Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-02-27 / 9. szám
Budapest, 1918. február 27. fi 3 lakiirjiek kifogása, ha a bizottságnak kevesebb tagja lenne, mint amennyi elő van irva, de ki törődik vele, ha több van. fis igy fog történni. A jövő. heti közgyűlés választja meg a világítási üzemi bizottságot, amelynek tagjaiként való megválasztásra a tanács az egész régi gázgyári bizottságot ajánlja. Kimondja azonban a közgyűlés azt is, hogy a bizottság csak akkor lesz kiegészítendő, ha tagjainak száma húszon alul apadna le. figyszóval, ime itt van a szerepe az idők vasfogának, amely már preventív intézkedéseket is tett, ameny- nyiben a volt gázgyári és leendő világítási üzemi bizottságnak ma is csak huszonhat tagja van már. Ilyen formán már csak hat emberre vásik az idők vasfoga. Vicinálisok és villamosok Budapest élelmezése szolgálatában — A szemetet is a közúti vasutakon hordják ki — Hosszú, heteken át tartó tárgyalások utáni a főváros olyan reformra készül,a mely elsősorban Budapest népének közélelmezését kívánja megjavítani, egyben pedig megoldja azt a veszedelmet is, amely Budapestet közegészségi szempontból fenyegette a háziszemét kiíuvarozásá- nak lehetetlensége révén. Hogy a reformok milyen időtartamnak lesznek, azt tudni nem lehet, mindenesetre a háborús viszonyok szülik őket, de megeshetik, hogy épen egyszerűségük és ter- mészetszerüségük révén a béke intézményévé fognak válni. A nagy reform alapelve, hogy a megfogyatkozott és leromlott lóállomány helyett a gőzt és a villanyt kell az ember szolgálatába állítani. Az élelmiszereknek a fővárosba való felhozatala és itt való szétosztása tekintetében van ennek az újításnak a legelső és legnagyobb jelentősége. Másodsorban pedig — mint már említettük — a szemétfuvarozásnál kell hasznát keresnünk. Tárgyalások a MÁV-val, a vicinálisokkal és a villamostársaságokkal. Az újítás ötlete tulajdonképen nem eredeti, mert ezt Bécsben nemcsak hogy megvalósították, de olyan tökéletessé tették, amennyire nekünk, budapestieknek, nem is lehet elmennünk. Bécsnek ezt a háborús berendezkedését Bérezel Jenő'dr. tanácsnok és Krenesey Adorján műszaki főtanácsos tanulmányozták és ugyancsak ők voltak azok, ak;i|k itthon a megvalósítás érdekében legtöbbet dolgoztak. A cél az volt, hogy a lóállomány megfogyatkozása és elértéktelenedése folytán beállott helyzeten úgy segitsiűnek, hogy a közélelmezési cikkek felhozatalát a környékből a vicinális vasutak, távolabbról a Máv., a fővárosban való szétosztását pedig a villamos közúti vasutak minél nagyobb mértékben vállalják. Enmeik érdekében megindultak a tárgyalások egyrészről a főváros, másrészről a Máv. igazgatósága, a helyiérdekű vasutak és a villamos vasutak igazgatóságai között. A főváros részéről a közélelmezési ügyosztályon kívül részí- vett a tárgyalásokon a városgazdasági ügyosztály is, amelynek hatáskörébe tartozik a burgonyával, zöldséggel, főzelékkel és gyümölcscsel való ellátás is, végül pedig bevonták a megbeszélésekbe a közlekedési ügyosztályt, mint azt a hatóságot, amely a budapesti utcai, csarnoki és házi szemét eltakarításáról tartozik gondoskodni. A tárgyalások eredménye az, hogy sikerült az említett vállalatokkal teljes elvi megegyezésre jutni. A részletekbe vágó tárgyalások azonban még tovább folynak. Ezeknek a tárgyalásoknak most már leginkább tarifális kérdések a témái, azonkívül pedig különösen a környékbeli zöldség és főzelék beszállításának módját kell a kigpraktikusabban megállapítani. Zöldséges különvonatok. A vasutak intenzivebb bevonása az élelmiszerekkel való ellátásban leginkább a zöldség, főzelék és gyümölcs szempontjából fontos. A nagyobb szolgálatot pedig ezen a téren valószínűleg a helyiérdekű vasutak fogják tenni. Az Államvasut eddig is szállított gabonát, lisztet, húst a fővárosba, itt csak az a különbség, hogy a Budapesthez közeleső állomásokon élelmiszerrel megrakott lo'rékat fognak a vonatokhoz csatolni. Amellett a megérkezett árut a teherpályaudvarokról valószínűleg villamosok segedelmével fogják behozni a városba, mert a mali rendszer mellett igen sokszor megesik, hogy napokba, sőt hetekbe telik, inig egy-egy vaggon élelmiszert egyik pályaudvarról a másikba juttatnak, ami élelmiszerszállitásnál bizony katasztrofálisan sok idő. A jövőben azt kívánja a főváros, hogy a vasúti kocsikat azon a pályaudvaron lehessen kiüríteni, amelyre az eredetileg befutott. Itt kezdődik azután a. villamosok szerepe, amelyek a távolesö teherpályaudvarokról beszállítják majd az élelmiszereket. A vicinálisok igazgatóságaival sok,kai messzebbmrmő a megegyezés. Itt a nyári hónapokban külön vonalokat fognak indítani a környékbeli falvak zöldségtermésének Budapestre való szállítására. A falusi embereknek ma nincsen elegendő lovuk, hogy a zöldség- és gyümölcstermést be tudják fuvarozni, amely tekintetben tavaly a főváros, amikor kortnányenge- delemmel több pestmegyei faluban paradicsomot rekVirált és a legnagyobb nehézségek között tengelyen kellett a rengeteg paradicsomot Budapestre szállítani. Ezek a kofavonatok, amelyeket most terveznek, meghatározott hajnali órában, meghatározott végállomásról indulnak, végig megállnak minden állomáson, felszedik a Budapestre szánt árut és mire a főváros népe fölébred, idebent lesznek a külön kofavonatok. Rögtönzött piacok. A tervnek egyik legjobb ötlete, hogy a vicinálison érkező árut nem fogják beszállítani a nagy piacokra, vagy a főváros zödlségüzemé- be, hanem a vicinális végálomásoknál rögtönzött piacokon adják el a közönségnek. Szerencsére a vicinális végállomások a város különböző pontjaim olyan jól vannak elosztva, hogy az ideérkező árunak újabb elosztására nincsen szükség. Egy automatikus elosztást fognak jelenteni ezek a rögtönzött piacok, ahol a kofák a befutó vicinálisról leveszik a kosarat és már abban a pillanatban árulhatják is a portékájukat. Ilyen rögtönzött piacot terveznek mindenekelőtt a Tattersal területén, ahol a gödöllői helyiérdekű állomása van, valamint a Pálffy-téiren, ahova meg a szentendrei vicinális érkezik meg. Olyan hieilyen, ahol nincs elegendő hely a piac számára, mint a soroksári vasút végállomásánál, ott ismét a villamoshoz folyamodnak; amely a vicinális állomásról könnyű szerrel és gyorsan a piacokba, csarnokokba, vagy a városi zöldségüzembe szállítja az árut. Szemétfuvarozás villamoson. A szemétfuvarozással az utóbbi időben nagy bajok vannak a fővárosban. A fuvartelep minden igyekezete dacára, sem tud eleget tenni a követelményeknek és a helyzet annál inkább nehezebb lesz, miinél kevesebb lesz a ló és minél hitványabb táplálékkal kell azokat tartani. A jövő tehát, amely előtt állunk, közegészség- ügyi szempontból igen vigasztalan. Különösen a nyár a félelmetes, amikor a hosszú ideig álló szemét, ételhulladék és gyümölcshéj terjesztője lehet az amúgy is mindig fenyegető járványoknak, a kolerának, meg a tífusznak. Idejénvaló volt tehát gondoskodni arról, hogy a nyár folyamán gyorsabban és pontosabban menjen a szemét kihordása. Ez az oka, hogy a most megindult akcióba a szemétíuvarozást is belevették és a jövőben a háziszemetet is nagyrészt villamosokon fogják kiszállítani addig a pontig, ameddig a villamos közlekedik és onnan már könnyű szerrel lehet tengelyen is a szeméttelepre fuvarozni. Megemlítjük még, hogy Bécsben sokkal messzebbmenő módon oldották meg ezt a kérdést, különösen a vilamosokra hárul sokkal súlyosabb feladat. Itt tudniillik az élelmiszereket és egyebet szállító tehervillanosoknál egy-egy motorkocsijához vontatmány kocsik is vannak csatolva. Ezeknél Bécsben nem fontos, hogy a sínekre ráillő kerekeik legyenek, hanem lapos kerekekkel haladnak a motorkocsi után. Nálunk ezt a reformot nem merik megcsinálni, mert a műszaki intéző körök a villamosvonalak alépítményeit féltik a súlyos terítek alatt való megrongálódástól. Egy kiváncsi nap — Közgyűlési mozaik — Szerda, f e b r u á r 20. Ha igazán érdekes tárgyai lettek volna, is ennek a közgyűlésnek, akkor is úrrá lett volna mindeneit a kíváncsiság, a belvárosi jlelölés édes izgalma. Megy? Nem megy? — ez volt az általános kérdés és határozott felelet alig hangzott el. Az emberek impressziókra építettek, mert értesülése senkinek sem volt. A fantázia azonban működött és úgy találták az urak, hegy Bódy Tivadar igen jól fog fös- teni állandóan a,z elnöki székben. Később, mikor. Bárczy kissé elvegyült a beszélgetők közé és átadta a csengőt Bődynak, egy pillanatra elcsapongtak az elmék a jövőben és azt hitték, igy lesz ez most már mindig. Ilyen körülmények között senkinek nem is jutott eszébe, hogy mi is történik a közgyűlésen. A jelenvoltak közül többen meg is esküsznek rá, hogy a közgyűlés meg se kezdődött, igy be se fejeződött, egyszóval nem is volt. Beszélgetés, csevegés, pletyka, minden volt ez, csak közgyűlés nemi. Bárczy pedig nem arra vigyázott, hogy mit mond, hanem még arra is, hogy merre néz, .miért mindén tekintetét és lépését detektiv-szemekkel kisértle mindenki. Ha a, belvárosiak felé nézett, akkor azt mondták: —■ Megy. Ha a terézvárosiakra vetett egy biztató pillantást a nagy csontkeretes okuláré fölött, akkor lelkesedve állapították meg : — Marad. Ha leszállt az elnöki emelvényről, akkor egyszerre hire kelt, hogy „megy.“ Perszle hogy ment, de csak rövid utón, aztán megint visszatért az emelvényre, ami a kabalisták szemében megint „ma- rad“-ot jelentett. így játszottak önkéntelenül is az emberek, sőt Bogdányi Mórt egy sarokban csípték meg, amikor a kabátja gombjairól olvasta le a kabalát. Ki törődött most az (elnöki előterjesztésekkel, amelyek során többek között azt indítványozta Bárczy polgármester, hogy Ugrón Gábornak, a távozó belügyminiszternek, szavazzon a közgyűlés megértő és előzékeny viselkedéséért hálás köszönetét. Akik véletlenül meghallották ez't az indítványt, lelkesen megéljtenezték, mert mindenki tudja., hegy soha olyan jóindulattal nem kezelték Budapestet a belügyminisztériumban, mint éppen Ugrón idejében. Sokkal inkább érdeklődtek már a D e m j é n Géza halála folytán megüresedett tanácsnoki és az ezen a. réven esetleg megüresedő tanácsnok-főjegyzői állás betöltésié iránt. A kijelölő-választmány azokat a neveket hozta forgalomba, amelyek már a múlt alkalommal is szerepeltek. Csak egy uj név van, Kemény Gézáé, akit ebből az alkalomból igen lelkesen ünnepeltek. A mindenkor feszült figyelemmel hallgatott H a- lász Frigyes megérzi a hangulatot, amely semmi mással nem törődik, csak azzal, hogy ki lesz a követ a Belvárosban és a közgyűlés egyik legérdekesebb pontjának a napirendről való levételét indítványozza. Az adójavaslatok dolgában tett tanácsi előterjesztés ilyenformán a jövő közgyűlésre marad. •> Időközben mégis valahogy összeverődött az ülésteremben néhány ember és össze lehetett terelni némi érdeklődést is. A világítási adó körül vita kerekedett, mert Nigrinyi György nem volt hajlandó a gazdag államnak a főváros rovására mentességet a.dni a világítási adó alól. Érezte is mindenki, hogy sok az igazsága, mert a főváros sokszor kérte már az üzemek adómentességét, de ilyenkor felülről mindig nemmel válaszoltak, sőt nem is nemmel, hanem egyszerűen nem válaszoltak. F e 1 e k i Béla dr. — ebben a béketárgyalásos időjárásban — mit tehetett egyebet — mint diplomata jelentkezett és Nigrinyi dacára is megcsinálta ebben a kérdésben az aimexió- nélküli békét. Flogy benne maradjunk ebben az emelkedett hangulatban, most H a v a s s Rezső Öméltósága emelkedett szólásra és kijelentette, hogy : — Történelmi napja van ma a fővárosnak.
