Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-10-09 / 41. szám
5 Budapest'; 1918. október 9. A vármegye hatósága azonban egyik rendeletet sem hajtotta végre, ellenben felterjesztéssel fordult Szt erényi József báró kereskedelemügyi miniszterhez, akit a vármegye alispánja arra kért meg, hogy a rendeleteknek Pestmegye területén való végrehajtásától részben tekintsen el. Az alispán föl- terjesztésében elmondja; hogy a Budapest környékén lévő községek és városok a közélelmezés tekintetében a székesfővárossal egyenlő elbánás alatt vannak, nincsen tehát értelme annak, hogy ezeken a helyeken külön árvizsgáló-bizottságok szereztessenek. Árrá kéri az alispán a minisztert, rendelje el, hogy' A lag, Albertiirsa, Békásmegyer, Budafok, Budakalász, Budatétény, Cirikotia, Csepel, Dunaharaszti, Dunakeszi, Erzsébetfalva, Felsőgöd, Kispest, Nagytétény, Pesthidegkut, Pestszentlőrinc, Pestújhely, Pomáz, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákospalota, Rákosszentmihály, Soroksár, Törökbálint és Vecsés városok és községek az Országos Központi Árvizs- gáló-Bizottság hatáskörébe utaltassanak és e helyeken ne szereztessék meg a helyi árvizsgáló-bizott- ság. Mivel pedig ilyen körülményiek között nincsen szükség a törvényhatósági árvizsgáló-bizottság felállítására sem, azt kéri az alispán, hogy eme bizottság felállítása is mellöztessék és a vármegye területén csak azokban a városokban és községekben szervezzenek bizottságokat, amelyek a fővárostól távolabb fekszenek. Az alispánnak ezt a kérését a kereskedelemügyi miniszter kétségkívül teljesíteni fogja, az ideirányuló tárgyalások már folyamatban vannak. Ez az intézkedés ismét szorosabbá teszi a kapcsolatot a főváros és a főváros környékén íiekvö ama városok és községek között, amelyek előbb- utóbb úgyis mint Nagy-Budapest egyes kerületei a fővároshoz kerülnek. Ezeknek a városoknak és községeknek a berendezkedése most már egyre erősebben kezd a fővároshoz alkalmazkodni és ez a jelentéktelennek látszó intézkedés Nagy-Budapest megvalósítását'megint egy lépéssel előbbre vitte. Ügyosztályok uj hatásköre. Bódy Tivadar polgármester’ rendeletet adott ki, amelyben újból szabályozta az egyes tanácsi ügyosztályok ügykörét. A beosztás nagyjában a régi maradt, mégis van benne néhány érdekes változás, amelyet érdemes megemlíteni. Megbővült az elnöki osztály ügyköre, amennyiben odakerült a házinyomda, a hirdetővállalat, a Fővárosi Közlöny kiadása és a Városi Színház, viszont megfogyott az idegenforgalmi hivatallal, amely ezentúl a szociálpolitikai osztály hatáskörébe tartozik. A Népszálló a szociálpolitikai osztályból átkerült a közjótékonysági osztályba, viszont a Népjóléti Központ: ügyeit a közjótékonysági osztályból a szociálpolitikai osztályba tette át a polgármester. Készen van a hősök temetője. A hősök temetőiében tudvalévőén a legnagyobb rendetlenség uralkodott s maga C s u p o - József dr. tanácsnok jelentette a köztemetői bizottság egyik legutóbbi ülésén, hogy a hősök temetőjében botrányos állapotokat talált. Hogy ezen segítselek, átírtak a katonai hatósághoz s csakugyan kaptak is huszonnyolc munkást, akik azóta állandóan dolgoztak a temető rendbehozásán. A temetőnek azonban az volt a legnagyobb hibája, hogy rendszertelenül létesítették; amikor az előre kijelölt helyek megteltek, minden rendszer nélkül pótoltak hozzá területeket, úgy hogy a hősök igazán nem hozzájuk méltó környezetben aludtál? örök álmukat. Hogy ezen segítsenek, a közegészségügyi osztály megbízta V é g h Gyula műszaki tanácsost a hősök temetője végleges tervének elkészítésével s e terv alapiához a képzőművészeti bizottság is hozzájárult. V é( g h Gyula most készült el a végleges tervekkel, amelyeket csütörtökön fog bemutatni a köztemetői bizottság ülésén. A fölemelt sirhelyárak jövedelme. A köztemetői bizottság csütörtökön, tárgyalja a köztemetők 1910. évi költségvetését, amelyben már jelentkezik a sirhelyárak fölemelése révén elért jövedelem. A jobbparti temetők fölöslege a költségvetés szerint 117,000 korona, mig a jobbparti temetőké lényegesen kevesebb, mert a kerepesi-temetöben megmaradtak a régi árak. — Májusra elkészülnek a hivatali barakkok. A központi városháza udvarán épülő baiakkok munkája ina már annyira előrehaadt, hogy a városházán biztosra veszik, hogy májusban már elfoglalhatják a bérházakban lévő városi hivatalok uj helyiségeiket. A kétemeletes hivatalbarakkok összeköttetésben lesznek a főépülettel, amennyiben az V., VI. és VFf. lépcső vezet majd a barakkokba. A lépcsőről folyosó fog nyílni, amelynek két oldalán lesznek a hivatalszobákba vezető ajtók. Minthogy az uj hivatalszobák arányosak lesznek, s az épületben központi 1'iités is lesz, nem kell attól félni, hogy az egyes hivatalok húzódni fognak a barakkhelyiségek elfoglalásától. A beosztás még nem történt meg, de már eddig is több olyan hivatal jelentkezett, amely most a központi városháza épületében van. Az első jelentkező az árvaszék volt, amelynek helyét a központi városháza épületében valamelyik ügyosztály fogja elfoglalni. ♦ A székesfőváros tanácsa e hó 1-én tartott ülésén a Központi városháza udvarain létesülő hivatal-barakkok központi gőzfütépberendezési munkálataival Szentgyörgyi és Társa céget, 468,449.30 koronás ajánlata alapján, 130,573/1918—XIII. tan. sz. alatt megbízta. Belvárosi Szinház. Az ötvenedik előadáson túl is változatlanul zsúfolt házak mellett kerül szinre a Belvárosi Szinház rendkívül mulatságos évadnyitó műsora. Kényelem, otthonosság, kellemes temperáimra, jól szellőzött, karzatnélküli nézőtér és a főváros előkelő közönsége jellemzik a Belváros finom kis színházának estéit. Beketow-icirkusz. Október 15-én tartják az utolsó előadást a cirkuszban, mely egyben a közkedvelt Jancsi bohóc jubileumi jutalom játéka. Az egész hónapban az uj októberi műsor. Beketow igazgató ez utón mond köszönetét a közönségnek ez idei páratlan támogatásáért és a hatóságoknak a tanúsított jóindulatért. A Páratlan menyecske. A napokban volt aRo- y a 1-0 r f e u m októberi műsorának bemutatója. Faragó Jenő és Zerkovitz Béla operettjének, a Párat- 1 a n m enyecskéne k „páratlan" sikere volt. Papp János. Sándor Stefi és Pártos Jenő a leghálá- sabbszámokhoz jutottak. Solti Hennin és Virág Jenő dr. Weiner István uj kupiéival arattak jól megérdemelt sikert. A varieté-rész is felette változatos, csupa elsőrangú artista szerepel az úgyis gazdag műsorban. Ballinit-Solinx. A P n e u m á t i k a-B a 11 i n i t a u t ó a b r o n e s-g y á r áháT’forgáloniba hozott Bal- linit-Sollux autó pneumatikpótló kiváló minőségéről mindinkább meggyőződést szereznek mindazok, kik ezt a kitűnő pneumatíkpótlóí autókerekeikre felszereltették. Mint a gyár velünk közli, az autóabroncsok • olyan ruganyosak, mint a légtömlővel ellátott pneu- matikok, miáltal a motorra semmiféle káros behatással nincsenek. A napról-naprá nagy mennyiségben beérkező rendelések igazolják ezen gyár szoliditását, agilitását és az általa gyártott pneumatikpótlók versenyképességét. A gyár Budapest, Vili., Óriás-utca 10, szám alatt van. TŐKE • • • A Ksod vasút dzsungeléból Az itt elmond andókat Szterényi József báró ni. kir. kereskedelmi miniszter ur figyelmébe ajánljuk, annál is inkább, mert a közérdek megóvása az alább következő esetekben feltétlenül az ő segedelmére szorul. Szterényi József báró nemcsak nagyon jól tudja, de számtalanszor ki is fejezte azt, hogy a magyar vasutasok a mai nehéz időkben bámulatos önfeláldozással teljesitik hazafias kötelességüket. Ugyanakkor, amikor az anyagi gondokkal és az élelmezési viszonyok nehézségeivel küzködnek, egyben emberfeletti munkát is végeznek a háború kitörésének legelső napja óta. A küzdelmek napja azonban a vasutasokra nem éppen a háborúval virradt föl. A miniszter nagyon jól tudja, hogy már azelőtt is nagyon ínséges helyzetben voltak. Tudja ezt a miniszter még abból az időből, amikor az 1904. évi vasutas sztrájk után előbb Vörös László, majd Kossuth Ferenc minisztersége alatt mint a kereskedelmi minisztérium államtitkára jóindulattal, de a viszonyok kényszerítő hatása alatt radikális segedelem nélkül volt kénytelen a vasutasok szomorú helyzetét látni. Különösen Kossuth Ferenc minisztersége idején szerzett közvetlen tapasztalatokat Szterényi báró a vasutasok vigasztalan sorsáról, mert miniszterének csaknem minden idejét a politika foglalta le. Ebben az időben e sorok Írójának többször volt alkalmai az államtitkár úrral a vasutasok helyzetéről tárgyalni, mint az egyik, főleg a vasutasok érdekeivel foglalkozó lap szerkesztőjének. Ezeknek a tárgyalásoknak során meggyőződhetett az akkori államtitkár ur arról, hogy a vasutasok nem pusztán anyagi okok miatt békétlenkedtek, de helyzetüket igen sok esetben tűrhetetlenné tették a zsarnokoskodó főnökök, akik alantasaikat szolgasorba sülyesz- tették, azoknak hátrányára maguknak előnyöket biztosítottak és minden tekintetben megfosztották őket emberi szabadságaiktól. Most ismét alkalma van Szterényi bárónak betekinteni a vasutasok helyzetébe. Tapasztalhatja, hogy éppen az ő kezdeményezései folytán a MÁV-nál sok mindenben megjavultak a viszonyok, 'a magánvasutaknál azonban a helyzet- sajnos — nem igen változott meg. E tekintetben egyike a vezetőszerepet játszó vasutasnak a Kassci-Odeibzrgi Vasút, amelynél az uralkodó állapotokra vonatkozólag néhány igen jellemző esietet mondunk el. Ezek során aligha kell felfedezni a hollán- féle csempészési ügyet, amely országos botrány volt. Megírtuk annak idején, hogy a fegyelmi vizsgálat holtán Miklóst bűnösnek találta, feddésre, pénzbüntetésre és áthelyezésre ítélte. Kimondták azonban az Ítéletben azt is, hogy a csempészés elbírálása a rendőrség hatáskörébe tartozik. A Ksod fegyelmi bíróságának ítélete csak a vasúti üzletszabályzatba ütköző cselekedetekért sújtotta Hollánt büntetéssel. A vasúti üzletszabályzatba ütköző cselekedet pedig az volt, hogy holtán a Ksod alkalmazottait nem hivatalos célra használta fel. A csempészés kétségkívül olyan cél, amit nem lehet hivatalos eljárásnak tekinteni. Vájjon hivatalos eljárás-e azonban az, amikor Pulszky Garibaldi, a Ksod vasút vezérigazgatója, Makranszky Gyula szolgát Kigyó-téri lakásán takarítással foglalkoztatja? A szolga naponta csak déli tizenkét órakor érkezik be a Rudolf-rakparti igazgatósági hivatalba, ha ugyan a vezérigazgató lakásáról egyáltalán eleresztik. Vájjon a Ksod vasút szempontjából a munkaerőnek nem ugyanolyan hivatalos célon kívül való felhasználása-e a la- kástakaritás, mint az Ausztriába való csempészésnél történt közreműködés? De miként holtán, úgy Pulszky vezérigazgató sem hanyagolja el a családi kötelékeket sem. Csak igy történhetett az, hogy amikor a Ksod vasut beszerzési csoportja az alkalmazottaknak nem tudott befőzni való paradicsomot adni, ugyanakkor a vezérigazgató nővére, özv. hampel Józsefné bőségesen kapott. Özvegy Hampel nének különben e rokoni kötelék révén minden háztartási szükségletét a beszerzési csoport szállítja. Azonkívül pedig Ksod
