Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-02-27 / 9. szám

Budapest, 1918. február 27. fi 3 lakiirjiek kifogása, ha a bizottságnak kevesebb tagja lenne, mint amennyi elő van irva, de ki törődik vele, ha több van. fis igy fog történni. A jövő. heti közgyűlés választja meg a világítási üzemi bizottságot, amelynek tagjaiként való megválasztásra a ta­nács az egész régi gázgyári bizottságot ajánlja. Kimondja azonban a közgyűlés azt is, hogy a bizottság csak akkor lesz kiegészítendő, ha tag­jainak száma húszon alul apadna le. figyszóval, ime itt van a szerepe az idők vasfogának, amely már preventív intézkedéseket is tett, ameny- nyiben a volt gázgyári és leendő világítási üzemi bizottságnak ma is csak huszonhat tagja van már. Ilyen formán már csak hat emberre vásik az idők vasfoga. Vicinálisok és villamosok Budapest élelmezése szolgálatában — A szemetet is a közúti vasutakon hordják ki — Hosszú, heteken át tartó tárgyalások utáni a főváros olyan reformra készül,a mely elsősor­ban Budapest népének közélelmezését kívánja megjavítani, egyben pedig megoldja azt a vesze­delmet is, amely Budapestet közegészségi szem­pontból fenyegette a háziszemét kiíuvarozásá- nak lehetetlensége révén. Hogy a reformok mi­lyen időtartamnak lesznek, azt tudni nem lehet, mindenesetre a háborús viszonyok szülik őket, de megeshetik, hogy épen egyszerűségük és ter- mészetszerüségük révén a béke intézményévé fognak válni. A nagy reform alapelve, hogy a megfogyat­kozott és leromlott lóállomány helyett a gőzt és a villanyt kell az ember szolgálatába állítani. Az élelmiszereknek a fővárosba való felhozatala és itt való szétosztása tekintetében van ennek az újításnak a legelső és legnagyobb jelentősége. Másodsorban pedig — mint már említettük — a szemétfuvarozásnál kell hasznát keresnünk. Tárgyalások a MÁV-val, a vicinálisokkal és a villamostársaságokkal. Az újítás ötlete tulajdonképen nem eredeti, mert ezt Bécsben nemcsak hogy megvalósítot­ták, de olyan tökéletessé tették, amennyire ne­künk, budapestieknek, nem is lehet elmennünk. Bécsnek ezt a háborús berendezkedését Bérezel Jenő'dr. tanácsnok és Krenesey Adorján mű­szaki főtanácsos tanulmányozták és ugyancsak ők voltak azok, ak;i|k itthon a megvalósítás ér­dekében legtöbbet dolgoztak. A cél az volt, hogy a lóállomány megfogyatkozása és elértéktelene­dése folytán beállott helyzeten úgy segitsiűnek, hogy a közélelmezési cikkek felhozatalát a kör­nyékből a vicinális vasutak, távolabbról a Máv., a fővárosban való szétosztását pedig a villamos közúti vasutak minél nagyobb mértékben vál­lalják. Enmeik érdekében megindultak a tárgyalások egyrészről a főváros, másrészről a Máv. igazga­tósága, a helyiérdekű vasutak és a villamos vasutak igazgatóságai között. A főváros részé­ről a közélelmezési ügyosztályon kívül részí- vett a tárgyalásokon a városgazdasági ügyosz­tály is, amelynek hatáskörébe tartozik a burgo­nyával, zöldséggel, főzelékkel és gyümölcscsel való ellátás is, végül pedig bevonták a megbe­szélésekbe a közlekedési ügyosztályt, mint azt a hatóságot, amely a budapesti utcai, csarnoki és házi szemét eltakarításáról tartozik gondos­kodni. A tárgyalások eredménye az, hogy sikerült az említett vállalatokkal teljes elvi megegyezés­re jutni. A részletekbe vágó tárgyalások azon­ban még tovább folynak. Ezeknek a tárgyalá­soknak most már leginkább tarifális kérdések a témái, azonkívül pedig különösen a környékbeli zöldség és főzelék beszállításának módját kell a kigpraktikusabban megállapítani. Zöldséges különvonatok. A vasutak intenzivebb bevonása az élelmi­szerekkel való ellátásban leginkább a zöldség, főzelék és gyümölcs szempontjából fontos. A nagyobb szolgálatot pedig ezen a téren valószí­nűleg a helyiérdekű vasutak fogják tenni. Az Államvasut eddig is szállított gabonát, lisztet, húst a fővárosba, itt csak az a különb­ség, hogy a Budapesthez közeleső állomásokon élelmiszerrel megrakott lo'rékat fognak a vona­tokhoz csatolni. Amellett a megérkezett árut a teherpályaudvarokról valószínűleg villamosok segedelmével fogják behozni a városba, mert a mali rendszer mellett igen sokszor megesik, hogy napokba, sőt hetekbe telik, inig egy-egy vaggon élelmiszert egyik pályaudvarról a másikba jut­tatnak, ami élelmiszerszállitásnál bizony katasz­trofálisan sok idő. A jövőben azt kívánja a fő­város, hogy a vasúti kocsikat azon a pályaudva­ron lehessen kiüríteni, amelyre az eredetileg befutott. Itt kezdődik azután a. villamosok sze­repe, amelyek a távolesö teherpályaudvarokról beszállítják majd az élelmiszereket. A vicinálisok igazgatóságaival sok,kai messzebbmrmő a megegyezés. Itt a nyári hóna­pokban külön vonalokat fognak indítani a kör­nyékbeli falvak zöldségtermésének Budapestre való szállítására. A falusi embereknek ma nin­csen elegendő lovuk, hogy a zöldség- és gyü­mölcstermést be tudják fuvarozni, amely tekin­tetben tavaly a főváros, amikor kortnányenge- delemmel több pestmegyei faluban paradicso­mot rekVirált és a legnagyobb nehézségek kö­zött tengelyen kellett a rengeteg paradicsomot Budapestre szállítani. Ezek a kofavonatok, amelyeket most terveznek, meghatározott haj­nali órában, meghatározott végállomásról in­dulnak, végig megállnak minden állomáson, fel­szedik a Budapestre szánt árut és mire a fővá­ros népe fölébred, idebent lesznek a külön kofa­vonatok. Rögtönzött piacok. A tervnek egyik legjobb ötlete, hogy a vici­nálison érkező árut nem fogják beszállítani a nagy piacokra, vagy a főváros zödlségüzemé- be, hanem a vicinális végálomásoknál rögtönzött piacokon adják el a közönségnek. Szerencsére a vicinális végállomások a város különböző pont­jaim olyan jól vannak elosztva, hogy az ideér­kező árunak újabb elosztására nincsen szükség. Egy automatikus elosztást fognak jelenteni ezek a rögtönzött piacok, ahol a kofák a befutó vici­nálisról leveszik a kosarat és már abban a pil­lanatban árulhatják is a portékájukat. Ilyen rögtönzött piacot terveznek mindenekelőtt a Tattersal területén, ahol a gödöllői helyiérdekű állomása van, valamint a Pálffy-téiren, ahova meg a szentendrei vicinális érkezik meg. Olyan hieilyen, ahol nincs elegendő hely a piac szá­mára, mint a soroksári vasút végállomásánál, ott ismét a villamoshoz folyamodnak; amely a vicinális állomásról könnyű szerrel és gyorsan a piacokba, csarnokokba, vagy a városi zöld­ségüzembe szállítja az árut. Szemétfuvarozás villamoson. A szemétfuvarozással az utóbbi időben nagy bajok vannak a fővárosban. A fuvartelep min­den igyekezete dacára, sem tud eleget tenni a követelményeknek és a helyzet annál inkább nehezebb lesz, miinél kevesebb lesz a ló és mi­nél hitványabb táplálékkal kell azokat tartani. A jövő tehát, amely előtt állunk, közegészség- ügyi szempontból igen vigasztalan. Különösen a nyár a félelmetes, amikor a hosszú ideig álló szemét, ételhulladék és gyümölcshéj terjesztője lehet az amúgy is mindig fenyegető járványok­nak, a kolerának, meg a tífusznak. Idejénvaló volt tehát gondoskodni arról, hogy a nyár folya­mán gyorsabban és pontosabban menjen a sze­mét kihordása. Ez az oka, hogy a most megin­dult akcióba a szemétíuvarozást is belevették és a jövőben a háziszemetet is nagyrészt villamo­sokon fogják kiszállítani addig a pontig, amed­dig a villamos közlekedik és onnan már könnyű szerrel lehet tengelyen is a szeméttelepre fu­varozni. Megemlítjük még, hogy Bécsben sokkal messzebbmenő módon oldották meg ezt a kér­dést, különösen a vilamosokra hárul sokkal sú­lyosabb feladat. Itt tudniillik az élelmiszereket és egyebet szállító tehervillanosoknál egy-egy motorkocsijához vontatmány kocsik is vannak csatolva. Ezeknél Bécsben nem fontos, hogy a sínekre ráillő kerekeik legyenek, hanem lapos kerekekkel haladnak a motorkocsi után. Nálunk ezt a reformot nem merik megcsinálni, mert a műszaki intéző körök a villamosvonalak alépít­ményeit féltik a súlyos terítek alatt való meg­rongálódástól. Egy kiváncsi nap — Közgyűlési mozaik — Szerda, f e b r u á r 20. Ha igazán érdekes tárgyai lettek volna, is ennek a közgyűlésnek, akkor is úrrá lett volna mindeneit a kíváncsiság, a belvárosi jlelölés édes izgalma. Megy? Nem megy? — ez volt az általános kérdés és határozott felelet alig hangzott el. Az emberek impressziókra építettek, mert értesülése senkinek sem volt. A fantázia azonban működött és úgy talál­ták az urak, hegy Bódy Tivadar igen jól fog fös- teni állandóan a,z elnöki székben. Később, mikor. Bárczy kissé elvegyült a beszélgetők közé és át­adta a csengőt Bődynak, egy pillanatra elcsapongtak az elmék a jövőben és azt hitték, igy lesz ez most már mindig. Ilyen körülmények között senkinek nem is jutott eszébe, hogy mi is történik a közgyűlésen. A jelen­voltak közül többen meg is esküsznek rá, hogy a közgyűlés meg se kezdődött, igy be se fejeződött, egyszóval nem is volt. Beszélgetés, csevegés, pletyka, minden volt ez, csak közgyűlés nemi. Bárczy pedig nem arra vigyázott, hogy mit mond, hanem még arra is, hogy merre néz, .miért mindén tekintetét és lépé­sét detektiv-szemekkel kisértle mindenki. Ha a, bel­városiak felé nézett, akkor azt mondták: —■ Megy. Ha a terézvárosiakra vetett egy biztató pillan­tást a nagy csontkeretes okuláré fölött, akkor lelke­sedve állapították meg : — Marad. Ha leszállt az elnöki emelvényről, akkor egy­szerre hire kelt, hogy „megy.“ Perszle hogy ment, de csak rövid utón, aztán megint visszatért az emel­vényre, ami a kabalisták szemében megint „ma- rad“-ot jelentett. így játszottak önkéntelenül is az emberek, sőt Bogdányi Mórt egy sarokban csípték meg, ami­kor a kabátja gombjairól olvasta le a kabalát. Ki törődött most az (elnöki előterjesztésekkel, amelyek során többek között azt indítványozta Bárczy pol­gármester, hogy Ugrón Gábornak, a távozó bel­ügyminiszternek, szavazzon a közgyűlés megértő és előzékeny viselkedéséért hálás köszönetét. Akik vé­letlenül meghallották ez't az indítványt, lelkesen megéljtenezték, mert mindenki tudja., hegy soha olyan jóindulattal nem kezelték Budapestet a belügyminisz­tériumban, mint éppen Ugrón idejében. Sokkal inkább érdeklődtek már a D e m j é n Géza halála folytán megüresedett tanácsnoki és az ezen a. réven esetleg megüresedő tanácsnok-főjegy­zői állás betöltésié iránt. A kijelölő-választmány azo­kat a neveket hozta forgalomba, amelyek már a múlt alkalommal is szerepeltek. Csak egy uj név van, Kemény Gézáé, akit ebből az alkalomból igen lel­kesen ünnepeltek. A mindenkor feszült figyelemmel hallgatott H a- lász Frigyes megérzi a hangulatot, amely semmi mással nem törődik, csak azzal, hogy ki lesz a követ a Belvárosban és a közgyűlés egyik legérdekesebb pontjának a napirendről való levételét indítványozza. Az adójavaslatok dolgában tett tanácsi előterjesztés ilyenformán a jövő közgyűlésre marad. •> Időközben mégis valahogy összeverődött az ülésteremben néhány ember és össze lehetett terelni némi érdeklődést is. A világítási adó körül vita kere­kedett, mert Nigrinyi György nem volt hajlandó a gazdag államnak a főváros rovására mentességet a.dni a világítási adó alól. Érezte is mindenki, hogy sok az igazsága, mert a főváros sokszor kérte már az üzemek adómentességét, de ilyenkor felülről min­dig nemmel válaszoltak, sőt nem is nemmel, hanem egyszerűen nem válaszoltak. F e 1 e k i Béla dr. — ebben a béketárgyalásos időjárásban — mit tehetett egyebet — mint diplomata jelentkezett és Nigrinyi dacára is megcsinálta ebben a kérdésben az aimexió- nélküli békét. Flogy benne maradjunk ebben az emelkedett hangulatban, most H a v a s s Rezső Öméltósága emel­kedett szólásra és kijelentette, hogy : — Történelmi napja van ma a fővá­rosnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom