Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-10-30 / 44. szám

Budapest, 1918. október 30. 5 ...I" - “TjL^r***^ JO V/WM7 lA/Kfir Írója eg3' özvegyasszony, aki több axiómát, mint or­vosságot tud a járvány ellen. Örökbecsű igazságai között ott vannak ezek is: A z e p i d e ni i a o I y a n, mint a t ii zés a V i z, — de hogy miért, azt nem magyarázza meg a derék özvegy, aki ennek a maximának a megalko­tásánál nyilván „az élet olyan, mint a Lánchíd köz­mondást vette mintául. Sokkal mélyebben szánt, amikor azt.mondja: A baktériumot, m int a le g y e t, megsemmi­síteni nem lehet. Végre azonban, miután a Lysoítormot meleg di­cséretben részesítette, kijelenti: Mindé jó tanácsomért nem kívánok többet, mint 12,000 korona jutalmat. Bár nem vagyok szak­aikul m a z o 11, de széles áttekintéssel és tudással rendelkezem, fin hajlandó vagyok segíteni azé m b e r i s é g e n, de csak „v ice verza ... Pe csak „vice verza“. Vagyis az emberiség is segítsen ö rajta, akkor hajlandó lesz a Lysorormot további dicséretben részesíteni. A koronához sem ragaszkodik feltétlenül. Megelégszik egy egye­dül lakható csinos szobával is, amelyhez még 2000 korona készpénzt kíván. Egyben tudna egy igen a 1 k a 1 m a s jelöltet a vízivárosi p 1 e b á- ii o s i áll á s r a i s. Meg is mondja a derék főtisz­te 1 e 11 cl ói nevét és csodálatos: ezért nem kér külön díjazást, mint a spanyol ellen való tanácsokért. Be­jelenti különben, hogy a fővárosnak is irt. Az özvegy különben nem elfogult. Egy hét múlva megjött az újabb levele. Azt Írja a polgármesternek, hogy gratulál a spanyol ellen folytatott küzdelem sikereihez. — Láttam is a múltkor — írja — a polgármester urat. Nagyon rokonszenves ur, i g e n h a s o n 1 i t egyik r o k ono m h o z. Ellenben nincs megelégedve a főorvossal, aki egyetlen elismerő sorra sem méltatta a tanácsait... No, de ilyet! A bácskossuthfalvai aggastyán. A főpolgármester Bács-Kossuthfalváról kapott levelet. Egy nyolcvankilenc éves bácsi írja. Azt Írja, hogy amikor 1838-ban bevégződött a har­mincéves háború (?), megbukott az állam és hupz forint lett a száz forint, akkor voltak hasonló állapotok. — Gyerekkoromban hallottam én is spanyol be­tegségről és tudom, hogy minden lakást ki kell tfüs­tölni fenyömaggal. Amikor minden családok együtt vannak, be kell zárni az ajtót-ablakot és tányéron levő parázsra íenyömagot kell szórni és be kell szivni a rosszagu füstöt. Most a járvány alatt már ö is megkapta a spa­nyol betegséget; de szerencsésen meggyógyult. Biz­tosítja a főpolgármestert, hogy a nyavalyát „egész­séges ember nem kapja meg.“ — A betegség különben — írja tovább — a ba­romfiba is belebujt. Én azonban kifüstöltem a tyúko­kat és azóta egy se kapta meg. A betegség nem ra­gadós. Nagy tömegeket kell összegyűjteni, templo- m okba hívni és ott füstöl n i. Kérem a fő­polgármester urat, utasítsa a kormány t, hogy minden falura adjon ki parancsot, hogy füstölje- n e k a nép ja v á r a. Templom kell és nem orvos. A bácskossuthfalvi. aggastyán igényei: Ezért a tanácsért adjon a kormány ötven kiló cukrot maxi­mális áron. A baromfiak elhullottak, 'főzeléken és tésztán élünk, kell ilyenkor a cukor. Igazis, majd el felejtettem megírni: füstöljenek a z s i n a g ó- g á b a n is, ott sem árt. 48 óra alatt. A legradikálisabb tanácsadó egy vidéki j a r á s- b i r ó sági i r o d a t i s z t. Ez igy ir: — Én is megkaptam egész családommal együtt a spanyolt, de megtaláltam az orvosságot és a csa­lád negyvennyolc óra alatt egészséges lett. Hajlandó vagyok a fővárosnak felajánlani a szolgá­lataimat. Bemutatom kísérletemet orvosok előtt is, ha a polgármester ur rendelkezésemre bocsát egy kórházat. Teljesen díjtalanul vállalkozom, szegény ember vagyok, de a féláru vasúti jegyet még meg tudom fizetni. Természetesen, ha sikerül a kísérlet, akkor a kitűzött pályadijat igénylem. Egyszóval 48 óra alatt és a féláru vasúti jegyet fizeti. Szép, kedves, naiv emberek, akiknek lelkese­dését mindenesetre jó lenne, ha át lehetne adni az orvosoknak ... Gazvezetéki javítások PßPÄllV But*apest, VIII., Rökk Szilárd-utca 30. rUufinl Telefon: József 1—48. szám. • • • A műszaki tanácsnokokról A műszaki képzettségű tőtisztviselök érvénye­sülésének utjai még mindig nem nyíltak meg kellő­képen a városházán. Néhány előkelő fővárosi bizott­sági tag, akik maguk is mérnökök, mozgalmat indí­tottak abban az irányban hogv irtegszaporitsák azok­nak a tanácsnoki állásoknak a számát, amelyeket technikusokkal is be lehet tölteni, sőt arról is sző van. hogy egy műszaki képzettségű alpolgármestere is legyen a fővárosnak. Ez a mozgalom odáig jutott, hogy a. közgyűlés a kérdés megoldását a tanácsra bízta. Az elmúlt na­pokban azután olyan hirek jelentek meg, amelyek szerint a tanács kimondott volna; hogv nem kivárt több műszaki képzettséggel betölthető tanácsnoki ál­lást kreáhii. Ez a hir, mint a Fővárosi Hírlap értesül, nem felel meg a valóságnak, annál is inkább, mert a tanács eddigsemmi i r á n y b a n s e ni d ö utót t. Ezzel szemben tény az. hogy a tanács D é r i Ferenc alpolgármestert megbízta, hogy veze­tése alatt tanácskozásokat tartson, amely tanácsko­zásokon a mai műszaki képzettségű tanácsnokok ve­gyenek részt. Fock Ede és Krátky János tanács­nokok bevonásával meg is eiíették ezeket a megbe­széléseket, amelyeknek eredménye az. hogv a bi­zottság azt ajánlja a tanácsnok, hogv foglaljon állást két tanácsnoki állásnak műszaki képzettségű tisztvi­selővel való betöltése mellett. A két uj műszaki képzettségű tanácsnok közül az egyik a gépészeti, a másik a városrende­zési ügyosztály élén állana. Ez nem jelentené a ta­nács tagjainak számbeli szaporulatát, hanem mind­össze az ügyosztályok ügykörének más csoportosí­tását. Magához az átalakuláshoz nem szükséges a törvény megváltoztatása sem, mert a törvény csak annyit mond, hogv a főváros tanácsnokai részben jogi. részben gazdasági képzettségűek Lgvenek. Számbeli elhatárolás a kettő között nincsen, tehát bármikor önkényesen szaporíthatja a főváros a mű­szaki képzettségű taáncsnokok számát. A közgyűlés tagjai között még olyan gondolatok is szimpatiku­sak. amely szerint a tanácsban nem ártana, ha gaz­dasági képzettségű tanácsnokok is helyet foglalná­nak. A két műszaki képzettségűre átváltoztatandó ta­nácsnoki állásra: a gépészetre Krencsey Géza műszaki tanácsost, a városépítésire \Y arg ha László műszaki tanácsnokot emlegetik. Ripka Ferenc udvari tanácsos. A király Ripka Ferenc dr.-nak, a gázgyár vezérigazgató­jának, az udvari tlanács )si méltóságot adomá­nyozta. Ripka Ferenc erre a magas és előkelő kitüntetésre mindenesetre azzal a rendkívüli munkával szolgált rá, amelyet a gázgyár élén kifejtett. A gázmüveket a háború előtt páratlan népszerűségre emelte, a fogyasztást hatalmas mértékben megnövete, a háború alatt pedig olyan mintaszerű rendben tudta a fogyasztókö­zönséget kiszolgálni, hogy e tekintetben zökkenő nem állott be. Olyan teljesítmény ez, amelynek minden elismerést ki kell érdemelni. Emellett Ripka vezérigazgatónak társadalmi és közéleti tevékenységei is ritka népszerűséget juttatott és az egész város, de különösen az ö tradicionális Budáját, kitörő örömmel üdvözli Ripka rnéltósá- gos urat. Maximálják a temetések árát. Az elmúlt na­pokban a főváros képviseletében Csergő Hugó dr., a Népjóléti Központ igazgatója, érintkezésbe lépett Friedmann Ernő dr.-ral, az árvizsgáló­bizottság elnökével és azt kérte tőle, hogy az olcsó, polgári temetés árát 280 koronában álla­pítsa mag. Friedmann dr. ezen a kérésen is tul- ment és már a legközelebbi napokban meg fog jelenni a temetések árát maximáló rendeleté. Meg fogja állapítani a temetések körül a ható­sági típusokat és különösen gondja lesz arra, hogy a középosztályi! családokat megóvja a te­metkezési vállalkozók zsarolásai ellen. Újabb előnyök az oktató személyzetnek. Az ok­tató személyzet egy küldöttsége járt a napokban B ó d y polgármesternél, Déri alpolgármesternél és Városy tanácsnoknál. A kiküldöttek igen szép eredményekről számolhatnak be kartársaiknak, mert memorandumukra válaszolva B ó d y polgármester igen jelentős uj előnyöket helyezett nekik kilátásba, Messzebbmenő fizetésemelést ugyan a tanács jelen­leg nem tart időszerűnek, de csekélyebb pénzügyi terhekkel járó módosításokra hajlandó. Mindazonáltal a számítások folyamatban vannak, hogy mibe kerülne a kívánságok teljesítése. A jóvá­hagyott fizetésmódositás végrehajtásánál elv az. hogy a szabályrendelet keretén belül minden pon­tot a lehe:ö legliberálisabban. az oktatószemélyzetre nézve a legkedvezőbben értelmezzenek, igy többek között például az ideiglenes működés beszámítása is. A tanfolyamok diját az egész iskolai évre ki fog­ják utalni, tekintet nélkül a járvány miatti szünetre. A természetben való ellátás dolgában Bódy polgármester Ígéretet tett, hogy minden ere­jével azon lesz, hogy a főváron alkalmazottak élel­miszerközpontja ez évben sokkal többet nyújtson, mint eddig. A közgyűléstől felhatalmazást fog kérni arra, hegy pénzbeli áldoz a tok,árán is n a- g y o b b mennyis é1 g b e n és olcsóbba n a d- hasson élelmiszere k! e t. Olcsóbban fogják számítani az oktatószemélyzetnek a s z é n, í a, v i 1- 1 a ti y és g á z árát i s. Az é l e 1 m i s z e f bev á- s á r 1 á s i üzletet decentralizálni f o g- j á k. A polgármester módot fog nyújtani arra, hogy a természetbeli ellátás intézményeiben az oktatósze­mélyzet bizalmi kiküldöttei résztvehessetiek. Mért van nyitva az Óhegy-utcai iskola? A kö­vetkező levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő ur! Bódy polgármester ur rendkívül szigorú rendeletet adott ki a spanyol járvány elleni védekezés ügyében ,s az első teendője az volt, hogy meghosszabbította az iskolák csukva tartásáról hozott határozatát. Ez­zel egyidejűleg bezáratta az összes tanfolyamokat, még az éppenséggel nem zsúfolt nyelvtan-hó kurzu­sokat is. mégis azt tapasztaljuk, hogy az. iskoláknál indokolatlan kivételeket tettek. Akkor, amikor a pol­gármester a kultuszminiszternél folytonosan .sürgette az egyetemek bezárását, eltűri, hogy a kőbányai, Óhegy-utcai háziipari iskola nyitva legyen, annak el­lenére, hogy az. iskola növendékei közül már többen betegedtek meg a spanyol járványban. Micsoda ér­dek követeli, hogy ez az iskola nyitva legyen? Olyan hasznot hajt ez az iskola a fővárosnak, hogy még ilyen rettenetes, pusztító epidémia idején sem lehet bezárni? Tudjuk, hogy az anyagszertár főnöke nagyon meg volt elégedve mindazzal, amit ez az is­kola szállított neki, azzal is tisztában vagyunk, hogy legutóbb Bérezel tanácsnok nagyon megdicsérte az iskolát pontos elszámolásáért, mindez azonban nem ok arra, hogy ilyen föltűnő kivételt tegyen a fővá­ros. Talán olyan szorgalmasan tanítanak ebben az iskolában, hogy példának akarják odaállítani a többi fővárosi iskola elé? De vájjon mikor is tanítanak és hogyan tanítanak ebben az iskolában, amikor az is­kola igazgatónője minden áldott délelőtt órák hosz- száig ott sétál a városháza első emeleti folyosóján? Tisztelettel egy fővárosi tisztviselő. Elhunyt bizottsági tag. A napokban meghalt G r ii ii w a 1 d Mór műépítész, törvényhatósági bi­zottsági tag. a Grünwald és Schiffer cég beltagja. Temetésén óriási részvét nyilvánult meg. Az ostrom­utcai gyászház zsúfoltságig megtelt gyászoló közön­séggel, amelynek soraiban megjelentek: Bódy Ti­vadar dr. polgármester a székesfőváros képviseleté­ben, Petrovics Elek min. tanácsos, a Szépművészeti Muzeum igazgatója. Héderváry Lehel országgyűlési képviselő, Melczer István. Zielinszkv Szilárd dr. mű­egyetemi tanár. Domonkos Andor nyug alispán Vágó .József, Alpár Ignác é's Glasner Antal építőművészek. Fényes Adolf, Hatvány Ferenc báró. Kisfaludy-Strobl Zsigmond. Faragó Ödön iparmiivészrtanár. Jászai Mari, Csillag Teréz, Dohnatiyi Ernő. Hegedűs Sándor. Adler Lajos és Grauer Vilmos, az izraelita hitközség elnökei. Hegedűs Ármin székesfővárosi műszaki ta­nácsos; küldöttséggel képviseltették magukat a Ma­gyar Mérnök- és Épitész-Egylet a Magánmérnökök Országos Szövetsége, a Gyáriparosok Országos Szö­vetsége. a Steindl-céh, az Építőmesterek Egyesülete. Verő László igazgató vezetésével a Grünwald és Schiffer cég igazgatói, mérnökei és tisztviselői, az. Ogulini Vasútépítő r.-t„ a Tordai Cementgyári r.-t. igazgatóságai. Az egyházi szertartás után Kiss Ar­nold dr. budai főrabbi mondott szél? búcsút, a rákos­keresztúri sirkertben pedig az elhunyt fivére, Grün- wald Lajos búcsúztatta a boldogultat. A politikai hetilapok szindikátusa e hó 26-án dr. M o 1 ii á r Jenő elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott az Otthon-kör helyiségeiben. Dr. Molnár Jenő ügyvezető alelnök előterjesztette a szindikátus nyolc nap előtt tartott rendkívüli közgyűlésének ha­tározatait, amely kimondta, hogy a szindikátus mű­ködési körét szélesebb alapokra kivánja helyezni és ennek megfelelően a tisztikart kiegészíti. Dr. O r - m o s Ede főtitkár beszámolt a szindikátus eddigi működéséről és röviden vázolta az intenzivebb munka terveit. Dr. Pallós Árpád indítványára a közgyű­lés kimondta, hogy a szindikátus működését az egész

Next

/
Oldalképek
Tartalom