Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-03-20 / 12. szám

Budapest, 1918. március 20. 3 íesiteni. Igen fontos lenne ez, mert ha a gubacs gát megnyílik, nyolc-kilenc község hozhatná zöldségét és terményeit ezen az utón a fővá­rosba és ezeknek elhelyezésére igen alkalmas lenne egy kisebb vásárcsarnok, amely közvet­len szomszédságban, összeköttetésben lenne a kikötővel. Megkérdeztük a tanácsnokot az ügyosztály folyamatban levő és tervbe vett munkálatairól. — A háborús viszonyok között bizony építeni — mondta a tanácsnok — szinte a lehetetlenséggel haláros. Azt lehetne mondani, hogy minden szünetel és csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehetne bármit is csinálni, amit még a háború alatt sem lehet halasztani. Álta­lában a csatornázási kérdések olyanok, hogy azoknak minden más akciót meg kell előzniök, A fővárosnak nagyszámú lakást kell építeni. Vájjon, hová fogják ezeket a házakat építeni, ha azoknak a területeknek, amelyek legalkal­masabbak a város továbbfejlődésére, nincsenek meg a szükséges közmüvei ? A Hungária- köruti főgyűjtőcsatorna kiépítése nélkül szinte el sem lehet képzelni a város további fejlődé­sét, mert a városon kívül eső igen nagy terü­letek csatornázása mindaddig lehetetlen, mig ez a főgyűjtőcsatorna ki nem épült. Szinte azt lehetne mondani, hogy még a fervbevett barak- épitések is kiviheteílenek mindaddig, amig a csatornázási kérdések rendben nincsenek. Ál­landó lakás és baraklakás között e tekintetben nincsen különbség, hogy mindkettő számára szükség van a közmüvekre. — Bár minden munka igen nehezen megy, megkezdett dolgainkkal mégis csak előhaladunk valamelyest. Dolgozunk tovább az Aranyhegyi árok elvezetésén és remélem, két-három hét alatt befejeződik a Szenfendrei-ut alatt épülő áteresztő munkája. Még a nyáron meg akarjuk kezdeni az óbudai állomás alatt alkotandó áteresztő építését, ha ugyan a MÁV.- val való tárgyalások akkorára véget érnek. — Az Ördögárok beboltozására a köz­gyűlés 300.000 korona újabb többköltséget en­gedélyezett a húszmilliós burkolási kölcsön terhére. Ebből az összegből a munkát a Julia- utcáig tudjuk majd vinni és igy a Retek-utca teljes szélességében meg fog nyílni. A Villányi- utón még nehéz oldalcsatorna építendő. Remél­— Halász Elemér 94, Badál Ede 90, Wigh János 87. Pótválasztás Halász és Badál között. — Furcsa — mondták az emésztő városatyák — ennek a Plaitthynak mindig beleköpnek a tányérjába. Majd az utóbbiak gyors egymásutánban : — Úgy járt, mint Hunkárral. — Majd a követválasztáson megint visszaadja a. kölcsönt Ripkának. — Ördögöt, Ripka adta vissza most a kölcsönt a. képviselőválasztásért! — Egy azonban bizonyos — fejezte be valaki a vitát — hogy Pla'tthy megint játszani fogja a duz­zogó Achillest, nem fog eljárni a közgyűlésre, csak a gázgyári igazgatóság ülésein fog résztvenni. Ebben aztán mindenki megnyugodott. Az ember csak most veszi észre, hogy a beteg B á r c z y helyett Bódy elnököl és ő tartja meg az uj főtisztviselőket köszöntő beszédet. Fekete Ferenc Józsefben meghatottan állanak előtte V á r o s y Gyula dr., ,a>z uj tanácsnok és S allay Árpád dr., az uj tanácsnok-főjegyző. Bódy • alpolgármester a nagy munkáról beszél nekik, amely reájuk vár, a békéről, amelyet nem ünnepi díszruhában, hanem a munka komoly zubbonyában várunk. Aztán Városy tv.r- nácsnokhoz fordul: — Nagy értéknek, igen nagy kincsnek, a főváros kultúrájának lesz ön a gondozója, legyen hűséges sá­fárja, lelkes gondozója ennek a nagy kincsnek. Majd Sail ay hoz szól: — A város pennáját nyújtja át önnek ez a ki­tüntető választás, legyen a főváros érdekeinek min­denkor nemes szószólója. Szűnni nem akaró tapsviharban szólal meg V á- rosy tanácsnok. Szerényen, de hangsúlyozva, a sza­vakat megnyomva, de egy kicsit lámpalázasan beszél. Szavait igazán megtisztelő módon fogadta a közgyű­lés, amely szinte egyhangúlag választatta meg a két uj főtisztviselőt. Olyan ünnepélylesek voltak ezek a percek, hogy a többség nem igen volt utána kiván­csi arra, hogy Bittner János miről beszél. Haza­mentek vacsorázni. JoingOAIJÍijélJP jük, ezzel még az idén készen leszünk és akkor megépíthetjük az utat is egészen a Déli vasutig. Ezt az utat hat méter széles kövezett útnak tervezzük. — Mind rendkívül fontos munkák ezek. Hogy ennek illusztrálására mást ne említsek, az Aranyárok szabályozása az alapok a III. kerületnek az építkezésekre alkalmassá tételé­nek. Az Ördögárok beboltozása nélkül a Drasche- féle telek parcellázása is lehetetlen, pedig itt is lakásokat fogunk nyerni, ha a közmüvek ké­szen vannak. A Villányi-uti állapotok miatt min­dig árvíz volt ősszel és tavasszal, ezek az árvizek pedig nemcsak veszélyeztették, de lehe­tetlenné is telték az építkezéseket. A háború alatt meg kellett volna kezdeni a Hungária-uti főgyűjtő építését is, hogy a kivlil eső részek is építésre alkalmasak lettek volna és be kel­lett volna kapcsolni a csatornahálózatba az Angyalföldet is. A háborús állapotok azonban mindezeket a munkálatokat késleltették. Majd csak most fogjuk meglátni, milyen baj az, hogy mindezt nem tudtuk idejekorán elkezdeni. A tervek azonban már a fővárosi közmunkák tanácsánál fekszenek és ha minden a mi szá­mításunk szerint történik, akkor az ősszel de legkésőbb a tavasszal hozzá is fogunk a mun­kához. A hazatérő kisiparosokért A Budapesti Kisipari Szövetkezet uj akciója. Vikár Béla alapítványa Az Albrecht Hildegarde-alap tartaléktőkéi­nek felhasználásával megalakult a Budapesti Kisipari Hitelszövetkezet, amely minden külö­nösebb feltűnés, népünnepély és bankett nélkül megkezdte működését a Rákóci-ut 30. számú ház első emeletén. Csöndles, reklám nélkül dol­gozó bank a Budapesti Kisipari Hitelszövetke­zet, amelynek munkáját nagy szeretettel irá­nyítja Vita Emil dr. tanácsnok. A Hitelszövetkezet eredeti célja az, hogy a budapesti kisiparosokat apró kölcsönökkel lássa el, amiből azok üzemi kiadásaikat fedezhetik, kifizethetik a boltbéreket, a munkások járandó­ságait, beszerezhetik a szükséges nyersanya­gokat. Nagy könnyebbsége a kisiparosságnak, ha tudja, hogy a háta mögött ott van ez a bank, amely a pillanatnyi pénzzavarban mindenkor segítséget nyújthat. Vita Emil dr. tanácsnok azonban nem állott meg ennél a pontnál, hanem íegfőkónt a hadbavonult és majdan hazatérendő kisiparosokra gondolt, akiknek valósággal újra kell kezdeni az életet. Ezeknek mindenekelőtt valami kis tőkére lesz szükségük, amivel vala­mit kezdhetnek. A Budapesti Kisipari Hitelszö­vetkezet alapszabályai ilyen természetű kölcsö­nök nyújtására azonban nem adják meg a mó­dot, de meg a Hitelszövetkezet pénzét nem is szabad ilyen többé-kevésbbé bizonytalan köl­esönökbe befektetni. Vita tanácsnok tehát úgy okoskodott, hogy a hazatérő kisiparosok meg­segítése csak úgy lehetséges, hogy ha a Buda­pesti Kisipari Hitelszövetkezet égisze alatt ala­pi tv dnyokát gyiijt. Ezeket az alapítványokat maguk az alapítók Ítélik oda azoknak a kisiparosoknak, akiket arlra méltónak tartanak, ha azután az iparos vissza­fizette a kölcsönt, akkor újból az alapitó hatá­rozza meg azt, akinek kölcsönadja a kis tőkét. A Hitelszövetkezetnek ilyenformán semmi fele­lőssége nincs az alapítvánnyal szemben, amely­nek odaítélésében szerepe nincsen, de amellyel szemben az a kötelessége, hogy azt bankszeriien kezelje. Ezek az alapítványok mindinkább kez­denek szaporodni és igy remény van arra, hogy mire a háború befejeződik, igen tekintélyes számú kisiparosnak lehet majd megadni a mó­dot arra, hogy uj életet kezdjen. A legelső ala­pítvány tevők között van Vikár Béla fővárosi bizottsági tag, aki cégének ötvenéves jubileuma alkalmából hozta ezt a nemes áldozatot. Vikár, aki mindenkor lelkes támogatója volt a kis­iparnak, ezúttal is követendő példát állított föl. Magánál az alapítványnál azonban sokkal je­lentősebb az a szép levél, amelyet ebből az al­kalomból Vita Emil dr. tanácsnokhoz intézett: Nagyságos dr. Vita Emil tanácsnok urnák, Budapest. Érdemes vezetése'alatt álló szövetke­zet hadbavonult kisiparosai felsegélyezésére létesí­tett ala.phoz magam is hozzá akarok járulni, s e cí­men egy 1200.— koronás csekket és az aláirt alapító­levelet mellékelve küldöm. Egy kéréssel fordulok azonban mélyen tisztelt Tanácsnok úrhoz, nevezete­sen cégem (Wollemann T. és fia, cs. és kir. udvari szállítók), mely a Pestvárosi Tanács által 1867 de­cember hó 14-én kiáltott iparigazolvány alapján 1868 május 7-én kezdte el működését, ez év május 7-én tölti be fennállásának 50 éves fordulóját. Fiam, aki a harctéren van, a cég félszázados történetét meginti szándékozik és ehhez a fővárosnál levő né­hány kiegészítő adatra volna szükségem. Edesatyám, W o 1 1 e m a n n Tóbiás ugyanis, aki Pozsonyból jött a fővárosba, rendkívül szerény viszonyok közt volt és minden más segélyforrástól elzártan, az „Albrecht- Hi!degárd“-alaphoz fordult. Ez nyújtotta neki az első segítséget, ebből fizette le az iparigazolvány diját és a>z alaptól nyert további támogatással folytatta kez­detleges üzletét. Ezt szegény atyám sokszor könnyes szemmel és hálásan emlegette. Tehát ezekre az ada­tokra volna szükségem, hogy atyám hány évig és milyen összegeket vlett igénybe. Hálásan megkö­szönném, ha t. Tanácsnok ur kegyes lenne e szám­adatokat részemre kiíratni. Íme, ez az esiet is tanú­bizonysága annak, hogy az „Albrecht-Hildc-gárd“ ere­deti formájában is hozzájárult a főváros kézműipa­rának fellendítéséhez. Szerényebb viszonyok között talán senki sem kezdte meg működését, mint a mi cégünk és hála isten, munkánk és szorgalmunk meg­termetté gyümölcsét, mert a főváros 1200 virilistái között ma a 274-ik tételszám alatt szerepelek. így tehát az ország iparfejlesztése érdekében nem 1 eki- esinylendő működést fejt ki a Tanácsnok ur vezetése alatt álló „Albrecht-Hildegárd“-.?,lapitvány. Előre is hálásan köszönöm megtisztelő szívességét és mara­dok őszinte hive és tisztelője: Vikár Béla, tör­vényhatósági bizottsági tag. íme: az Albrecht Hildegarde-alap nagy gaz­dasági jelentőségének ennél tisztább, beszéde­sebb példáját keresve sem lehetett volna ta­lálni. A régi Pestnek uj Budapestté való érlelő- dése él ezekben a sorokban. Az Albrecht Hilde- garde-alap pár forintos segélye, amidyből Wolle - mann Tóbiás 1868-ban lefizette az ipairigazolvány diját és az a tisztes munka, amelyet apa és fiú kifejtett, teremíieitte meg a vagyont, amelynek alapján Vikár Béla ma Budapest 274-ik virilis­tája. Vájjon hány ilyen csodát müveit az Al­brecht Hildegarde-alap és hány ilyen csodát Esz hivatva most teremteni, amikor a háború földön­futói érkeznek majd haza? :: URÁNIA :s Susanne Grandais Tengerparti álom. Ezenkívül: Egy asszony, három férj. Amerikai vígjáték. Előadások: Hétköznapokon 5, 7 és 9 órakor. Vasár- és ünnepnap 3, Rjö, 6, 1/28 és 9 órakor. Pénztári órák: d. e. 10—72t-ig, d. u. 3 órától kezdve. Húsvéti üdülés : Szett Hlnríitsziáet A szállodák és gyógyfürdők március 31 én, husvét- vasárnap megnyitnak. — Szobák április és május havára még kaphatók. Margitszigeti éves bérletjegy: felnőttek részére 16.— korona, gyermekjegy ... 10.— korona. Emésztést elősegítő AT" MATTON 1 GIESSHÜBLER TISZTA TERMÉSZETES ALKALI ÁS SAVANYU VIZE­Gázvezetéki javítások PHPANV BudaPesE Vili, Rökk Szilárd-utca 30. rUUHni Telefon: József t—48. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom