Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-07-10 / 28. szám

4 Budapest; 1918. július 10. A kamara ez állásfoglalásáról kérdést intéztünk Föl ku-sházy Lajos alpolgármesterhez, aki a L ö- városi Hírlap munkatársa előtt röviden csak ennyit válaszolt: A határozati javaslatot egyelőre csak a kamara közélelmezési szakcsoportja hozta. A napokban lesz a kamara plenáris ülése, amely szintén foglalkozni fog a kérdéssel. A főváros csak ezután foglalhat állást a kérdésben. Ami azonban azt a kívánságot illeti, hogy a községi élelmiszeriizem a jövőben ne árusíthasson olyan árukat, amelyek maximális árakkal van­nak ellátva és amelyek jegyhez kötöttek, erre vonatkozólag csak azt kérdezhetem, hogy mit csináljunk, talán csukjuk be a boltjain­kat? A helyzet ma az. hogy nem tíz élelmi­szeriizem bódéinak becsukását kell követelni, hanem a fogyasztók érdeke az, hogy azt kí­vánjuk, bár lenne még ötszáz elárusítóhelye a fővárosi élelnúszeriizemnek. Annak megálla­pítását pedig, hogy van-e a fővárosi élelmi­szerüzemnek árszabályozó hatása, bízzuk egyszerűen a közönségre. A legjobb kritikát erre eddig is ti közönség adta meg. Vannak azonban a kamarának egyéb kívánságai. Így például az, hogy az idén a burgonya elosztásá­val a burgonya-nagykereskedők bízassanak meg legalább arra a mennyiségre vonatkozólag, ami a hatósági zöldségiizem elárusítóhelyein kívül a ke­reskedők százainál kerül forgalomba. Ez inkább olyan kívánság már, amit teljesíteni lehet, mint az utolsó, amely kétségkívül a közönség rovására es­nék és ez az. hogy a hatósági zöldségüzem részére megadott rekvirálási jogot vonja vissza a kormány. Budapesten ma mindenki tudja, hogy mit jelentett a zöldség- és gyiimölcsrekvirálási jog a főváros kezé­ben. Azt. hogy a múlt esztendőben ez volt az egyet­len élelmicikk, amivel tűrhetően el voltunk látva. Az idén a cseresznyénél már a legnagyobb bajok vol­tak és e, tekintetben a fogyasztók még akkor is a rekvirálást követelik, ha ezáltal — sajnos — talán a legitim kereskedelem kárt is szenved. Az árdrágítás útjainak kiiiirkészése. Az ;V,'vizsgáló-bizottságok különben most a rendőrséggel karöltve dolgoznak. Az árdrágítás láncát úgy veszik kezükbe, mint a hívők az ol­vasót. Végig mennek minden láncszemen, egyet­lenegyet sem hagynak ki belőle és végered­ményben legalább ezt remélik - eljutnak a főbtinöshöz. Sajnos, a zaklatás sem kerülhető ki ennél az eljárásnál. Ott voltak például a gyufa- drágitók, akiket csak úgy lehetett megfogni, hogy előbb meg kellett vádolni a kistraíikosokat, akiknek igen nagy része ártatlan volt, gyufát akart adni a közönségének és igy olyan áron vettek, amilyenen kapni lehetett. A szisztema­tikus üldözésnek ezt az átkát, ezt a kellemetlen­ségét elkerülni szinte lehetetlenség, de a ható­ságoknak figyelemmel kell lenni arra, hogy végeredményben mégse zaklassák agyon az ár­tatlan kisiparosokat és kiskereskedőket. Az árdrágítás útjainak kiiiirkészése nehéz mesterség és a közönség szívesen látja a ha­tóságnak ezt a munkáját. A cipészek után most a szabókon a sor. A múlt hetekben a szabók el­len jártak el. Dicséretére legyen mondva a bu­dapesti kisiparnak, kiderült megint, hogy a nya­valya főfészke nem itt van, hanem azt tovább kell keresni ott, ahol a szabók kellékeiket be­szerzik, vagy ahol a kellékeket termelik. Akad­tak természetesen szabók, akik szemérmetlen munkadijakat számítottak fel, természetesen ezek ellen megindult az eljárás; a fontos azon­ban. hogy a láncnak szemenkint való megtapo- gatásával mindenesetre el fognak jutni az igazi bűnösökhöz, akik aligha fogják kikerülni sor­sukat. ______ VÁBOSLiaiilT. Naponta délután 1 .,4 ómtól, vasa - és ünnepnap délután 2 órától a fenomenális j iliusi műsor. LEONA a szép spanyol nő. MITZl BRAUN utol­érhetetlen kutyaidomitások. HIAS TESTVÉREK mutatványuk a repülőg épem Adonis Jahson Robert! és további 25 el őrangu varieté- és manézsslá ;er. Az esti díszelőadásban 8 tói 10 óráig a szép LEONA és az egész nagv fmonenális világ­városi műsor. Schuller, a rettenetes A fővárosi diákmenza újra beszéltet magáról A héten ismét aktuális lett a főváros sokat, ele soha sem dicsérő módon emlegetett, diák- menzája. Hatalmas csatakiállás száguldott vé­gig a napisajtón. Cikk cikket Követett és ezek­ben a cikkekben Schuller Dezső tanácsjegyző úgy szerepelt, mint ama vidéki sz.olgabirák, akik még mindig megnyiratják a cigányokat. A harci riadót egy kisded, ele kétségkívül agilis diák­csapat csiná’ta.. Lehettek a saját bevallásuk szerint vagy huszan-huszoukeitem A harmadik napon végre megszólalt a tanács és egy dadogó nyilatkozatban védekezett, amiből senki sem értett meg semmit. Végeredményben a diákok ügye még sincs elintézve és a csata eredmény nélkül végződött. Utánajártunk a dolognak és amint a következőkben beszámolunk róla, ki­derült. hogy a diákoknak ugyan nincs igazuk, de a főváros tanácsa sem igen dicsekedhetik túltengő humanitással, valami különös szociális érzékkel. A diákok ugyan nem kapnak a nyá­ron ebédet, a főváros viszont a csatában er­kölcsi vereséget szenvedett. Mindössze azt lát­juk beigazolva, hogy a rettenetesnek hirdetett Schuller tanácsjegyző lelkét nem terheli semmi, mert nem cselekedett egyebet, mint a tanács több ízben kimondott dicstelen határozatát haj­totta végre. A diákok panasza. A diákok panasza az volt, hogy a fővárosi diák- menza ama régi tagjai, akik a körülmények folytán a nyarat kénytelenek Budapesten tölteni, a n y á r folyamán —- a ka'onai szolgálatot teljesítők ki­vételével — n e m k a p n a k e b é d e t. A tanács ugyanis elhatározta, hogy a fővárosi diákmenzán jú­lius és augusztus hónapokban kizárólag a pútsze- meszíerre, három hónapra szabadságolt katonák ét­kezhetnek. elutasította ellenben a szeptemberi szi­gorlatokra készülő szegénysorsu diákok kérelmét, va­lamint a rokkant és beteggé lett katona-diákokét is. Harrer alpolgármester intervenciójára mégis ior­ient' annyi, hogy a menzát általában megnyitó ták a beiratkozott katonahallgatók és az utolsó szigorlat előtt állók számára, az utóbbiaknak azonban csak abban az esetben, ha az étkezésért fizetni tudnak. Mindössze — mint említettük — 20—22 diák maradt tehát olyan, akik közbenesö szigorlat vagy más fontos ok miatt maradván Budapesten, még pénz­ért sem juthatnak a menza kosztjához. Nem igen lehet megérteni tehát a tanács álláspontját,'amely a pár diák miatt hajlandó volt magát ki enni a cseppet sem hízelgő meghurcoltatásnak. Schuller ellen. A szegény diákok nagy elkeseredésükben mit tehettek egyebet, Schuller tanácsjegyzőn töltötték ki a boszujukat. Az összes hírlapi támadásokban az ő neve körül folyt a csata, dacára annak, hogy ö pusz­tán a- tanács végrehajtó közege volt ebben a kelle­mesnek éppen nem nevezhető feladatban. A diákok azonban nem elégedtek meg a hírlapi támadások­kal. Kimondották, hogy Schuller Dezsőt mél- t a 11 a n ii a k tart j á k arra, hogy az egyetemi hallgatók Országos Diákalap Egyesületében viselt pozíciójánál fogva (társadalmi választmányi tag és egyesületi főjegyző) mint a diákság érdekeinek egyik képviselője szerepeljen. A legérdekesebb azonban, hogy a diákok S c hu 1- ler Dezsőt szabadkömives mivoltában ítélték el legjobban. A klerikális sajtóban természetesen, mint átkos szabadkőművesről Írattak róla, aki a keresz­tényeket üldözi, mig a szabadkőművesek orgánumá­nál azt panaszolták cl, hogy Schuller szabadkömives volta dacára is csak a Szent Imre kollégium tag­jainak kedvez, mert olt a nyáron csak katona- diákok laknak. Az ember nem tudja elképzelni, ho­gyan tudta szegény Schuller, a rettenetes, ezt a két­féle vádat elviselni? Reformálják a menzát, Ilyen előzmények után a diákok D éri és li a r- rcr alpolgármestereknél tisztelegtek, akik minden tőlük telhetőt megígértek. A fiuk azonban, ha. már ennyire voltak, legalább a polgármestert is látni akarták, ez az ambíciójuk azonban nem sikerült, mert a polgármester éppen a tanácsülésben elnökölt, ahol kimondták, hogy a menzán a rokkant katonák, ső: méltányos esetekben civil egyetemi hallgatók is ét­1 ezhetnek a nyári lu napokba: . Minderről kommüniké j.ieii' meg, mi azonban a. tisztánlátás szempontjából felkerestük L i b e r Endre tanácsjegyzöt, a közjóté­konysági ügyosztály helyettes vezetőjét, aki a menza körül lefolyt eseményekről a következő érthető, de kevésbbé elfogadható magyarázatokat fűzte a Fo­wl r o s i Hírlap munkatársa előtt: — A főváros a menzát a nyári hónapokra beszüntette, mert erre nincsen budget megálla­pítva. Katonadiákokra ez csak úgy vonatkozik, mint a civilekre. A főváros nyáron át senki sza­mara sem ttrt fenn menzát. A katonadiákok élel­mezésé érdekében ; zoiiban megkértük a Hadi­gondozó hivatalt, hogy gondoskodjék a költsé­gekről. Nyáron át tehát nem a fővárosnak, liá­néin a Hadigondozónak van menzája, amelyet mi csak kezelünk. Ami pedig Schuller tanács- jegyző szerepét illeti, nem tett egyebet, mint a tanács rendc.kczéscit vég. ch íjtotta. Mi ebben az ügyben több Ízben tettünk a tanácsnak elő­terjesztést és mindenkor a tanács utasításai ér­telmében jártunk el. Általában el kell mondani, hogy a jövő tanév kezdetén meg fogjuk reformállá a diák­menzát. Amikor mi a menzát a szociálpolitikai ügyosztálytól átvettük, tanév közepe volt, s igy a már szerzett jogokat csorbítani nem volt módunkban. A jövő tanév elején azonban alapo­sabban fogjuk megvizsgálni, hogy kinek joga a menza jótéteményében részesedni. Eddig ugyanis nagyon gyenge bizonyítékokkal kellett előáll;.ni rimák, aki .szegénységére hivatkozva, ingyenes, vagy nagyon olcsó kosztot akartak kapni. Személyes tapasztalataim bizonyítják azonban, hogy igen sokszor vagyonos fiuk in­gyenes menzrkosztot ettek. Ami pedig a konkrét esetet illeti, ki maradt itt a nyáron Budapesten? Az, akinek vagy a szülei laknak itt, vagy pedig kenyérkeresetüket nem akarták a nyárra fel­adni. Egyik sem olyan eset, ami miatt valaki­nek joga lenne a menzára járni. Akiknek pedig nem volt állása, felajánlottunk mi is, meg a rendőrség is hivatalos állásokat. Aki pedig a vá­rosnál dolgozik, annak joga van a városházi étkezőben kosztolni. Egyébként nem szabad azt gondolni, hogy a diákmenza kosztja lekicsinyelni való kedvezmény. Éppen ellenkezőleg, 8ü fillérért ma már igen jó kosztot kapnak a diákok és pe­dig olyat, amelyben hetenként négyszer van húsétel. Annak idején, amikor a diákok jogos panasszal állottak elő az egyik felügyelő ellen, aki tényleg modortalanul bánt velük, teljesítettük kívánságaikat. Akkor elhelyeztük a menzáról ezt a felügyelőt. iMost azonban úgy látszik a hírlapi közlésekből, Schuller Dezső tanácsjegyző fejét követelik. Ezt azonban aligha fogják megkapni, mert Schuller a tanács határozatai értelmében a legteljesebb korrektséggel járt el. Mi elhisszük Libe-r tanácsjegyzö urnák, hogy az ügyosztály korrektül járt el, mi inkább a tanács eljárását nem értjük, mert bármily jó legyen is a nyolcvan filléres menza-ebéd, nem lehet elhinni, hogy olyanok, akiknek módjában von jobbat enni, ez után áhítozzanak. Ha a múlt hetekben a német tanítók ebédje ezrekbe került, az is előre nem látott kiadás volt. Épen úgy az lenne, ha- annak a húsz diáknak, aki talán most éhezik, szintén kinyitnák a menza aj- tait. Ezeknek egész havi kosztja nem kerülne any- nyiba, mint a német ta.ritók egyetlen ebédje. És ez vohia az a budget-átlépés, amely miatt soha egyet- Ln szemrehányást sem kapna a tanács. Most jelent meg Fodor Oszkár szerkesztésében a Budapesti Tözsde- Almanach IX. évfolyamú kötete j Tartalmaz mind n tőzsdére vonatkozó tudnivalót, teljes compasst ;d a tőzsdei ér­tékpapírokról. Ára 12 korona. Megrendelhető a Budapesti Tözsd‘-Almanach kiadóh.vatalában (Budapest, V., Vécscy-utca 5.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom