Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-09-18 / 38. szám
4 Budapest, 1918. szeptember 18. mazottakat, és ezekhez a ruhanemiiekhez alkalomszerű vásárlások utján jutnak hozzá. Van azonban emellett állandó intézményes ellátás is. Ez utóbbi szempontjából természetesen első sorban a Népruházati Bizottság által átengedett ruhanemüek jönnek számításba. Az üzemvezető ilyenkor felhívja a hivatalfőnököket, hogy nevezzék meg azokat az alkalmazottakat, akik legelsősorban részesitendők ruházatban. A népruházati ellátás ugyanis, mint ismeretes, részletenkint történik. Az eddigi diszpozíciók szerint az összes tisztviselőket négy részletben fogják felruházni. A férfiak már két részletben meg is kapták a Népruházati Bizottság által kiutalt öltönyöket, illetve szöveteket. A nők közül most kapta meg a ruháját az első 25 százalék, a második negyedrész körülbelül az év vége felé fog hozzájutni. A király ajándéka. Az állandó intézményes ellátás keretébe vették fel azt a szövetet is, amelyet a hadvezetéséi utján a király ajándékozott a főváros lakosságának. Ennek az elosztása miatt méltatlan, támadások érték az üzemet, amelyek azonban azonnal tisztázódnak, ha a tényleges helyezetet megismerjük. Ennek a szövetnek méterje a legszerényebb számítás szerint is megért 60—70 koronát és az üzem 7.60 koronás árban osztotta szét. A támadások emiatt a 7.60 koronás ár miatt hangzottak el. Ennek oka azonban az volt, hogy az így is ajándéknak számitó szövetnek 7.60 koronás egységára mellett az üzem mintegy százezer koronás plusz-hoz jutott, amely nyereségtöbbletből egyéb drágábban vett holmi ártöbbletét lehetett lemérsékelni. Ebből a pluszból kaptak az alkalmazottak olcsó gyújtót, .inget, nyakkendőt és egész sor más hasznos cikket. Üzletek Bécscsel. Az üzem Bécsből is kap olcsóbb szövetet. Az egyik szövet a Weiskirchne r,-féle ismert tízezer méter szövet, amellyel a bécsi polgármester a lisztsegedelemért való háláját fejezte ki. Ez a tízezer méter szövet még nincsen elosztva, de a humánus Gallner dr.-nak az a terve, hogy ebben ne az alkalmazottak maguk, hanem a családok női tagjai, valamint a nyugdíjasok és özvegyek szánalmas csapata részesedjék. Reméljük a tanács pártolni fogja ezt a nemes gondolatot annál is inkább, mert a szegény nyugdíjasok azok, akik legjobban el vannak hanyagolva, akik azonban feltétlenül megérdemlik egy hosszú életen át végzett munkájukkal a főváros háláját. Volt azonban az üzemnek egy másik üzlete is Bécscsel. A múlt esztendőben ugyanis a főváros mintegy félmillió korona értékű savanyított káposztát bocsátott Bécs város rendelkezésére, amelynek ellenértéke- képen Bécs viszont olcsó szövetet adott. Az üzem pénzügyei. Az üzem pénzügyei igen egyszerűek. A tanács annak idején úgy oldotta meg ezt a kérdést, hogy az üzem megalapításához szükséges kétmillió koronás tőkét a Vásárpénztár utján 5 százalékos kamatként bocsátotta rendelkezésre. Az üzemnek az eladásokon való hasznát mindössze 8 százalékban állapították meg, amiből 5 százalék megy a Vásárpénztári kölcsön kamattörlesztésére és 3 százalék a kezelési költség. Az üzem raktárai pedig ma többet érnek harmadíébnillió koronánál. Látogatás a ruhásboltban. A ruhásbolt a Gerlóczy-utca 4. szám alatt van. Bent az üzletben László Sándor üzletvezető intézkedik. A bolt kicsi, de tiszta és rendes és ezt a rendet nem tudja megbontani az sem, hogy egyszerre harminc-negyven vevő áll a boltban. A vevőkkel szemben udvariasak, az alkalmazottak jómodoruak, nem úgy mint az a hasonló háborús genezisü üzletekben szokás, ahol a jótékonyság fölényes pózával szolgálják ki a szövetkezeti tagokat. Az üzlet két részre oszlik. Az egyik oldalon a háztartási cikkeket szolgáltatják ki és ahol hatalmas állványok roskadnak a különféle, legtöbbször ritkaságszámba menő cikkek drága terhe alatt. Üvegek tábora, dobozok tornyai emelkednek itt, kefék és seprők tömege üdvözli a belépőt. A látogatottabb, a népszerűbb rész azonban még mindig a másik oldal, ahol a divatcikkek jellegzetes dobozaival rakták tele az állványokat. Olcsó harisnyát (havonként 2 pár) inget, gallért, nyakkendőt, keztytit lehet itt kapni. Egész divatárucégeket vásároltak meg, azokat árusítják most itt ki. Láttuk például a Sós Bernát cég hires, szép, békebeli nyakkendőit, nehéz selyemlepedők ezek, rajtuk van az az ár, amelyen ezelőtt két évvel Sós Bernát árusította. Akkor 25 korona volt az áruk, most a fővárosi tisztviselők 16 koronájával kapják, ami már mindenesetre közeli rokonságban van a boszorkánysággal. Beljebb a raktárban a télikabátok légiója sorakozik a falakon. 400 koronától följebb 1000 koronáig a legnagyobb változatosságban van itt télikabát, de az ezerkoronás már olyan, hogy az inkább csak világhírű tenoristának való, aki a szellőtől is óvja a torkában levő aranybányát. A pultok telve a legpompásabb gyermekruhával. Áruk 80—300 koronáig, holott a leghitványabb félpapirszövet gyermekruha ma már másutt 600—700 koronába kerül. A divatcikkekben legalább 30—40 százalékkal olcsóbb ez az üzlet, mint a többi boltok és a főváros alkalmazottai szinte irigylésreméltó emberek lennének, ha ugyan elég pénzt adnának nekik legalább arra, hogy a Gerlóczy-utcai olcsóságok hazájában kedvükre vásárolhatnának. e ® ® Bérezel tanácsnok törököket fogott. Sűrűn látunk most Budapest utcáin nemet harcosokat lötyögős, bő ruhában,. Nincs meg a mozdulatukban a német biztosság és a német feszesség. A német erő- helyett. valami keleti puhaság érzik az egész lényükön. Mikor aztán az arcukba tekintünk a fekete arcbőrükből, a bágyadt szemükből biztosan megállapíthatjuk. hogy a német mundérba hamisittatlan, színtiszta törököket bujtattak. Mi azonban csak az utcán tisztelhetjük ilyen földiszitett szövetségeseinket, Bérezel tanácsnok azonban, a szó legszorosabb értelmében törököt fogott bennük. Egy egész csomó német bőrbe bujtatott törököt rendeltek ki ugyanis az ügyosztály által végzett munkálatok végzésére. Bérezel tanácsnok nagy örömben volt, mert a. munkáskéz hiányát nagyon érezték már n különböző üzemekben. A törökök meg is jelentek a munkára a zöldségüzem- ben, de reggel hét óra helyett tízkor érkeztek meg. Akkor kerültek-fordultak egy kicsit lehetőleg olyan helyeken, ahol nem is lehet dolgozni és tizenkettőkor hGálos pontossággal megjelentek az ebédnél. Ebéd után négy óráig hevertek és nyújtózkodtak, ötkor pedig íelpakkoltak és elmentek aludni. Általában aludni kitünően tudnak a törökök. Dolgozni? Az sokkal, de sokkal nehezebben megy. A vége a« lett a naev török-fogásnak, hogy Bérezel tanácsnok könyörgőre fogta a dolgot, vigyék el a nyakáról a törököket, akik semmiképpen sem kaphatók a munkára. A főnők ur. A főnök urat Dénes Aladárnak hívják. Ezelőtt még pár esztendővel igazgató ur volt. a fővárosi Müszertizemi igazgatója, aki milliókat és milliókat adott ki azért, hogy a főváros kórházait mindennel ellássa a háború tartamára. Most pedig egyszerű. szimpla főnök ur lett, de egy szinte még a Müszerüzemnél is nagyobb és mindenesetre fényesebb üzemben: a New-York kávéházban. Dénes Aladár a múlt héten vonult be a New-Yorkba, hogy ott boszorkányosán ügyes kezével valamit, jmég az eddig megszokó.tnál is előkelőbbet, szebbet csináljon. Irgalmatlan ambíciók tombolnak ma is Dénes Aladárban. A nagy meghurcoltatások nem ölték ki belőle smn az invenciót, sem a munkakedvet. Talán azt akarja megmutatni, hogy mit vesztett benne a főváros, vagy talán éppen azt. hogy amihez hozzányúl, az aranybányává változik. És ahogyan a Ne\v-Yorkot, no meg Dénes Aladárt ismerjük — ez nem is olyan valószínűtlen. A Belvárosi Színház pompás műsorának középpontjában áll II a r sá n y i Zsolt nagyhatású dramo- leje: az „Ugyanaz balra“. Gábor-Szirmai vidám kis operettjén, a „Kék o r g o n á k“-on kívül, a jó tréfák egész sora mulattatja a közönséget. Hétfőtől kezdve az előadások fél 8-kor kezdődnek. A faun. A világ valamennyi nagy színpadát bejárta Knoblauch finom szatiráju vigjátéka. A faun: mi is jól ismerjük a Nemzeti klasszikus előadásában, Rajnai Gábor kitűnő alakításával. Ez a kitűnő brilliáns vígjáték most filmre került s amit a színpad keretei korlátok közé szőrit a költő fantáziájából, azt a film nagyszerű eszközei gazdag látványosságként tárják elénk. A faun különösen hálás téma a film számára, mely tömérdek szint adhat a mese feldíszítésére. A magyar filmgyártás egyik legelső miűintézete, a Corvin, amely nagy programjában az irodalom remekéinek megfilmesi.ését tűzte ki céljául, — vállalta A faun pompás témájának filmen való művészi feldolgozását. Vajda László és Fáik Rikárd írták a szövegkönyvet. Korda Sándor pedig a rendezés nehéz munkáját oldotta meg. Hétfőn mutatja be müvüket az Uránia. A faun szerepében Rajnai Gábor igazi kabinetalakitást nyújt, átszőve azzal a ragyogó derűvel, arniely a Nemzeti színpadán tette híressé öt. Méltó partnerei R. Lenkeffy Ica, Gyárfás Dezső, So m 1 a y Arthur, Horvát Paula. Á g h v Erzsi. Horvát h Jenő, Bart os Gyula, Hajdú József és Du eret János, Az Uránia előadásai 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. A fau n mellett műsorán tartja az Uránia e heti filmjátékát, a Vérrózsák a h ó b a n. A Beketow cirkuszban mától fogva par force előadások lesznek. Az előadások V28 órakor kezdődnek és 10 óra előtt végződjek, ezalatt a telies, óriási, nagyszerű szeptemberi műsor kerül előadásra. Villanyos és omnibusz közlekedés minden irányban. Katzer szörmeárui legújabb szab. rendszere szerint készítve, világhírűén elsőrangúnk és elismert jutányosak. E rendszer előnyei főleg az erősen fokozott tartósság és utolérhetetlen precizitásban nyilvánulnak. A legújabb modellek divatszalonjainkban (Ó-utca 44. és Szervita-tér 1.) megtekinthetők. A Henry-aréna valósággal elbűvöli a közönséget. amely a szezon végén is állandóan zsúfolásig tölti meg a nézőteret. Henry igazgató mindenkinél jobban ismeri arénája közönségének ízlését és azt túlontúl kielégíti gondosan összeválogatott műsorával. fi TŐKE • • • Szemle Üzérkedés a szemünk világával — A tur- kesztáni gyapot — Magyar élhetetlenség — Az O. K. H. meg a valuta 1918-at Írunk és nem lehet róla vitatkozni, hogy a villany, a gáz nem luxus többé, hanem mindegyik úgy hozzátartozik az életünkhöz, mint a kenyér, vagy a viz. Amikor a főváros fölemelte a villany, meg a gáz árát, amikor az anyagárak és munkabérek emelkedése révén elkerülhetetlenné vált a vizdijak felemelése — valósággal kórusban zengett a íölháboro- das. A villanyáram drótja és a gázcső azonban egymagában nem világit, hogy világítson, ahhoz izzólámpa szükséges. Nem kell tehát íigy-e bár tovább bizonyítgatni, hogy az izzólámpa közszükségleti cikk, valami, ami nélkülözhetetlen, ami nem luxus, amihez a legszegényebb embernek is hozzá kell jutnia? És ugyanakkor, amikor ezt konstatáljuk, azt látjuk, bogi a villanylámpákkal példátlan uzsora folyik és az izzó- lámpa-kartell olyan telhetetlenségeí produkál, amelynek ve'gre-valahára ki kell hogy hívja az illetékes hatóságok szives érdeklődését is. Az apropót ezek elmondására pedig az adja meg, hogy az izzólámpa- kartell uj merényletre készül, csekély 40 százalékkal szándékozik 0 k 4 ó b e r elsejére felemelni az elektromos lámpák árát. Eljutottunk tehát odáig, hogy a kartell szívességéből a békebeli áraknál immár 400 százalékkal többet fizethetünk, amivel szemben azonban a háború pecsétjével ellátott silány árut kapunk. Az anyagárak és munkabérek ilyen arányban nem emelkedtek és nem nehéz kitalálni, hogy nem is erről van szó, hanem arról, hogy az E g y e s ü 1 t izz ó 1 á m p a- és villamossági r.-t„ amely élén áll a kartellnek és csaknem 75 százalékát produkálja a hazai szükségletnek, nem elégszik meg horribilis hasznával, amely már meghaladja a 100 százalékot, hanem mérhetetlen étvágygyal még többet akar keresni. A szemünk világát, a kultúránkat, a munkánk igen jelentékeny részét jelenti az, hogy lesz-e villanylámpánk vagy nem. A munkával, kultúrával, a szemünk világával pedig uzsorát űzni nem szabad. Olyan cikkről van szó, amelyet nem szabad kiszolgáltatni egy-egy vállalat nyerészkedési vágyának. Vájjon hol van ezuttai Sz te fényi József báró kereskedelmi miniszter, aki váltig hangoztatja az ipari termékek árszabályozását? És hol van Friedmann Ernő professzor ur, az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elnöke? Vájjon nem veszik észre, hogy itt üzérkedés folyik — a szemünk v i 1 á g á r a. Két hét múlva igen szívesen látott vendég érkezik Budapestre: hatvan millió értékű gyapot jön Tur- kesztánból, ami ma, amikor félmeztelenül járunk és amikor a papirszövet már felállította ellenünk támadó frontját, igen kedves ajándéknak mondható. A derék és rokonszenves turkesztáni gyapot keresztül törte az angol frontot, az angol betörés ellenére már Tifli- szen át útban van a fekete tengeren és a Dunán át Budapest felé. Budapest lesz a székhelye annak a mindenesetre történelmi jelentőségű eseménynek, hogy a hatvan millió értékű gyapotot felosztják Magyarország, Ausztria és Németország között. A hir rendkívül kellemes a mi számunkra, édes zene a fülünknek, de nem lehet eltagadni, hogy aggodalmaink vannak. Sajnos, a felosztás körül is félünk egy kicsit, de van is egyéb is, más is. A hozsánával fogadott gyapot nem is olyan sok, mint amilyennek az első pillanatban feltűnik. Aligha helyes az a feltevés, hogy a központi hatalmak ruhaellátása a keleti gyapotbehozatal révén megoldást nyer. Hatvan millió áru gya-
