Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-06-12 / 24. szám
4 tőjét, ismertesse a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt a hivatalok áttelepítésének tervét. Kratky tanácsnok a következő érdekes és kimerítő választ volt szivies adni: ..........■ , _ főváros jó példával kivárt elölj árui es így siet kitelepíteni a saját hivatalait a magán- házakból, hogy ezáltal mielőbb és minél több lakás szabaduljon föl. Az áttelepítésre vonatkozó terveink már teljesen készen vannak és csak a pillanatot várjuk, hogy munkához foghassunk. Természetesen versenytárgyaláson fogjuk kiadni a munkáikat, én legalább el sem tudom máskent képzelni. Az építkezést mindenesetre pédany rigókkal kell majd végezni, mert tégláról a szén- hiány miatt szó sem lehet. A sokféle szabadalmazott rendszer között válogatni bizony nehéz munka lesz, de mindenesetre a legjobbat és leg- tartósabbat fogjuk kiválasztani, hogy legalább harminc esztendeig megállja az épület a helyét, ami annál inkább lehetséges, mert már faépületet is láttunk, amely harminc esztendeig hasznaiható volt. A fővárosnak azonban anyagiakban is sokat takarít meg a kitelepítés. Eddig a főváros évenkint 161,900 koronát fizetett ki a magánházakban elhelyezett hivatalok lakbére gyanánt. Ezért az összegért 3700 nf területet bírt bérben, amit pedig mi most fogunk építeni az 4700 nr terület lesz. Tehát maga az uj helyiség kényelmesebb és nagyobb is lesz, úgy, hogy az uj hivatalok is elhelyezkedhetnek benne. Ezideig csak az uj teleknyilvántartó hivatal jelentette be helyiségekre vonatkozó igényeit. De úgy tudom, lesz még más uj hivatalunk is, amellett pedig igen sok hivatalunk kinőtt már a meglevő keretekből és igy lesz bőven mit elhelyezni az uj épületekben. Meggyőződésem, hogy már ma is olyan szorosan vagyunk, hogy az összes igényeket ez az uj építkezés sem fogja kielégíteni. A legfontosabbnak azonban azt tekintjük, hogy a magánházakban levő hivatalainknak hajlékot tudjunk adni.- Ma 3.75 korona esik bérként egy négyzetméterre. Ha azt az uj területet, a 4700 nr-t, amelyet most szándékozunk beépíteni, ugyanezzel a bérrel számítjuk, akkor 207,813 korona jön ki, ami a beruházandó három millió koronának 6.49 százaléka, tehát itt már közel 1h százalékot megtakarítunk. Ha pedig tovább áll fenn az épület harminc esztendőnél, akkor az annunitás mindig csökken. Az építkezés céljaira a városháza mindhárom udvarát okkupálni fogjuk. Összesen három épületet emelünk. Itt három épület közül kettő, amelyek az I. és II. számú udvarba kerülnek, szerves összefüggésben lesznek a főépülettel, úgy, hogy a folyosók bevezetnek a főépület folyosóira. A harmadik épület, amely a fedett vásár udvarán fog állani; szabadon álló lesz, de az első emelet magasságában hidszerü összeköttetést kap a főépület folyosójával. A hivataloknak egy csomóba való telepítése adminisztratív szempontból is rendkívül előnyösnek mondható, mert igen komoly mérvű időmegtakarítást jelent. Van olyan terv is például, amely szerint a számvevőség menjen le a harmadik emeletről az uj épületbe, úgy, hogy ezáltal a legszorosabb összeköttetésbe jusson a pénztárral — Az uj pavillonok beosztása igen egyszerű. Egy középső folyosó fut végig az egész pavillo- non és erről a folyosóról jobbról-balról nyílnak az egyes hivatalos helyiségek. Mindenesetre világos, szellős, egészséges helyiségeket építünk. Szándékunkban van központi fűtést is csinálni, amely sokkal gazdaságosabb, mint a rendes fűtés. Ez persze attól függ, hogy e tekintetben nem lesznek-e leküzdhetetlen akadályaink a kazánok cs fűtőtestek beszerzése körül. Éppen ezért óvatosságból kéményeket is építtetünk . A beköltözőitek revíziója Vigyek vidékre a katonai egeszség’ug’yi intézményeket — Enyhíteni kell az épitési szabályzatot Kertész K. Róbert min. tanácsos nyilatkozata. A Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Kertész K. Róbert miniszteri tanácsost, a közalapítványok kiváló műszaki vezetőjét, ki mint ilyen az országosan meginduló állami építkezéseket vezetni fogja. Kertész K. Róbert az aktuális építészeti ügyekben tudósítónknak hozzá intézteit kérdésére a következőkben válaszolt: . Az Országos Lakásügyi Tanács, mely a háborús Magyarország összes építkezési problémáit lesz hivatva megoldani, immár megalakultunk mondható és remélhető, hogy már a közeli jövőben érdemleges munkát fog kifejteni. Természetes, hogy elsősorban a nagy problémát, az országos kórt: a lakáshiányt kell megszüntetni. Kezdjük a fővároson és végig a vidék minden nagyobb városain egységesen szabályozó épitési rendelettel kell megoldani a nagy horderejű problémát. Általánosan: tudott dolog, hogy a mai viszonyok közepette az építkezés igen nehéz, miután építőanyagban: és munkáskézben szinte abnornuisan elviselhetetlenek a viszonyok. Itt van mindjárt a széii- krizis, nincs elég szénbányászunk és igy a téglaégetés is teljesen szünetel. De nemcsak anyag- mizériáink vannak. Igen súlyos körülmény az is, hogy nincs elég számú képzett és tanult építőipari munkás. A négyéves háború az egész épitő-iparban hatalmas rést ütött és igy az épitőmunkások körében is tagy számmal vannak a kiképzetten munkaerők. Mindezeknek a figyelembevételével arra a megállapodásra jutunk, hogy a lakáshiány súlyos problémáját elsősorban ne műszaki, hanem szociális szempontok figyelembevételével oldjuk meg. Ezt pedig igy kell érteni: Konstatált tény, hogy Budapest lakosságbeli szaporulata íőké- pen a rendkívüli arányú bevándorlás révén jött létre. Ezek az uj budapestiek a háború kitörésit; előtt az ország különböző részeiben laktak. A háború mindent felforgató áramlata azonban őket is a fővárosba sodorta és itt a kedvező háborús konjunktúrákat kihasználva, Budapest állandó lakói lettek és mint exiszten- ciájuk kötött helyéül a fővárost választották. Ezeknek az uj budapestieknek száma pár százezerre rúg és igen sok lakást foglalnak le maguknak. De nemcsak ebből a szempontból kifogásolható ezeknek az uj fővárosiaknak lakhatási engedélyei. A megélhetés szempontjából is erősen hibáztató, miután egyrésziik üzletszerűen folytatja az árdrágítás kisded játékait, de másrészről is az amugyís nyomorúságos közélelmezési viszonyokat erősen súlyosbítják. De meg kell emlékezni a bevándorlók egy újabb válfajáról, a vidék hadimilliomosah ól is, akik a téli hónapok alatt luxus-lakást tartanak a fővárosban. Ez egyáltalában meg nem engedhető. Szociális szempontból a leghelyesebbnek tartanám, ha 1915. év januárjától általános revízió alá vesszük Budapest lakosságát. Aki 1915. évben vagy később jött fel a fővárosba lakni, azt kivétel nélkül régebbi illetőségi helyére fogjuk visszaküldeni. Az országos lakásszaporulat szempontjából igen fontos lenne, ha a Budapesten lévő katonai egészségügyi intézményeket a vidékre te lepitenök ki. A beteg katonákra elsőrangú gyógyító hatással volna a vidék nagyszerű levegője. A lakáshiány megszűnése szempontjából pádig igen jelentőségteljes lenne az idea megvalósulása. Jól tudjuk, hogy a hadikórházak itt Budapesten mennyi sok privát és állami épületet foglalnak le. Ezt a jövőben okvetlen meg kell szüntetni. Itt van például a „Zita"-kórház, milyen nagyszerű tömeglakást lehetne ebből a pavilIon-csoportból csinálni. Háromezer ember itt egész jól ellakiiatnék.- így azután okvetlen enyhülne a lakáshiány, de ezzel elérnők azt is, hogy pontos tükörképet kapunk az ország és a főváros tényleges lakássziikségletéfől. Ennek a statisztikai megállapításnak birtokában azután megkezdhető az építkezés is. Es itt igen fontos, hogy az adott viszonyokhoz képest erősen enyhítsük a ma érvényben levő házépítő szabályzatot. Az O. L. 1. elsősorban tehát ne az építkezés súlyos problémájának megoldási lehetőségeit mér jegelje, hanem igen ajánlatos volna, ha a lakáshiányt megszüntető felette nehéz munkájában szociális szempontok vezetnék. Az építkezés ma igein drága és valósággal luxus. Ha elgondolj uk, hogy a mai építési költségeknek meg- lelelöen egy szoba, konyha évi bére minimum ISOO korona lenne, azonnal megértjük miért helyezem én a műszaki megoldás elé a szociális megoldást. Budapest, .Í9a&, junius 12?. líöenforíulom a kultúra jegyében Jegyzetek az Égisz megalakulásáról j I Az örleg Zeppelin gróf jut eszünkbe. Addig vic-- jCelfeti; az öregről, addig nevettek a béke derűs nap-- jiailimr a bogaras grófra, a.mig egyszer besötétedett a ! láthatár, jött a világháború és a Zeppelin gróf bab i Ionjai jóféle bombákkal terhelten megjelentek Pár is |fölött. A jóizii humornak semmivel sem volt: ke- ! vésbbé figyelemreméltó alanya a magyarországi idő- j gerrforgalom, a krokiirök gyönyöre, a karrikatura- j rajzolók Eldorádöja. Es eljött a háború. A magyar i katonák hősiessége diadalmasan megvetette- vérrel iékes alapjait az idegenforgalomnak, amelynek másik I kamatozatlatiul heverő tőkéje, a szabad természet utolérhetetlen panorámái, minden-idők óta megvoltak j A magyar élhetetlenséget egyetlen csapással Rilftot- ; ták most a főváros környékéről, a Tátrából, a Bálákon mellől, amikor a Magyar Bank harminc milliós alaptőkével megcsinálta az É.gisz-t, amelynek hivatása Európát csinálni a kis magyar rablófészkekből, idegenforgalmat teremteni a legszebb, de szinte madárnemlátta helyeken, épiteni ott, ahol tradíció volt a sivárság, hirdetni mindenhol hangos szóval a magyar föld szépségeit. a magyar földét, amely osto- bácskán, mint egy falusi liba-, elpirult, ha jó szót ejtettek róla. A magyar idegenforgalom érdekében hatalmas marokkal az életrevaló vállalatok egész tömegét fogta csokorba az Égisz, amely ragyogó érzékkel tudta megállapítani, hol és merre- kell nekiindulni a legnagyszerűbb feladatoknak a legbiztosabb siker tudatában. A mi silány, elszórt kis idegen- forgalmi epigrammáinkból egy csapásra eposzt csinált ,az uj vállalat, amelynek ereiben a legmodernebb vér kering, és amlelynek üzleti politikája Magyarországból egy nagy,, egy méreteiben, stílusában megnövekedett Svájcot akar csinálni. Jól esik látni és igazat kell adni a vállalatnak., amely' az ország gyöngyének Budapestet találta. Erejének. sulyrának, akaratának, lelkesedésének legnagyobb részét Budapest idegenforgalmának, Budapest szépségének emelésére szánta. Valami titáni szobrász munkáját vállalta, aki a budai ormótlan hegyek élettelen anyagából eleven testeket, lélekzö, nyüzsgő éllettel ékes uj életet akar és tud faragni. Szolgálatába állította a P a rkváros rés z v é n y t á r- s a s á g o t, amelynek Gellérthegyi és Svábhegyei me- sésfekvésü telkein, szállodák, szanatóriumok, üdülőtelepek épülnek, hogy fehér ágyaikkal, dús asztalaikkal, életadó levegőjével, lélekgyönyörködtető kilátásaival tökéletes gyönyörűséget adjanak az idegennek. A kedves, nyugodalmas Erzsébet sósfiir- dőből is kulturhtely lesz, aki pihenni vágyik, aki az életben kifáradt, a világ bármelye tájáról, ha egyszer ide került, mindig visszavágyik. Nagyszerű ajándékot ad azonban a vállalat Budapest népének is, amikor az öreg, rozoga é:s idők során félelmetessé vált f o- g a s k e r e k ii b ő 1 modern villamosvasutat csinál. A főváros válláról leveszi azt a szégyenbélyeget, hogy tiirtle ezt a sanyarú, ókori közlekedő eszközt. Elképzelni is gyönyörűség, hegy a vén keshedt fogaskerekű helyett valóságos kéjutazással kecsegtető, hegymek futó, hegyről lesikló előkelő villamosunk lesz. Országos érdek, hogy a Balaton mellé is kerül egy igazán modern íiirdöfelep a Balaton menti í ü r d ö k r.-t. révéh. Szűz, kihasználatlan vidéken Siófok és Balatonföldvár között épül az uj világ- fiirdő, amelynél érvényesíteni fogják a világ minden für dp tudományának minden tapasztalatát. Ennek jelentőségéből azonban nem szabad kifelejteni azt sem. hogy a kis balatonmenti uzsorafészkeknek egy csapásra ki kell majd józanodniok a maradiság és hará- csolás deliriumából, vagy el kell pusztulniok. Itt, ahol orgiáit ülte a. közönség zsarolása és az ellenérték nem nyújtása, örvendeztető lesz a mindent letipró konkurrencia, amely tisztító viharként fog megjelenni a Balaton partján. Hasonlóképen megváltásként kell üdvözölnie a Tátrának is azt, hogy az Égisz kezébe került a Tátrai helyi érdekű villamos v a s u t r.-t., amely a tátrai élet fejlődésének egyik szerve lesz. U.i vonalak épülnek, nagyarányú beruházások vannak készülőben: itt is uj élet sarjad, ennek az átalakulásnak is el kell látszani a. világ minden tájára. Mindezeknek a káprázatos terveknek szintet drágaköves foglalatja az idegenf orgalo m céltudatos, áldozatok hozásával biztosítandó fokozása. Az Idegenforgalmi és Utazási vállalat r.-t.- ra vár ez a mindent átfogó, mindent megalapozó feladat. Ennek a vállalatnak fürge futárjai lesznek hivatottak a magyar föld szépségeit dicsőíteni, az igazság-
