Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-10-09 / 41. szám

"1

ff

haladott stádiumban vau már, hogy értesüléseink szerint a MÁV igazgatóságával is folynak tanácskozások és a MÁV hozzájárult már ahhoz; hogy az egyes pályaudvaroktól a raktárházakig terjedő sínpárokat lefektessék.

Nagy vonásokban igy fest a hatalmas koncepciójú terv. Pénzügyi és vállalkozói körökben az ideát rokonszenvesen fogadják és máris nagy érdeklődés mutatkozik vállalkozói körökben a főváros eme hatalmas, minden eddigi méretet felülmúló terve iránt. Ha a vállalkozás létrejönne, akkor Budapesten, központosítva lenne az élelmiszerkereskedelem és természetes, hogy e nagyarányú vállalkozásba olvadnának bele a fővárosnak már meglévő egyéb közélelmezési természetű vállalatai.

A terv alkalmasint legközelebb már részletes megbeszélés tárgya lesz és akkor maid módot nyújtanak arra. hogy a .fölvetett ideához hozzászóljanak mindazok a tényezők, amelyeknek közük van a székesfőváros közélelmezéséhez.

Készül a dajkatörvény

Hatósági engedéllyel lehet csak elszerződni

Valaha nem volt előkelő az a ház. ahol a gyermekét maga az anya szoptatta. Ma másként áll ti helyzet. Az anyák meggondolják, hogy rábizzák-e gyermekeiket a szoptatós dajkára. Innen van az. hogy az a műfaj, a kövér, jóltáplált és prepotens szoptatósdajka kiveszőiéiben van. Sokat ártott nekik nyilván a háború is, ahol a drága és nehezen hozzáférhető élelem miatt a háziasszonyok nem mernek egy szoptatósdajka ellátására vállalkozni. Végre is tízóraira rostélyost és sört adui egy kicsit drága mulatság és a szoptatósdajkák nem igen érik be ma mással.

Hány szoptatósdajka lehet ma mégis Budapesten?

A belügyminiszter kívánságára a székesfővárosi statisztikai hivatal 1917. májusában számláló-lapokat •osztatott szét a házakban a ..szoptatós bérdajkák" összeírása céljából. A számlálás csak a pesti oldal belterületére terjedi ki, Budára és a külső területekre nem. Technikailag ugyanis igyon nagy fáradtságot és költséget jelentett volna a Budin, a hegyvidéken és a kültelken szétszórt egyes házakban. számláló-lapok kiosztása és begyűjtése, a végeredményen pedig nem változtatott volna jelentékenyen. Ennek a munkának az eredménye az volt. hogy az említett terül e- t e n a statisztikai hivatal összese n 102 dajkát talált. Valószíniiségi számítás szedís&pest, oklotr'kreö.

! Hűit akkor Magyarország területén legfeljebb. IChő— 200(1' szoptatósdai,ka tehet.

A főváros tanácsa a számláló-lapokat M a d z.:s.a:r • 1 Jo-zscf dr.-nak adta ki, hogy a számirüfó-lupok piánkul dolgozza fel. a dajkakérdést. Madzsar dr. most végezte cl ezt a munkát. A Budapestül alkalmazott ■ anya- és csecsemő védőnők 'kérdőivé1: kaptak és ezzeldajkát kerestek fcL hogy azok szociális viszonyai iránt érdklödjének. A dajka fizetése ■ íehetel idején.

' Ó0—120 korona között válroz >tt: amivel.- szemben..! a;, gyermektartás- havi költsége 30—60 koronát tesz ki.' \kadt egy dajka, aki 70 korona fizetést kapott'és ; ebből 60 koronát fizetett ki gyermeke e Kiirtásáért;:. A' dajkák tehát tulajdonképpen ma tincsének’ .ifibb■ helyzetben'. mint a cselédek, mert saját céljukra fizetésükből alig marad annyi, mint az átlagos-cselédfizetés.

A legérdekesebb azonban azoknak a csecsemőknek a sorsa, akiknek kijáró tejét a dajka 'tniá.i dónké pépeit ámba bocsájtja. A számlálás időpontjában a 71 csecsemő' közül 59 él;, vagyis 16.9 százalék meghűlt; Ha leszámítjuk a dajkák egyé vet meghaladó gyermekeit. mivel a 16 halott mind egy éven aluli, akkor •az egy éven aluliak halálozását 27 százalékra tó 11 lepő.

Az; összegyűjtött adatok és a szakiroda-lóm- áttanulmányozása alapján Madzsar József dr. 12 o rr a i Zoltán clr. sz. íőv. szociálpolitikai szakelőadó társaságában' a szopta tósdaika-k érdes szabály ozására a "tanácsnak most tett javaslatot.

A javaslat szerint a dajkakérd.ésnél szociális- szempontból legelsősorban a d a j k a g- y e r m e k'-é't fenyegető veszedelem jön figyelembe., A dajkaíogadás. mai formájában jelentős veszedelemnek teszi ki a dajka gyermek énei: életét. Miután az ipartól vérre a cselédek és igy a dajkák közvetítését engedélyhez kötött iparrá teszi, az Üzletszerű dajkakiizveíitcs- eltiltása csupán a t ö r v é n y t rn ó d o s i t ó d'a j'k a- törv é n y utján lehetséges. Ennek a daikalorvény- nek meg kell állapítani azokat a hatósági jellegű intézeteket. amelyek a dajk.'.közvetítést űzhetik. Az ilyen intézetekben, amelyek nyilvános -gyermekmen- belyekkel, vagy csecsemő-otthonuk'káÉ léimének' kapcsolatosak, alaposan történhetnék meg-a dajkáknak: és dajkák gyermekeinek orvosi vizsgálata. Hatósági' orvosi vizsgálat előzné meg a dajka tartási' engedély- kiadását Az ilyen vizsgálatokért magas árt szabnának, ami visszatartaná'az anyák nagy rés'zé't attól; hogy dajkát fogadjon akkor, amikor arra nincs okvetlen szükség. A magas vizsgálati és- közvetítést dijakból kellene aztán fedezni a szegény sorsit, ele gyermek ükét szoptatni nem tudó anyák dajkával való ellátását.

Fölmerült az a kérdés is. hogy inig a dajkatörvényt a törvényhozás nem alkotja meg,, lehetséges-e

leíiceji: a profinának iv>hatcsagjgsza-l:■ aiiyr.entlak.- jlet útiján való rei,idézésé J/.A\ iiatós igiedajka y'öavetitás- pwté'/.OTéryes megtÍBonositiesá' szabály rendelet utián'. aein*» dcíhutSéges. mmtá-Ji ez avsapartörvenymyel edüentétes .

detine:' de niius Heizen v.i ■ azért szí.bóliyfend déli meg"-- ■ határozása azoKáak a feílételek iek';.' amely ek. nélkül:' i difik iá szolgálatba1 nem dépltei. i I le ve- nem t óé;a;d hácót- j ffel 1 és' nem kofvietithe.vá":

!

I Ezen az alapon máétól' is készítette A áidzssii i db;, a s z.é teGs í n v ; ir'-ois i d aajiki a ü >x v ii s z a'b á I y rendel c t tervezetét. E szerint dájlka szol- : ga'la’tüáa csak akkor lépheti ha a tisztiorvostól' szoptatási' engedély felkap. Ilyvaiaiigedél; »csuk■ ah;aircadhitfen ki, ha az orvosi vizsgálat igazoljad hogy- sem a dajkához, sem a gyermek-die z. sem x cfajkataaitiő gyer- I megéhez fertőző betegség'gya mja rrvem fél: Csak oly .nőnek adható'"engedély..akf saját gyermekit legalább’ jhiárwwi hónapon át szó jftafta. vagy akinek .gyermeké- jitrar nincs éterben. Az - «engedély hat-Kiig előtt- iSTfc'f z ő d c v&e ii gondoskodni K'eJl arról;, hogy a .dajka saját gyermekét a dajk.'.tartó házba- viheti' és szoptathatja -,ya;g,v a .állva gyei -aasfce me gjitíelő -őMH- . tásbar, és legalább nyolc hónapos koráig, szoptutásbu'i'i! rc-szesiii$p«.

Ezek a készülő szuiTílyrmúéfet legiáMi pontjai. A dr. Sza n'-áf Sánd )r• ;n®v. tan. .tiszti főorvos öldöklésével tartott értekedet ■ /\ a tervezetet alapul elfogadta és Htfasitóttá jVßätclzsar Urát, ho- $-ja -gyakőrif- lítti kivitelié is kidolgorza a szükséges tKíasi tusokat.

Nem lesz iakásbércmelés

Szabó Imre tiszti főügyész ny itatkoaata

•A la kisbérek eaaeíéséről, ilhét-ve a ikfebért rib-teWfi megváltoztatásáról Jujabb hin.Ky került-oft; .íorg&lojpbfte amelyek meglehetősen nyug'#ánitják „a közóíjségá-t. Egyelőre* azon lián l:akásbére®ielésrőij: vak Szinijteg nem lehet szó. november e élteiévelogtyanis: PCiPl ■ tehet a lakásokat felmondani, inner t fe tímár ha u. tudvalevőleg nincsen költözködés,.

A szállongó hűtekkel sz-e^tben .n ygís id íszt?rtenek tartottak: megkérdezni Szabó Imre dr. tisztii főügyészt;. a lakásJÍCvatal el «Ekét, • aj£fi igy válásSfolt:

A lakból rendelet irrogvá11«tata:*ánttfc terveiről' semmity sent tüdők: A minis;.'tépióimban valószínűleg f.p&dal kozna IV azzaijf hogy a láikbér- rend.ófet egy pár olya tt. intőzkiédósé'C.amely a fakorlátban nem vált be. megváltoztassák, de ezideig In utalos értesítést c tclvi iit-etlAm nem kaptam. Nincs t> 1 yan Kormánv-intézl-ó?dé-scatne 1 y

Budapest keresztapja

Egy kicsit megmosolyogni való volt, amikor Po- lónyi Géza úgy találta, hogy meg kell alapítania az uj lovagrendét, a főváros barátait. Miért éppen ö? Soha sem éreztük, hogy köze 'eine ehhez a városhoz. Csak a politikai korzón lehetett hallani rekedt hangját. a parlamentben volt ik változatai, amikor kezet fogtak vele és amikor nem fogtak kezet vele a politikus grófok, a törvényszéki teremben vívott nagy csatákat. Egész élete szűk körben játszódott le: a Saskörtöl a parlamentig, a parlamenttől a Markó- utcáig. Magánéletében tipikus belvárosi polgár, Kossuth Lajos-utcai sétáival, Károlyi-utcai zártajtós házával, igazi pesti pőréivel, furcsa, jellegzetesen ösz- szeválogatott pesti barátokkal, tisztelőkkel, kliensekkel. sétálőtársakkal. Es mégsem volt sohasem igazi pesti polgár, amikor róla'beszéltünk, .mindig inkább Köröskény-, a harcvágy', a lévai választási küzdelem. az országos korteskörutok jutottak eszünkbe és az utolsó időkben még a bécsi Sacher-étterem virágos asztalai is bekapcsolódtak az életébe. De Budapest? Mikor volt az övé? Mikor mondott egy szép mondatot, amelyet föl lehetne vésni a falakra? Mikor irt le egy sort. amely büszkesége lehetne ennek a városnak? A Váci-utcai uj városháza termében harsogott valaha, a polgármesterek küszöbét koptatta és az öreg Halmos János belehalt az izgalomba, amikor -egyszer megkritizálta Polónyi városházi szereplését. Aztán egyszer-kétszer Bárczy bőrét szerette volna kiteregetni a t. Ház asztalán és annyi rosszat mondott Budapestről, hogy' ha nem volna ez a város olyan fiatal, mint amilyen, soha sem forranának lie a sebek, amelyeket Polónyi ejtett rajta. Es most ö alapítja meg a üöváros barátainak lovagrendjét. Nines ennek más magyarázata, mint hogy vagy gúnyolódni akar velünk, vagy hogy üreg dámák receptjére a zengerájból a templomba kényszeredik. Elérkezett

volna már a megtéréses örégséjgliez- és odaát a budai nagy platánok közelében ellieíyezked'vén a kopott bördivánok, a névjegyes fogasok hona bárt le akarja vezekelni mindazt, amit ez ellen a város ellen vétett.

Ha igen komolyan beszélünk is a dologról, nem tudjuk letagadni, hogy sok a humoros oldata a dolognak. amikor Polónyi nemcsak hivatalosan és hatáskörét gondosan átlépve akar Budapest fölött őrködni, egyszersmind társadalmi szervet is csinál, amely- csecsebecséket, nippeket rak a pesti etazsérokra. A. háborúban egy kicsit lerongyolódott ez a város, de a- színes apróságok néha arra is jók, hogy befedjék ci< lyukakat. Budai öreg kisasszonyok régen rájöttek, hogy a ki vénült fotelek rongyait hímzésekkel lehet eltakarni, a lepattogott politúrra futókat kell borítani.

József nádor szépítő bizottsága járhatott a jó Polónyi eszében, amikor egészen különös ötletszerűséggel összeválogatott maga mellé egy társaságot, amelyben benne van mindenki, akinek nincs ott helye és csak kevesen vannak olyanok, akiknek hasznát lehetne venni. Ami eddig egv-két ülésén a különös lovagrendnek történt, fecsegésnél nem; ige-n volt egyéb. Nem is lehetett: Budapestről igen; sokat kell beszélgetni, mígnem hozzá lehet fogni az átalakító, a szépítő, a csinosító munkához. Eddig egyetlen konkrétum történt, amit nem tudunk eléggé kiemelni. Polónyi megkérte Krúdy Gyulát, hogy nevezze el nira a budapesti utcákat. Legyen Budapest keresztapja. Az ember csodálkozva bámul a politikus, a fiskális. a hadakozó, ravasz Polónyíra, hol, mikor és hogyan jutott ideje zajos és viharos életében arra, hogy megtudja mondani: ezt a keresztapaságot csak egyetlen egy embernek, Krúdy Gyulának, lehet adni. A történettudós egy szögből néz mindent, a politikus elfogult, az tijságiró a máért és a mának él. a városházi salabakter csak a saját főnökeit látja olyanoknak. akikről utcákat lehet elnevezni. Író, mindent látó. ennek a városnak múltjáért, jelenéért és jövőjéért rajongó irö kellett „aki a száz és száz-utcanév- - bőt összerakj#.' ennek a , nagyszer-ii viu-osn-aiC; a regt-y_ tiyét. Olyan ember keltett, akij; ,,régűttó.-dii írakkban-, és hosszá mdfényben érkezeti;.meg Pe-strcc a post%- . kocsival és a Griffben már nem“ kapott szállást." .ismeri, szereti a régi Pestet, tp mély - ttíájAiorokkal, az- crnoszlánfejii iesőcsatoitaák'kal, a búbos- kövezettéi, aki ’még most is hallja, a* keskeny utcák kukucskáló ab- ' lakaiból kipengeni a zenélőőrak irremrettfjeit. Akmló- vasuton jöitt be a Kerepesi m-ton ■ Pestre;- és elsíf)ősin erőse a- „vénséges vén" kocsis- voltt, aki ostorát pattogva u-oszogatta- előre a- roskudt gebéket. Krúdy Gyula tudja, milyen - vén város volt- e*z akkor és mi-. , lyeit fiatal lett belőle azóta. „A tülök olykor nregszó-. Iáit, mi irt egy regi német vá/oskálktn és ,/■ Váci-v utcát sör- és vistli-szajojeal' látta,- el' a régi Korona-. vendégR). Az Uflr-ban régim; ki is i-nházaiu boltosok üldögélitek estéivkint és a- Pá'n'si-ti-tcú'ban haj van esztendős masamód-kisasszonyok díszítették a kalapokat." Azóta bizony megfiatalodtuiak. eltiii/t- a sz-iné-. szék tarka nadrágja, az- iskolák palotákba/ költözködő tek, az öregek kidültek, kimentek a divaíbók ross« nők, akik „a vidéki plébánost az ablakukba ültettek csibukozni." „A borbélyok- megfenték a késeiket; és a város egyszerre m’Vni». fiatalodni, emelkedik kezdiétt. Mintha csupán a férfiak bajusz- és szakTiIwfse 1 ete tpkadályozta volna a várost fejlödése'lien.’"'

És jö l'esz Polönylnak is megtudni, hogy ki volt az. aki mindezt a nagyszerű átalakulást befejezte.

Ki volt az. aki a fiatalositás munkájában a legtöbbet tette. Krúdy Gyula adja meg a tele Ve Cet:

„Aztán egyszerre megérkezett az uj polgár'- mester ás bátor kézmozdulattal most már az- egész- Budapestet átnyujtottp az ifjúságnak. Nesztelte tietek ez a város. Tucatjával építik a gyönyörű iskolákat, almi az inakat nevelik és a polgármester ntgja az első labdát a sporttelepeken."

Ez az a polgármester, akit Polónyi sohasem tu-