Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-09-11 / 37. szám

Budapest, 1918. szeptember 11. f''/ '99 5 dagságot, amelyet féltékenyen néznek, többé ki nem irthatja, ha a hájjoru ki nem irtotta, sem az államszocializmus, sem az állami bolsevikiz­mus, de az a közgazdasági Nirvana sem, amit ezzel a rendelettel meg akartak alapítani. Szemle Miniszteri vádirat — Az élesztőgyárak nász­ajándéka — Ruhát csempész a Ksod Szterényi József báró kereskedelmi minisz­ter keserű igazságokat, valóságos vádbeszédet irt le abban a rendeletben, amely újabb kísérlet a drága­ság enyhítésére, a lánckereskedelem eltiprására. A kötelező ármegjelölést és a számlázási kényszert szorgalmazza a miniszter, közben pedig olyan jel­lemzését adja.ennek a vérben és könyben poshadó világnak, hogy a jövő történetirója valószínűleg megdöbbenik majd, ha a súlyos miniszteri szavakat olvassa. Kimondja, hogy ha nem vetünk gátat ennek a „borzasztó áruuzsorának“, akkor „gazdaságilag megsemmisül és nemzedékekre kihatólag roskad össze elsősorban középosztályunk“. Elrémitő szavak és gondolatok ezek és csak azon csodálkozunk, hogyan írhatta le a széles látókörű miniszter azt, hugi' a drágaság arányai „m a m ár“ tűrhetetlenek? Mi tudjuk és ő is tudja, hogy már régen azok. És mit használ ott a számlázási kényszer, ahol a búzát és a lisztet számlára vagy számla nélkül meg­fizethetetlenül drágán adják? Hát Magyarországon nem mindennek az ára a búza után igazodik? A munkabérek egyszeregye a lisztárakban van le­fektetve. A szerény magyar és a rátartós osztrák ipar nem aszerint szabja meg árait, ahogy a gazda a búzáját árulja? A számlázási kényszer és a kira­kati árcédulák majd akkor tudják céljukat elérni, ha a földbirtokkal is csak olyan szigorúan bánnak, mint az iparral és a kereskedelemmel. * Két apró hir. Az egyik az egyszerű, de nagy­jelentőségű hymen-hir: a Krausz Szesz- és Élesztő gyár Rt. előbb az Adria Ipari és Me­zőgazdasági rt. nagyváradi élesztőgyárát és rak­tárait szerezte meg, majd a Moskovits Mór és Eia Rt.-gal fuzionált. A hymen-hir nem túlságosan meg­lepő, mert már a Magyar Élesztőgyárak ellenőrző irodája is magán viselte a kartellnek minden ismer­tetőidét, az pedig közismert volt, hogy ezt az irodát a Krausz érdekeltség irányítja. Ami azonban most történt az tulajdonképen semmi más, mint a magyar élesztőgyártásnak egy kézbe való jutása. Szinte csalódtunk volna, ha ennek az eseménynek követ- kezéseképen meg nem jelenik a másik hir, amely nemes egyszerűséggel bejelenti, hogy a „magyar- országi élesztögyárak az árakat kilogram­monként hatvan fillérrel felemelik“. A magyarországi élesztőgyárak ma már egyszerűen a Krausz-féle vál­lalatokat jelentik és igy csak természetes, hogy az újdonsült fúzió az áremelés kedves nászajándékát nem tagadhatta meg — magától. * A szabadkai állomáson nagy feltűnést keltett egy odavaló kereskedőnek az erőszakossága. Egész jelentős ruharaktárát fólpakolta, kiküldte a vasútra. Itt azonban a küldeményt elfogták és visszaküldték a kereskedő raktárába. Az erőszakos kereskedő A tengeri-csirátlanitás kudarca. A tengeri-olaj csírátlanítását ki kell venni a jelenlegi tehetetlen intézőség kezéből. A közérdekű, n közélelmezés te­rén elsőrangú fontosságú akciónak nem sza.bad el­buknia. mert az Országos Központi Hitel- intézet urai vetélkednek egymással. Nem szabad tűrni, hegy hatalmi és hiúsági kérdéssé fajuljon az a nagyszabású terv. amely az ország millióinak zsir- e 1 látását megjavíthatná. Ennek a jószándéknak a csődjét nem nézhetik el tovább az illetékes körök. Beavatottak előtt nem rejtély, hogy miért bukott meg a csirátlanitási akció. Szakemberek előtt isme­retes, hogy az 0. K. H.-nél V i g Emil volt a csírát­lanítás szakértője, akinek azonban távoznia kellett az intézettől, mert báró Korányi Erigyes félté­keny volt reá. Most a Baross-utcai bürokrata gép­ház tehetetlen vezére, akinek termelőképessége leg­feljebb a füzfaháncs-akció magaslatáig emelkedik, szomorúan tapasztalhatja, hogy a csírátlanítás az nem fiizfaháncs, itt szakszerű tudásra és értelmes vezetésre is szükség van. Az Olajközpont nemrég megjelent nyilatkozatából kitűnt, hogy az elmúlt sze­zonban a csírátlanítás mindössze csak 3tí() vagon olajat produkált, avval a mennyiséggel szemben, amelynek tízszerese is elérhető lett volna, ha Korá­nyi Erigyes helyett szakember intézte volna az ak­ciót. A második szezon küszöbén jó lesz gondoskodni róla. hogy a további tehetetlen kísérletezés helyett most már komolyan hozzá fogjanak a tengeri csírát­lanításának nagyszabású müvéhez. Az Országos Bank tőkeemelését elhalasztották. A hivatalos lap keddi száma közli a Magyar Or­szágos Bank igazgatóságának értesítését, amely szerint az e hó 12-ére egybehívott közgyűlést, amely az alaptőkeemelés tárgyában lett volna hiva­tott határozni, nem tartják meg, mert az ismeretes rendelet értelmében előterjesztett kérelem ezideig elintézést nem nyert és a rendelet szerint előzetes engedély hiányában a közgyűlési határozat semmis volna. A Dunagözhajózási Társaság közgyűlése tudva­lévőén elhatározta, hogy 14.000 darab 1050 koroná­val kibocsátott uj részvény által 75.6 millió koro­nára emeli föl alaptőkéjét. Az igazgatótanács most végrehajtja a kormány által időközben jóváhagyott közgyűlési határozatokat. Minden négy régi rész­vény után egy uj részvényre szóló elővételi jog il­leti meg a tulajdonost. Az átvétel árát 1800 koroná­ban állapították meg. Az elővételi jog gyakorlásra a réjgi részvényeket szeptember 13-tól 24'-ig be­záróan kell bemutatni. Kinevezés. A Baróti Szeszfinomitó-, Cognac- és Likőrgyár Rt. a mai napon Csernyey Jenőt igaz­gatósági titkárrá nevezte ki. A Budapesti Ásványolajgyár Rt. igazgatósága az 1917—18-i üzletév nyereségéből a közgyűlésnek 60 koronás osztalék kifizetését javasolja, ezenfelül a megalakítandó nyugdíjintézet javára 200.000 K és há­borús jótékony célokra 100.000 K adományozását. A Zöldségközpont közgyűlése. Az Országos Zöldség-, Főzelék- és Gyümölcsfor­galmi Rt. a hivatalos lap szeptember 5,-iki számá­ban közli közgyűlési meghívóját. Az első évi rendes közgyűlését szeptember 16-án tartja meg a Rész­vénytársaság saját helyiségében (IV., Városház­utca 4.). Fuzionáló faipari vállalatok. Gróf Mikes Z a b o 1 a i Erdőgazdasága és fűrész­telepei Részvénytársaság fuzionál a Magyar Erdőipar Részvénytársa­sággal s e célból a Mikes-féle részvény- társaság ötmillió koronát kitevő alaptőkéjét felemeli tízmillió koronára. A rész­vénytársaság a Magyar Bank és Kereskedelmi Rész­vénytársaság érdekkörébe tartozik. Erdélyben és Oláhországban vannak erdőségei, fűrészei és faipari telepei. Kiadja: a »FŐVÁROSI HÍRLAP* lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emit azonban nem nyugodott bele a dologba, éjszaka újra a vasútra szállította a ruhákat, amelyeket most már akadálytalanul tovább szállítottak. Szabadkán — mondom — feltűnő volt a kereskedő erőszakos­sága és azonnal más, erősebb kéz munkáját gyaní­tották a háttérben. Hogy ez igy volt, hamarosan ki is derült. A ruhaszállitmányt a határrendör- s é g fogta el Kassán, a Ksod fészkében és vissza- irányitotta 'Szabadkára. A ruhát a Ksod vette és az ő csempészésben gyakorlott keze irányította az éj­szakai manipulációkat Szabadkától Kassáig és irá­nyította volna a magyar határon túl is, ha a határ- rendőrség bele nem avatkozik. És miért éppen a határrendörség vette a kezébe az ügyet? Ennek ugyebár egyetlen magyarázata lehet és pedig az, hogy a Ksod a ruhát nem magyar, hanem osztrák alkalmazottainak vagy még másoknak szánta. Egy­szóval csempészni akart. És ezt a tényt nem akar­juk mi felfedezni, mert semmi újdonságot nem talá­lunk benne. Ellenben rá kell mutatnunk, hogy ez már nem H o I I á n Miklós bűne, itt már az egész Ksod-rendszer szerepel, ez már P u 1 s z k y Gari­baldi vezérigazgató rovására esik és ez már ordító bizonyítéka annak, hogy Hollán skartba-tételével nem fejeződhetett be a tisztogatás a Ksodnál, hanem vele és Pulszkyval együtt buknia kell az egész rend­szernek. RÉVAI-NYOMDA, BUDAPEST, V., ÜGYNÖK-UTCA 8. ! 7 'ELIKERT^str^ ; Kezdete fél 8 órakor iVlGYRZZ n CSÓKRA! Operett. Nagyszerű varieté miisor! 20 elsőrendű attrakció! n 1 ■ 1 ■■■ 1 1 ■- '■ ■■■ ■■ . — « ü Vasárnap d. u. iél 4 órakor féláru előadás. ■ FOLIES CAPRICE T,l,c%n Téli helyisége: VI.. Révay-utca 18. sz. Igazgatók : Keleti Testv. Főrendező : T/ibon K. Karmester: Heténvi HeicMbers Albert. Ma és minden este 8 órakor az uj megnyitó műsor ! Újdonság ! Hotel Jobb mint otthon. Bohózat egy fel­vonásban. — Irta és rendezte : Tábori Emil. — Novität: Der Nachtportier. Schwank in einem Aufzug, von Josef Armin. Regie : Emi! Tábori. Magánszámok­kal fellépnek: Springer Armin, Else Saldern stb. stb. Az I. emeleti Kaszinó-lVIulatóban : legelsörendii ének- és tánc­attrakciók. Kezdete fél 9 órakor. VÁROSLIGET. Naponta d. u. 1/24, vasár- és ünnepnap d. u. 2 órá­tól (esős időben is; nagy folytatólagos előadáson A színpadon. A köröndben. A versenyen kívül álló szeptemberi műsor 25 elsőrangú varieté- és köröndszám. Az idény vége október hó 15-én. Gyermekek hétköznap fél helyárakat, vasárnap és ünnepnap pedig teljes helyárakat fizetnek. |köruT,e1l: mozgókép-Ofítion M ■ - ■ i A kis Lord i Burnett H. regénye 4 felvonásban. A Corvin J filmgyár müve. Rendezte Antalffy Sándor. Fö- ! szereplők: Lubinszky Tibor, Antalffy Sándor és Báthori Gizella. j Három a kérő m Henny Porten vígjáték. ■ ■ ­■ 5 Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. Pénztár d. e. fél 11 -töl fél 1-ig, d. u. fél 3 órától. MARTOS ZOLTÁN cipő, szandál és bőrárugyár BUDAPEST, VIII., KISFALUDI-UTCA 19. Ajánl községi beszerzési csoportoknak és kórházaknak, továbbá községi üzemeknek szandá lókat, commode házicipőket (Adria és cellulózé szövetből), fűzős félcipőket, szegedi mintára készült papucsokat éskórházi papucsokat. F ehérnemű rési árban vasalható, ha a német szabadalmazott rizs- keményitőpótlót hasz­náljuk. Mintaküldemény 10 csomag 8 K bérmentve E$y öltöny nagy kabát megfestése K 1—1.30, ha 10 csomag ruhafestéket vá­sárol 7 K-ért, bérmentve GROSS ANTAL BUDAPEST, József-körut 23. szám. Használhatatlan dugókat és parafahuiladékot veszünk bármily mennyiségben magas áron. Pneumatika Ballinit-gyár Budapest. Vili., Óriási - utca 10. — Telefon: József 52—46.

Next

/
Oldalképek
Tartalom