Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-11-05 / 46. szám
4 Budapest, 1919. november 6. Bigamia? Az is valami? Egy szép napon egy vörös katona állított be a Józsefvárosi anyakönyvvezetőhöz, de okmányai nem voltak. Neki csak el- uézte a dolgot az anyakönyv vezető, mert utasítása volt rá, hogy a megszállott területekről menekültek fogadalommal pótolhatják az okmányokat. A derék vörös le is tette a fogadalmat, de akkor kisült, hogy a leánynak sincsenek okmányai, pedig az budapesti volt. Elbocsátotta hát őket az anyakönyvvezetö, hogy másnap hozzák el a leány okmányait. Másnap meg is jelent a vörös katona egy’ — másik menyasz- sssonynyal és kedélyesen vágta oda az anyakönyvvezetőnek : — Na most olyat hoztam, akinek van születési levele... Es megesküdtek. Az egész kommün alatt nem kötöttek húsz úgynevezett „jobb“ házasságot. A legjobbak voltak mégis: Linder Béla házassága, Preusz Mór nővére, aki egy nyomdászhoz ment feleségül, no meg egy Zichy grófkisasszony, akit egy Szentiványi-fiu vett feleségül. Kedves jelenség volt az az ötvenötéves matróna iSj, aki elvált az urától, hogy férjhez menjen egy fiatal emberhez. Az elvált nőket azonban,, ha tiz hónapon belül férjhez akarnak menni, orvosi vizsgálat alá kell vetni, nehogy az uy férjet olyan családi esemény örvendeztesse meg, amelynek alapjait még a régi házasságban vetették meg. A hatósági orvos bizonyítványa alapján valamikor az igazságügyminiszter adta meg a dispenzációt. Amikor az anyakönyvvezető fölvilágosította erről az ötvenötéves menyecskét, az méltatlankodva, de virágos nyelven igy akarta eloszlatni az anyakönyvvezető aggodalmait: — Ugyan kérem, amely fa nem hoz virágot, az nem hoz gyümölcsöt sem ... Sok munkát adott az anyakönyvvezetőnek az „apaság följegyzése“ is, ami abban állott, hogy az anyának jogában állott gyermeke természetes atyját bejegyeztetni az anyakönyvbe. Történtek természetesen lelkiismeretlen, de történtek mulatságos dolgok is. A VIII. kerületiben például egy ismertnevii színésznő egyik legfényesebb történelmi nevű grófi család nevét jegyeztette be — sok joggal — törvénytelen gyermeke anyakönyvébe. Hogy a kurzus mennyire megváltozott, arra föltétlenül jellemző, hogy a szovjet alatt az „atyaság följegyzése“ volt a divat, most viszont kitörlik ezeket az önkényes fölgegyzéseket. Az egész társadalomban folyik a nagy radi- rozás... ete Miazma-telep a Vérmezőn Ha nem volna annyira szomorú, nevetni kellene rajta, ha nem Budapesten történnék, akkor elmondhatnánk róla, hogy az ilyen komikum csak az ab- derai kupaktanács kobakjából pattanhat ki. Szó van pedig röviden arról, hogy az illetékes minisztériumok a rákosszentmihályi barakk-telep és az egyik vidéki fogolytábor barakkjait a Vérmezőre telepitik, hogy azokban Budapest szegényeinek szükséglakásokat nyújtsanak. A kormánytól szép és nemes intézkedés ez, sőt jóizlésire vall, hogy az egész akciót csendben, minden [feltűnés nélkül intézi. A kormány annyira diszkrét volt, hogy tervéről a fővárost sem értesítette. A főváros hatósága tehát hivatalosan nem értesült a Vérmező betelepítésiéről, de vaknak kellett volna lennie, Ha nem látná, hogy ott valami készül. A főváros hatóságának mégis csak érdeklődnie kellett volna, hogy a város, területén, a Vérmezőn miféle faházak épülnek, ki állíttatja föl azokat és milyen célt lesznek hivatva szolgálni? A főváros hatósága azonban az ilyen apróságokra nem kiváncsi. Minek érdeklődjék az efféle dolgok iránt, hisz esetleges kíváncsisága gondokat okozhatna neki. Mert tényleg az történt volna. Ha illetékes helyen érdeklődik a [főváros hatósága, akkor megtudja, hogy a Vérmezőn barakkokat állítanak föl, amelyek a rászorulóknak szükséglakásul fognak szolgálni. Minthogy pedig ott emberek fognak lakni, a fővárosnak sürgős, kötelessége lett volna a Vérmezőt világítással, vízvezetékkel és csatornázással ellátni. Mindez azonban elmaradt. Nemsokára fölépül a város belterületén egy barakktelep, amelynek azonban sem vize, sem világítása, sem csatornázása nem lesz. Miként fognak ott élni azok a szíegény emberek, akiket szerencsétlen sorsuk e szükséglakásokba kényszerít, — azt bajos igy elképzelni, de a főváros hatósága ismert bölcseségével bizonyára ezt is közmegelégedésre elintézi. Általános közmegelégedésre, mint ahogy ezt mi, Budapest polgárai, a városháza gondos intézőitől már megszoktuk ... Bódy Tivadar a dunai hajózás központjáról. Néhány nap előtt jelent meg Bécsben az első magyar napilap: a Bécsi Mp/gyar Újság. Szerkesztője kitűnő kollegánk, Róna Lajos. Az élénk, ötletes és értékes tartalmú lap első száma Bódy Tivadar polgármestertől hosszabb nyilatkozatot közöl. Általános érdeklődésre számíthat nyilatkozatának a d u- n a i központról szóló része. „Troubridge admirális — mondja Bódy — Budapestet választotta a dunai hajózás központjául. Ez természetes is, hiszen Budapest központi fekvésénél fogva legalkalmasabb arra, hogy az állandó Dunabizottság székhelye legyen. Tudomásom van azonban arról is, hogy osztrák részen még mindig azt követelik, hogy az állandó Dunabizottság székhelye Bées legeyn. Az én meggyőződésem az, hogy ezt a kérdést is megértéssel fogjuk kezelni és teljes megelégedésre fogjuk megoldani. Ezen sem fogunk civódni. Végre is Bécs beláthatja, hogy számtalan okból bennünket illet meg a dunai központ. Hogy tovább ne menjek, épen most építjük több százmilliós költséggel a hatalmas kereskedelmi és ipari k’ikö- t ő t. Olyan nagyarányú alkotás lesz ez, amilyet Bécs nem tud (felmutatni, viszont az is kétségtelen, hogy a dunai központ ilyen nélkül el sem képzelhető. Budapest lesz a dunai közlekedés igazi gócpontja és az állandó Dunabizotságot is ide kell helyezni, mert annak működési színteréül Budapest sokkal inkább megfelel, mint bármely" más dunamenti város. Minden más véleménynyel szemben igenis európai érdek, hogy a dunai központ Budapest legyen. Annál is inkább igy kell ennek lennie, mert nádunk kezdettől fogva mindenki át van hatva ettől a tudattól és mindenki, aki szakszerű, tárgyilagos, objektiv szempontból foglalkozik a kérdéssel, csak erre az álláspontra helyezkedhetik.“ Cégvezetönő a Központi Tejcsarncknál. A Központi Tej csarnok Részvé nytársulat Rottcnbiller-utcai hivatala egyik hivatal-szobájának ajtaján néhány nap óta kis táblácska van kiszögezve: CSILLAG LENKE cégvezető Nem tudjuk biztosan, de azt hisszük, hogy Csillag Lenke ebben a minőségében úttörő. Magyarországon, ő az első részvénytársulati cégvezetönő. Meg kell azonban állapítanunk, hogy érdemei minősítették erre a komoly hivatali tisztségre. A részvénytársulatnál Gerlei Lajos vezérigazgatónak évek során keresztül kiválóan bevált első munkatársa, titkára volt. A társulat szolgálatában azonban legértékesebb működését a proletárdiktatúra alatt fejtette ki. Az átkos emlékű kommün első napjaiban a Központi Tejcsarnoknál is megalakult a munkástanács és az üzemhez termelőbiztost neveztek ki. A régi vezető embereket, köztük Gerlei Lajos vezérigazgatót is elmozdították helyeikről, csak Csillag Lenke maradt meg állásában. Es ennek a kiválóan eszes, ügyes hölgynek köszönhető, hogy a társulatnál szélsőséges intézkedések nem történtek, minden a régi kipróbált módon bonyolódott le és a Központi Tejcsarnokot nagyobb károsodás nem érte. Mindez Csillag Lenke ügyességét dicséri, de van egyéb érdeme is. Gerlei Lajos vezérigazgató a túszok listájára került és egyik éjszaka elhurcolták a Lenin-fiuk. Alighogy tudomására jutott ez Csillag Lenikének, rögtön akcióba lépett. A tejcsarnoknak több száz kocsisa, kihordója, pénzbeszedője és' egyéb munkása van. Csillag Lenke a munkástanács utján összehivatta az alkalmazottakat és határozatilag kimondatta velük, hogy követelik az emberséges vezérigazgató szabadlábra helyezését. A határozat értelmében nagyobb küldöttség jelent meg Korvin Ottónál és sikerült Gerlei vezér- igazgatót kilenc napi fogvatartás után kiszabaditaniok. A részvénytársulat igazgatósága tehát csak bokros érdemeit ismerte el Csillag Lenkének, amikor öt vezető pozícióba helyezte és cégvezetőnek kinevezte. A polgármesteri hivatalból. A főváros, tanács* legutóbb tartott rendkívüli ülésén Grimm Aladár polgármesteri titkárt, jelenlegi beosztásának meghagyásával, tanácsjeg y z ö v é. Keltés z Aranka ideiglenes hivatalnokot í ő k e z e I ö n ő v é és Madarász Ila ideig], hivatalnokot kezelőnővé választotta meg. A Gschwindt-féíe szeszgyár R.-T. most tette közzé 1918. évi mérlegét. A vállalat a hatmillió korona összegű részvénytöke mellett 5,024.833 korona tartalék alapokkal rendelkezik. Tiszta nyeresége 1,767.128 korona, amihez hozzáadva az előző évi 810.471 korona áthozatot összesen 2,577.596. A vállalat 1916. év óta mérlegében nyíltan 2.350.000 koronát tartalékolt. A kórházak fűtése. Legutóbbi számában hirt adott a Fővárosi Hírlap, hogy a kórházak fűtésében bizonyos 'fennakadás állott be. Mint értesülünk, e zavarokat sikerült elhárítani és ma már nem fáznak a főváros betegei. A legnehezebb volt a Szent László járványkórház fűtéséről gondoskodni, mert ott a kazánok kokszra voltak berendezve és nem lehetett szenet használni. A bajokon úgy segítettek, hogy két-két pavilion közt a szabadban iokomobilokat állítottak fel, melyek közvetlenül ellátják meleg levegővel a pavillonok csőhálózatát. Eütve van a Revü-szinház, igy a közönség nemcsak meleg hangulatban, hanem meleg színházban élvezi Stolz óriási sikerű operettjét, a Csókba k tért. Törött gramofon-lemezeit készpénzért megvásároljuk, vagjr kívánságára uj hanglemezekre becseréljük. Sternber g-h angszergyá r, Budapest, Rákóczy-ut 60. Kiadja : a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-váilala! A szerkesztésért és kiadásért felelős:Dacsó Emii Révai-nyomda Budapest, V., Ügynök-utca 8. szám. REVÜ SZÍNHÁZ (ECristáiypaEo a) Igazgató Wertheime? Elemér VI., Szerecsen-utca 35. Telefon 120—77. {JgjjS“ Miíinetea este 6 órakor -wm a sz©z©bi sláger® Bródy István társulatának előadásába«: „A CSÓKBAKTEEI“ Látványos operett 3 képben. írták: IIARDT és SCHWARZ. Fordította: BALASSA. Zenéjét szerző: ROBERT STOLZ. Rendezte: BRÓDY ISTVÁN. Karmester: BARNA IZSÓ. Szünet alatt az emeieti Amerikai Barban meleg vacsora. Vasárnap d. u. >!2o órakor mérsékeltáru előadás. Jegyek egész hétre elővételi díj nélkül válthatók délelőtt S—1 óráig és délután 3 órától. KKBMBBBB(liaEaBtí5>Sai33aCQCS9aSQ»DC:CEBffiB'2iS:SZK.ai«lilKBaBaKK ÍKet: mozgókép-Offhon S'lf9°8nl 9 ----------------------------------------------------------------« a a 8 if íSi E? íkl S* Üli 1 Filmdráma 5 felvonásban. A főszerep- j* ® Wben Lydia Borain. oooooooooooo£ * Az osztrigás hercegin©. Hfíiték 4■ b Rendezte : Lubitsch. Főszereplők : Ossi Oswalda, Harrey Lidiké. * a____________________—-------------------------------------b a Pénztár: d. e. >/2ll-től ü^f-ig, d. u. 3 töl (vasárnap d. u. 2 órától). Jj * E őadások kezdete hét öznap: d. u. 4, 6 és 8 órakor. » ESb|j: NEMZETI B0YAL ORFEUM SÜTot] Kalandor kisasszony fel 7 órakor jj Harmath Imre és Zerkovitz Béla operettje és a kitűnő aj műsor, j Vasárnap 2 előadást D. u. és este tél 6 órakor S, HANGLEMEZEKET legmagasabb áron veszünk WÁ Cl M E Is <H»er Budapest, József-,körút 15. Fiók. RádG-u 18. építési vállalkozó. Yeíefon 175—62. Ipartelep és iroda: VI., Hungária-körut 78. sz. HANTOS TFtTÜÉftFK f**“ 69 .1 miiül i.iiv«KUl Budapest,Ilii, Sózn-utta 34. Költségvetés dijtalan. Vállalkoznak minden e szakba vágó munkákra modern kivételben. Vidéki megbízásokat is eszközölnek. Ta.efon: József 46-34
