Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-08-28 / 35. szám

, * A jövő télen tízezer pesti gyerek jelenik meg pnpir - uni formisban. .— Emitt kék mimkásruhik tömege, Bzt is a fő­város rendelte igen nagy mennyiségben. Még egy-két pár hosszú, térdigérő, haris­nyát mutat a vezérigazgató. Nagyszerű alkot­mányok. A fejét azonban meg fogják változ­tatni. Gyapjúból készítik majd, mert ki tudja a papír hátha mégis hamar elolvad a cipő és láb közös melegében. Harisnyaszárnak azonban na­gyon jó a papiros. Egy kicsit zug a fejem, amikor kitámolygok az irodából. Kint a szolga még viseltes, kopott szövetruhában ül, a titkár azonban hófehér, büszke papirkabátban dolgozik. És ez a fehér kabát sokkal, de sokkal szebb, minit az a másik pecsétes ruha. Alighanem van jövője a dolog­nak. A papirszövet hódítása. Mégkérdeztem még egy szakembert, aki statisztikai adatokon kivid, amint az előbbiekből lát­szik. nagyfokú lelkesedéssel is szolgált: Magyarország a textiliparhoz szükséges nyersanyagokat a háború előtt csaknem telje­sen a tengerentúlról szerezte be. Ma. mikor en­nek lehetősége teljesen ki van zárva, a magunk erejére vagyunk utalva. A fagyapotot, amely a legfontosabb a fehérnemű és ruhaszövet textil­anyagának előállítása számára, leginkább az Egyesült-Államokból, Indiából és Egyptomból hoztuk, a gyapjút, amelyből nekünk Magyaror­szágon nincs jelentős termelésünk, Ausztráliá­ból, Dél-Afrikából és Argentiniából kaptuk. A juta Indiából, a selyem és a vászon szintén leg­nagyobbrészt külföldről, Japánból, Kínából és Olaszországból, de főként Oroszországból szár­mazott. Magyarország kender-termése nem je­lentéktelen, de ezt csaknem kizárólag az ipar­hoz' szükséges textilnemüek előállításához hasz­nálják fel. Hogy a helyzetet meg tudjuk ítélni, a monarchia nettó-behozatalát 1913. évre a kö­vetkező statisztikával mutatjuk be: gyapot: 2,041,379 q 320 millió K értékben gyapjú: 219,716 „ 62 „ „ juta: 608.791 ,. 39 „ „ selyem: 2,086 „ 18 „ „ len: 492,006 ., 34 ,. „ Amikor kitört a háború, a nyersanyagok­nak a külföldről való behozatala teljesen meg­szűnt, amivel szemben azonban a hadseregnek ruhaszükségtetei rendkívüli nem várt méreteket öltöttek. A textiliparnak tehát a következő há­rom útja maradt: 1. a megmaradt készleteknek hazai lennel és kenderrel való keverése, 2. a régi használhatatlanná vált fehérneműnek és ruhának tépés és uj fonás által való uj feldolgo­zása, 3. olyan rost-anyagok (pótanyagok) al­kalmazása. amelyeket a háború előtt különböző okokból nem használtak. Dacára annak, hogy az első két mód na­gyon jól bevált, a háború hosszú tartama szük­ségessé teszi, hogy a pótanyagokat is minél na­gyobb mértékben felhasználjuk. Az eddigi kí­sérletek egyhangúan a papír szövetet mutatják a legjobban bevált pótanyagnak. Az ehhez szük­séges nyersanyag (a fa és különösen az abból előállított cellulózé) korlátlan mennyiségben áll rendelkezésűinkre. Az előállítás könnyű és ol­csó, maga a papirszövet pedig szinte nem várt módon tartós. Ma már csodákat müveinek a papirszövet-gyártás körül. A könnyű, közép­nehéz, nehéz és nagyon nehéz papíripart olyan csodálatraméltó tökéletességgel csinálta meg a háború, hogy azt mindenképpen a jövőben is számba kell venni. Gyártanak ma már papírból cérnát, madzagot, kötelet, a hadvezetőségnek homokzsákot, kenyérzacskót, gomolyitott ga- massnit, hátizsákot, vizesvödröt, kocsiponyvát, sátorponyvát, töltényövet stb., ipari üzemeknek: munkásruhákat, hajtószíjakat, öveket, csöveket és minden néven nevezendő zsákot, mezőgaz­dasági célokra: gabonás-zsákokat, lisztes-zsá­kokat, lószerszámot stb., a lakosság számára: szőnyeget, függönyt, szalmazsákot, matracot, iskolatáskát, piaci táskát, nadrágtartót, haris­nyakötőt, cipőbélést, eipöfelsörészpótlékot, di- vánhuzatot, könyvkötővásznat stb. A legutóbbi időben aztán sikerült a cel­lulózé fonásának problémáját olyan módon meg­oldani, hogy a papirfonóipar teljesen uj alapok­ra helyczkcdhefik. Anélkül, hogy a cellulózéból előbb papirt kellene előállítani, csekély percent textilrost hozzáadásával szőni és fonni lehet a cellulózét. Hiába., a háború nemcsak áldozatokat kö­vetelt, de eredményeket is hozott. És ezek az eredmények olyanok, amiket az ellenség többé soha nem vehet el tőlünk. Pogány Béla. A „Fővárosi Hírlap*1 a törvényhatóság nyári szünete alatt a rendes időben, minden szer­dán, de a szokottnál kisebb terjedelemben csak 6 oldalon jelenik meg. Felállítják a fővárosi Ruha-hivatalt. A ruha- rendelet a már hetek előtt megtartott ankéten kifejtett nézetek mérlegelése után sem jelent meg ezideig. Értesülésünk szerint Maly minisz­teri tanácsos kész honorálni azokat az elveket, amelyeket Vita Emil dr. tanácsnok, a főváros képviseletében az ankéten hangoztatott. A dön­tést természetesen fenntartotta Szterényi Jó­zsef báró kereskedelmi miniszter számára, aki most, hogy karlsbadi üdülését befejezte, ki fogja mondani az utolsó szót. A főváros addig is hozzáfogott a Ruhahivatal felállításához. Eb­ben a kérdésben Vita tanácsnok úgy döntött, hogy nem szervez külön Ruhahivatalt, hanem hozzácsatolja azt a meglevő Cipőhivatalhoz, úgy, hogy egy összekombinált Ruha- és Cipöhi- vatal fogja intézni a főváros lakosságának ösz- szes ruházati ügyeit. A kombinált hivatalnak is lengyel Gyula tanár lesz az igazgatója, aki nagy tudással, szorgalommal és puritánsággal intézte eddig is a Cipőhivatal babérokat nem igen hozó vezetését. Vizsgálat a Huskereskedehni R.-T. ellen. Meg- irtuk, hogy több mészáros óvást emelt az ellen, hogy a Húskereskedelmi R.-T. akció-húst és extrém-hust árusít egy és ugyanazon időben és a mészárosok tapasztalatai szerint a kétféle hús körül manipulációk történ íek. E ízlésünkkel szemben a Húskereskedelmi R.-T. nyilatkozatot küldött be hoz­zánk, amelyet a sajtótörvény értelmében közöltünk is. Most arról értesülünk, hogy a Vili. ügyosztály utasította a központi .ásáresarnok felügyelőségét, hogy a Fővárosi Hírlap cikkében foglalt állí­tásokra vonatkozólag- indítsa neg a vizsgálatot a Húskereskedelmi R.-T. ellen és hallgassa ki a cikk­ben megnevezett Lesslauer Gyula, S u s z t e r József és Dubovetz Emil mészárosokat, akiknek tudomásuk van a visszaélésekről. A városok kongresszusának reneszánsza. Bódy Tivadar polgármester, mint a magyar vá­rosok országos kongresszusának uj elnöke, székfoglaló beszédében kijelentette, hogy a kongresszust a minél intenzivebb szakszerű mun­kásságra fogja serkenteni. Erre a szakszerű munkásságra a városi tisztikarok legkiválóbb tagjait kívánja megnyerni, akiknek a kongresz- szus nyolc szakosztályában (1. szervezeti; 2. tisztviselői; 3. pénzügyi; 4. üzemi; 5. városépí­tési; 6. közművelődési; 7. szociálpolitikai; 8. népélelmezési) nyujtatnék mód és alkalom, hogy kifejthessék tapasztalataikat és erőiket. Bódy polgármester már hozzá is fogott a reform ke­resztülviteléhez és e célból a városok polgár- mestereihez a következő nagyjelentőségű leve­let intézte: Tisztelt Polgármester ur! A magyar városok or­szágos kongresszusának a szervezési szabályzata ér­telmében a kongresszusnak elnöke Budapest székes­főváros polgármestere. Miután a székesfőváros pol­gármesterévé való mcgválasztatásommal igy automa­tikusan a kongresszus elnöki tisztét is elnyerni sze­rencsém volt, arra kérem t-. polgármester urat, mint a város törvényes képviselőjét, hogy elnöki műkö­désemben bizalmával megtisztelni és támogatni mél-, tóztassék. A kongresszus állandó bizottságának folyó hó 1-én tartott ülésén körvonaloztam azokat az irány­elveket, amelyeket elnöki működésemben követendő vagyok. Ezúttal legfőképp azt kívánom kiemelni, hogy a kongresszust a minél intenzivebb szakszerű mun­kásságra törekszem serkenteni és e végből minél előbb megindítani szeretném az utolsó e g y e t e- m is s ii lés által szervezett s z a k oszt á - I y o k m ii k ö d é s é t. Ezt pedig azáltal vélem elér­hetőnek, ha a kongresszus módot nyújt arra, hogy az egyes szakos z t.á 1 y o k in ii k ö d é s é n e k a Budapest, 1918. au gusztus 28. keretében a városi tisztikarok leg­kiválóbb s z a k e r ő i kifejthessék ta­pasztalataikat, tehetségei ke t és m m n- k á s s ág a i k a t. Az egyetemes ülés határozata alap­ján az állandó bizottság a következő szakosztályokat alakította meg: 1. szervezeti; 2. tisztviselői; 3. pénz­ügyi; 4. üzemi; 5. városépítési; 6. közművelődési; 7. szociálpolitikai; 8. népélelmezési. Megjegyezni kívánom hogy a szervezeti szakosztálynak főleg az uj vá­rosi törvén y irányelveinek a megálla­pítása a feladata, ni i g a tisztviselői szakosztály a városi tisztviselők er­kölcsi és anyagi jólétének az előmoz­dításán, a váro.si tisztviselők érdekei- n e k a meg ó vásán fog m u n k á 1 k o d n i. Az­zal a kéréssel fordulok tehát t. polgármester úrhoz, szíveskedjék, a saját személyét illetőleg megjelölni a 8 szak osztály közül azt az egyet, amely­nek a működésében résztvenni k i v á n ; 2. szíveskedjék a tisztviselői szakosz­tály kivételével a többi 7 szakosztály egyikébe a város tisztviselői közül ki­jelölni azt. akit legalkalmasabbnak tart arra, h o g y k ö z r e m ii k ö d é s é t a v á- r o s o k e g yetemes érdekeinek a szol g á- I a t á b a n has z n o s i t h a s s u k. Jóllehet a városok kongresszusa, mint a városi tisztvise­lők érdekképviselete eddig is hathatósan köz­reműködött a városi tisztviselők érde­keinek a védelmébe n, a j ö v ő ben ezt a m ii k ö dós ii n k e t a tisztviselői szakosz- t á 1 y n a k o 1 y i r á n y u m e g s z e r v e z é s é v e | k i v á n j u k g yakorolni, h o g y ebbe n a szakosztályban valamennyi ma g y a r v á r o s n a k a tisztik a r a jusson k é p v i s e- 1 e t h e z. Arra kérem tehát t. polgármester urat. ho.gy a vezetése alatt álló városi tiszti­kart méltóztassék felkérni, hogy a tisztviselői szakosztályba a képvise­lőiét megválasztani szíveskedj é k. Úgy a polgármester ur, mint a kijelölendő szaktisztviselő, valamint a városi tisztikar képviselőjének személyére vonatkozó szives válaszát mielőbb megküldeni ké­rem. Budapest, 1918. augusztus hó 3. Kartársi üdvöz­lettel Bódy Tivadar polgármester, elnök. A városok kongresszusának reneszánszával, valamint Bódy polgármester levelének jelentő­ségével lapunk vezetőhelyén foglalkozunk. A Belvárosi Színház szezonnyitó miisorát, mely a bemutatón elv nevezetes sikerrel került szilire, es- téről-estére zsúfolt ház ünnepli. Heinrich M a n u hi­res irodalmi vigjátékának. a V a r i e t é-nek. Q á- bor-Szirmai pompás kis operettjének, a Kék 0 r g o n á k-nak és H a r s á n y i Zsolt U g y a n a z balra c. nagyhatású dramolett.iének főszereplőit: M é s z á r o s Gizát. K ö k é n v Ilonát. R a j n a Alicet. Szent s y ö r g y i Mártát. Huszár Irént. B o - r o S S t, Geller t e t, B. é kefir, K ö r m c n d y t. B á n ó c z i t, S óm 1 á r t számtalanszor .szólítják füg­göm- elé a közönség tapsai. Zsidónö — A vén kisasszony titka. A Corso az idén programmjául tiiz.e. hogy minden héten két szenzációs slágerfilmet mutat be a közönségnek. A kitűnő Programm már kialakul a megnyitó előadás műsorából is. Szilire hozták Halévy nagyhírű és gyö­nyörű zengni 4 felvonásos operáját, a Zsidónö t, amelynek különös érdekességet ad hogy be ec Ra­chel nagy áriáját K. G a r a y Margit operaénekesnö énekli el minden egyes előadáson. A másik darab, amit a Corsó bemutat. Marlitt szenzációs drámája, a V é a k i s a s s z ony t i t k a. Az előadások három­negyed 5, fél 7. negyed 9 és 10 órakor kezdődnek. A várcslige'i Henry-aréna nagy augusztusi mű­sora. amely csak néhány napig lesz még látható, az összes előző programiunkat felülmúlja. E műsorban fel van halmozva minden, ami jó és szép. a legki­tűnőbb varieté- és manageslágerek versenyeznek az arénát zsúfolásig megtöltő óriási közönség tetszé­séért és bátran lehet állítani, hogv mindenki a leg­nagyobb megelégedéssel .távozik'. H e n r v igazgató előadásaival sokat nyújt, miért is meg van a ma­gyarázata annak, ha látjuk,, mily rohamoknak vannak a pénztárak állandóan, kitéve és hogv mindenki látni akarja Henry műsorát. Az iskolaév közeledése. A tanuló ifjúság szün­időé mihamar lepereg és a gondos szülök már ió eleve megtettek intézkedéseiket a jövő tanévre-. Nem feledkeztek meg persze gyermekeik zenetanulásáról sem, amelynek előkészületeire a vakáció ideié a leg­alkalmasabb. S t e r n b e r g c s á s zári és ki r á­1 y i u d v. h a n g s z e r g y á r o s figyelmébe ajánlja a t. olvasóinknak, hogy az őszi szezon alatt mérsé­keltek az árak. A Beketow-cirkiiszbaii zsúfolt házak tapsolnak naponkint a remek augusztusi programúinak, amely fölülmúlja az összes előző műsorokat. B e k e t o \v igazgató a legelső attrakciókat gyűjtötte össze és ev­vel az elismerésre méltó törekvésével csak fokozta azt a népszerűséget, amelyben a főváros közönsége a Beketow-cirkuszt állandóan részesíti. Az augusz­tusi páratlan sikerű miisor még csak néhány napig lesz látható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom