Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-09-11 / 37. szám

' Budapest. 1918. szeptember 11 Body poljdrmester o Közúti föllebbezéséröl Tárgyalások indulnak meg az egységes jegyrendszerről A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában kö­zöltük a Budapesti Közúti Vaspálya- T á r s a s á g föllebbezését a főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésének ama határozata ellen, amely a közlekedési adó fölemelésére vonatkozik. A Köz­úti — mint ismeretes — kijelenti ebben a föllebbezés- ben, hogy nem hajlandó beszedni a fölemelt közle­kedési adót, hacsak országos törvénynyel nem köte­lezik rá, vagy ha a bíróság nem kényszeríti erre. Ugyanakkor a közlekedési kérdések megoldásának fó­kuszába került Szterényi József báró kereske­delmi miniszternek a leirata is, amely felszólítja a fővárost, hogy igyekezzék a közlekedési bajokat az egységes jegyrendszer behozatala alapján megoldani. Fddig hallottuk tehát a kereskedelmi miniszter; és a Közúti véleményét, mindenekfelett fontosnak tar­tottuk tehát kikérni ezekben a kérdésekben Bódy Tivadar dr. polgármester véleményét. A polgár- mester — mint az alább következő nyilatkozat­ból kiderül — rendíthetetlen keménység­gel áll eddigi álláspontján, abból en­gedni nem hajlandó és komoly érvekkel bizonyítja^ hogy a K ö z u í i k ö t e 1 e s beszedni aj közlekedési adót, úgy a ma érvényben levőt.;; mint majdan a felemeltet. Bódy polgármester nyilatkozata, amelyet a Fő­városi Hírlap munkatársa előtt tett, különben a következő: j . —- Minde-nekelőtt — mon dta: a polgármester nem szabad összetéveszteni az egységes jegyrendszer kérdését a tarifaemeléssel. A.ke­reskedelmi miniszter leirata kifejezetten az egy­séges jegyrendszerről be.szél, amely megköny- nyiti a közlekedést. Kimondja, azonban a keres­kedelmi miniszter azt is, hogy a fővárosnak az; egységes jegyrendszer behozatalával károsodnia anyagiakban sem szabad. A tarifaemeléstől és a megváltástól teljesen függetlenül tárgyalni fo­gunk tehát majd a Közútival az egységes jegy- rendszer behozataláról és ezek a tárgyiadások, döntik majd el, hogy két vagy háromféle jegyet fogunk-e kiadni. A törekvésünk mindenesetre1 az desz, hogy a közönségnek nízáltal kényelmet,;! a forgalomnak pedig simább lebonyolítást sze-j réz z iink. — Történt-e újabb lépés — kérdeztük —íj a Közúti megváltása irányában? i :j- Ezidőszerint semmi esemény nem történt,; am‘i: a dolgot előbbre vinné, — volt a polgármes­ter válasza. — A Fővárosi H i r 1 a p legutóbbi s z á ma közölte a' Közminak a közlekedés i adó fölemelésére vonatkozó föl-; Készül az uj Duna-akta Berlinben és Münchenben lesznek az uj tár-? gyalások — Bleyer regensburgi polgármester nyilatkozata Emlékezetes szép napok, amikor a budapesti)! D.unakonferenciára készültünk. Bleyer József; regensburgi polgármesternek B á r c z y István akkori.; polgámesterhez intézett sürgönye nyitotta meg az: akciót, ü volt az, aki kimondta, hogy. Budapest földrajzi fekvése, a magyar hajózás fejlettsége ter­mészetessé teszi, hogy Budapest dunai központ legyen. Aztán következett a kedves Weiskirck- n e r-féle pucscs, amely abban nyilatkozott meg,' hogy azt a tervet, amely Budapestet dunai központtá teszi meg, Weiskirckner a Dunakonferencia hajnali előkészítő ülésén leszavaztatta a bécsi városi tana-:, csosokkal. Gyorsan uj határozati javaslatot kellett nyomatni és Budapestről többé mint dunai központ­ról nem esett szó. Most ismét megszólal a jóindulatú Bleyer polgármester és ezeket mondja: Ha ma visszatekintünk a történtekre, meg kell állapítani, hogy a budapesti Dunakon- feirencia teljesem bevált és szükség volt rá. Az eredmények pozitivek, mert azt kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy azok a tárgyalások,., amelyek Németország és Ausztria-Magyaror­szág között ebben a kérdésben folynak, a buda­pesti Dunakonferencia határozatain alapszanak. Kilátás van rá, hogy a központi hatalmak álla­mai között egy egységes építési Programm való­sul m.eig, amely a két méteres vízmélységen fog alapulni, kilátás van továbbá arira is, hogy a? magánhajózási jogot bizonyos értelemben kodi­fikálni fogják. Kilátás van rá, hogy az összes 1 e b b e z é s é t. Miután ez a föllebbezés nyil­vánosságra jutott, a közvélemény joggal ki­váncsi Méltóságodnak ebben a kérdésben el­foglalt álláspontjára?-— A Közúti föllebbezésére igazán nem vetek nagy súlyt. Annál is inkább, mert a napnál vi­lágosabb, hogy a Közúti érvelése önmagától omlik össze. Nem értem, hogyan képzeli a Köz­úti azt, hogy nem szedi be a közlekedési adót? A mai kisebb méretüt beszedte és a felemeltet nem akarja beszedni? — ez igazán furcsa kö­vetkeztetés. Hiszen ed lig több dolguk volt az adószedéssel, mert a szakaszjegy árával együtt 14 fillért, most pedig kerek 20 fillért kell majd beszedniük. Akii valaha pénzzel bánt, nagyon jól tudja, hogy a kerek összeg beszedése sokkal könnyebb, mint ha 14 filléreket kell a kalauznak a jegyért szednie. Nem áll tehát az. hogy több munkát adna a felielmeit közlekedési adó besze­dése, mint a mai alacsony abbé. Egyébként az egész adószedés nem telik másba, mint egyet­len szorzási műveletbe és a pénznek havonkirit a főváros pénztárába való beszállításába, sőt még azt is elengedjük, joga van Közútinak ahhoz is, hogy az adó havi összegét postataka­rékpénztári csekkszámlánkra fizesse be. Különben pedig ezt a munkát sem kíván­juk ingyen a Közútitól. Mint ismeretes, felaján­lottuk ezért a beszeded adó egy százalékát, ami 170,000 koronát tesz ki. A Közúti fellebbezésé­ben kéjjel kapaszkodik.bele ebbtei a mi ajánla­tunkba, amelyet én a tiszti főügyész ur meg­kérdezésével tettem. A Közúti .ezt bizonyítéknak tünteti fel arra vonatkozólag, hogy ö nem köte­les belszedni a közlekedési adót, mert ha köteles lenne, akkor mi nem ajánlanánk neki ezért külön munkadijat. Ezt az egy százalékot azonban mi nem ötletszerűen ajánlottuk meg, hanem annak analógiájára, ahogyan a vámszedés történik .4 városi vámokat részben az állam, részben a ha­józási vállalatok szedik be. Ha az állam a vá­rosi vámok beszedését nem vállalná, igazán kel­lemetlen helyzetben lennénk. De az állam is, a hajózási vállalatok is kötelesek az egy százalék ellenében a vámot beszedni és lelddig még egyet­len hajózási vállalatnak nem jutott eszébe, hogy ez ellen csak protestáljon is.- Ha pedig a Közútinak ez sem elég érv, akkor arra kell gondolnia, hogy a törvényható­ságok rendelkezései a törvényerejével bírnak. Mi ügy jottányit’ sem engedünk az álláspontunkból és a Közútinak be kel! szednie a fölemelt köz­lekedési adót is, aminthogy egyetlen szóval sem tiltakozott az eredeti kisebb méretű adó besze­dése ellen. államközi D uiia-kérdésejí tökéletesen abban az értelemben nyernek majd megoldást, ahogy az iiányelvgket a budapesti Dunakonferencia meg­állapította. Az alapot a Romániával kötött béke­szerződés és a most tárgyalás alatt levő Duna- akta adják meg. Az előzetes tárgyalásokat Ber­linben tervezik, a tulajdonképetni tárgyalások pedig Münchenben mennek majd'végbe és re­mélni lehet, hogy az1 uj Duna-akta alapvonásai nié.g ennek az évnek a folyamán megállapíthatók lesznek. Valószínű az is, hogy amit aRDunakon- ferencia Budapesten tervezett, mintaként fog szolgálni a Rajna-hajózás nemzetközi vonatko­zásaiban'is. Bizonyos, hogy meg kell alakítani- a parti 'államok állandó bizottságát, amely a Dunán való forgalom fölött állandóan őrködni fog és amely az érdekelt kormányokat a dunai forgalom modern kezelése tekintetében taná­csokkal látja el. Ilyenformán jogos a remény­ségünk, hogy a dunai közlekedés úgy jogi, mint technikai és gazdasági vonatkozásaiban nagy- arányuan lesz szabályozva. Es ebben a szabá­lyozásban Románia is részt fog venni.- Ami a Magyarország és Bajorország kö­zött való' viszonyt a Dunakérdésben illeti, azon az állásponton vagyunk, hogy a mi érdekeink közösek és hogy a barátságunk ezen a területen még szorosabbá válik és azt még jobban ki keli építeni. Bizonyára kívánatos, hogy a dunai álla­mok között időről-időre konferenciák tartassa­nak és hogy a szerencsés kezdet, amelyet Bu­dapesten alapoztunk meg, folytatódjék. 2 Nincs többé Kórházi deficit Nyolcvan százalékos előleget ad az állam — A kormány 8 koronában állapította meg az ápolási dijakat A főváros évek hosszú sora óta állandóan harcban áll a kormánnyal a kórházak kérdésé­ben. A kormány nem járult hozzá a főváros kórházépítéseinek költségeihez, dacára annak, hogy a budapesti kórházakat állandóan a nem budapesti illetőségűek lepték el. A kormány minidig leszorította a főváros által megállapí­tott minimális ápolási dijakat, hogy igy az or­szágos betegápolási alap javára spóroljon, ter­mészetesen a főváros kárára. Ugyanakkor pe­dig a főváros veszteségei állandóan nőttek. Ma is huszonkét millió korona az az összeg, amit a főváros betegápolási dijak címén mint kíinn- levőséget könyvelhet el. Ezek az állapotok idők folyamán igen nagy elkeseredést váltottak ki a főváros törvényha­tósági .bizottságából, úgy, hogy végre ez az el­keseredés az idei nyáron egy súlyos közgyűlési határozatban robbant ki. A közegészségügyi ügyosztály májusban terjedelmes előterjesztést készített, amelyben le voltak fektetve azok a ba­jok, amelyek a budapesti kórházügyet egészen a csőd szélére juttatták. A közgyűlés határozata húsz pontban foglalta össze azokat a kívánsá­gokat, amelyeknek teljesítését a főváros a kor­mánytól várja. A nyár azután nem múlt el eredménytele­nül. A belügyminisztériumban alaposan áttanul­mányozták a főváros kívánságait és úgy látszik, szakítva a régi tradíciókkal, egymás után haj­landók teljesíteni a főváros követeléseit. Egy­előre még csak két kívánsága van olyan a fő­városnak, amelyek tekintetében a belügyi kor­mány a teljes megértés és méltányolás alapjára helyezkedett. Ez a két kívánság pedig a fővá­ros által kívánt ápolási dijak változatlanul való jóváhagyása, a másik pedig a kórházi költsé­geknek előlegként való kiutalása. A főváros most kapta meg a kormány érte­sítését, amelyben ezeket a kívánságokat csak­nem teljes mértékben honorálja. A főváros eredeti kérései egyébként igy hangzottak; A közkórházak fenntartásával, ille'tve az ápolási dijak elégtelensége következtében föl­merülő pénzügyi terhek csökkentése érdekében a m. kin belügyminiszter ur közkórházaink költ­ségvetését, s az ennek kapcsán engedé­lyezni kért ápolási dijat változat­lanul hagyja jóvá; amennyiben pedig bi­zonyos irányban mégis változásokat kívánna megejteni, ezeket csakis a főváros előzetes meg­hallgatásával és hozzájárulásával eszközölje. Az országos betegápolási alap és államkincs­tár terhére- felszámított összegeknek 90 százalékát a felszámítást jegy­zékek átvizsgálásának bevárása nélkül elő légképpen azonnal utalja k i. ' A belügyminiszter most tényleg engedé­lyezte azt az ápolási dijat, amelyet a főváros kért. A főváros eredeti kérése 8 korona volt, amivel szemben előbb 7, majd 7.60 koronát, most pedig végre a teljes 8 koronát engedélyezi. Ez annyit jelent, hogy a főváros kórházai deficit nélkül tudják májd az idei esztendő mérlegét lezárni. A másik, jelentőségben szinte még ezt is fe­lülmúló eredmény az, hogy a kormány leiratban értesítette a fővárost: az országos betegápo­lási alap és államkincstár terhére felszámított összegeknek 80 százalékát a felszámitási jegy­zékek átvizsgálásának bevárása nélkül előleg­képpen hajlandó kiutalni. -A kormánynak ez a két határozata olyan, amely a főváros kórházai­nak helyzetében jelentékeny javulást tud létre­hozni. Vízvezetéki javítások PflPÁNY ^u<^aPe>^ VIILfRökk Szilárd-u. 30. rUuMlil Telefon: József 1—48. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom