Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-04-10 / 15. szám

Budapest, 1918. április 10. 5 És Budapest?... A becsi lapok nagy gandiummal közlik, hogy a légi közlekedés már nemcsak Becs és Kiev, de Becs és Lemberg között is megindult. Buda­pesten is sok tervet hallottunk már a légi közleke­désről, többek között a városépítési ügyosztályban is évek óta hever egy hasonló célt szolgáló ügy. Történni azonban semmi sem történik, ellenben Lem­berg legázolja a magyar fővárost. Budapest ismét a vidéki városok sorába kezd siilyedni. A Belvárosi Színházban (Modern Szinpad) egész héten a Május. Láthatatlan ember, A pofon műsor kerül színre és a közönség érdeklődése olyan - főszezonban is páratlan — elővételben nyilvánul meg, hogy az uj bemutató idejét megközelítőleg sem lehet megállapítani. Park Kabarét lesz Budapest legújabb nyári szín­házi vállalatának a neve, melyet Upor József, VII., Aréna-ut N4. szám alatt a Folies Caprice régi nyári helyiségében május 15-én nyit meg. Az igazgatóság szerzőkből és művészekből olyan gárdát állít össze, amely valósággal meglepetés lesz. Ugyancsak a legnagyobb gonddal állítja össze a megnyitó műsort, hogy a közönség már ebből is lássa az igazgatóság intencióját, amely apróbb művészi termékeket, mű­vészi formában akar jelesebb művészekkel 'előadni. Az átalakítási munkálatok javában folynak, úgy, hogy május 1-én a színpadi próbák megkezdődnek. Az igazgatóság városi irodája VII.. Frzsébet-körut 27. III. em. van, ahol minden a színházra vonat­kozó dologban Szemere Gyula művészeti titkár készséggel ad felvilágosítást, a levélbeli megkere­sések ugyanoda intézendők. Az Uránia e heti műsora. Hétfői bemutatóján igazi meleg sikert aratott az uj P s i 1 a n d e r-f i 1 m. A kitűnő dán filmszínész posthumos alakítása ismét megnövesztette a Psilander-hivök nagy számát. Annyi bizonyos, hogy elegancia és játékművészet tekintetében kevesen mérkőzhetnek ezzel a szinész- szel. Ui filmjében egy bájos idill meséjének keretében látjuk viszont, melynek regényes szövevénye igazán lebilincselő. Az Uránia ez uj filmje mellett műso­rán tartja még a Havasok fia cimü nagyszabású fiimiét is. Az előadáosk 5, 7. 9 órakor kezdődnek. A városligeti Henry-aréna műsora, amely válo­gatott sláger-számokból áll, napról-napra élénkebi) érdeklődést kelt a közönség legszélesebb rétegeiben, tienr y igazgató a legjobbat nyújtja, amit varieté- színpad produkálni tud és a publikum hálás elisme­réssel adózik az igazgató áldozatkészségéért. A melegebb idő beállta meglátszik az esti előadásokon is. amelyek állandóan táblás házak előtt folynak. „Sternherg-Etoion az ui találmányi! tökéletes beszélőgép. Finom művészi hangja mindent jelűi­mül. S t e r n b e r g h a n g s z e r g y á r, Budapest, Rákóci-út 60. sz. fl TÖKE • • • Szemle Az Ipartanács uj programmja — A petróleum- gyárak manipulációi — Hangya gavallér — Krausz Simon az adózásról — Az „osztrák“ jegybank Az Országos Ipartanács feltámadt hamvai­ból és úgy látszik, uj életet fog kezdeni. Nem tudjuk, hogy az ország iparának sok haszna lesz-e abból a munkából, amely a- Tanácsra vár, de annyi bizonyos, hogy igen érdekes felszóla­lások hangzottak el az első ülésen. Ullmann Adolf, a' Hitelbank vezérigazgatója, nagyon ta­nulságos beszédjében azt a helyes elvet szö­gezte le, hogy a hadikonjunktúrát élvező ipar- vállalatok adókedvezményben való részesítése etikailag lehetetlen. Wekerle meg is ígérte, hogy a Tanács legközelebbi ülésén ezt a.kérdést meg fogják* vitatni és ez lett a sorsa annak az indítványnak is, hogy a kormány- uj iparválla­latoknak ne készpénzszubven dót adjon, hanem megfelelő részvény kontingenst vegyen át Két­ségtelen, hogy ez a két ötlet okos és rokonszen­ves s nemcsak a kincstár érdeke, hogy valóra váljon, hanem az adózó közönségé is. Öngyil­kos politika, hogy a kormány tovább is támo­gassa azokat a vállalatokat, amelyek a háború alatt összeszedték magukat, busás osztalékokat fizetnek és titkos tartalékokat halmoznak fel. Itt az ideje, hogy ennek a politikának vége sza­kadjon és az állam ne a gazdagokat, hanem az arra érdemes sztikölködöket gyámolitsa. * Szterényi igen erélyes hangon pirított rá a petrolcumgyárakra, amiért különféle manipulá­ciókkal vontak el a forgalomtól a közönséges világító-olajat és drágább és. jövedelmezőbb finomitványok cégére alatt háromszoros áron ér­tékesítették. Ez a d or ga tórium, sajnos, későn jött, de mindenesetre fején találta a szöget. Amit a dúsgazdag petroleumgyárak a háború alatt elkövettek, az példa nélkül való. Annak dacára, hogy mindig nagy készleteik voltak, ál­landóim üres raktáraikra hivatkoztak és ezen a cimen srófolták fel az árakat. Mindegyik petro- leiuníinomitó alaptőkéjének kétszeresét, sőt liá- pviiszorosát kereste meg a háború minden egyes c ében. igazán meg lehet tehát tőlük követelni, hogy legalább ne csaljanak. A /lengyelt, amely tudvalevőleg altruista szervezet, egyszerre elfogta a nagylelkűség. Természetesen a Hangya is tudja, hogy mitől döglík a légyr és hogy kivel szemben legyen nagylelkű. Ennélfogva egy milliót a Magyar gazdaszövetségnek, kettőt pedig a többtermelés előmozdítására adományozott. Nem kívánhatjuk a Hangyától, hogy a zsidó hitközséget, vagy merkantil intézményeket támogasson és heiyes- lőlcg vesszük tudomásul, hogy a Hangya oda juttatja vissza a milliókat, ahonnan kapta. Csak egy kicsit meg vagyunk lepctve attól, hogy ez a szegény altruista intézmény annyit nyert a háborún, hogy ilyen óriás alapításokat téliét. Úgy látszik, hogy a Hangya is rájött arra, hogy jó üzlet a háború, kivált akkor, ha attól sem kell tartani, hogy a konjunktúra élvezőire azt mondják, hogy — zsidó. A Magyar Bank évi jelentésében Krausz Si­mon vezérigazgató igen lendületes és súlyos szavakat talál azokra a kötelezettségekre vonat­kozólag, amelyek a magyar társadalomra vár­nak. Ezeknek a kötelezettségeknek a legkelle­metlenebbje az adózás és erre mondja Krausz Simon, hogy népszerűvé kell válnia annak a gondolatnak, hogy minden összeg, amelyet az államna.k fizetünk, végeredményében a magunk javát szolgálja, vagyonunk értékét emeli, anyagi jólétünket tehát tényleg csak elősegíti. Ezek a nemes szavak annál értékesebbek, mert nem miniszter, nem a íiskus Képviselője és nem is valamelyik szocialista vezér mondja, hanem egy nagy bank vezérigazgatója. Magyarorszá­gon a jogok és kiváltságok Eldorádójábán egé­szen különösen hangzik Krausz Simon erkölcsi felfogása, pedig addig, amíg különösnek tartjuk, nincs jogunk ahhoz, hogy ne a Kelethez, ha­nem a Nyugathoz számítsuk magunkat. Egy újság hasábjain sorra tájékoztatják az egyes bankok a nyilvánosságot arról, hogy mit tettek tisztviselőik helyzetének könnyítése cél­iából. Mindenki tett valamit, éppen csak a jegy­bank kénytelen beismerni, hogy még csak men­zája sincs. Persze csak Budapesten nincs, Bécs- ben és az osztrák fiókokban van, amennyi csak kell. A jegybank megelégszik azzal, hogy a bankjegyeket párhuzamos szöveggel nyomatja, egyébként azonban épp olyan osztrák intéz­mény, mintha se a dinében, se az alapszabá­lyaiban. se a rendeltetésében nem volna több magyar jelleg, mint - a tisztviselőkről való gondoskodásban. HENRY ARÉNA VÁROSLIGET ■■■■■■■■■■ Naponta délután 3 órától, vásár­os ünnepnap délután 2 órától a nagy áprilisi műsor. Romos, Lansons, Gampler, Wandinis, Radetzky medvéi, Gerard, Kenedi, Roland, Finian, Talotta. Pepita, Rügen, Jancsi testvérek, Henriette Talatta és további 15 elsőrangú Cirkus-Variete sláger. Az esti előadás hétköznapon fél 8 órakor, vasár- és ünnepnap 8 órakor kezdődik. Minden időjárás mellett Vízvezetéki javítások POGÁNY ^ut^aPes*:‘ VIII»» Rökk Szilárd-u. 30 Telefon: József 1—48. szám. Emé5zlésl elősegítő nyélkoldc savközöm bösilő MATTON l GIESSHÜBLER TISZTA TERM ÉSZET.ES ALKAUAS S A VAN Y € VIZE­Kavarodás az O. K. H.-nél. Megírtuk múlt heti számunkban, hogy az Országos Hitelszö­vetkezet viruló egészségben és negyven éven aluli korban nyugdíjazta aligazgatóját: V i g Emilt, aki lelke volt az intézet kukorica-csirátlanitási ak­ciójának és kiváló agilitásával megteremtette az O. K. H. egyetlen eredményes üzletágát. Enélkiil az 0. K. H. leleményes vezetői tovább piszmoghatná­nak a fűzfa-háncs akción, amely körülbelül egyen­rangú foglalkozás az ek-mek-stek játékkal. Az O. K. H. vezérei roppantul fölháborodtak a sajtó indisz­krécióján, amely elítélően bírálta meg azt a furcsa intézkedést, hogy az 0. K. H.-nél nyugalomba kül­denek egy főtisztviselöt, aki az intézetnél csak ér­demeket szerzett és akitől a jövőben is eredményes működést várhattunk volna. Minthogy az O. K. H. nem tekinthető magánvállalkozásnak és minthogy en­nél az intézetnél az államnak is nagy anyagi érde­keltsége van, — a nyilvánosság előtt nem lehet kö­zömbös, hogy mi történik az O. K. H.-nél a kulisz- szák mögött. A sajtót ez a körülmény indította a Vig-esettel kapcsolatos szélesebb körű bírálatra. Mielőtt különben Víg Emilt nyugdíjazták volna, az O. K. H. vezérigazgatója, báró Korányi Fri­gyes uj szerződést kínált Vignek. Felajánlott neki évi százezer korona fizetést, de a szerződésbe a következő pontot akarták belevenni: Vignek sem t e z d e tn é n y e z é s i, sem perfe k ti u fájl á s i joga a jövőben nem les z. EnnLk a megkö­töttségnek V'ig természetesen nem vetette alá ma­gát. Így történt aztán, hogy Vig egyelőre két havi szabadágra ment. ahonnét azonban többé nem tér Vissza hivatalába, hanem nyugdíjazni fogják. A Magyar bank főtitkára. A közgyűlés alkalmá­val a M a g y a r b a n k igazgatósága főtitkárává ne­vezte ki az intézet egyik legkitűnőbb főtisztviselö- jét, Fényes Artur cégvezető-titkárt. Ez az előlép­tetés kivételes érdemeket honorál és mindenütt, ahol Fényes előzékeny, képzett és értékes egyéniségét ismerik és becsülik, nagy örömet okozott. Banktisztviselők sziiretje. A Magyar Ban k és K e r e s k e d ie l ni i r.-t. igazgatósága Kálmán Henrik, Koródi Simon és Nádas Gyula aligazgatókat az „igazgató" címmel ruházta tel; Lázár Zoltán. Ma­gyar Pál, Molnár Samu és Roth Tivadar cégvezető­ket „aligazgatókká", -- Ballá Andor, Deféj László, Fürth Oszkár, dr. Heller László. Sági Miklós, Sán­dor Alfonz, Stux Móric. Szirmai Ernő, Tamássy Kál­mán és Vecsei Nándor főtisztvriselőket „cégveze­tőkké", dr. Makai Ödön és dr. Márkus Andor főtiszt- viselőket „titkárokká". Bállá Miklós, Hajdú Adolf és Lantos Ernő főtisztviselőket pedig „intézőkké“ nevezte ki. — A P e s t i Magyar Kereskedel­mi Bank igazgatósága Balogh Sándor, Décsi Vik­tor, dr. Hámos Pál és Huszár Ernő cégjegyzőket, to­vábbá Oppenheimer Miksát, a belgrádi kirendeltség vezetőjét, aligazgatókká nevezte ki. Cégjegyzékké léptek elő: Farkas József, Häutler Ferenc, Hitnfy József, dr. Kismartony Henrik titkár. Molnár Árpád felügyelő. Radó Róbert. Springer Ernő, Száva Ernő, Tandlich Miksa, Thieben Arthur felügyelő és Wahr- mann Ede. Fiókigazgatói címmel ruháztattak fel: Dabasi Gyula. Eichenwald Ernő, Herzog Arnold és Kunwald Pál fiókfőnökök, mig Domán Dezső a váltó­üzleti könyvvitel és Kürti József a váltóosztály fő­nökévé neveztettek ki. — A Magyar Agrár- és J á r a d é k bank r.-t. igazgatósága Bloch Róbert, Elek Tivadar és Szécsy Hugó cégvezetőket igazgató- helyettesekké, Görög Gyula műszaki főfelügyelőt, a cégjegyzési jogosultság megadása mellett, műszaki tanácsossá, a Salamon Andor cégvezető-titkárt pe­dig főtitkárrá nevezte ki: Balthazár Béla dr. és Vim- mer Károly dr. intézeti ügyészeknek, továbbá Beke Jenő, Faragó Ármin. Fenyő Béla fő-tisztviselőknek és Sárközy Tivadar belvárosi fiókfőnöknek a cég­jegyzési jogosultságot adta és Molnár Ernő dr-t tit­kárrá, továbbá Martos Gyulát, az intézet egyik leg­régibb tisztviselőiét, gazdasági tanácsossá. Kovács Miklós és Freund Zoltán tisztviselőket pedig titká­rokká nevezte ki. — A Magyar Általános Ta­karékpénztár r.-t. igazgatósága Halom Imrét ügyvezető-igazgatóvá, Kunitzer Marcell eddigi aligaz­gatót igazgatóvá, Gara Rezső eddigi cégvezetőt al­igazgatóvá. dr. Eisler Ede és Kallós Imre fc3 tiszt vi­selőket cégvezetőkké és Bokor Gábor és Barna Pál tisztviselőket osztályfőnökökké nevezte ki. — A Magyar Országos Bank r.-t. igazgatósága Görgelv Szilárd. Loew Alfréd, Spiegel Mór. bangen- bergi, Sterbeczkv József és Stern Lajos főtisztvi­selőket cégvezetőkké nevezte ki. — A Magyar A 1- t a 1 án os I n g a tlanba yi k igazgatósága Szegő Gyula, Szabó György és Láng Frigyes íőtisztvise- lőket cégjegyzékké nevezte ki. — A Fővárosi Ban k- és V á 11 ó fi z 1 e t r.-t. a napokban tartott igazgatósági ülésén Graf Mihály és Oláh Sándor cég­vezetők aligazgatókká. Pogány Andor, Reischl Ká­roly, Lichtenstein Károly és Fischof Béla főtisztvi­selők cégvezetőkké. Kallós József letétosztályfőnökké és Vértes József intézővé neveztettek ki. A Hitelbank iubiláris közgyűlése és tőkeemelése. A M a g yar általános h i t e 1 b a n k ápr. 3-án tartotta meg félszázados, iubiláris közgyűlését. A háborús viszonyokra tekintettel, az igazgatóság nem akarta külsőségekben kifejezésre juttatni, a ju­bileum ünnepi jelentőségét és ezért az ünnepi köz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom