Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-08-14 / 33. szám

3 Budapest, 1918. augusztus 14. j/ovm^avjií/ZMP igazán meg kell védenie a -endörségnek! Erre vizsgálat indult meg és két rendörtisztviselö el­len fegyelmi vizsgálatot rendeltek el, litert a hi­vatali titkot megsértették. Ezek az állapotok már igazán nem marad­hatnak igy tovább. A sajtó egyöntetű fellépésén kiviil a közönségnek is tiltakoznia kell, hogy az árdrágítókat a hatóságok ne védhessék meg. Budapest éléskamráját megtöltik A főváros tárgyalásai az élelmezési minisztériummal — Tej, baromfi, liszt, zsir, szárazfőzelék — Beszé'getés Marker Aladár dr. tanácsnokkal A magyar kálvinista templomokban már végbement az a fontos egyházi aktus, amely mé­lyen benne gyökerezik az ország életében. A református hívek megették Krisztus emlékeze­tére a pásztor kezéből az uj kenyér első falat­ját. Ennek az agrárius országnak karaktere rá­nyomódott az egyházi életre is. A katolikus pap buzaszentelő napján megáldja a zsendtilő életet, a kálvinista lelkipásztor pedig áldozásra szólítja híveit uj kenyérre, uj borra. Az uj kenyérig a háború ötödik esztendőjében is eljutottunk, itt az ideje, hogy megtekintsük Budapest éléskamrá­ját, hogyan és mit gyűjthetünk a télre, hogy fogjuk átkiizdeni az ötödik háborús telet. Az alábbiakban a legaktuálisabb élelmezési problémákról számoltunk be hiteles értesülések alapján. A k'övárosi Hírlap munkatársa felke­reste a szabadságáról éppen most hazatért Marker Aladár dr. tanácsnokot, a közélelmezési ügyosztály vezetőjét is, aki megadta a szüksé­ges fölvilágositásokat. A tanácsnok friss erővel kezd hozzá terhes munkájához, amelyben eddig is a főváros közönségének teljes megelégedé­sére folytatta azt a rendkívüli tevékenységet, amelyet annak idején Folknsházy alpolgármes­ter alapozott meg a maga nagyszerű precizitá­sával. Marker tanácsnok a mind nehezebbé váló helyzetben is teljes odaadással a teljes siker jegyében dolgozik. A tanácsnok egész általá­nosságban kedvezőnek látja a helyzetet és meg van róla győződve, hogy Budapesten az idén sem fogunk megszorulni a legszükségesebb élei- mieikkek dolgában. Természetesen az apró za­varok elkerülhetetlenek, különösen a mai szállí­tási viszonyok miatt, de ezek az apró kellemet­lenségek a háború alatt mindig meg voltak, de soha komolyabb kellemetlenségekre nem ve­zettek. Sajnos, a mai húsárak mellett a húsról, mint népélelmezési cikkről nem igen beszélhetünk és éppen ezért a hús kérdése ma már nem a szó szoros értelmében való népélelmezési kérdés. Ebben a tekintetben tulajdonképpen a liszttel, zsírral és a szárazfőzelékfélékkel kell számol­nunk. Annál vigasztalóbbak tehát Marker tanács­noknak a k'övárosi Hírlap munkatársa előtt tett Aztán igy folytatta: — A nagy hazafi népszerűségét azon is észre le­het venni, hogy Budapesten Deák nevét egy utca és egy tér viseli, sőt van egy róla elkeresztelt újság is: a Mátyás Deák. Majd megrovásként tette hozzá:- Lám, Parisban még nincs T hier s cimii lap. Az egyenes ut. Erdélyi János Magyar közmondá s o k k ö n y v é-ből: Széchenyi István gróf és Wesselényi Miklós báró egyszer a negyvenes években a parti Dunasoron sétálgattak. Végre Széchenyi igy szól: — Nekem most Budára kell felmennem. — Nekem is — teszi hozzá Wesselényi. — Akkor isten veled — mondja Széchenyi — te egyenesen szoktál járni, én majd csak a hidra k e r ii lök. Munkácsy fogadást nyer. Szomorúan jellemző eset az egykori pesti miivé- szetpártolásról. Munkácsy Mihály, a porosz-francia háború alatt Pestre jött és a belvárosi reáliskolában műter­met rendezett be. Az ötletről azonban ő maga sem volt túlságosan elragadtatva. — Megkísérlem — mondta egy barátjának — pedig tudom, hogy minden hiába. En ismerem Pestet. A barátja vigasztalta, Munkácsy azonban hajtha­tatlan maradt: — Na fogadjunk! Ha egyetlen megrendelést ka­pok is, a képet kétszer festem meg. Egyszer a meg­rendelőnek, egyszer neked. Fogadtak és a fogadást Munkácsy nyerte meg. kijelentései, mert a népélelmezés három legfon­tosabb tényezője dolgában a legjobb kilátáso­kat volt módjában Budapest közönsége számára nyújtani. Két, tíz aktualitás fókuszában álló kérdést is módunkban van megvilágítani. Az egyik, az uj rend ti tej körül, a másik pedig ti közélelmezési minisztérium uj baromfiakciója. A tej-mizériák. A tejellátás — amint azt a F ő v á r o s i H i r I a p legutóbbi .számában is megírtuk — Budapest élelme­zésének egyik legsötétebb pontja. Nem segített ezen az sem, hogy a Közélelmezési Hivatal a Budapestre tejet szállító termelőket korpa-ellátásban részesítette. Nagy kérdés, vájjon segíteni fog-e, hogy a tej árát most 5l) százalékkal felemelni készülnek. A tejfelho­zatal állandóan csökken és igy számolni kell azzal, hogy az már legközelebb még inkább apadni fog. Ez indította a Közélelmezési Hivatalt a tejárak uj megállapítására és egyben a tejutalványok kiadásá­nak újabb korlátozására. A tejhamisitás is egyike a legnagyobb veszedel­meknek és c tekintetben nem volt nagyobb ered­ménye a paszteurizálási akciónak sem; ellenben meg kell cáfolni azt a vádat, mintha a főváros laikusok­ból álló bizottsággal ellenőriztette volna a paszteuri- zálással foglalkozó telepeket. A tejhiányról és tej szétosztásának uj rendszeré­ről M a r h e r tanácsnok, a következőket volt szives mondani:- A tejellátás zavarainak oka az, hogy a vi­dékről mind kevesebb tejet kapunk. E tekintet­ben ti jelen pillanatban két igen fontos tényező­vel kell számolnunk. Az egyik a nyári meleg, a másik á vasúti szállítási nehézségek. A nyári meleg miatt igen sok tej megromlott állapotban jut a fővárosba és e tekintetben a szállítási za­varok is erősen közrejátszanak. Csak a minap történt, hogy egy nagy szállítmány tejünk nem kevesebb, mint négy napig állott a dombóvári pályaudvaron. A vizsgálat megindult, hogy kit terhel a felelősség ezért. Ilyen körülmények kö­zött természetesen a helyzet javulásában túlsá­gosan nem bizhatunk, a vasúti bajokkal to­vábbra is számolnunk kell, különösen, ha majd ismét katonai okokból forgalmi zavarok lesznek. Reméljük azonban/hogy az ősszel, ha a meleg enyhül, valamivel jobb lesz a helyzet.- A Közélelmezési Hivatalban tartott anké­ten, miután csak most jöttem meg szabadsá­gomról, nem vehettem még részt. Az ankéten azonban teljesítették a fővárosnak azt a kivált­ságát, hogy a tiszti orvosokat mentesítsék a tej­igazolványok kiadásával járó embertelenül nagy munka alól. Ez az állapot már tarthatatlan volt és kétségtelen az is, hogy a tiszti orvosok min­den egyes esetben nem tudták ellenőrizni a házi­orvosok által történt tej utalványozásokat. Olyan nagy apparátussal nem tud a főváros dolgozni, hogy minden egyes esetben ellenőrző vizsgála­tot tarthatott volna. Ez eredményezte azt, hogy a háború alatt kétszerannyi betegség volt, mint béke idején szokott lenni. Legalább a tejutalvá­nyok után Ítélve ez volt a helyzet. Nem ütköz­het i k az orvosi kar tisztességébe, de bizony megtörtént az, hogy egyes orvosok valósággal üzletet csináltak a tejutalványozási jogból. Ezen az állapoton mindenesetre segíteni fog a bün­tető szankció, amely a lelkiismeretlen orvost szabadságvesztéssel fogja büntetni. Megkérdeztük még a tanácsnokot, hogy mi igaz abból a hírből, hogy vita folynék azon, melyik hatóság kebeléből küldjenek ki ellen­őrző orvosokat.- Szó sem lehet róla mondta a tanácsnok, hogy e tekintetben bármilyen ellentét fordul­hatna elő. A közélelmezési minisztérium kebe­lében nincsenek orvosok és Budapesten csak egyetlen hatóságnak, a fővárosnak, vannak or­vosai. Elképzelhetetlennek tartanám tehát, hogy a közélelmezési minisztérium ezzel a misszióval idegen orvosokat bizna meg, amikor e tekintet­ben csakis a főváros tiszti főorvosi hivatal or­vosai jöhetnek számításba. Az olcsó baromfi. A közélelmezési minisztérium okos és eredmé­nyesnek mutatkozó akcióba fog. hogy a főváros la­kosságát olcsó baromfival láthassa el. A köz- élelmezési miniszter a baromfi külföldre való szállí­tását csupán azzal a feltétellel engedélyezi, hogy a kivitelre szánt baromfi-mennyiség ötven százalékát a főváros kapja meg és pedig a meghatározott olcsó árban. Ilyenformán a baromfi ára rii százalékkal lesz olcsóbb, mint a mai árak. Valószínűnek kell tartani azt is. hogy az ősszel az olcsó baromfi-áraknak meg­lesz a maga jótékony hatása a többi húsárak előnyös alakulására is. A közélelmezési minisztérium az ak­cióhoz nagy reményeket fűz és azt hiszi, hogy a fő­város részére szállítandó mennyiség augusztus hó­napra több mint tizenöt vaggon lesz. ami. a 30 száza­lékos csomagolást leszámítva, augusztus hónapban legalább 100,000 kilogramm olcsó baromfihúst jelent a főváros közönsége számára. M a r h e r tanácsnok — amint szavaiból kivet­tük — az első időre vonatkozólag nincs ilyen vérmes reményekkel eltelve: A közélelmezési miniszter olcsó baromfi- akciójához természetesen mi is nagy reménye­ket füzünk és bízunk annak komoly sikerében. Azt hiszem azonban, hogy még a közeli napok­ban nem számíthatunk nagyobb baromfi-szállít­mányokra. A termelők mindenesetre meg fog­ják próbálni előbb, hogy ellentál 1 janak, de ké­sőbb be fogják látni, hogy másként nem csele­kedhetnek. Az eljárás különben a baromfiakcióban ugyanaz, mint azt a liptói túróval csináltuk. A liptói túróból amennyit külföldre kivittek, •ugyanolyan mennyiséget kellett a főváros szá­mára is szállítani. Így történt az, hogy az idén Budapest állandóan nagymennyiségű olcsó és leittinő minőségű liptói túróval volt ellátva. A baromfinál ugyanez az eset. A termelők be fog­úik látni végül, hogy ha Budapest lakosságát el kell is látniok olcsó baromfival, bőségesen kár­pótolhatják magukat ezért a külföldre szállított másik 50 százalék lényegesen magasabb áraival. Megkérdeztük még a tanácsnokot, mi igaz azokból a hírekből, hogy az olcsó baromfi el- árusitását teljesen a főváros élelmiszeriizemére hízzák és a kereskedelmet nem fogják abban részesíteni: Szó sincs róla - mondotta a tanácsnok — ebben a tekintetben még a módozatokról most olynak a tanácskozások, az az egy azonban vi- ágos, hogy az akcióból a kereskedelmet kizárni tern szabad. Valószínűleg úgy fog alakulni a telyzet, hogy az élelmiszerüzcm cgyharmad- észben, a kereskedők pedig kétharmadrészben fogják elárusítani a fővárosba érkező baromfit. A főváros élelmiszerüzemének nincs más célja ;zzel, hogy egy részben ő árusítja el az olcsó raromfit, csak az, hogy ezáltal az árak önké- ■tyes emelését megakadályozza. Egyébként az ilárusitást a legteljesebb mértékben ellenőrizni ogjuk, nehogy az árut a közönségtől el lehes­sen vonni, vagy azért magasabb árakat lehes­sen a meghatározottaknál szedni. Kenyér, szárazfőzelék és zsir. A kenyérről, zsírról és a szárazfőzelékről eze­ket volt szives a tanácsnok ur elmondani: A főváros kenyérellátásában az idén is i legnagyobb rend lesz. Minden reményünk negvan, hogy az egész évié szódó búzát meg fogjuk kapni. E tekintetben semmi más akadály rém lehet, mint a szállítási zavarok, azt hiszem '.zonban, hogy a december végéig szóló búzánk uunarosan birtokunkban lesz. A szárazfözelék kérdésében javulást vá­runk, amennyiben kilátásba helyezték, hogy a főváros lakossága négyszáz vaggon szárazi öze- féket fog kapni erre az esztendőre.- Zsir dolgában ma nem a legjobban állunk. Igen rövid időre tudjuk a közönséget a mester­séges ételzsir segedelmével ellátni. Augusztus és szeptember hónapra tehát a Közélelmezési Hi­vatal segedelmét várjuk, mert egyébként nem tudunk magunkon segíteni. Ennek oka az, hogy a múltban nem kaptunk elegendő takarmányt és igy sertéseink egy részét alacsony bizottsági fok mellett kellett levágnunk. A mesterséges ételzsirt a közönség addig, amig annak vásár­lása tetszésére volt bízva, nem igen vásárolta,

Next

/
Oldalképek
Tartalom