Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-12-11 / 50. szám
Budapest, 1918. december II. 5 Nagy összegeket folyósított ez az osztály? Nem mondhatnám! Az állam nem tartotta a kémrendszert valami fontosnak. Ötven-száz koronákat fizetett és azt hitte, hogy fényesen jutalmaz. Az egyik eset a kormányok smucig- ságát nagyszerűen jellemzi. Egy magyar érzésű ember Oroszországba lopódzott és érdekes anyagot hozott. Hatszáz koronát kapott. Később Romániába akarták küldeni és adtak neki kétszáz koronát előlegre, amit azonban hamarosan elköltött. Erre előállították és sarokba szorították. A kém végre el nevette magát és őszintén beszélni kezdett: Én valóban magyar érzelmű vagyok és életemet hajlandó vagyok kozkáztathi a hazámért. Amikor kiszöktem Oroszországba, elfogtak az oroszok. Hogy megmentsem az életemet, azt hazudtam, hogy nekik kémkedem. Egy-két lényegtelen és hazug tippért az ezreseket csak úgy szórták utána m és én pénzzel megrakodva szöktem vissza. Orosz pénzből k é m- k e d t e m a magyaroknak és most egy-két koronáért előállítanak. Ilyen viszonyok között — fejezte be a "kapitány — bajos lesz, komoly aktákat kapni. A rendőrségen valóban nem voltak a „szenzációs akták.“ A detektívek fújtak fel egy-két apróságot és leginkább a fantázia működött. A háború elején mindenkiben ellenséges kémet szimatoltak és dmamitot kerestek az ortopéd-cipőkben, fémjelzéseket figyeltek egész éjszakán át a levegőben. Ez a mánia is elmúlt és egyideig a katonaszökevényeket hajszolták'. Amikor ennek az ideje is leáldozott, az Oroszországban élő magj^ar kommunistákat kezdték tárgyalni. Rudnyánszky Andrásról, Kun Béláról, N án áss y Györgyről egész aktacsomó gyűlt össze, amelyeket most elégethetnek. Azóta már úgy Kun Béla, mint Nánássy Budapesten van és itt dolgozik. Egy komoly kutatás volt. A galileistákat keresték. Eleinte még ebben az ügyben is kudarcot vallottak. Kiadták az utasítást a detektivek- nek, hogy hajszolják fel még a föld alól is a, gali,- leistákat. A detektívek hozzá is láttak, az egyik detektív .jelentése azonban mindössze ennyi volt: „Tisztelettel jelentem, hogy szorgos kutatás után Budapesten Galilei nevű embert nem találtam. Tiz év óta nincs bejelentett lakása a fővárosba n.“ Ilyen körülmények között vergődött a rendőrség politikai ügyosztálya és igy nagy eredményeket nem is produkálhatott. Rendben van n Mm Jénája Mezey Gyula dr. karrierje — A gyergyói kaland Á nagy idők teremtenek még; karriereket. Sajnos, ebben az országban forradalomnak kellett lennie, hogy komoly és tehetséges emberek megtalálják igazi hivatásukat. Egyike az ilyen legtipikusabb karriereknek az, amelyet Mezey Gyula dr., a főváros egyik jeles tisztviselője egy csapásra ért el. Mezeyt mindenki ismerte a városházán. Sokáig dolgozott a XVl-ik ügyosztályban, majd a háború alatt Bérezel Jenő dr. tanácsnok a főváros; alkalmazottai cipőüzemének vezetését bízta rá. Mint a cipőgyár igazgatója, pompás munkát végzett. Hónapok alatt úgy megtanulta a mesterségét, hogy az üzem mintaszerűen rnükqdött. A Fővárosi Hírlap többször konstatálta azokat az érdemeket, amelyeket Mezey ezen a téren szerzett. Legutóbb, rövid idővel a forradalom kitörése előtt szabadságra ment. Nem is tért vissza többé a városházára. Amikor a fővárosi tisztviselők letették az esküt a Nemzeti Tanácsra, akkor sem volt ott. A napokban azonban nyg- jelcnt a városházán és akkor világosság derült arra is, hogy miért nem esküdött föl. Mezey magyarországi román, aki mindenkor r,észtvett a román szervezkedésben és amikor a román nemzeti tanács megalakult, Mezey a légcsők között volt, akinek nagyobb szerepet szánlak. A napokban pedig, amikor a gyulafehérvári nemzetgyűlés után Erdélyi János dr.-t az erdélyi román kormány meghatalmazott miniszterré és budapesti rendkívüli követté nevezte ki, helyettesítésével Mezey Gyula dr.-'t bízták meg. A fővárost feltétlenül jelentős veszteség érte Mezey távozásával, de a budapesti román követ helyettese sok-sok hasznára lehet igy is a fővárosnak. Csak örülni lehet annak, hogy jóindulatú embert kaptunk és olyat, aki őszintén és melegen szereti, egyben igazán ismeri Budapestet. A Mezey dr. működéséhez fűzött jóreménységekből már egy be is teljesedett. A napokban ugyanis a fuvartelep egyik tisztviselője jelent meg a Vadászkürt-szállóban, ahol a román követség tanyázik. A tisztviselő nagyon meg volt lepve, am;kor Mezey Gyula dr. elé vezették, akit látásból és hírből igen jól ismert. Alig tudott meglepetéséből felocsúdni, de aztán annál nagyobb bizalommal adta elő, hogy baj van a főváros szénája körül. A főváros ugyanis valahol Gyergyóban nagy tömeg szénát vásárolt, ami hosszú időre elegendő lett volna a fuvartelep sanyarú sorsban élő lovai számára. A széna több százezer korona értéket képviselt, de nem lehetett Budapestre behozni, mert a Gyergyóba benyom,ült romániai reguláris csapatok rátették a: kezüket. A tisztviselő a követség intervencióját kérte, hogy a szénát mentsék meg a főváros számára. Mezey Gyula dr. a legnagyobb jóindulattal kezelte az ügyet, nyilván az ambíció is sarkalta, hogy a városházán lássák: jóbarát maradt akkor is, ha nemzeti érzése más táborba szólította. Sürgönyt sürgöny követett, a budapesti román követség utasította a, román gárdát, hogy a főváros szénáját különös gonddal őrizzék, sőt a román hadsereg magyarországi főparancsnokságát is megkereste, hogy a szénát oldják föl a zár alól. Mindez meg is történt és Mezey dr. rövidesen örömmel adta. tud;t:ul, hogy a széna már vidáman, diplomáciai védelem alatt folytatja útját Budapest felé. Így hozta rendbe a főváros szénáját Mezey Gyula dr., akinek követeégi működéséhez ezek után teljies joggal , a legjobb reményeket fűzhetjük. Kaszárnyákból — lakások A leszerelés során felszabaduló kaszárnyákban hivatalokat helyednek el és lakások céljaira használják fel a kaszárnyák egyes részeit. Böhm államtitkár nyilatkozata A leszereléssel kapcsolatban önként felvetődik az a kérdés, mi történik a Budapesten lévő srk kaszárnyával. Ezeknek nagyrészét a főváros építtette a fővárosi polgárok pénzéből. Egy ideig még szükség lesz a kaszárnyákra, de rövid idő múlva, ha a leszerelés teljesen befejeztetett, a kaszárnyák nagyrésze fölöslegessé válik, legalább is a katonaságnak nem lesz szüksége a sok épületre. A kaszárnyák nagy része a város belső területén van, tehát ebből a szempontból is alkalmasnak látszik a sok épület arra, hogy velük a lakásínséget enyhítsék és a kaszárnyákban olyan családokat helyezzenek el, akik a mai nehéz viszonyok között nem tudnak lakáshoz jutni. A kormánynak ez a célja a főváros kaszárnyáival. Erre vall az a nyilatkozat, amelyet Böhm Vilmos hadügyi államtitkár tett a Fővárosi Hírlap tudósítója előtt. A minisztertanács tudvalévőén az anyagi leszerelés kérdésének egész komplexumát Böhm államtitkár kezébe tette le és mivel a kaszárnyák épületeinek jövő: rendeltetése az anyagi leszerelés körébe tartozik, az államtitkár ur nyilatkozata világosan mutatja, hogy ennél a fontos kérdésnél milyenek lesznek a legközelebbi jövő intézkedései. A nyilatkozat egyébként igy hangzik: — Az anyagi leszereléssel kapcsolatos akciók egyik legfontosabb részét képezi a hadsereg birtokában volt ingatlanok értékesítése és okszerű felhasználása. Amint részletes programmot dolgoztunk már ki az anyagi leszerelés folytán feleslegessé váló anyagok és katonai felszerelési cikkek értékesítéséről, úgy részletes programmot kell kidolgozni a kaszárnyák, egyéb épületek és egyéb ingatlanok sorsát illetőleg is. Ez a munka folyamatban van. Ennél a munkánál természetesen az a célunk, elvégre ez természetes is, hogy ezek az épületek és ingatlanok a lehető legrövidebb idő alatt beállíthatók legyenek a közgazdasági életbe. A budapesti kaszárnyák elsősorban a lakásínség enyhítése szempontjából jöhetnek számításba. A kaszárnyákból lakásokat kell csinálni és ezt a célt kell szolgálnlok a fölöslegessé váló kaszárnyáknak közvetve is. Ahol a kaszárnya közvetlenül lakás céljaira nem megfelelő, ott olyan közhivatalokat kell elhelyezni, amelyek most lakás céljaira megfelelő helyiséget foglalnak el. Elmondotta az államtitkár ur, hogy a programú; végrehajtására már a legrövidebb időn belül sor kerül. Megnyitják a ferencvárosi sertésvásárt Amióta a délvidéket — az ország legjobb sertés- hizlaló részét — megszállták a szerbek, a főváros zsir és sertéshús ellátása csaknem leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik. Ez a probléma érthető módon mindnyájunkat izgat, ezért időszerűnek tartottuk megkérdezni dr. P á r t o s Szilárdot, a Sertésforgalmi Iroda főtitkárát, hogy mi a véleménye a jövő kilátásaira vonatkozólag. Pártos, dr. a következőképen nyilatkozott ja, Fővárosi Hirl'ap munkatársa előtt: —- A főváros sertésellátására vonatkozó kilátások a legutóbbi napokban lényegesen javultak. Mindenekelőtt sikerült a főváros sertéseinek egy részét összeszedni és megmenteni, másrészt sikerült ti kereskedelmet nagy mértékben. szabaddá tenni, aminek első megnyilvánulása az lesz, hogy legközelebb megnyitják a ferencvárosi ser- fésvásárt, amely a maximális árak életbeléptetése óta zárva volt. A vásár -megnyitása lehetővé fogja tenni a sertésfelhozatal fokozását. A sertésforgalmat korlátozó intézkedések között elsősorban a ferencvárosi sertésvásárt zárták le, azóta azonban a helyzet lényegesen megváltozott és ma már a menekülőknek és a megszállott területeknek sertései ezerszámra pusztulnak el, mert aiz elszállítás lehetetlen. Ez a korlátozó rendelkezés emiatt is idejét múlta már, de főleg azért is, mert a következő két hónapban minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy a felhozatalt minél jobban növeljük. Ha ugyanis az elkövetkező hetekben nem sikerül tartalékot gyűjteni, akkor tavaszra eddig nem ismert zsirinséggel kell számolni. — A vásár megnyitása lehetővé fogja tenni, hogy a menekülő sertések szabadon feljöhessenek, továbbá a hizlalóknak is alkalmuk nyílik arra, hogy a sertéseiket a legjobban értékesítsék. Erdélyi Mór közélelmezési kormánybiztos, — mint a fent elmondottakból látszik — helyes megértéssel volt a főváros és a legitim kereskedelem iránt. A Közélelmezési Hivatal elrendelte, hogy a ferencvárosi sertésvásárra élő és levágott sertések minden szállítási engedély és előzetes állatorvosi vizsgálat nélkül szabadon felszállithatcők legyenek. A küldemények, bármely fővárosi sertésbizományos részére érkeznek, mindenkor a Haditermény részére bocsájtandók át. A felérkezett sertéseket a Sertésforgalmi Iroda veszi át és dolgoztatja fel. Szabadon felhozhatok a szerződésileg lekötött sertések 20 darabon alul, továbbá a háza és gazdasági szükségletre hizlalt, de feleslegesnek mutatkozó sertések. A fogyasztási árakra vonatkozó kormányintézkedés lehetővé fogja tenni, hogy a felhozatal munkájában a kereskedelem is részt vehessen. Ezek a.z intézkedések csak a kereskedőket érdeklik, a fogyasztók egyelőre a régi maximális árakon kapják továbbra is az árut.
