Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-12-25 / 52. szám

y* ö fis ha már Németországban régen elégették ezt a szamár könyvet, reméljük Budapesten még évtize­deken át Lfogják magolni, hogy fir ist so gut, er ist so mild . . . ELŐFIZETŐINKHEZ. Tisztelettel kérjük a lejárt előfizetési dijak sürgős beküldését, mert a tulmagas nyomdaárak és a határ­talan papirdrágulás következtében, újévtől kezdve csak azoknak küldhetjük a lapot, akik előfizetésüket idejekorán megújították. A kiadóhivatal. januárban betöltik az uj állásokat. A fővá­ros tanácsa elhatározta, hogy a belügyminisz­ter által jóváhagyott statuszrendezés értelmé­ben való választásokat január hó folyamán ok­vetlenül megejti. A választások a régi rend szerint mennek végbe, de a választások előtt a kérdést a Közalkalmazottak Szövetségének megbízottai részletesen letárgyalják Kemény Géza dr. tanácsnok-jegyzővel, az elnöki ügy­osztály vezetőjével. Meg fogják állapítani ezen a tanácskozáson azt az igazságos módszert, amelyet a jelöléseknél igénybevesznek. Altiszt, hozzon tízórait! Az uj idők sok olyan becsületes, jogos kívánságnak engedtek hangot adni, amely méltányos lett volna már régen, de amelyet eddig nem volt bátorságuk kimondani. Tagadhatatlan, hogy a „szolga“ szó sérti az emberi önérzetet és bár a főváros zsinóros, sapkás szolgálattevő sze­mélyzete igen tiszteletreméltó 'munkái végez, mégis ezt a közfelfogás szerint kompromittált nevet kellett a foglalkozásuk révén elviselni. Most aztán a „szolga“ szónak mindörökre befellegzett a városházán. A ..szolga“ mint foglalkozás ezennel megszűnt és leg­följebb mint lelkitulajdonság marad meg egyesekben. Történt pedig az egyik legutóbbi tanácsülésben, hogy beérkezett a szolgák kérelme: ne hívják többé őket szolgáknak, hanem ajándékozzák meg a szebben és becsületesebben csengő altiszt névvel. Ez a kí­vánság nem érinti a főváros zilált anyagi viszonyait. A tanács tehát elvben máris hozzájárult a kérelem teljesítéséhez, a valóságban azonban csak a státusz- rendezés megejtésénél történik meg az átszervezés. A tisztviselő uraknak tehát meg kell szokniok, hogy nem a szolga, hanem az altiszt hozza a tíz­órait és az aktákat. Az uj társadalmi érintkezés! forma szerint igy kell majd szólani:- Altiszt, hozzon tízórait! Azaz, hogy valósziniileg a régi nóta tesz a játék vége és marad, amint volt: .1 á n o s, hozzon tízórait. Henry tábornok bútorait F r ,a 1: ehet d’fi s p e- r e y tábornok belgrádi szereplése óta tudjuk, hogy Budapestre Henry francia tábornok fog bevonulni. Azóta azonban csak nagy néha hallunk hirt róla. Hogy mikor jön még ma sem; tudjuk bizonyosan. A főváros azonban máris gondoskodott a tábornok fe­jedelmi lakásáról és ellátásáról, aki ilyenformán Bukov.szky Viktor tanácsnok gondjaiba tartozik. A tanácsnok már régebben elrekvirállatta számára az Andrássy-ut 125. szám alatt levő Révay-palotát. A Révay-palota tudvalevőleg per alatt van, mert a különc báró — mint ismeretes pederas.a inasának hagyományozta, de a törvényes örökösök ezt a furcsa végrendeletet pörrel támadták meg. Most aztán inter duos litiganíes — Henry tábornok fog örülni, mert a pompás villában ö feg lakni. Bukovszky tanács­nok egy francia bizottsággal együtt megtekintette a villát, amelylyel meg is voltak elégedve a franciák, de a bútorzatot nem találták kielégítőnek. A tanács­nok ilyenformán Linger Károly és társa céggel kötött egyezséget, amelynek értelmében a cég 475,000 korona értékű bútorral látja cl a villát. A megegye­zés lényege az, hogy a bútorok a Liege r Károly és társa cég tulajdonában maradnak, a főváros pedig arra az időre, amig a francia tábornok az Andrássy- iiti villában lakik, percentuális használati dijat fizet. Nők a bécsi községtanácshan. A múlt héten ült össze először Becs provizórikus községtanácsa. Az első ülésen megjelentek az első szoknyás bizottsági tagok is, akiknek az első padsorban csinál­tak helyet. A keresztényszocialista hölgyek a jobboldalon, a szociáldemokraták a baloldalon és a szabad polgári pártiak g középen iilteK. Az ülés cic­ién a választásokat ejtették meg. Polgármester is­mét Weiskirchncr Richard dr. lett, alpolgár­mesterek pedig Hoss Ferenc, Rain József és Nenm a n n Jakab. Judepest, 1918. december .25. A Medgyaszay-SzirJiáz karácsom! Szerdán és csütörtökön, karácsony első és második napján; délutáni előadá;s is lesz a Mcdgyaszay-Szin- házban. A délutáni előadások félhárom órakor kez­dődnek és mérsékelt helyárusk. A szerdai délutáni e őadáson Paladilhe „A vándor“ cimü gyönyörű lírai operája és a Reinitz—Drégely—Hansányi-operett, csütörtökön délután pedig Haydn nagyszerű kamara­operája. „A patikus“ és a szenzációs sikerű Szo- mory-szinjáték, az „Incidens az Ingeborg-hangver- senyen" kerül .színre. A délutáni előadásokon szinre- keriilő egyfelvonásos darabokon kívül Medgyaszay Vilma, Vidor Feri és Nyárai Antal dalokat adnak elő. Kedden a szent estére való tekintettel nincs előadás. Az esti előadások pontban hat órakor kez­dődnek. Katzer szőnneárui legújabb szab. rendszere sze­rint készítve, világhírűén elsőranguak. E rendszer előnye az erősen fokozott tartósság és utolérhetetlen precizitás. A legújabb modellek divatszalonjainkban (Ó-ut'ca 44. és Szervita-tér 1.) megtekint- he.ők. Az Uránia uj műsora. Hétfőn mutatta be az Uránia ünnepi nagy műsorát, melynek fő látvá­nyossága. a Robin;son kisasszony cimü öt- részes. hatalmas olasz filmalkotás. Meglepő fordu­latokkal iéli regényes történet ez. melynek hősei — egy fiatal urihölgy és a jegyese — égő hajóról menekülnek a háborgó tengeren és a hullám kiveti őket egy magányos szigetre. Robinsonok módjára élnek ott, de ezt az elhagyott világot beragyogja az ő ifjúságuk életöröme. Az Uránia uj nagy filmje ismét olyan látványosság, amely hamar lesz hiressé a fővárosban. A Bárdos-színházak karácsonya. A Belvárosi Színházban a karácsonyi héten Her ez eg Fe­renc nagysikerű „Tillá“-ja kerül színre naponta a premier kitűnő szereposz.ásában, Paulay Erzsivel, P e t h ö v e 1. Harkányival és Körmendy- v e 1 a főbb szerepekben. Az Andrássy-uti Színházban az egyöntetű sikerrel bemutatott vég.elei,.iil mulatságos ünnepi műsor kerül szinre; Bródy Miksa, Gábor Andor. Harsányi Zsolt, ifj. Radó Antal és Szenes Béla darabjaiban a leghatásosabb szerepekben mutatkoznak be: Mé­száros Giza, Kökény Ilona, Korthy Mir a, Boros,s, Békeffi, Tompa, Bánóéi, Z i- 1 a h y é;s Varsa. Krisíálypalota karácsonya. A Kristálypalota mind­két estélyén díszelőadást rendez. Jegyeket már csak korlátolt számban árusítanak. TÖKE • • • Szemle A toké proletársorsban — Szocialisták és kommunisták harca — Az uj Senki sz.gete — Az óvatosság fegyvere A fiatal magyar demokráciának sajnos nincs nagyobb ellensége, mint a szén. Veszedelme­sebb, gyilkossabb ellenség, mint a cseh, román és szerb együttvéve. Ez a szerencsétlen város, a; mi drága Budapestünk alighogy piheg már, mintha kezdene elhidegedni, mintha okos, me­leg tüzti szemeit örök álomra hunyná le. Kará­csony estére tele vagyunk gonddal és nem elég, hogy a-. szeretet ünnepén fájó szívvel gyújtjuk meg a gyertyát a hazájukat vesztett törpe fákon, keserű félelemmel lessük a holnap­ot, amikor talán már hiába csavarjuk a gázcsa­pot, nem lesz mivel megfőzni az ebédet. És ahogy eltűnődik az ember azon, hogy milyen hatalom, milyen nélkülözhetetlen lét- szükséglet a szén, hogy milyen veszedelmeket hozhat a nyakunkba- a szén hiánya, megbor­zong a hátunk és az ember szinte képtelen tovább fűzni a gondolatokat. A gyárak nem dol­goznak. Mérhetetlen a közgazdasági kár, amely ebből a rettenetes munkátlanságból fakad, de nemcsak anyagi veszteséget jelentenek az ösz- szefont karok napjai, hanem azt is, hogy az ipari termékek, amelyekben ma is rendkívüli hiányt szenvedünk, utánpótlás nélkül még ki­sebb mennyiségben fognak rendelkezésünkre ISBBBBKEEnBHBKEBBEBEBBBBEBBBBBEB&B B @1 * [NEW-YORK KÁVÉHAZ­m----------------------------------- E "Esténként symphonikus zenekar hangversenyez. ■ ■Elsőrangú étterem Bar ■ A kávéházban minden délelőtt ■ m :: leveskülönlegességek :: £ „B «BBBHBHHHHBBBBIBnaeiHHiBMHaBOBBBBBasBBi állani. Azután jön az állam kára, amelynek a hideg gépek nemcsak jövedelmet nem hajtanak, de egyben pénzébe is kerülnek, mert az ember­nek, aki nem talál munkát, élnie kell. A régi ál­lam, amely vis majornak jelentette volna ki ezt a helyzetet, nyilván éhhalálnak tette volna ki polgárait, akik önhibájukon kivid nem tudnak munkához jutni. Végül a tőke is fájdalmas vesz­teségeket szenved, annyira, hogy legvirágzöbb gyáriparunkban is rendkívüli károkat tehet. Még azoknak is, akik arra várnak és arra szá­mítanak, hogy holnap, vagy holnapután' kom- munizálni lehet a gyárakat, nagyon meg kell gondolniok, hogy addig is, amig ez az időpont elérkezik, célirányos-e ezt a gyáripart az ösz- szeomlás veszedelmének kitenni? Pedig ma itt tartunk, mert a nem dolgozó gyárak is fizetni kötelesek a munkásaikat. Ígé­ret van rá, hogy ezeket a pénzeket idővel majd visszakapják, de addig hitelezniük kell a mun­kabéreket, dacára, hogy ők maguk nem tudnak ekzekváini a saját hitelezőiken. Igen sok válla­lat, amelynek aktivitását soha kétségbe sem lehetet vonni, a csőd szélén, haláltusában' vi­vődik, mert a munkásokon kívül hitelezőit is fizetni kell ugyanakkor, amikor bevételük se­honnan nincsen. Mi tudjuk, hogy itt minden rekrirninálásunk hiábavaló, semmit sem jelentő kiíakadás. Itt se tanács, se jóakarat nem se­gít, itt szén kell. És bár nem célunk a tőke ío- gadatlan prókátorainak lenni, mégis konstatál­nunk kell, hogy ez a rettenetes helyzet, amely­ben vagyunk és amelyet a múlt bűnei törvény- széni következetességgel zúdítottak a nya­kunkba, a tőkét kivetette irigylésre méltó hely­zetéből és megértük a napokat, amelyekben a tőke proletármódra tengődik. Az ember kiváncsi lenne bepillantást vetni Oroszország mai életébe, ahol Trockij és Lenin uralma még ma is tart, és sokán azt mondják, hónapok (alatt sikerült nekik a kommunista ál­lamot, a kommunista életet a maga tökéletes hamisittatlan mivoltában ad absurdum megvaló- sitani. Úgy ahogyan, még maguk a Marxisták is utópiának mondják, az átmenet nélkül váló megvalósitást. Állítólag igy csinálták még Trocky és Lenin és vannak, akik hittel eröái- tik, hogy rendszeres munka folyik az uj kom­munista Oroszországban, ahol paradicsomi ál­lapotok vannak és ahol olyan gyorsan, szágul­danak a vonatok, mint sehol máshol a világon. Messziről jött ember azt mond, amit akar mondja a magyar példaszó. Mégis gondol­kozóba kell esnünk, amikor azt látjuk, hogy ta­gadhatatlanul lelkes emberek nemcsak dicsérik az orosz állapotokat, de nálunk is meg akarják csinálni. A minap például az egyik bolsevista magyar apostol azt hirdette, hogy az összes közép- és nagybirtokot vegyék el a földműves proletárok tanácsai forradalmi utón és pedig mindem kártalanítás nélkül. Az ember kény­telen megriadni ettől a gondolattól, nem éppen a forradalom szó és a kártalanítás elvetése miatt, hanem azért, mert nem lehet elképzelni, miként képzelik a magyar bolsevisták azt, hogy a földmunkások tanácsai intenzív gazdálkodást tudnának végezni és a városokat hogyan fogjak ellátni a szükséges és nélkülözhetetlen élelem­mel? A bolsevista teóriák hirdetője elismerte, hogy ép úgy, mint Oroszországban volt, a for­radalmi tények bekövetkezte után nálunk is lennének időleges zavarok az élelmezés körül. Az apostol azonban könnyen vigasztalódik és azt mondja, hogy de legalább a kapitalisták is éhezni fognak. Éz, mondani sem kell. csekély vigasztalás és semmi esetre sem elegendő arra, hogy legalább a proletárok jóllakjanak belőle, ha már a burzsoákat éhhalálra ítélik. Szerencsére a magyar szociáldemokrata párt élesen szembe fordult ezzel a vakmerő és kikerülhetetlen katasztrófát jelentő okoskodás­sal és a szociáldemokrata-párt föld program rrju a: héten óriási többséggel győzött. Rendkívül in­formált helyen ennek a győzelemnek igen nagy- fontosságot tulajdonítanak, mert azt mondják, hogy ezzel a határozattal a kommunistákul a szociáldemokrata-párt rendbontó elemnek dek­larálta. Nehéz lenne kételkedni abban, hogy >a szociáldemokraták térhódítása tovább folytató­dik és hogy a kommunista programmin'k la; su. lépésről lépésre való megvalósítását tűzték xi

Next

/
Oldalképek
Tartalom