Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-09-25 / 39. szám

6

Budapest, .1913. szeptember 25.

vonókat. A gyár kiváló teljesítményei minden bírálaton felül állnak; a felvonók a modem technikai tudás tökéletes felhasználásával készültek.

Töke György ácsmester (Hungária-körut 78.) a Gellért-fürdő építésénél a kazánházzal kapcsolatos lakóház ácsmunkáit végezte, dicséretére a magyar iparnak. Ezidőszerint a fővárostól — mint azt lapunkban már részletesen közöltük — újabb megbízást kapott a városháza udvarán épülő pavilion építésére, körülbelül egv millió korona összegben.

Ney Simon szobrászipar m ii v é s z e t i m ii t e r m é n e k (IX.. Páva-utca 39.) műmárvány és stukkó, továbbá iparművészeti szobrászmunkái az iró-. olvasó-, zene- és hangversenyteremben és a csarnokokban általános feltűnést keltettek.

Haas Fülöp és Fiai (IV., Gizella-tér) a monarchiának a legismertebb és legnagyobb cége szállította a szőnyeg, bútorszövet és függönyíéléket. Valamennyi a legjobb, legtartósabb és a legizlésesebb minőség, ami a fürdő összhatását nagyban emelte. A közönség körében is élénk feltűnést keltettek a Haas cég Ízléses és m,a már alig kapható cikkei.

Pick Emil (VI.. Podmaniczky-utca 63.) a szabadalmazott Piklingyár cégtulajdonosa végezte a fatok é:s vakolat közti összeköttetést a léghuzat elhárítására az összes utcai ablakoknál.

Hirmann Ferenc, fém ö-n tődé és réz á r u- g y á r (VII.. Csányi-u. 7—9.) Ezen gyár, mely 40 év óta áll fenn. a Gellért-fürdő részére szükségelt ösz- szes kádbelépőket, zuhany, mosdó, toilette és egyéb egészségügyi bronz berendezési tárgyakat ké- ■ szitette és ezekkel nemcsak a íiirdővezetöség. hanem a szakkörök legteljesebb megelégedését megnyerte.

Glatz András (VIII.. Baross-utca 66—68.) készítette az összes üvegezési munkálatokat, a legmodernebb kivitelben. A régi. jóhirnevii, 1864-ben alakult cég. amelv szakmájában a legelsősorban foglal helyet. munkájával ezúttal is rászolgált a szakkörök teljes elismerésére.

Kraszner József cementárugyár r. t. (X., Kere- pesi-ut 67.) a Gellért-fürdőben és szállodában a ke- ram.it burkoló munkákat végezte. A vállalat teljesítményei elsőranguak és dacára a háborús állapotoknak. oly tökéletesen sikerültek, hogy a szakkörök, akiknek alkalmuk volt a munkákat megbírálni, a legteljesebb elismerésüket fejezték ki. A régi jóhirnevü Kraszner-cég ezúttal is kitüntette magát.

Újlaki Tégla- és Mészégető r.-t. (V., Akadémiautca 9.) szállította az egész épület tetőfedéséhez felhasznált pala- és tetőcserepet. A főváros csaknem összes épületeihez, majdnem mindenhol az Újlaki téglagyár pala- és tetőcserepeit használja.

Briindl János c s. és k i r. udvari szállító (VII., Péterfy Sándor-utca 54.) készítette a fürdő teljes fűtési és szellőztetési berendezését, és pedig: a melegvízfűtést a szálloda részére, a többi helyiségek részére alacsonvnyomásu gőzfűtést. A szellőztetés az egész épület részére központilag van megoldva. A négy évi háború dacára a cég vállalt kötelezettségének. költségek kímélése nélkül, csak a cél szemmel- tartásával. minden irányban eleget tett.

Rákos Manó szobrász (VII., Bálint-utca 5.) végezte a Gellért-fürdő- és szálló homlokzatának kő- szobrászmunkáit, a nagy fürdőcsarnok és a kupola rabitz- és terranova kiképzését és szobrászmunkáit. Ugyancsak az ő művészi munkáját dicsérik a nyilvános és a szállodai étterem, valamint a szállodai szobák, lépcsőházak és pénztárcsarnok stukkó- és szobrászmunkái.

A Köszénbánya ’s Téglagyár Társulat Pesten

(Dräsche) készítette és szállította a íayence-falbur- kolatokat és a porcellán-szigetelőket a közismert kiváló módon.

Budapesti Főzelék-, Zöldség és Gyümölcs Nagykereskedők Egyesülése

IX , kerület, Csarnok-tér 6. szám.

Telefon: József 48-20, 35-42. Sürgönyeim Forum-Budapest.

Nagykereskedői maximális árban szállít bármily mennyiségben hatóságoknak, beszerzési csoportoknak, iparvállalatoknak, konzervgyáraknak és főzelékszántóknak is vöröshagymát, fokhagymát, f jeskáposztát, gyári és asztali almát, tarlórépát, halványszinü és sötétsárga sárgarépát, céklarépát1 pasztinákat, petrezselj met, tormát stb.

VÁROSLIGET.

Telefon 107-46

BEKETOW-CIRKUS

Budapest egyetlen cirkuszában

Ma és minden este yab órakor.

A szentemben műsor utolsó bete.

Az előadások 10 óra előtt végződnek.

Október 1-én uj műsor ü

I Délutáni előadások; 1

I Csütörtökön 26-án d. u. Vs4 órakor teljes műsor I I fél helyálakkal. *

! Szombaton 28-án d. u. 725 órakor teljes műsor y I fél belyárakkal 1

I Vasárnap 29-én és kedden l-én d. u. X/A óra- I kor nagy ünnepi előadás.

Kitüntetések a Geliértfürdőért. A főváros a (jeil 1 ért-fürdőben olyan korszakot jelentő intézmény nyel lett gazdagabb, amelynek léte egyenesen a főváros gazdasági fejlődésének egyik hatalmas tényezőjeként mutatkozik. Ez a körülmény, a fürdőnek mintegy évtizedes nagy munkájának jelentősége arra késztette Bcirczy István dr. főpolgármestert, hogy a Gellért-fürdő megvaiósitásának tevékeny munkásait, a tervezőket, a vállalkozókat stb. kitüntetésre terjesztene föl a kormányhoz.

A Gellért-fürdő föpénztárosa. A Gellértfiirdő megvalósításának sok névtelen, de érdemes munkása között rendkívüli agilitásával, fáradhatatlan tevékenységével, mindenre kiterjedő figyelmével magasan kitűnt a jelen Pajzs Antal, aki mint Márkus Jenő dr. volt tanácsnok titkára, nehéz és izgalmas esztendőket harcolt végig a Gellért-fürdő építése körül. Pajzs Antalnak ezeket az érdemeit méltányolta most a tanács, amikor a Szent Gellért-fürdő föpénz- tárosává nevezte ki.

A nyolcvanhét tengeri ut és a Gellért-fíirdő. A

Bajtársi Szövetség orvoskongresszusának szakálas hadserege lepte el vasárnap a Gellértfiirdőt. Előbb a német újságírók, most a német orvosok: kel 1,-e egy gyógyfürdőnek ennél nagyobb reklám? A sok prof. természetesen meg volt hatva, el volt ragadtatva. A sok különböző rendű és rangú Barbarossa nem tudott kifogyni a dicséretből. A legelragadtottabb mégis egy öreg német származású mexikói orvos volt, aki Hegedűs műszaki tanácsosnak kijelentette:- Nyolcvanhét tengeri utat tettem életemben, de ilyen csodát még nem láttam.

Hegedűs megnyugtatta a világlátott prof.-ot:- Nem is csodálom professzor ur, mert a tengeren nem szoktak ilyesmit építeni.

A doktor bácsinak nehéz fáradságába került amíg harsogó derültség közben kimagyarázta, hogy tengeri utazásai közben néha a parton is körülnézett.

Bosányi igazgató előadása az orvoskongresszus tagjainak. Vasárnap délután a Bajtársi Szövetség orvosi kongresszusát a székesfőváros az uj Szent Gel- lért-gyógyfiirdöben fogadta, mely alkalommal a szálló hangversenytermében dr. B o s á n y i Béla kir. tanácsos, igazgató-főorvos előadást tartott a budapesti hévvizek és az uj Szent Gellért-gyógyíiirdőröl. Rámutatott a főváros hévvizeinek páratlan bőségére, a 20—73 fokig terjedő bámulatos hőmérsékleti változatosságára, azok erős radioaktivitására és nagy gyógyászati értékére. Az egész világon Budapest az egyetlen nagyváros, mely ily természeti kincs felett rendelkezik. Vázolta azután a [fürdő gyógyászati berendezését, mely a termális kúrák mellett a fizikális gyógyeszközöket is felöleli.

Csak hárman adnak elő dalokat a Belvárosi S z i n h á z szezonnyitó műsorán: K ö k é n y Ilona,

II o s v a y Rózsi, Boross Géza. mind a hárman pompás uj Szirmai-dalokat énekelnek. A műsor kitűnő darabjaiban Mészáros Gizát, Köké n y Ilonát, llosvav Rózsit, Korthy Mir át. Rajna Alizt, Nagy Margitot, Borost. Geliertet, Bánóéit, Körmendy t. T o m p á t, S o m- 1 á r t tapsolja a napról-napra táblás házak közönsége.

A faun. Knoblauch finom és elmés vigjátéka. a Corvin brilliáns filmje, oly naev sikert aratott az Urániába n, hogy továbbra is műsoron marad. Az állandó táblás házak igazolják ennek jogosultságát. Naponta öt. hét és kilenc órai előadásaiban ismét A faunt mutatja be tehát az U r á n i a.

A műsor másik darabja azonban újdonság. A na g v áldozat cimii négy részes filmregény, melynek főszerepét Toelle Karola, n külföld egyik hires íilmdivája játszotta.

A Henry-arénában a páratlan hatású szeptemberi műsor, amely az idei szezon legkiválóbb attrakcióiból van összeválogatva, még csak néhány napig kerül bemutatásra. Különösen fényesek az esti előadások, amelyek a teljes műsorral kerülnek szinre.

Beketow-cirkusz. A szezon utoljára' vetélkedik az elejével: minden előadás telt ház, minden miisorszáma sláger, minden mutatvány nagy siker. Ennyit csodálkozni, ennyit mulatni csak a Beketow-cirkusz- ban lehet, amelynek műsora dúsgazdag. A nagyszerű szeptemberi miisor utolsó hetét érte el. a szeptemVízvezetéki javítások

PfIPÁNY BudaPest* VIII.,Rökk Szilárd-u. 30. rUuMn I Telefon: József 1—48. szám.

béri attrakciók -már csak néhánv napig láthatók, azután jön az évzáró októberi műsor, amely ismét nagyszerű dolgokat hoz.

Vidéki zongora-vevők figyelmébe! Sternberg császári és királyi udvari szállító Rákóczi-ut 60. sz. saját palotájában hatalmas zongora-termeket tait fenn, hol a legkiválóbb külföldi hangverseny- zongorák és pianinók. mint Rechstein. Ibach. Blüth- ner, Bösendorfer. Ehrbar és Förster, — gyönyörű választékban kaphatók. Vidékre szállítást a Stern- b e r g -cég pontosan teljesít.

fi TŐKE

• • •

Szemle

Zsír az osztrákoknak A kereskedelem nyelve és a nemzetiségi kérdés — Csekonics gróf szociális problémát old meg

Sokszor gondoltunk már arra, hogy külön feketekönyvet kellene vezetni arról, amit a Marintsukok és Hollánok Ausztriába kicsempésznek, és amikor az* után újra követelésekkel áll elő Ausztria mindig éhes szája, olyankor — ha legalább akadémikusán is — de felmutatni az igaztalan utakon kijutott drágaságok számláját. Például most, amikor megint megjelentek az osztrák kormány képviselői és sertésekre vonatkozó hajlandóságunk kipuhatolásában fáradoztak. Tavaly még jó volt nekik a zsír is, az idén meg már szőröstül, bőröstül, csontostul, velőstül követelik a disznót. No meg persze még hogy mi is hizlaljuk meg és Nagytétényben röfögjék el a szerencsétlen állatok bánatukat, hogy a haza határain túl való elfogyasztásra Ítéltettek.

A követelésük mindjárt 30.000 darab és pedig akkor, amikor a magyarországi fogyasztás sincs még biztosítva. Ugyanakkor kérik ezt, amikor a pesti szegény embert csak most nyaggatták egy álló hónapig margarinnal. Pedig a mesterséges ételzsirt igazán jobban elfogyaszthatnák, mint nálunk, ahol a magyar ember gyomrát erre a táplálkozásra még a háború sem tudja rákényszeríteni.

A boldogító igent eddig még nem kapták meg a derék osztrákok, akik a magyarországi rekvirálás terén a legtökéletesebben hajtják végre a szövetségi hűség elveit. Az ország, de különösen Budapest kívánsága pedig az, hogy ezt a boldogító igent akkor se mondja ki feltételek nélkül a magyar kormány, ha annyi sertésünk lenne is, hogy a pesti aszfalton is séltáltatni kellene őket. Követelésre követeléssel kell felelni. Hiszen ha minden kiló lisztnek és minden kiló zsírnak megkapnánk a természetben való ellenértékét. akkor mi lennénk a legellátottabbak a központi hatalmak népei között. Ehelyett azonban nincs cipőnk, nincs ruhánk, nincsenek iparcikkeink. Szén!' nélkül nézünk a tél elé és az újságjaink máris íeljaj- dulnak a papirhiány miatt, dacára, hogy Ausztria szerződésesen nagymennyiségű papírral tartozik. Ha ő nekik harmincezer disznó kell, akkor álljanak előbb az osztrák határra a megrakott vaggonok, amelyek telve vannak a mi szükségleteinkkel. Ez többé nem kártyaparti a Nemzeti Kaszinóban, itt nyitott kártyákkal kell játszani. Többször nem engedhetjük magunkat becsapni: az egyik kezünk ad, de a másik kér.

Nem sovinizmus, hanem okos és aggódó magyar érzés az, amely a kolozsvári kereskedelmi és iparkamarának a kereskedelmi miniszterhez intézett fel- terjesztéséből kiütközik. A magyar nyelvnek az ipari és kereskedelmi életben való nagyobb tói foglalásának szükségességét bizonyítják ebben a felterjesztésben és igen helyesen az utakat és eszközöket is megjelölik, amelyekkel ezt a becses célt el lehet érni. A kereskedelem mindenhol nemzetközi, a kereskedő előtt — legalább békében — nem lehetnek országhatárok, de idebent, itthon legelsösorban magyarnak kell maradnia a kereskedőnek is, sőt ha elhagyja is az ország hatarát a magyar teimelés dicsőségét kell hirdetnie. Az ipar, a magyar ipar, legnagyobb részben — eltekintve nehány évszázados iparágunktól —- a legeslegutolsó időkig idegen emlőkön növekedett. A háború azonban rákényszeritett bennünket a legteljesebb önállóságra és a háború után a magyar iparnak sem szabad magyar volta miatt szégyenkeznie. A kolozsváriaknak azonban nem annyira a régi, a meglevő magyar ipar és keieskc- delem nemzétietlensége lebeg a szemük előtt. Nem is arra gondolnak, hogy a majdan beszármazó ipart és kereskedelmet kell tűzzel, vassal megmagyaro- sitani. Azok a kereskedelmi társaságak alkották a ko- loszvári kereskedelmi és iparkamarának igazi gondját, amely társaságok régen itt élnek és amelyek a.-