Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-20 / 12. szám
6 Budapest, 1918. március 20. egyenként 400 korona n. é. uj részvény kibocsátása által 12 millió koronával 60 mi'/ió koronára emeltessék fel Minden négy darab részvény alapján egy uj részvény vehető át. Magyar országos központi takarékpénztár. A Magyar országos központi takarékpénztár ezidei zárószámadása 4’397 millió korona tiszta nyereséggel zárult. Tavaly ezen a címen 5' 155 millió koronát mutattak ki, az eredménytöbblet tehát nem kevesebb, mint T262 millió korona. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a Moktár háborús üzletekbe nem bocsátkozott, az eredmény minden várakozást felülmúl. Elvégre a Magyar országos központi takarék- pénztár üzleteinek súlypontja a reguláris tevékenységen nyugszik és hogy most mégis szép eredményeket produkált, az meglevő üzlete nek egészséges és szilárd alapjai mellett szól. A Moktár igy szintén abba a hehzetbe került, hogy ezidén magasabb osztalékot fizethet és a szelvényeket a tavalyi 75'— korona (121/.,0 o) helyett most 85’— koronával (147„%-al) váltja be. A Moktár igazgatósága az intézet terjeszkede'sé- nek megfele’ően ugyancsak javaslatot tett a részvény- tőke fölemelésére. A javaslat szerint az intézet alaptőkéjét 10 ezer drb 600 kor. n. é. uj részvény kibocsátásával 30 millióra fogják felemelni. Bizonyos, hogy a Moktár uj kibocsátását a tőkeelhelyező közönség szívesen fogja vásárolni és e művelet lebonyolítása után a takarék saját tőkéi 65 millió koronára emelkednek. Földhitelbank. A Földhitelbank Részvénytársaság igazgatósága mérlegmegállapitó ülést tartott, amelyen dr. Paupera Ferenc vezérigazgató a zárszámadásokat előterjesztette. Az elmúlt évi tiszta nyereség 1,689.151 korona 88 fillér, a tavalyi 1,051.286 koronával szemben, ami a 10,000.000 koronás alaptőke 16.89° 0 kamatozásának felel meg, minthogy az alaptőkének 20,000.000 koronára velő felemelését csak az elmúlt év december havában vitték keresztül. - A tiszta nyereség hovaforditása iránt az igazgatóság javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy a múlt évi 670-os osztalékkal szemben 8°/0» részvényenként 16 korona fizettessék ki, a tartalékalap javadalmazására 400.000 korona forcittassék, minek folytán az intézet tartalékalapja 7,600.000 koronára fog emelkedni, a tisztviselők és szolgák nyugdíjalapjára 100.000 korona íorditassék és az alapszabályszerü levonások után fennmaradó 225 225 korona az 1918. évi számlára vitessék át. Hazai bank. A Hazai bank március 15-én tartotta meg az évi rendes közgyűlését. A bank széleskörű tevékenységéről már több alkalommal szóltunk és csak ismétlésekbe bocsátkoznánk, ha a Hazai banknak közgazdasági eleiünkben kifejtett működését taglalnánk. A közgyűlés elé terjesztett zárószámadás adatai szerint az intézet kimutatott tiszta nyeresége ^408 millió korona volt és ebből 4'5 millió koronát osztalékra (250 ezer részvényszelvény á 18 koronái, 700 ezer korona tartalékra, a hátralékos összeg pedig részben uj számlára, részben jutalékra jutott. Belvárosi takarékpénztár. A Belvárosi takarékpénztár igazgatósága március 15-án tartoti ülésében állapította meg a múlt esztendő zárószámadásáf, amely az 1916. évi E525 millióval szemben most 1954 millió korona tiszta nyereséggel zárul. Az intézet 1917-ben 16 milliós részvénytőkéjét 24 millióra szaporította, jeléül annak a ténynek, hogy a Belvárosi takarékpénztár üzletágai fejlődésen mentek keresztül. A Belvárosi takarékpénztár nagyobb nyereségének megfelelően ezidén hasonlóan magasabb osztalékot fizet, amennyiben ez 50 korona helyett 53 korona lesz. Magyar Város- és Községfejlesztő Rt. A Magyar Város- és Községfejlesztő Rt. megállapította 1917. évi mérlegét. Az 1917. üzletév tiszta nyeresége 1,552.095 K 8 f. Az igazgatóság az április 5-án megtartandó évi rendes közgyűlésnek fogja javasolni, hogy a tavalyi 6%-os osztalékkal szemben ez idén 8%, részvényenként 52 koronás osztalék fejében 960.000 K-t fizessenek ki, az általános tartalékalap javadalmazására a tartalékalapnak 2,700.000 koronára való kiegészítése végeit fordítsanak 175.000 K-t, a tisztviselők nyugdíjalapjára 85.987 K-t, községi célokra a belügyi kormány rendelkezésére bocsássanak 60.000 K-t, a fennmaradd 45.709 K 05 f-í pedig az 1918. év számlájára vigyék át. Magyar Forgalmi Bank. A Magyar Forgalmi Bank Rt. (Budapest—Fiume igazgatósága megállapította a lefolyt üzleti év méi leget, mely szerint megfelelő tartalékolások utá o Qfib^?;ncy?reség az 1916’ évi «'hozattál együ 2,885.045.25 koronát tesz ki. Ebből a költségek leve nasa után 2 millió 248 851.57 korona fog a közgye ?o/end^e?esfere al,am- Az igazgatóság ez összegbe 14 ;o osztalék fizetésére 1,400.000 K, a tartalékain 50 0oóetnre 255000 K’ a nyugdíjalap javadalmazásár oO.OOO koionatjavasol fordítani, míg az alapszabály ./erű igazgatosagi jutalékok levonása után mé fennmaradó 405,864.65 koronát a folyó üzleti éviSel’év10kS|ylliésétarS“Ság ápri'iS 4'in lar,ia rcn Központi Jelzálogbank. A Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálog bankja igazgatósága megállapította a társaság mét leget, mely az előző évről áthozott 148.924 35 K leve násával 1,888.962.46 K tiszta nyereséggel zárult. Az igazgatóság a közgyűlésnek a tartalék bőséges dotálása mellett a szokásos 6°/o> azaz 12 K^ osztalék kifizetését fogja indítványozni. Magyar Kereskedelmi Hitelbank. A Magyar Kereskedelmi Hitelbank Részuény- társaság igazgatósága elhatározta, hogy a f. hó 27-e'n tartandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az elért 803,771.74 korona tiszta nyereségből (a tavalyi 576,056.12 koronával szemben) szelvényenként 12 korona fizettessék (a tavalyi 10 koronával szemben) 1(0.000 korona a tartalékalapba helyeztessék és 102,150.28 korona uj számlára v tessék át. Tekintettel ama körülményre, hogy az intézet alaptőkéjének 8 millióról 12 millióra való lelemelése csak az elmúlt év novemberében vitetett keresztül, a kimutatott nyereség az alaptőke 10%-os kamatoztatásának felel meg. Az igazgatóság Hirsch Sándor és Mühlberg Rezső cégvezetőket aligazgatókká, Horvát László főtisztviselőt pedig cégvezetővé nevezte ki. Frdinánd, a kézbesítő. A napokban megjelent a Közélelmezési Hivatalban a Déli vasút együk raktármunkása és feljelentést tett, hogy a budai teherpályaudvar raktárában hónapok óta 165 métermázsa zsírt rejtegetnek. A Közélelmezési Hivatal a megjelölt helyre detektiveket küldött ki, akik a zsírt megtalálták, lefoglalták és elszállították. A Déli vasút ellen pedig megindították az eljárást. Erre a nem várt leleplezésre a „vének tanácsa“, Czölder, Schlosser és a többi aggastyán összedugták a fejeiket és hosszú vajúdás után megszerkesztettek egy kommünikét. Elmondják abban, hogy a lefoglalt zsírt a Déli vasút osztrák hivatalnokainak egy magán beszerző-csoportja vásárolta, elszállítani pedig azért nem tudták, mert nem kaptak kiviteli engedélyt. A „vének tanácsa“ evvel a naiv mesével szeretne a csávából menekülni, ami azonban nem fog sikerülni. Mert a zsírt a Délivasut igazgatósága által fentartott élelmezési raktárnak szerezték be, azt Jákob Gusztáv igazgató-helyettes ur a Délivasut pénzén vásárolta, még pedig a maximálisnál jóval magasabb áron — kilo- grammonkint 24 koronájával. Ezt a praktikát pedig Jakobék már régen tiziik, a zsírt nagy tömegekben csempészték át a Lajtán, de január havában egy kis baleset elrontotta a virágzó üzletet. A Déli Hírlap ugyanis leleplezte a manipulációt és kipellengérezte a Délivasut üzelmeit. Épen ez időbein állt készen a kicsempészésire a most lefoglalt 165 mázsa zsir is, azonban Jakobék most már nem merték azt a szokott törvénytelen utón Bécsbe elküldeni, hanem kiszállítási engedélyt próbáltak szerezni, de nem kaptak. Érdekes, hogy a mosakodó kommünikét a lapokhoz Schlosser Ferdinánd központi főfelügyelő vitte el. Evvel olyan munkát végzett, amit más intézeteknél egy szolgára bíznak, íme, bizonyítéka annak, hogy Gordon Köbért üzletigazgató milyen jól tudja taksálni a központi főfelügyelő ur képességeit. Brám a fogat- ját állíttatta elő vele, Gordon kézbesítő könyvvel kommünikéket hordát ki vele. Szomorú különbön, hogy a leleplezett zsírcsempészésnek a levét megint az alkalmazottak fogják meginni. Mert ha az eljárás igazolná is a Délivasut dolgát, (ami nem nagyon valószínű) a Közélelmezési Hivatal akkor is csak a maximális árat térítené meg a Délivásutnak, amely igy a túlfizetés révén mintegy 200,000 koronát ráfizetne erre a rosszul sikerült zsirtizletre. Ezt az összeget pedig minden bizonynyal az alkalmazottakon fogják bevasalni. Egyedül a feljelentő raktármunkás csinált jó üzletet, miürt az őt megillető ötödrészből 36,000 koronára tart igényt. A magyar Feldag-ról. Néhány héttel ezelőtt a Fővárosi Hírlapban megírtuk, hogy az osztrák automobiltársaságok egy szervezetben tömörültek és a hadvezetőség részéről kiselejtezett autókat ez a szervezet fogj?, értékesíteni. Ez alkalommal ugyancsak ama véleményünknek adtunk kifejezést, hogy a kiselejtezett katonai autók forgalomb?ihoza- tala egyoldalúan történik és a magyar aaitomo- bilkereskedelem tétlenül nézi az osztrák gyárak ez- irányu tevékenységét. E közleményünkre visszhangként megszólalt egyik legelőkelőbb automobil-gyár- vállalatunk vezérigazgatója, aki lapunkhoz intézett levelében a tétlenség vádja ellen tiltakozik és többek között a következő érdekés felvilágosítással szolgál: Meglepetéssel olvastam a Tóvárosi Hírlap közleményét, amelyben a magyar automobil- szervezeteket nemtörődömséggel vádolta. Amikor Ausztriában felmerült annak a terve, hogy a kiselejtezett katonai autókat egy szervezet hozza polgári forgalomba, mi az osztrák automobilgyárak érdekeltségeivel egyidöben lépést tettünk és kértük, hogy a magyar érdekeltség méltányos kérése figyelembe vétessék. A hadügyi kormány a magyar érdekeltség megkeresését a legteljesebb mértékben méltányolta is és közölhetem, hogy osztrák és német mintára nálunk is meg fog alakulni a Feldag (Feldauto- mobil-GeselIschaft), amely a kiselejtezett katonai autókat fogja forgalomba hozni. A hadügyminisztériumban a magyar Feldag ügyét már el is intézték és ennek megalakulásán most dolgozik a magyar kereskedelemügyi és átmenetgazdasági minisztérium. Ezek a munkálatok is már nagyon előrehaladott stádiumban vannak és remélhető, hogy a magyar Feldag megalakulása csak rövid idő kérdése és a vonatkozó miniszteri rendelet minden nap kijöhet.- Ami most már — mondotta az illető gyárvállalat vezérigazgatója — a magyar Feldag célját és az elosztás módozatait illeti, ezekről a következőket mondhatom:- A Feldag megalakításánál három cél lebegett szemünk előtt és pedig 1, hogy a kiselejtezett hadiautók megfelelő értékesítése révén az állam némi kárpótlást találjon. Ugyanis nem szabad arról megefdedkeznünk, hogy a hadügyi kormány többek között rengeteg összegeket fordított automobilok vásárlására és ezeket az összegeket a felvett hadikölcsönökből fedezte. 2. A Feldag másik és nem kevésbbé fontos feladata az lesz, hogy mindenki megkapja a szükségelt gépet, mig a 3. feladatkörben a magyar automobil-ipar diszkreditálását kívánjuk lehetetlenné tenni. Káros dolognak tartanánk, ha a hadvezetőség részéről kiselejtezett autók eladásával egyesek foglalkoznának, mert akkor a különböző márkákkal bizonyára visszaélést követnének el és ezzel! Ausztriával szemben is védtelenül maradna a magyar kereskedelem. — A felosztást illetőleg elhatározott tény gyanánt tekinthető az, hogy. az osztrák és magyar Feldag részesedéseiket a kvóta arányában kapják meg és a hadügyi kormány kiselejtezett autókat ez alapján fogja a magyar Feldag rendelkezésére bocsátani. — Tehát hangsúlyozni kívánom, hogy a magyar automobilszervezeteket mulasztás e téren egyáltalán nem terheli. Mi megtettük a kötelességünket és tegyük hozzá rögtön: eredménnyel. Előléptetések a Hitelbanknál. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága Augenfeld I. Leó igazgatóhelyettest az értékpapirpénztáiy Kunst Ottó i gaz,gatóhelyettest a főpénztár és S he r n Ede igazgatóhelyettest a szénosztály igazgatójává, Beck Róbert, Földes Béla és K a d a Saauu cégvezetőket igazgatóhelyettesekké, Aage- lotti Aurélt, Bán Tibort, a titkári hivatal helyettes vezetőjét, Békéi Károlyt, Elek Józsefet, Forgács József titkárt, J a s s o v i t z Gyulát, K o 1 b á n Elemért, Lóránt Ernő titkárt. Szálkái Móricot, T ilb o 1 d Gyulát, U 11 m, a n n Györgyöt és J V i d a Sándort cégvezetőkké, Kiszelítsky^ Ozrént és Török Lajost pedig tőzsdeintézőkké nevezte ki. Ugyanezen alkalommal B a á n Bertalan (Kassa), Bogdán Jenő (Pécs), Jakobcsics Imre (Szabadka), dr. Keller József (Debrecen), Kereszty Kornél (Nagyvárad) és T r e b i t s Dénes (Pozsony) fiókfőnökök fiókigazgatókká neveztettek ki. A Ruggyantaárugyár közgyűlése. A Magyar ruggyantaárú (gyár részvénytársaság- a minap tartotta közgyűlését és ennek keretében ünnepelte alelnökének, Rechnitz Béla vezérigazgatónak 25 éves jubileumát. Schwarz Félix javaslatára a közgyűlés a jubileum alkalmával 250.000 korona összegű „Rechnitz Béla“ segélyalapot létesített, amelynek jövedelme a társaság segítségére szoruló, különösen a háború által sújtott alkalmazottainak támogatására szolgál, Hegedűs Lóránt, báró K o Ilii e r Jenő szólaltak még fel s üdvözölték a vezér- igazgatót, Rechnitz vezérigazgató meleg szavakkal mondott értük köszönetét. Ezek után a közgyűlés elfogadta az igazgatóság által előterjesztett s általunk már ismertetett indítványokat a nyereség felosztására nézve és a választások során a közgyűlés az ügyvezető igazgatóság tagját, Pikier Károlyt közfelkiáltással az igazgatóságba választotta meg. Vezérigazgató-kinevezés a Zsirközpontnál. A Magyar Olaj és Zs i r i p a r i Központ R.-T. legutóbbi igazgatósági ülésén a vezetőség az elmúlt félévi ügymenetéiről beterjesztette jelentését, melynek kapcsán az igazgatóság Szegő Béla ügyvezető igazgatónak működéséért köszönetét szavazott. Az igazgatóság egyszersmind Szeg ö Béla ügyvezető igazgatót vezérigazgatóvá, Kemény Béla és K e 1- 1 e m e n Béla cégvezetőket igazgató-helyettesekké és L ö w y Aladár és Ipolyi Béla osztályfőnököket cégvezetőkké nevezte ki.
