Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-11-20 / 47. szám

Budapest, 1918. november 20.

ó

Tanácsi interregnum

A tanács ellenőrzése — A városház reneszánsza — Hadüzenet a korrupciónak és a torisfonökoknek — A letűntek merényletre készülnek

Ábrahám Dezső államtitkár nyilatkozata

' 'Vasárnap a járványbizottság ülésezett. A forradalom kitörése óta ez és egy előbbi járványbizottsági ülés volt a főváros törvényhatósági bizottságának összes életmegnyilvánulása. A kormányzás, az igazgatás és a felelősség ma egyaránt és kizárórag • a tanács kezében van. Természetesen ez csak interregnum, amelyet az ni rezsim alkotta községi választói jog alapján választott törvényhatósági bizottság fog felváltani. Hírek és kombinációk, de követelések is bőségesen akadnak, amelyek természetesen csak f e 1 é b ö 1-h a rmadából i g a- z á k, a követelések pedig csak részben teljesülnek.

Batthyány belügyminiszter — i.gy hangzik a Fővárosi Hírlap hiteles információja — semniiesctre sem tartja kívánatosnak, hogy a-főváros törvényhatósági bizottságának kompromittált közgyűlése addig is s ' összeüljön, amig az uj választói jog alapján megalakulhat az uj közgyűlés. Ez idő alatt • a hatalom a maga; teljességében a tanács kezében marad, míg a felügyeletet a kormány részéről Bárczy István dr. főpolgármester gyakorolja, a fővárost pedig a Nemzeti Tanácsban Wildner Ödön tanácsnok képviseli. A belügyminiszter elvan határozva arra is, hogy a törvényes formákat betartja, olyan testületet, amelynek tör- . vényre támaszkodó jogai nem lennének, ideiglenesen: sem alkot, ellenben igyekezni fog . a főváros reformját mielőbb tető alá hozni. Már a legközelebbi napokban megjelenik a hivatalos Budapesti Közlönyben az a néptörvény, amelynek megalkotására az alkotmány ózó nagygyűlés kötelezte a kormányt. Amig ez meg nem jelenik, semmi sein fog történni.

Szocialisták a tanácsban.

Bokányi Dezső kormánykiztosságárói, amelyről eddig sokat és komolyan beszéltek, többé nincs szó. Ellenben a minisztertanács hozzájárult, hogy a szociáldemokrata párt.

H ;j, b ö r ii k n ő a j o b b á g y o k n a k, m i u t á n a r ég it lenyúzták róluk; hogy az, erszényük soha ki nem ürül.

— Mit szeret a nemes? A paripát. A hitelezőket, akik a kölcsön visszafizetését nem sürgetik. Az éjszakát, amelynek sötétsége fedezi bűneit. Az irgalmatlan gazdatisztet, ki parasztjait barmoknak nézi.

— Mi a nemes tizparancsolatja? Ne lopj, csak adósságot csinálj, de azokat ne fizesd vissza. Csak azt tartsd felebarátodnak, kinek legalább is annyi őse van, mint neked. Ne kérj a felebarátodtól jószágot, de addig pereld, míg a tied és az övé füstbe megy.

Wilsor? Nem, nem ő volt az első, aki a tengeren túlról a ma varázslatos igéket útnak eresztette. U 1 y s s e s G r a n t, az Egyesült-Államok egykori elnöke mondta;

— Minthogy a kereskedelem, az oktatás, meg a gondolatoknak és anyagoknak távirda és gőz, által váló gyors továbbítása mindent megváltoztatott, én azt hiszem, hogy egy nemzet legyen, egy nyelvet beszéljen és a tökéletességnek olyan állapotába jusson, melyben hadseregekre és haditengerészetre nincs többé s z ü k s é g.

Ezekben a nagy napokban azonban nem szabad elfelejteni M ,a rtinovicsot sem, akit K un.fi miniszter idézett november 16-ikán emlékezetünkben. Olvassuk a Francia C a t e c h e z i s-t.

— A szolga olyan ember — Írja — akinek akarata az ő urától függ. A szolgák jobbágyi névvel gyaláztat n ak.

— A monarchia és az arisztokrácia a nép fólia t a 1 m á n a k b i t a n g o 1 á s a. A nép egyedül csak a királyoknak és főrendeknek boldogságukért munkálkodik azalatt, mig maga a nyomorúságok terhe alatt nyög.

— Mi képen élnek vissza a király és a főrendek a hadbán? Ok hadat indítanak a m a g u k t uamely Budapesten való hatalmas szervezettségére joggal hivatkoizk, az átmeneti idő alatt a főváros ügyeinek intézésében kivételes befolyást: kapjon. E célból a minisztertanács kinevezte a főváros tanácsába kiküldött delegáltakat. Ezek

Bokányi Dezső, aki a Nemzeti Tanácsot fogja; képviselni,

Preisz Mór, a Munkástanács delegáltja és Jászai Samu, szakszervezeti titkár, az Alkalmazottak egyesületeiéi bizalmi embere.

A három delegált megbízatása addig tart, amig az uj közgyűlés össze nem ül.

A másik terv, hogy a Károlyi-párt, a radikálispárt és a szociáldemókratá-párt nyolc-nyolc tagot delegáljon, amely huszonnégy tagból álló testület az interregnum alatt a közgyűlés szerepét töltené be. a ,‘entemlitett intézkedés folytán tárgytalanná vált. Ábrahám Dezső államtitkár a Károlyi-párt szervezkedéséről.

Különös említés térdemel, hogy a Nemzeti Tanács megbízást adott P. Ábrahám Dezső országgyűlési képviselőnek, akit azóta igazságügyi államtitkárrá neveztek ki, hogy tanulmányozza a főváros ügyeit és szervezze meg a fővárosi polgárságot az uj rezsim irányainak megfelelő városi politika számára.

A Fővárosi Hírláp munkatársának módjában, volt P. Á b r a li á m Dezső államtitkárral beszélni, aki a következőket mondta el terveiről:

— A Károlyi párt úgy vélekedik, hogy a városházára is a maga teljességében be kell vonulnia az uj idők szellemének. Ebből a célból gyökeresen át kell alakitanunk a főváros közgyűlésed és a hatalmat kijzell vennünk a törzsfönökök kezéből. Ez a rendszer, amely máig uralkodott a városházán, évtizedek óta kompromittálta a fővárost. 1

1 a j d o n h a szn ii k é r t ős' parancsolják a népnek, hogy az ellenségre, akit azokevélysé- gek és hűtlenségek t á m aszitot t, maga menjen el, aki az alatt az idő alatt is tartozik eszközöket, úgy mint pénzt, eíéség'et, hadi erősségeket, köntöst szállítani ennek az igazságtalan h a d n a k fent a r t á s á r a.

— Mire valók ezek a haddal való visszaélések? A rra, hogy m e g í o j t a s .síéi k a nép a hada leit a k mészárszékein, melyet úgy gondolnak, mint dicsőségeknek m e z e j é t a vérengző harmóniák, az alacsonok.

— Mire való a háború? A bitang tolvajok adósságainak nevelése, hogy annál hatalmasabbak, tiran- mtsabbak legyenek, amennyivel erűtlenebbedett a nép.

— Az erőszakos uralkodó némákká teheti az emberek természeti jussát, de mihelyt kedvező alkalmatosságot talál a maga szolgai láncának elszaggaíá- isára, tartozik azt 1 e g o t La n megcselekedni a f e 1 z e n d ii 1 é s által.

— Micsoda a felzendülés? A nemzeti erőnek a maga erőszakos uralkodói ellen való kinyilatkoztatás a. A szolgaságnak határa, a szabadságnak kezdete.- A m e 1 y n e m z c t szabad akar len n i, az is lesz.

— Mindenkinek cl kell veszni a szabad nemzet megmaradásáért.

— A felzendülés után a kormányzásnak egyetlen módja egyedül a népt ő 1 függő közt á r s a is á g, amely jót áll a felzendiilés céljairól, amely az ember természeti jussainak jó talpra állítása.

— A nemeztnek nemcsak jussa vagyon eltörülni a királyokat, hanem tartozik i -s azt megcselekedni, ha szabad akar lenni és ha a m aga szentséges jussaival élni akar.

Amikor Martinovics feje a porba hullott, máglyán égették cl a Catechezist és 1918. november 16-ika mégis elkövetkezett...

és a főváros törvényhatósági életében is részt szándékozom venni. Megszerveztük minden kerületben a függetlenségi pártot és azokat fogjuk beültetni a főváros törvényhatósági bizottságába, akik hadat üzentek a panamának. Ez a munka máris megkezdődött és amint az már nemsokára ki fog derülni, az a kép, amelyet eddig a fővárosról a polgárság magának alkotott, alaposait meg fog változni.

Az, amit Ábrahám Dezső államtitkár a Fő-' városi Hírlap munkatársának mondott, igen szépen hangzik, teljességgel egyet is értünk minden mondatával annyival is inkább, mert a városházi, de főként a városatyái korrupció ellen immár majd egy évtized óta küzd ez az újság. Sajnos azonban a gya- ■ korlatban nem olyan szépen fest, ami szavakban nagyszerűen hat. Félünk tőle és nem ok nélkül, hogy azon a címen, hogy valaki függetlenségi elveket vallott, vagy vall: a legsötétebb reakció fog bevonulni a v á rosház á r a. A sujtásos, vitéz- kötéses magyaroskodás még nem elegendő arra. hogy valaki a progresszív Károlyi-párt tagjának vallja magát és részt kérjen ennek a modern, kora- fejlett világváros vezetésében. Megbízunk és valljuk’ a Károlyi-párt városi politikáját, de elkeseredetten fogunk harcolni egyesek személye ellen, akik mindenkor a reakció sötét lovagjai voltak, sőt igen sokan részesei azoknak a bűnöknek is. abnelyeket a régi rendszer elkövetett. Ezeknek feltámasztása, csak azért, mert 48-as sujtá- sokat tudnak a dolmányukon mutatni, megengedhetetlen. Radikális, modern gondolkozásu emberekre van szükségünk, nem pedig kitömött sasokra, akiknek nagyon örülünk, ha támogatni fogják az uj re-’ zsimet, de akiket a vezető szereptől távot kell tartani.

Polónyi gárdistái pucscsra készültek.

Ennek az önkonzerválási mozgalomnak, épületes színhelye volt az az értekezlet, ame- lyieit a Károlyi párt-a múlt héten liivott egybe, és amelynek célja; a kerületi választmány és a végrehajtó bizottság megalakítása, amely alkalommal azonban Polónyi gárdája pucscsot kísérelt meg és vissza akarta lopni magát a hatalomba.

Az értekezletről , ez a tudósításunk számol be:

.Ábrahám Dezső az értekezlet elnöke ismertette azokat az intenciókat, amelyeket a párt a városi politikában követni akar. Eljfogadásra ajánlotta a még Holló Lajos, a párt egykori elnöke által a város igazán független polgáraiból összeállított végrehajtó-, bizottsági és választmányi listát, a pártvezetőség nagyon helyesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy amikor a Károlyi-frakció gouvernementális párt lett, a bizottságba csak azokat a férfiakat jelöli, akik a párt ellenzéki korában is a függetlenségi párthoz tartoztak és nem most csatlakoztak, amikor a párt h a- talomra jutott.

A bizottsági lista még olyan időkben készült, amikor a pártnak még semmi reménye se volt a hatalomra és akiket a város ügyeinek irányítására kijelöltek, önzetlen hívei voltak a pártnak. Elnöknek a lista A i g n e r Adolfot jelölte meg. A lista felolvasásakor parázs kis botrány tört ki. A Polónyi-féle belvárosi klikk H a h o t i Sándor nyugalmazott iskolaigazgató vezetése alatt józsefvárosi segéderők támogatásával hangosan tiltakozott a lista elfogadása ellen és azt követelte, hogy az egyes kerületi szervezetek saját kebelükből jelöljék ki a választmányt és ugyanazok válasszák meg a végrehajt ó-b i z o 11 s á- g 0 t is.- Nem t ii r ii n k kinevezéseket! — kiáltották Polónyi Géza hívei, akik egy korrupt városi politika légkörében évtizedeken át kinevezték a városatyákat és zajongással igyekezték terrorizálni a Károlyi-párt vezetőségét.

A meghívottak közül a nagy zajban először Vértes Emil, a IV. kerületi kereskedő- és iparospárt elnöke emelkedett szólásra. Kiemelte, hogy a városi politika irányítása nem marad h a t azok kezében, akik a n é p r é t e- gekkel sohasem törődtek. Felszólalt dr. Várkonyi Oszkár. Kalmár Antal, dr. Schwarz Vilmos és dr. Vadász Sándor, aki szenvedelmes szavakban mutatott rá, hogy a párt u j levegőt akar hozni a rothadó város-' Politik á b a, amely a í ő v árost a biztos csőd felé vezette.