Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-11-27 / 48. szám
6 Budapest, 1918. novem.aep 27, bizonyította a Közmunkatanácsban Fock Ede tanácsnok, hogy eddig sem volt okos, hogy volt Váci-utunk, Váci-utcánk és Kiilsö Váci-utunk, az öreg közmunkások ragaszkodtak ahhoz, hogy ami Vácé, az maradjon Vácé, mert a Habsburgokat meglehet fosztani a trónjuktól, de Vácot a maga három pesti utcájától — soha. Telkeket vásárolnak az árdrágitók. Az árdrágítók és a hadimilliomosok a b^^e friss levegőjében fuldokolnak. Nincs rriód többé árut halmozni és az elvesztett háborúnál is rémesebb, vadabb, elszántabb pánikot kelt hadimilliomos körökben az a körülmény, hogy egy olyan kormány állt az or zág élére, amely á lelkek és kezek tisztaságát hirdeti, amely megalkuvás nélkül a néptömegek boldogulását és nem a vagyonhalmozók érdekeit tekinti. A kormány még ebben a pillanatban semmi érdemleges intézkedést nem té t és nem is tehetett az uzsora megfékezésére és a jogtalanul szerzett vagyonok elsze- désére, azok azonban, akik a gyors és jogtalan meggazdagodásban ludasok, már élnek a gyanúperrel és intézkednek. A pénzüket, a jogtalan milliókat úgy vélik megmenteni, hogy ingatlanokat vásárolnak. Valósággal mulatságos már az az offenzíva, amelyet a budai villák és villatelkek ellen in'őznek. A Németvölgyben és a Farkasvölgyben nincs olyan pénz, amit egy-egy villáért meg ne adnának. És a mely teleknek a tulajdonosa cs"k megmozgatható, az gazdát is cserél. Óriási inváziót csináltak itt a hadi- milliomo.ok, akik egy-egy ingatlanért kétszer olyan árat adnak, mint a milyet tegnap ígértek érte. Odaát Budán legendákat tudnak a telekárak emelkedéséről. A németvölgyi-u'on a Fehér-féle villa 120.000 koronáért cserélt gazdát, holott ezt a villát az eladás élőt* két hónappal 60.000 koronáért vásárolta a régi gazdája. A 1125 h. r. számú telket, mely 300 négyszögöl, 80.000 koronáért vásárolt meg egy pesti építész s már hordják is rá valamelyik lebontott öreg pesti palota használt tégláit. Freystüdtler lovag is most vásárolt a Mozdony-utca végén egy magányos fekvésű 1200 négyszögöles telket. A háború előtt 20 korona volt négyszögöle annak a teleknek, egy félév élőt* 200 koronáért kínálták, ma pedig 300 korona. Vannnk merész, Fntasztikus-lelkü telektuFjdonosok, akik még a mai árakat is alcsonynak tartják s csak majd akkor szándékoznak a böszörményi-utón és környékén levő telkeiket eladni, ha 1600 korona lesz a telek négyszögölének ára. A népkormány figyelmét priási gondjai mellett sem "ogják elkerühr ezek az; események és biztosak vagyunk benne, hogy cselekedni fognak, mert a-gazdagok bolsevikizmurán k ezt a fajtáját szintén ki k: 11 irtani. Végre is Franchet d’Esperey tábornok is Svájcba küldte a hadimilliomo- sokat. ... i Átalakulás a bécsi közaégtapácsban, Becsben a forradalmi átalakulás szintén nem hagyta érintetlenül a városházát. Itt is át 1 kult a községtanács, de semmi esetre sem oly' n radikálisan, mint nálunk várható. Bécsben az átfor áh'dás uj váh sztá nélkül, de olyan formában történt, hogy a régiek helyet adtak a . szociáldemokratáknak, egyben pedig a régiek is jórészben megmaradnak. Ennek az átalakulásnak. mindös.ze az az cl nye van, hogv simán és gyorsan mént. a megegyezés szerint a jövő község- tanácsának számaránya ez lesz: 80 keresztény zo- cialista, 60 szociáldemokrata,' 19 haladó, 4 demokrata és 2 egyéb. Az eredeti mandátumokból tehát a keresztényszocialisták 55 mandátumot adtak át és pedig 52-őt a szociáldemokratáknak, kettőt pedig a liberá lisoknak és demokratáknak. A szociáldemokraták azonkívül tiz mandátumot követelnek a városi tanácsban és. kívánják az első alpolgármesterséget is, amelyet jelenleg Hi er hammer tölt be. Végül a nőknek is biztosítottak tizenkét községtanácsi mandátumot, amelyből öt a. keresztényszocialista, öt a szociáldemokrata és kettő a szabad polgári párti nőkre esik. Belvárosi Színház. H e r c z e g Ferenc T i l Iáján a k rendkívüli sikere, amelyet Budapest legragyogóbb premiérközönségének ítélete pecsételt meg a következő előadásokon csak nyert bensöségében. A közönség feszült izgalommal figyelte az érdekfe- szitö cselekményt és gyönyörködött a Belvárosi Színház nagyszerű munkájában, Bárdos Artur rendezésében, Péter Sándor és F e i k s Alfréd díszleteiben, Pa u lay Erzsi, Pet Ire ö Attila, H a r s á- nyi Rezső, Körmén dy Kálmán, Zilahy Gyula, Bőgd a Juci és Szilágyi Rózsi pompás együttesében. Henny Porten. — Moissi. Az Uránia uj műsorában két kiváló filmművész legújabb alakítását mutatja be. Az első, a közönség régi népszerű kedvence, a bájos Henny Porten. A filmművészetnek ez a valóban nagy egyénisége különleges márka: a finomságnak és a bájos derűnek képviselője a vetítővásznon. Minden egyes uj alakítása igazi premiére s azoknak a daraboknak, amelyekben Henny Porten Uo\ Ilif’Mp játszik, előlegezett a hitele a közönség körében. Tündér ujjak a cime annak a kedves filmjátéknak, amely az Uránia e heti műsorán szerepel. A műsor másik darabja Puskin, a nagy orosz költő, egyik regényének filmre alkalmazott játéka. A hires Moissi ját.za ennek a főszerepét. A P u s k i n-re- gény, Összeomlott kártyavár címmel, egy játékos életéből vett történet, telve azokkal az izgalmakkal, amiket a szerencse hajszolása kivált. Az Uránia előadásai 5, 7, 9 órakor kezdődnek. TŐKE • • • Vége az adó-buj ócskának A forradalmi kormány fejealját gondokkal vetették meg. Négy és fél éves háború után nemcsak a fegyvertől kell megszabadulni, hanem a bűnöktől is, amelyeket a háborucsináló rezsim» hátrahagyott és ami mindennél nehezebb, építeni a romokon. Építeni, de miből és mivel? Pénz és anyag: ez az a két tényező, amin jövendőnk sorsa, gazdasági létünk minemüsége megfordul. A rorr/'kból uj életet varázsolni, a fegyverforgató kézbe ismét a rhunka szerszámait adni. ehhez éppen úgy pénz kell legelsősorban, mint magához a háborúhoz. Az állam mérhetetlenül nehéz helyzetében pedig igazán nem tud, nem tudhat legelső kapaszkodóként e tekintetben máshoz, rrjnt a vagyonadóhoz folyamodni. Ez a kikerülhetietlen:. gondolat már Szende államtitkár — holnap már valószínűleg miniszter — megnyilatkozása előtt is', — hogy úgy mindjük — a levegőben volt. Benne volt a köztudatbán megalkudtak vele az „áldozatok" s egyben pedig szükségszerűség volt a kommunisztikus állam,- rend szélén táncoló radikális kormányzat szempontjából is. Vagy van-e nagyobb, tisztább szociális igazság, minthogy a. báboruokozta katasztrófánál első sorban a nagyvagyon, pláne miután a háború alatt keletkezett, vagy sokszo- rozódott meg, hozza meg a maga jelentős áldozatait. .. ___ ... Ne m is arról van rrpi már szó, hogy legyen-C: vagyonadó, vagy ne legyen. A kérdés, az, hogy az állammal szemben egyetlen ezerkoronás bankó se tudjon bujócskát játszani. Magyarországon a finánc félrevezetésének, a vagyon dug- dosásának, az adó-bujócskának történelmi múltja van. El lehet-e képzelni, hogy ma, amikor a fiskus százszoros furfanggal vértezi fel magát, amikor ezerszeres-érdek, hogy a finánccal való cicázás, az adóletagadás. virtusa belekerüljön az állam/:llenes bűnök komoly lajstromába, — mondom, -— ma a tőke is meg fog-ragadni minden eszközt, hogy életre-halálra védje magát. A pénz szerelmesei csodákat fognak hámba fogni, hogy láthatatlanná tegyék a vagyont, amelyből az állam le akarja venni1 a vámot, amihez az életéhez van szüksége. A régi trükköket uj ötletek, zseniális gazságok fogják fölváltani és Szende Pálnak ugyancsak legénynek kell lennie a talpán, ha Magyarországon, az adógyilkosok Bakonyában eredményt akar elérni és igazságot akar szolgáltatni. Ott, ahol az ingatlan vagyonadójáról van szó, nem kell félteni Szende Pált, hiszen ő hirdette esztendőkön át, hogy a földbirtokosok nem vagyonuk tényleges értéke után fizetnek adót: most itt az óra, amikor ennek a feltétlenül igaz elméletének a gyakorlatban is érvényt szerezhet. Sokkal nehezebb azonban a helyzet akkor, amikor a bankó bujdosásáról van szó. Melyik finánc az, aki kikutatja a zsebeket, megnézi a ládafiát, beleszagol a matracokba, felbontja a szalmazsákokat? És még hányféle színeváltozása van a pénznek? Ékszerekbe lehet fektetni, a feleségem nyakába akaszthatok egy-egy igazgyöngy alakjában mérhetetlen összegeket. Más eszköz aligha áll .rendelkezésre, minthogy az összes bankók egy szép napon bemutató szemlére kapnak meghívót a pénzügyminiszterhez. Szinte kizárt dolog, hogy ez alkalommal egyénenkint lehessen a készpénzt bemutatni és igy megadóztatni. A strómanok olyan tömege vonulna fel ebben az esetben, hogy a vagyon megadóztatásának progresszivitása ab ovo kútba esnék. Ha meg viszont a bankó-egyedek vonulnának fel a pénzügyminiszter elé, aki — mondjuk — az összes ‘ezreket megadóztatná, akkor is meghalt a progresszivitás és ha talán íorrr/i szerint más lenne is a dolog, a valóságban azonban egyszerű pénzdevalválással állanánk, szemben, amiről Szende államtitkár jóelőre kijelentette, hogy nincsen szándékában. Ha tényleg siker fogja kisérni ezt az akciót, akkor a íinanc-furfang legzseniálisabb példáját fogja a pénzügyminiszter szolgáltatni. Ha pedig a devalváció rázkódtatásainak teszik ki az országot: az sem lesz kibírhatatlan katasztrófa, hiszen a vagyonadó sem más tulajdonképpen, mint egyazon eredményű pénzügyi műveletnek a finonyabb elnevezése. Hogy drasztikus kiszólással éljünk, a;z egyik eb, a másik kutya. . A fontos — speciálisán Magyarországon — mégis az, hogy a földbirtok ne menekedjék meg az értéknek a forgalmi érték szerint való megbecsülésétől. A döntő tényező a földbirtok vagyonadója lesz, ez az a tétel, amely ilyen formában megmentheti az országot. Budapest szé-^ kesfőváros nyír elindult azon az utón, amin most az országnak is haladnia kell majd. A telekér- tékadó a,z alfája ennek a rendszernek és azt már a múlt esztendőben megcsinálták Budapest számára Pickier J. Gyula és Harrer Ferenc. Amikor a modern pénzügyi politika még száműzve volt a pénzügyminisztériumi dohos szobáiból; ahol hosszú szárú pipák mellett szikkadt-agyú adócsőszök csoszogták az ősi nyomokon, Budapest már akkor megindult az utón, amelyen Szende, az uj korszak pénzügyminisztere egén szén természetesen haladni fog. A szindikátusok veszteségei. A konjuktura hanyatlása és a változott politikai helyzet következtében néhány szindikátus érzékeny veszteséget szén-, vedett. Így a Fővárosi zöldség- és főzelék nagykereskedökszindikátus a, amely óriási befektetéseket eszközölt, a szállítás és a- kivitel szünetelése következtében nagy veszteséget, szenvedett az utolsó hetekben, úgy hogy eddigi nyeresége nemcsak hogy teljesen elúszott, de már a ta-, g-ok által befizetett 4 millió korona alaptőke is veszélyben forog. Most, hogy a szállítási mizériák szünőben vannak és á kivitelt is megengedték, javult némileg a., szindikátus helyzete,. Nagyon meg-, rornlotfak az U k r á n-m a kg. yar js z i n d i k á ;t u .s. üzleti kilátásai is. A kivitelt természetesen már régen beszüntette a szindikátus,- de U k r á n i á b a n még a magyar hadi árakon összevásárolt nagy készleteket halmozott fel, aminek értékestiése .most már nehezen és alighanem csak ráfizetéssel fog történhetni. Azt beszélik különben, hogy a szindikátus csöndben f e 1- s z a m o 1. Összeférhetetlenség a Draschenál. Szakkörökben sokat beszélnek arról a furcsa inkompatibilitásról, ami a Drascenál fennforog. A Dräsche" egyik igazgatója, Soós Ernő maga is t é g 1 a g y á r o s. A Soós-féle téglagyár most kö-- vetélésekkel lépett fel a kartellel szemben, amelynek viszont ugyanaz a Lukács Józ ef a vezető em-' bere, aki a Draschenál feljebbvalója Soós Ernőnek. Lukács József különben most nagy erőfeszítéseket tesz, hogy-miután a téglagyárak kényszerszindiká- lása megfeneklett, legalább a kartelt tartsa együtt. Erre azonban nincs sok kilátás, mert a téglagyárak közül egyre többen támasztanak újabb igényeket a kartellel szemben. A Hadi Termény közgyűlése. A Hadi Termény r.-t. november 28-án délután 4 órakor fogja harmadik rendes évi közgyűlését a Pénzintézeti Központ üléstermében (Deák Ferenc-utca 1.) megtartani. Az igazgatóság ezzel kapcsolatban felhívja a részvényesek figyelmét arra, hogy a közgyűlésen csak az vehet részt, aki a részvénykönyvben nevére irt^ részvényeit három nappal a közgyűlés előtt, tehát legkésőbb folyó hó 25-ig a társaság főpénztáránál- (V., Bál- vány-utca 8.) letétbe helyezi. . .. A Fegyver- és Gépgyár Részvénytársaság igazgatósága folyó hó 19-én megtartott lilé ében az .1917, iizletév mérlegét megállapította és elhatározta, hogy a szokásos leírások után 7 százalékos, vagyis részvényenként 21 korona osztalék kifizetését javasolja a közgyűlésnek. Kiadja: a .FŐVÁROSI HÍRLAP* lapkiadó-vállalat. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó EmiL RÉVAI-NYOMDA, BU JAPES I , V., ÜGY \ÖK-UTCA 8 Emésztési elősegítő nyélkoldó Mvközömbösilő MATTON1 GIESSHÜBLER TISZTA TERMÉSZETES ALKALI ÁS SAVANYÚ VIZE.
