbocsátotta hát őket az anyakönyvvezetö, hogy másnap hozzák el a leány okmányait. Másnap meg is jelent a vörös katona egy’ — másik menyasz- sssonynyal és kedélyesen vágta oda az anya­könyvvezetőnek : — Na most olyat hoztam, akinek van születési levele... Es megesküdtek. Az egész kommün alatt nem kötöttek húsz úgy­nevezett „jobb“ házasságot. A legjobbak voltak még­is: Linder Béla házassága, Preusz Mór nővére, aki egy nyomdászhoz ment feleségül, no meg egy Zichy grófkisasszony, akit egy Szentiványi-fiu vett feleségül. Kedves jelenség volt az az ötvenötéves matróna iSj, aki elvált az urától, hogy férjhez menjen egy fiatal emberhez. Az elvált nőket azonban,, ha tiz hónapon belül férjhez akarnak menni, orvosi vizsgálat alá kell vetni, nehogy az uy férjet olyan családi ese­mény örvendeztesse meg, amelynek alapjait még a régi házasságban vetették meg. A hatósági orvos bi­zonyítványa alapján valamikor az igazságügyminisz­ter adta meg a dispenzációt. Amikor az anyakönyv­vezető fölvilágosította erről az ötvenötéves menyecs­két, az méltatlankodva, de virágos nyelven igy akar­ta eloszlatni az anyakönyvvezető aggodalmait: — Ugyan kérem, amely fa nem hoz virágot, az nem hoz gyümölcsöt sem ... Sok munkát adott az anyakönyvvezetőnek az „apaság följegyzése“ is, ami abban állott, hogy az anyának jogában állott gyermeke természetes atyját bejegyeztetni az anyakönyvbe. Történtek természe­tesen lelkiismeretlen, de történtek mulatságos dolgok is. A VIII. kerületiben például egy ismertnevii szí­nésznő egyik legfényesebb történelmi nevű grófi család nevét jegyeztette be — sok joggal — törvény­telen gyermeke anyakönyvébe. Hogy a kurzus mennyire megváltozott, arra föl­tétlenül jellemző, hogy a szovjet alatt az „atyaság följegyzése“ volt a divat, most viszont kitörlik eze­ket az önkényes fölgegyzéseket. Az egész társadalomban folyik a nagy radi- rozás... ete Miazma-telep a Vérmezőn Ha nem volna annyira szomorú, nevetni kellene rajta, ha nem Budapesten történnék, akkor elmond­hatnánk róla, hogy az ilyen komikum csak az ab- derai kupaktanács kobakjából pattanhat ki. Szó van pedig röviden arról, hogy az illetékes minisztériu­mok a rákosszentmihályi barakk-telep és az egyik vidéki fogolytábor barakkjait a Vérmezőre telepitik, hogy azokban Budapest szegényeinek szükséglaká­sokat nyújtsanak. A kormánytól szép és nemes in­tézkedés ez, sőt jóizlésire vall, hogy az egész akciót csendben, minden [feltűnés nélkül intézi. A kormány annyira diszkrét volt, hogy ter­véről a fővárost sem értesítette. A főváros hatósága tehát hivatalosan nem értesült a Vér­mező betelepítésiéről, de vaknak kellett volna lennie, Ha nem látná, hogy ott valami készül. A főváros hatóságának mégis csak érdeklődnie kellett volna, hogy a város, területén, a Vérmezőn miféle faházak épülnek, ki állíttatja föl azokat és milyen célt lesz­nek hivatva szolgálni? A főváros hatósága azonban az ilyen apróságokra nem kiváncsi. Minek érdeklőd­jék az efféle dolgok iránt, hisz esetleges kíváncsisága gondokat okozhatna neki. Mert tényleg az történt volna. Ha illetékes helyen érdeklődik a [főváros ható­sága, akkor megtudja, hogy a Vérmezőn barakkokat állítanak föl, amelyek a rászorulóknak szükséglaká­sul fognak szolgálni. Minthogy pedig ott emberek fognak lakni, a fővárosnak sürgős, kötelessége lett volna a Vérmezőt világítással, vízve­zetékkel és csatornázással ellátni. Mindez azonban elmaradt. Nemsokára fölépül a vá­ros belterületén egy barakktelep, amelynek azonban sem vize, sem világítása, sem csatornázása nem lesz. Miként fognak ott élni azok a szíegény emberek, aki­ket szerencsétlen sorsuk e szükséglakásokba kény­szerít, — azt bajos igy elképzelni, de a főváros ha­tósága ismert bölcseségével bizonyára ezt is köz­megelégedésre elintézi. Általános közmegelégedésre, mint ahogy ezt mi, Budapest polgárai, a városháza gondos intézőitől már megszoktuk ... Bódy Tivadar a dunai hajózás központjáról. Né­hány nap előtt jelent meg Bécsben az első magyar napilap: a Bécsi Mp/gyar Újság. Szerkesz­tője kitűnő kollegánk, Róna Lajos. Az élénk, ötletes és értékes tartalmú lap első száma Bódy Tivadar polgármestertől hosszabb nyilatkozatot közöl. Álta­lános érdeklődésre számíthat nyilatkozatának a d u- n a i központról szóló része. „Troubridge admirális — mondja Bódy — Budapestet választotta a dunai hajó­zás központjául. Ez természetes is, hiszen Bu­dapest központi fekvésénél fogva legalkalmasabb arra, hogy az állandó Dunabizottság székhelye le­gyen. Tudomásom van azonban arról is, hogy osztrák részen még mindig azt követelik, hogy az állandó Dunabizottság székhelye Bées legeyn. Az én meg­győződésem az, hogy ezt a kérdést is megértéssel fogjuk kezelni és teljes megelégedésre fogjuk meg­oldani. Ezen sem fogunk civódni. Végre is Bécs be­láthatja, hogy számtalan okból bennünket illet meg a dunai központ. Hogy tovább ne menjek, épen most építjük több százmilliós költséggel a hatalmas kereskedelmi és ipari k’ikö- t ő t. Olyan nagyarányú alkotás lesz ez, amilyet Bécs nem tud (felmutatni, viszont az is kétségtelen, hogy a dunai központ ilyen nélkül el sem képzelhető. Bu­dapest lesz a dunai közlekedés igazi gócpontja és az állandó Dunabizotságot is ide kell helyezni, mert an­nak működési színteréül Budapest sokkal inkább meg­felel, mint bármely" más dunamenti város. Minden más véleménynyel szemben igenis európai ér­dek, hogy a dunai központ Budapest legyen. Annál is inkább igy kell ennek lennie, mert nádunk kezdettől fogva mindenki át van hatva ettől a tudattól és mindenki, aki szakszerű, tárgyi­lagos, objektiv szempontból foglalkozik a kérdéssel, csak erre az álláspontra helyezkedhetik.“ Cégvezetönő a Központi Tejcsarncknál. A Köz­ponti Tej csarnok Részvé nytársulat Rottcnbiller-utcai hivatala egyik hivatal-szobájának ajtaján néhány nap óta kis táblácska van kiszögezve: CSILLAG LENKE cégvezető Nem tudjuk biztosan, de azt hisszük, hogy Csillag Lenke ebben a minőségében úttörő. Magyarországon, ő az első részvénytársulati cégvezetönő. Meg kell azonban állapítanunk, hogy érdemei minősítették erre a komoly hivatali tisztségre. A részvénytársu­latnál Gerlei Lajos vezérigazgatónak évek során keresztül kiválóan bevált első munkatársa, titkára volt. A társulat szolgálatában azonban legértékesebb működését a proletárdiktatúra alatt fejtette ki. Az átkos emlékű kommün első napjaiban a Központi Tej­csarnoknál is megalakult a munkástanács és az üzem­hez termelőbiztost neveztek ki. A régi vezető embe­reket, köztük Gerlei Lajos vezérigazgatót is elmoz­dították helyeikről, csak Csillag Lenke maradt meg állásában. Es ennek a kiválóan eszes, ügyes hölgy­nek köszönhető, hogy a társulatnál szélsőséges intéz­kedések nem történtek, minden a régi kipróbált mó­don bonyolódott le és a Központi Tejcsarnokot na­gyobb károsodás nem érte. Mindez Csillag Lenke ügyességét dicséri, de van egyéb érdeme is. Gerlei Lajos vezérigazgató a túszok listájára került és egyik éjszaka elhurcolták a Lenin-fiuk. Alighogy tudomá­sára jutott ez Csillag Lenikének, rögtön akcióba lé­pett. A tejcsarnoknak több száz kocsisa, kihordója, pénzbeszedője és' egyéb munkása van. Csillag Lenke a munkástanács utján összehivatta az alkalmazotta­kat és határozatilag kimondatta velük, hogy követe­lik az emberséges vezérigazgató szabadlábra helye­zését. A határozat értelmében nagyobb küldöttség jelent meg Korvin Ottónál és sikerült Gerlei vezér- igazgatót kilenc napi fogvatartás után kiszabaditaniok. A részvénytársulat igazgatósága tehát csak bokros érdemeit ismerte el Csillag Lenkének, amikor öt ve­zető pozícióba helyezte és cégvezetőnek kinevezte. A polgármesteri hivatalból. A főváros, tanács* legutóbb tartott rendkívüli ülésén Grimm Aladár polgármesteri titkárt, jelenlegi beosztásának meg­hagyásával, tanácsjeg y z ö v é. Keltés z Aranka ideiglenes hivatalnokot í ő k e z e I ö n ő v é és Madarász Ila ideig], hivatalnokot kezelő­nővé választotta meg. A Gschwindt-féíe szeszgyár R.-T. most tette közzé 1918. évi mérlegét. A vállalat a hatmillió ko­rona összegű részvénytöke mellett 5,024.833 korona tartalék alapokkal rendelkezik. Tiszta nyeresége 1,767.128 korona, amihez hozzáadva az előző évi 810.471 korona áthozatot összesen 2,577.596. A vál­lalat 1916. év óta mérlegében nyíltan 2.350.000 koro­nát tartalékolt. A kórházak fűtése. Legutóbbi számában hirt adott a Fővárosi Hírlap, hogy a kórházak fűtésé­ben bizonyos 'fennakadás állott be. Mint értesülünk, e zavarokat sikerült elhárítani és ma már nem fáz­nak a főváros betegei. A legnehezebb volt a Szent László járványkórház fűtéséről gondoskodni, mert ott a kazánok kokszra voltak berendezve és nem lehe­tett szenet használni. A bajokon úgy segítettek, hogy két-két pavilion közt a szabadban iokomobilokat állí­tottak fel, melyek közvetlenül ellátják meleg levegő­vel a pavillonok csőhálózatát. Eütve van a Revü-szinház, igy a közönség nemcsak meleg hangulatban, hanem meleg színház­ban élvezi Stolz óriási sikerű operettjét, a Csók­ba k tért. Törött gramofon-lemezeit készpénzért megvásá­roljuk, vagjr kívánságára uj hanglemezekre becserél­jük. Sternber g-h angszergyá r, Budapest, Rákóczy-ut 60. Kiadja : a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-váilala! A szerkesztésért és kiadásért felelős:Dacsó Emii Révai-nyomda Budapest, V., Ügynök-utca 8. szám. REVÜ SZÍNHÁZ (ECristáiypaEo a) Igazgató Wertheime? Elemér VI., Szerecsen-utca 35. Telefon 120—77. {JgjjS“ Miíinetea este 6 órakor -wm a sz©z©bi sláger® Bródy István társulatának előadásába«: „A CSÓKBAKTEEI“ Látványos operett 3 képben. írták: IIARDT és SCHWARZ. Fordította: BALASSA. Zenéjét szerző: ROBERT STOLZ. Rendezte: BRÓDY ISTVÁN. Karmester: BARNA IZSÓ. Szünet alatt az emeieti Amerikai Barban meleg vacsora. Vasárnap d. u. >!2o órakor mérsékeltáru előadás. Jegyek egész hétre elővételi díj nélkül válthatók délelőtt S—1 óráig és délután 3 órától. KKBMBBBB(liaEaBtí5>Sai33aCQCS9aSQ»DC:CEBffiB'2iS:SZK.ai«lilKBaBaKK ÍKet: mozgókép-Offhon S'lf9°8nl 9 -----------------­-----------------------------------------------« a a 8 if íSi E? íkl S* Üli 1 Filmdráma 5 felvonásban. A főszerep- j* ® Wben Lydia Borain. oooooooooooo£ * Az osztrigás hercegin©. Hfíiték 4■ b Rendezte : Lubitsch. Főszereplők : Ossi Oswalda, Harrey Lidiké. * a____________________—-------------------------------------b a Pénztár: d. e. >/2ll-től ü^f-ig, d. u. 3 töl (vasárnap d. u. 2 órától). Jj * E őadások kezdete hét öznap: d. u. 4, 6 és 8 órakor. » ESb|j: NEMZETI B0YAL ORFEUM SÜTot] Kalandor kisasszony fel 7 órakor jj Harmath Imre és Zerkovitz Béla operettje és a kitűnő aj műsor, j Vasárnap 2 előadást D. u. és este tél 6 órakor S, HANGLEMEZEKET legmagasabb áron veszünk WÁ Cl M E Is <H»er Budapest, József-,körút 15. Fiók. RádG-u 18. építési vállalkozó. Yeíefon 175—62. Ipartelep és iroda: VI., Hungária-körut 78. sz. HANTOS TFtTÜÉftFK f**“ 69 .1 miiül i.iiv«KUl Budapest,Ilii, Sózn-utta 34. Költségvetés dijtalan. Vállalkoznak minden e szakba vágó mun­kákra modern kivételben. Vidéki megbízá­sokat is eszközölnek. Ta.efon: József 46-34

Next

/
Oldalképek
Tartalom