Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-09-11 / 37. szám
' Budapest. 1918. szeptember 11 Body poljdrmester o Közúti föllebbezéséröl Tárgyalások indulnak meg az egységes jegyrendszerről A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában közöltük a Budapesti Közúti Vaspálya- T á r s a s á g föllebbezését a főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésének ama határozata ellen, amely a közlekedési adó fölemelésére vonatkozik. A Közúti — mint ismeretes — kijelenti ebben a föllebbezés- ben, hogy nem hajlandó beszedni a fölemelt közlekedési adót, hacsak országos törvénynyel nem kötelezik rá, vagy ha a bíróság nem kényszeríti erre. Ugyanakkor a közlekedési kérdések megoldásának fókuszába került Szterényi József báró kereskedelmi miniszternek a leirata is, amely felszólítja a fővárost, hogy igyekezzék a közlekedési bajokat az egységes jegyrendszer behozatala alapján megoldani. Fddig hallottuk tehát a kereskedelmi miniszter; és a Közúti véleményét, mindenekfelett fontosnak tartottuk tehát kikérni ezekben a kérdésekben Bódy Tivadar dr. polgármester véleményét. A polgár- mester — mint az alább következő nyilatkozatból kiderül — rendíthetetlen keménységgel áll eddigi álláspontján, abból engedni nem hajlandó és komoly érvekkel bizonyítja^ hogy a K ö z u í i k ö t e 1 e s beszedni aj közlekedési adót, úgy a ma érvényben levőt.;; mint majdan a felemeltet. Bódy polgármester nyilatkozata, amelyet a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt tett, különben a következő: j . —- Minde-nekelőtt — mon dta: a polgármester nem szabad összetéveszteni az egységes jegyrendszer kérdését a tarifaemeléssel. A.kereskedelmi miniszter leirata kifejezetten az egységes jegyrendszerről be.szél, amely megköny- nyiti a közlekedést. Kimondja, azonban a kereskedelmi miniszter azt is, hogy a fővárosnak az; egységes jegyrendszer behozatalával károsodnia anyagiakban sem szabad. A tarifaemeléstől és a megváltástól teljesen függetlenül tárgyalni fogunk tehát majd a Közútival az egységes jegy- rendszer behozataláról és ezek a tárgyiadások, döntik majd el, hogy két vagy háromféle jegyet fogunk-e kiadni. A törekvésünk mindenesetre1 az desz, hogy a közönségnek nízáltal kényelmet,;! a forgalomnak pedig simább lebonyolítást sze-j réz z iink. — Történt-e újabb lépés — kérdeztük —íj a Közúti megváltása irányában? i :j- Ezidőszerint semmi esemény nem történt,; am‘i: a dolgot előbbre vinné, — volt a polgármester válasza. — A Fővárosi H i r 1 a p legutóbbi s z á ma közölte a' Közminak a közlekedés i adó fölemelésére vonatkozó föl-; Készül az uj Duna-akta Berlinben és Münchenben lesznek az uj tár-? gyalások — Bleyer regensburgi polgármester nyilatkozata Emlékezetes szép napok, amikor a budapesti)! D.unakonferenciára készültünk. Bleyer József; regensburgi polgármesternek B á r c z y István akkori.; polgámesterhez intézett sürgönye nyitotta meg az: akciót, ü volt az, aki kimondta, hogy. Budapest földrajzi fekvése, a magyar hajózás fejlettsége természetessé teszi, hogy Budapest dunai központ legyen. Aztán következett a kedves Weiskirck- n e r-féle pucscs, amely abban nyilatkozott meg,' hogy azt a tervet, amely Budapestet dunai központtá teszi meg, Weiskirckner a Dunakonferencia hajnali előkészítő ülésén leszavaztatta a bécsi városi tana-:, csosokkal. Gyorsan uj határozati javaslatot kellett nyomatni és Budapestről többé mint dunai központról nem esett szó. Most ismét megszólal a jóindulatú Bleyer polgármester és ezeket mondja: Ha ma visszatekintünk a történtekre, meg kell állapítani, hogy a budapesti Dunakon- feirencia teljesem bevált és szükség volt rá. Az eredmények pozitivek, mert azt kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy azok a tárgyalások,., amelyek Németország és Ausztria-Magyarország között ebben a kérdésben folynak, a budapesti Dunakonferencia határozatain alapszanak. Kilátás van rá, hogy a központi hatalmak államai között egy egységes építési Programm valósul m.eig, amely a két méteres vízmélységen fog alapulni, kilátás van továbbá arira is, hogy a? magánhajózási jogot bizonyos értelemben kodifikálni fogják. Kilátás van rá, hogy az összes 1 e b b e z é s é t. Miután ez a föllebbezés nyilvánosságra jutott, a közvélemény joggal kiváncsi Méltóságodnak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontjára?-— A Közúti föllebbezésére igazán nem vetek nagy súlyt. Annál is inkább, mert a napnál világosabb, hogy a Közúti érvelése önmagától omlik össze. Nem értem, hogyan képzeli a Közúti azt, hogy nem szedi be a közlekedési adót? A mai kisebb méretüt beszedte és a felemeltet nem akarja beszedni? — ez igazán furcsa következtetés. Hiszen ed lig több dolguk volt az adószedéssel, mert a szakaszjegy árával együtt 14 fillért, most pedig kerek 20 fillért kell majd beszedniük. Akii valaha pénzzel bánt, nagyon jól tudja, hogy a kerek összeg beszedése sokkal könnyebb, mint ha 14 filléreket kell a kalauznak a jegyért szednie. Nem áll tehát az. hogy több munkát adna a felielmeit közlekedési adó beszedése, mint a mai alacsony abbé. Egyébként az egész adószedés nem telik másba, mint egyetlen szorzási műveletbe és a pénznek havonkirit a főváros pénztárába való beszállításába, sőt még azt is elengedjük, joga van Közútinak ahhoz is, hogy az adó havi összegét postatakarékpénztári csekkszámlánkra fizesse be. Különben pedig ezt a munkát sem kívánjuk ingyen a Közútitól. Mint ismeretes, felajánlottuk ezért a beszeded adó egy százalékát, ami 170,000 koronát tesz ki. A Közúti fellebbezésében kéjjel kapaszkodik.bele ebbtei a mi ajánlatunkba, amelyet én a tiszti főügyész ur megkérdezésével tettem. A Közúti .ezt bizonyítéknak tünteti fel arra vonatkozólag, hogy ö nem köteles belszedni a közlekedési adót, mert ha köteles lenne, akkor mi nem ajánlanánk neki ezért külön munkadijat. Ezt az egy százalékot azonban mi nem ötletszerűen ajánlottuk meg, hanem annak analógiájára, ahogyan a vámszedés történik .4 városi vámokat részben az állam, részben a hajózási vállalatok szedik be. Ha az állam a városi vámok beszedését nem vállalná, igazán kellemetlen helyzetben lennénk. De az állam is, a hajózási vállalatok is kötelesek az egy százalék ellenében a vámot beszedni és lelddig még egyetlen hajózási vállalatnak nem jutott eszébe, hogy ez ellen csak protestáljon is.- Ha pedig a Közútinak ez sem elég érv, akkor arra kell gondolnia, hogy a törvényhatóságok rendelkezései a törvényerejével bírnak. Mi ügy jottányit’ sem engedünk az álláspontunkból és a Közútinak be kel! szednie a fölemelt közlekedési adót is, aminthogy egyetlen szóval sem tiltakozott az eredeti kisebb méretű adó beszedése ellen. államközi D uiia-kérdésejí tökéletesen abban az értelemben nyernek majd megoldást, ahogy az iiányelvgket a budapesti Dunakonferencia megállapította. Az alapot a Romániával kötött békeszerződés és a most tárgyalás alatt levő Duna- akta adják meg. Az előzetes tárgyalásokat Berlinben tervezik, a tulajdonképetni tárgyalások pedig Münchenben mennek majd'végbe és remélni lehet, hogy az1 uj Duna-akta alapvonásai nié.g ennek az évnek a folyamán megállapíthatók lesznek. Valószínű az is, hogy amit aRDunakon- ferencia Budapesten tervezett, mintaként fog szolgálni a Rajna-hajózás nemzetközi vonatkozásaiban'is. Bizonyos, hogy meg kell alakítani- a parti 'államok állandó bizottságát, amely a Dunán való forgalom fölött állandóan őrködni fog és amely az érdekelt kormányokat a dunai forgalom modern kezelése tekintetében tanácsokkal látja el. Ilyenformán jogos a reménységünk, hogy a dunai közlekedés úgy jogi, mint technikai és gazdasági vonatkozásaiban nagy- arányuan lesz szabályozva. Es ebben a szabályozásban Románia is részt fog venni.- Ami a Magyarország és Bajorország között való' viszonyt a Dunakérdésben illeti, azon az állásponton vagyunk, hogy a mi érdekeink közösek és hogy a barátságunk ezen a területen még szorosabbá válik és azt még jobban ki keli építeni. Bizonyára kívánatos, hogy a dunai államok között időről-időre konferenciák tartassanak és hogy a szerencsés kezdet, amelyet Budapesten alapoztunk meg, folytatódjék. 2 Nincs többé Kórházi deficit Nyolcvan százalékos előleget ad az állam — A kormány 8 koronában állapította meg az ápolási dijakat A főváros évek hosszú sora óta állandóan harcban áll a kormánnyal a kórházak kérdésében. A kormány nem járult hozzá a főváros kórházépítéseinek költségeihez, dacára annak, hogy a budapesti kórházakat állandóan a nem budapesti illetőségűek lepték el. A kormány minidig leszorította a főváros által megállapított minimális ápolási dijakat, hogy igy az országos betegápolási alap javára spóroljon, természetesen a főváros kárára. Ugyanakkor pedig a főváros veszteségei állandóan nőttek. Ma is huszonkét millió korona az az összeg, amit a főváros betegápolási dijak címén mint kíinn- levőséget könyvelhet el. Ezek az állapotok idők folyamán igen nagy elkeseredést váltottak ki a főváros törvényhatósági .bizottságából, úgy, hogy végre ez az elkeseredés az idei nyáron egy súlyos közgyűlési határozatban robbant ki. A közegészségügyi ügyosztály májusban terjedelmes előterjesztést készített, amelyben le voltak fektetve azok a bajok, amelyek a budapesti kórházügyet egészen a csőd szélére juttatták. A közgyűlés határozata húsz pontban foglalta össze azokat a kívánságokat, amelyeknek teljesítését a főváros a kormánytól várja. A nyár azután nem múlt el eredménytelenül. A belügyminisztériumban alaposan áttanulmányozták a főváros kívánságait és úgy látszik, szakítva a régi tradíciókkal, egymás után hajlandók teljesíteni a főváros követeléseit. Egyelőre még csak két kívánsága van olyan a fővárosnak, amelyek tekintetében a belügyi kormány a teljes megértés és méltányolás alapjára helyezkedett. Ez a két kívánság pedig a főváros által kívánt ápolási dijak változatlanul való jóváhagyása, a másik pedig a kórházi költségeknek előlegként való kiutalása. A főváros most kapta meg a kormány értesítését, amelyben ezeket a kívánságokat csaknem teljes mértékben honorálja. A főváros eredeti kérései egyébként igy hangzottak; A közkórházak fenntartásával, ille'tve az ápolási dijak elégtelensége következtében fölmerülő pénzügyi terhek csökkentése érdekében a m. kin belügyminiszter ur közkórházaink költségvetését, s az ennek kapcsán engedélyezni kért ápolási dijat változatlanul hagyja jóvá; amennyiben pedig bizonyos irányban mégis változásokat kívánna megejteni, ezeket csakis a főváros előzetes meghallgatásával és hozzájárulásával eszközölje. Az országos betegápolási alap és államkincstár terhére- felszámított összegeknek 90 százalékát a felszámítást jegyzékek átvizsgálásának bevárása nélkül elő légképpen azonnal utalja k i. ' A belügyminiszter most tényleg engedélyezte azt az ápolási dijat, amelyet a főváros kért. A főváros eredeti kérése 8 korona volt, amivel szemben előbb 7, majd 7.60 koronát, most pedig végre a teljes 8 koronát engedélyezi. Ez annyit jelent, hogy a főváros kórházai deficit nélkül tudják májd az idei esztendő mérlegét lezárni. A másik, jelentőségben szinte még ezt is felülmúló eredmény az, hogy a kormány leiratban értesítette a fővárost: az országos betegápolási alap és államkincstár terhére felszámított összegeknek 80 százalékát a felszámitási jegyzékek átvizsgálásának bevárása nélkül előlegképpen hajlandó kiutalni. -A kormánynak ez a két határozata olyan, amely a főváros kórházainak helyzetében jelentékeny javulást tud létrehozni. Vízvezetéki javítások PflPÁNY ^u<^aPe>^ VIILfRökk Szilárd-u. 30. rUuMlil Telefon: József 1—48. szám.
