Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-02-06 / 6. szám
4 Budapest, 1918. február 6. Ötven millió idegenforgalmi célokra A Meneíjegyiroda és a MÁV. szerződése. — A svábhegyi fogaskerekű áíalakitása és uj koncessziója. — Szállodák építése Budapesten és a vidéken. — Márkus Jenő dr. szerepe. — A Magyar Bank nagy akciója. — Bécs irigy szentekkel tekint Budapest felé és a bécsi Rat'iliausban nincs egyetlen ülés, amelyen vagy az irigység, vagy az óvatosság szavai el ne hangtanának. Áz idegenforgalmi bizottság ülései pedig a megdöbbentség, a meg- riadtság érzetét látszanak feltüntetni. Budapest most lett igazi riválisa a császárvárosnak és a külföld úgy látszik — nemcsak a magyar katonát, de a magyar fővárost is fölfedezte. Budapest fejlődésének minden mozzanatát feszült figyelemmel figyeli Becs, amely attól fél hogy a háború után elég esze és tehetsége lesz Budapestnek ahhoz, hogy természeti szépségeit kiaknázza, az idegent elbájolja és elfoglalja a világvárosok között azt a helyet, amelyet megérdemel. Sajnos, ezen a téren sem a magyar állam, sem a magyar főváros nem készülnek vezetőszerepet elfoglalni. Az államnak ezer más gondja van, semhogy komolyan törődnék az idegenforgalom fejlesztésé vei, a fővárosnak pedig annyi alkotnivalója van, hogy a hatalmas kölcsön, amit most szándékozik fölvenni, beruházó programmjánaik legszükségesebb kiadásait sem lesz képes fedezni. Szerencsére azonban akadt magántőke, amely íagyszabásu és oly stílusos módon kíván foglalkozni Budapest és Magyarország idegenforgalmának hatalmas fellendítésén, amely mindenesetre nagyszerűen jövedelmező üzletnek készül. A Magyar Bank, amely ezt a horribilis feladatot magáévá tette, nemcsak óriási magánhasznára tarthat számot, de bizonyos lehet abban is, hogy Magyarország és a főváros egész gazdasági életébe uj frisseséget önt és olyan jövedelmi forrásokat nyit meg az ország előtt, amelyeknek zsilipjeit eddig a szükkeblü.ség és a kis látókörükig zárták le. A Magyar Bank íagyszabásu tervei olyanok, hogy maguknak ezeknek a terveknek a méretei imponálni fognak a külföldnek és maga az akció-egyszersmind reklám az országnak, melyben ilyen arányú üzleti vállalkozás létesülhet. A tervek egész komplexuma, a készülő szerződések és létesítmények sorozata a maga teljességében még ismeretlen, de egymásután napvilágot kezdenek látni az egyes részletek, amelyekből azután immár kezd kialakulni a hatalmas kép égisze. Legelőbb a Menetjegyirodát váltotta magához a Magyar Bank, aztán következett az állami fürdők bérbevételi;, megvette a svábhegyi fogaskerekűt, összevásárolta a fogaskerekű mellett levő telkeket, legújabban a fővárossal tárgyal a fogaskerekű koncessziójának ötven évre való mvghosszabbitásáról, m ist pedig arról értesülünk, hogy a Magyar Bank tulajdonát képező Menetjegyiroda uj szerződést kötött a MÁV.-va!, amely szerződés értelmében a Magyar Bank arra !<öte!ezte magát, hogy megha ározoít idegenforgalmi célok érdekében ötven millió koronát hajlandó beruházni. A Meuetjegyiroda és a Magyar Államvasutak szerződése természetesen szintén csak egy láncszeme magának a nagy tervnek, de iüz a szerzö- dés nagy mértékben érinti Budapestet és szervesen belekapcsolódik azokba a tárgyalásokba is, amelyeket viszont a fővárossal folytat a Magyar Bank. Ticírinészetssen a Máv. és Menetjegyiroda uj szerződésének részletei még nem kerülhetnek a nyilvánosság elé, az alapelv azonban az, hogy a Máv. a Menetjegyiroda számára újból megadott koncessziók fejében a Menetjegyiroda tulajdonosaként szereplő Magyar Banktól garanciát kapott arra, hogy ötven milliót hólefektet olyan beruházásokba, amelyek a Máv. békebeli forgalmát emelik, a magyarországi idegenüli galmat megélénkíteni és az ország gazdasági életét fölfrissitani hivatottak. A beruházásokat mi mind olyanoknak látjuk, amelyeket a Ma- gvai Bank saját kitűzött céljai érdekében is meg- valósitandóknak tart, de a bank szándékainak megerősítése az, hogy a beruházások eszközlésére szerződésesen is hajlandó volt magát kötelezni. Ami most már a Magyar Bank által elvállalt és összesen ötven milliót reprezentáló beruházások minemüségét illeti, azok három csoportra oszlanak és pedig a Újvárosi Hírlap értesülése szerint a következők: 1. a Magyar Bank villamos üzemiire kiépíti és a város beiső részéig meghosszabbít ja a svábhegyi fogaskerekű vasutat, 2. Budapesten a szükségnek megfelelő időben és mennyiségben szállodákat épit, 3. a vidék forgalmasabb városaiban szintén épit szállodákat. Mint ebből is látható, az idegenforgalom emelésének eme három szerződésileg biztosított eszköze közül az első keltő speciálisan Budapest székesfőváros érdekeit fogja szolgálta. A fogaskerekű, mint ismeretes, úgy jutott a Magyar Bank birtokába, hogy a Magyar Vasút- forgalmi r.-t. részvény többségét megvette és már azóta is olyan javításokat eszközölt a rozoga alkotmányon, hogy többé a régebben állandóvá lett életveszedelmektől félni nem kell A fogaskerekű 1926-ban a főváros tulajdonába menne át, amikor is a főváros sem zárkózhatnék el annak villamosüzemre való átalakulása elől. Nyolc esztendő múlva azonban a főváros még mindenesetre javában el lesz foglalva a háború utáni beruházásokkal, minden pénzt erre kell fordítani; teljesen kapóra jött tehát a főváros számára a Magyar Bank ajánlata, amely ötvenéves koncessziót kér és ennek .Lenében még annál is messzebbmenő beruházásokat eszközöl, mint amilyeneket a fővárosnak szándékában volt. Értesülésünk szerint a Magyar Bank e tekintetben már megkapta a főváros vez: tő köreinek biztosítását , hogy az üzlet létre fog jönni. A közlekedési ügyosztály már cl is készült előterjesztésével, ami természetes is akkor, amikor a Máv. e tekintetben már szerződést kötött. A Svábhegyre tehát a jövőben a város belsejéből kényelmes, egyenes utón fogunk kirándulni és ha még ebbe a tervbe belekapcsolódik a Magyar Bank svábhegyi szálloda és nyaraló-épitő terve is, akkor ez a svábhegyi villamos igen fontos tényezője lesz Budapest jövendőbeli idegenforgalmi fejlődésének. De megmenti a fővárost a Magyar Bank még egy igen nagy gondtól. Ha ugyanis magántőke nem lett volna hajlandó a Budapesten való szállodák építésére, akkor ezt a kérdést is hatósági utón kellett volna megoldani. É t ekintetben a főváros idegenforgalmi bizottságában már komoly tevékenység is* indult meg, mert ma mór nemcsak a haldokló szállodásipar megmentéséről van szó, hanem arról is, hogy miután a közelmúltban nem kevesebb, mint négy nagy szállodánk szűnt meg, nemcsak a jövő, de a jelen idegenforgalma is megbénul a szállodákban beállott óriási hiány miatt. Ezekhez az uj fejleményekhez még csak azt kell hozzátennünk, hogy a tárgyalásokat agy a Máv.-val, mint a fővárossal Márkus Jenő ár., volt fővárosi tanácsnok, a Magyar Bank aj igazgatója, folytatta. Márkus Jenő dr.-nak rövid működése alatt is sikerült olyan alkotásokat magáéinak vallani, amelyeknek leginkább az ö kedves Budapestje fogja hasznát látni. Az Ígéreteket, amelyeket pályáján megnyilvánult munkásságából merítettünk, ira. kezdi szorgalmasan beváltani. ___________ I3S URÁNIA !i owaDnDnaaiimBBBHnHiniaMBBEZBBinsaHrasiraBBasBaBfBa^naoBaattBa Anyaság w Ezenkívül : Elve eltemetve izga’mas filmtörténet 3 részben. Előadások: Hétköznapokon 5, V..7, 8 és '/.>t0 ójakor. I Vasár- cs ünnepnap 3, 7,5, ö" 7,8 és 9* órakor. Ij t enztári órák : d. e. 10 —1 ,1-ig, d. u 3 órától kezdve. I Az elhaíyotí sytrmektöl a kékfestőit — Közgyűlési mozaik — Szerda, január 30. Ez az a rendkívüli közgyűlés, amely.t azért kellett összehívni, mert a politikai sztrájk miatt nem lehetett idejekorán kinyomatni a kölcsönre vonatkozó tanácsi előterjesztést cs igy Waigand József dr. nem tudta azt kellőképpen áttanulmányozni. Ezért aztán el is névezte valaki röviden Waigand-közgyii- lésiiek. A külső kép egyébként több érdekes jelenséget mutat. Az előadói emelvény mellett óeg\ pótszéken megjelent A c s főszámtanácsos is, aki mindig csak akkor vonul itt meg szerényen, amikor nagy pénzügyekről van szó. Az elnöki emelvényen is uj arc tűnik föl, S'allay: Árpád szakállas feje hajol az Írások fölé, a bizottsági tagok sorában pedig ott ül az uj tanácsnok, Sztankovics Szilárd, aki egyéb- kert ma debütálni is fog. Háromszáz milliós kölcsönnel kezdi pályafutását, vájjon ha igy kezdi, hogy fogja végezni? Háromszáz millió egy kicsit sok az első intr? dara. íjj ’ ... • Az urak azonban nehezen szállingóznak be. Kint vannak a pipázóban, az ülésterem üresen kong. Az elnöklő polgármester nem akarja zavarni őket beszélgetésükben, azt indítványozza, hogy fordítsuk meg a sorrendet. Előbb beszéljünk a villamos balesetekről, azokat elintézhetjük igy szűk körben is,, a kölcsönnél szavazni kell, azzal várhatunk. És már süvölt is S z a 1 a i Mihály hangja, ami természetes is, mert azt szokták mondani, hogy kis ember nagy hanggal jár. A véres filippikában arról beszél, hogy mig a Pia ve- mellett az olaszok, franciák és angolok viselnek ellenünk háborút, addig itthon a hinterlandban a villamos balesetekkel kell csatákat vívnunk. R é n y i tanácsnok föL-fölriad egy- egy éles fejhangra, szegény Ács főtanácsos pedig, akinek pótszékét a sors éppen Száléi Mihály padja elé vetette, csodálkozó arccal nézi, hogy miért porolnék igy vele. B á r c z y; polgármestert azonban semmi sem hozza ki a nyugalmából. Csöndesen felel a keserű ki- fakadásokra és már simán el is van intézve a nehéz ügy. Az előadói széket Sztankovics Szilárd foglalja el és okosan, argumentumokkal bőven felszerelve, teszi az asztalra a háromszáz milliós kis árvát, amelyet elődiétöl, Csup o r tanácsnoktól kapott örökségül. Csupor tanácsnok pedig el sem jött, hogy jelen legyen elhagyott gyermeke keresztelőjén. Ez tény azt mutatja, hogy keményszívű apának bizonyult. Sztankovicso t, aki az árvát szeretetébe fogadta., ezért is, meg debiije alkalmából is, lelkesen megtapsolták. B á rczy polgármester pedig leszállt trónusából és odaállt az uj tanácsnok mellé, hadd haltja jobban, hogyian kezdi működését. Látszott °.z arcán, hogy meg van vele elégedve. Köröskörül azonban már seregestül várták, akiknek valami mondani valőju1'>- volt. Előbb Have.ss Rezső súgott valamit, amire a rossz nyelvek szt mondták, hogy Dalmácia ügyét intézte1 el -most már véglegesen. Maid Biró Henr'k, a miniszter nélkül maradt népkonyha főintézője tanácskozott a polgármesterrel, amiből többen igen messzemenő következtetéseket vontak le. Végül pedig egyj belvárosi korifeussal vonult el Bárczy a jobb felé eső hegyoldal legzorconabb magaslataiba, aztán pedig a város több oszlopával a főpolgármesteri szobába rejtőzött cl tanácskozásra. No hiszen meg is indult a pletykák áradata, amiből a különböző és élénk fantáziákban olyan káosz keveredett, hogy ember legyen a talpán a polgármester, ha mindezeket a kombinációkat ki akarja elégíteni. — Annyi bizonyos, hogy valami van a levegőben — mondták még azok is, akiknek az idők folyamán leginkább kiszikkadt a fantáziájuk. * Ekkor már Waigand József beszélt, aki imo, ha akart, ha nem, kénytelen volt valóságos expozét tartani, ha már az ő kedvéért egy egész rendkívüli közgyűlést hiv ak össze. Eleget is akart tenni ebbeli kötelességének, nemcsak beszédének kvalitása, de hosszúsága tekintetében is. A kritikát Róza völgyi Öméltósága mondta e! ról a: — Okosan, szépen, finoman beszél. Csak kár. hogy olyan hosszújára tu szónok. Sokkal frappánsabb lenne, ha rövidebben beszélne. Az án a .múltba tévedt Rózsavölgyi és mim mindig-, most is kedves, érdekes élményeket mondott el:
