Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-04-24 / 17. szám

6

Budapest, 1918. április 24.

Az ukrán áruforgalom

Budapest, Debreczen és Miskolcz főgyűjtő állomások lesznek — Kik és mit ajánlottak fel kivitelre ?

Az ukrán áruforgalom lebonyolításának módozatairól a Fővárosi Hírlap megbízható helyről a következő érdekes felvilágosítást kapta:

— Az ukrán behozatal és kivitel dolgával a Magyar áruforgalmi iroda állandóan foglalkozik és mielőtt erről érdé nlegas felvilágosítást adnék, meg kell cáfolnom azt a sokszor kol- portált Kürt, mely szerint az; ukrán áruforgalmat Budapest elkerülésével akarják lebonyolítani. Az import kérdésének ezzel a lehetetlen megoldásával érthetően sem a Magyar áruforgalmi iroda, sem pedig az expprt-importban érdekelt tényezők egyáltalán nem foglalkoztak, sőt első pillanattól kezdve tz volt a terv, hogy egyik főgyűjtő-állomás Budapest lesz. A Magyar áruforgalmi iroda a Magyar királyi államvasutakkal kötött szerződésében ezt a kívánalmat kifejezésre is juttatta, amire különben nem is volt szükség, mert hisz a vasutigazgató- ság főgyűjtő-állomás gyanánt legelsőben Budapestet jelölte meg. A Magyar áruforgalmi irodának a Máv.-val kötött szerződése értelmében három főgyűjtő-állomása lesz, még pedig Budapest nyugoti pályaudvar, Miskolc és Debrecen.- Az ukrán-forgalom lebonyolítása ügyében a „Magyar áruforgalmi iroda“ már hónapok óta folytat tárgyalásokat a kereskedelemügyi miniszterrel és a külügyminisztériummal és ezekkel a hivatalos fórumokkal egyetértőén intézik a be- és kivitelt. Az Áruforgalmi iroda ukrán kirendeltségének vezetője: Littke Dezső, most utazott ki és ott részletekig menően tájékozódik az export-import lehetőségei felől és természetesen nyomban intézkedik. Az Áruforgalmi iroda közben összegyűjtötte azoknak a cikkeknek a jegyzékét, amely cikkek a kompenzációs külkereskedelmi forgalom alapját alkothatják. A budapesti Üroda ezzel a munkával már el is készült és a vonatkozó jegyzéket rendelkezésére bocsátotta gróf Forgács Antalnak, aki a kievi bizottság elnöke. Mondanom sem kell, hogy legyelőre csak a jegyzék tartalmát -közölték a kievi bizottság elnökével, rnig az érdekeltek részéről beérkezett ajánlatok részletes feldolgozása ezután következik. A Magyar Áruforgalmi iroda az ajánlatok feldolgozásával most foglalkozik és ennek nyomán már érintkezésbe is lépett a pénzügyi kormánynyal. Po- povics Sándor pénzügyminiszter a kivitelre az engedélyt meg is. adta és most már csak a Devizaközponttal kell megállapodni. Az erre vonatkozó tárgyalások a Magyar áruforgalmi iroda és a Devizaközpont között már folyamatban vannak és hiszem, hogy ezek rövidesen Szintén befejezést nyernek. Hogy a fizetés, illetve az 'elszámolás Ausztria és- Magyarország és Ukránia között' minő alapon fog megtörténni* erről bizonyosat- még nem lehet tudni. Az elszámolás feltételeit külön megállapodás fogja szabályozni és ez a megállapodás rövidesén szintén létrejön. A, tárgyalások Ukrániával ezirány- ban már folyamatban vannak.

A P ö V á r o s i H i r 1 a p munkatársa ugyancsak kérdést intézett aziránt, hogy mit tudunkmi és mit tud Ukránia adni? Vagyis mi lesz a

kompenzációs alapon- lebonyolítandó forgalomtárgya?

_ " Hogy Ukránia mit ad, efelöl bizonyosat még nem tudunk. Kétségtelen, hogy a kompenzációs forgalom legtöbb anyagát az ukrán- gabona fogja alkotni, de hogy ebből mennyi exportálható, erre nézve megbízható adat még nem áll rendelkiozésünkre. Azonban rövidesen ez a kérdés is eldől.

~ Magyarország részéről a kivitelre sok- Téle cikket ajánlottak fel, de nem abban a meny- nyiségben, ami egy' nagyarányú kompenzációs forgalom tebonyotításárá módot- nyújthatna. $o- knt nem is várhatunk, mert elvégre háború van és Magyarország is erősen küzd az ipari gyártmányok hiányával, holott Ukránia elsősorban is ei re reflektál. Az érdekeltek mindazonáltal tetemes mennyiséget ajánlottak fel kivitelre vegyi termékekből, mezőgazdasági gépekből és mezőgazdasági szerszámokból, drogua-árukból, bőrből es még inkább borpárlatból. Legtöbbet bőrből es borpárlatból exportálhatunk és az érdekeltek az utóbb említett cikkből körülbelül negyven millió korona értékűt ajánlottak fel.

Megkérdeztük, hqgv a hazai cegek közül elsősorban kik tettek nagyobb kivitelre vonatkozó ajánlatot?- A Magyar áruforgalmi iroda sok érdekelt vállalattól és cégtől kapott kiviteli ajánlatot. Borból és borpárlatból a legnagyobb meny- nyiségre a fővárosi nagybankok, mint a Pesti magyar kereskedelmi bank, Magyar leszámítoló és pénzváltóbank, Magyar agrár és járadékbank. Magyar forgalmi bank es ezen intézetekhez közel álló érdekeltségek .tették. Vegyipari gyártmányokat főként a Klotild és a Phönix ajánlottak, norinbiergi árura pedig Bettelheim M. és Társa, valamint Fröhlich és Fsuk cégek jelentettek be nagyobb mennyiségeket. Pezsgőt ugyancsak tetemes mennyiségben ajánlottak fel kivitelre és ,e tekintetben az első helyen a Törley, Littke és a velencei pezsgőgyárak állnak.

Papirpocsékcló-központ. Mindenki tudja, aki a Baross-utcai szövelkezet szellemétől fűszeres levegőt kénytelen magába szívni, hogy az Országos központi hi'telszö vetkezetné.l pocsékolják a legtöbb panjrt. Közönséges körleveleket mi- niszterpapirra szerkesztenek rosszul fizetett gépiró kisasszonyok, akiket hetröl-hétre úgy dobnak egyik osztályból a másikba, mint a íutbal-pályán a ©ummi- labdát. Báró Korányi Frigyesnek, a Központi Hitel- szövetkezet nagy mesemondójának mindenről külön felterjesztést kell készíteni, ICO koronás előlegről épen úgy, mint a vidéki utaztatások „bizalmas“ kiadásról. A rotációs gépek nem falják úgy a papirt, mint ennek a Baross-utcai középkori lovagvárnak a lakói, annak a szellemnek a következtében, amelyet ott Korányi báró kreált. Valóságos Papirpocsékoló- központ van az 0. K. H.-náí, amire a kitűnő báró valóban büszke lehet. Ha egyebet nem is, de ennyit sikerült elérnie. Bs még valamit.- Rekordot állított fel az osztályuk éléről elcsapott főtiszt viselők számának a megnövelésében. Ezért ugyan nem jár ki-- tüntetés a báró diszmagyarjának a gomblyukába, de Korányi mégis azt hiszi, hogy evvel az eljárásával sikerült az 0. K. H. poshadt légkörébe uj szellemet és modern haladást vinnie. A, banknegyedben ezt ugyan máskép neveznék. Talán legjellemzőbben só- hivatali szellemnek minősítenék.

Márkus Jenő az átineiietgazdaságrói. Dr. Márkus J enő, a M á g y a r bank és kereske- d elmi r.-t. igazgatója, volt székesfővárosi tanácsnok, nemrégiben a , Fő v á rosi keresi e- d ő k é g y e s ü 1 e t é b e- n előadást tartott az átmenetgazdaságról és ennek keretében a magyar kereskedők szerepéről. Dr. M á rkus Jenő igazgató előadása most füzetes kiadásban is megjelent és ezzel módot nyújtottak arra, hojfy az átmenetgazdaság fontos kérdéseit a magyar kereskedők széles rétege is megismerje. Márkus Jenő.'alapos ét átgondolt készültséggel foglalkozik a háború után elkövetkező gazdasági helyzettel. Ismerteti a párisi gazdasági konferencia határozatait, amelyekben az entente a háború után is- harcot hi-rdet a központi hatalmk ellen és igen helyesen arra a konklúzióra jut, hogy a párisi konferencia határozatai csak problematikus értékkel bírhatnak, -mert hisz a gazdasági elszigeteltséget belső szükséglet feszitő ereje szétrobbantja és feltétlenül h.követkzilv a háború előtti kapcsolat, amely a világpiacok között fenállott. További fejtegetéseiben behatóan foglalkozik a kereskedők szérépérőf a bel- és külkereskedelemben, továbbá a központokkal, rri-e'y háborús szervezeteknek sürgős megszüntetését követeli. A szerző azon a nézeten vau, hogy a magyar kereskedők az átmenetgazdaságban ugyanazon mértékben vegyenek részt, mint a háború előtti évek kereskedelmében, mert a nagy áruhiányt csak a kereskedők közreműködésével lehet megszüntetni. „A kereskedő tartsa kéznél a pénzét“ — ezzel a mottóval fejezi be Márkus Jenő' érdekes tanulmányát, melynek elolvasását minden magyar kereskedőnek a legmelegebben ajánlhatjuk.

A Dunagözhajózási Társaság zárszámadása. A

Dunagőzhajózási Társaság igazgatóságának minapi idősén lelőterjesztették az 1917. évi zárszámadást, amely értékleirások, adók levonása, a személyzeti, hajó és árubiztositási alapok dotálása után 6,4Ól.03ú K tiszta nyereséget tüntet fel a múlt évi 9.423.573 K-val szemben. Az igazgatóság elhatározta, hogy a május 29-ére egybehívandó közgyűlésen javasolni fogja, hogy a tartalékalapot 675,407 K-val, a hajó- meguiitási alapot másfél millió K-val dotálják és hogy részvényenként 20 K osztalékot fizessenek ki. A vezérigazgató részletes jelentést tett a Drina és Sophie «gőzösök összeütközéséről és a szigorú vizsgálatról, amelyet a kormány és a társaság

megindított. A társaság intézkedett, hogy az áldozatok hozzátartozóinak mindem jogos igénye a legmesz- szebbmenő mértékben ki elégít tessék. — Az igazgatóság jelentése szerint a hajózási üzem nagy óbb bruttójövedelmet eredményezett, ezt azonban az üzemi kiadások emelkedése jóval meghaladja. A hadipótlékok a hajózási üzemben egymagukban 5,322.580 K-t igényeltek. A társasági hajóparknak a hadvezetőség céljaira való szakadatlan igénybevétele szükségessé tette, hogy az alapszabályszerü leírásokon kívül rendkívüliek is foganatosíttassanak, és pedig a hajóparknál 1 millió K, az állomási leltárnál 250.000 K. a hajógyáraknál 300.000 K. A pótépitkezésekre való tekintettel dotálják a hajómegujitási alapot HA millióval. A pécsi bánya h o z a d é k a számszerűleg a múlt évi hozadék határai között mozog, az 1 yí7. évi beruházásokkal lényegesen felieméit befektetési tőkét szem elő.t tartva, azonban mégis csökkent, főleg azért, mert a termelés nagy részét régi kötésekre még olyan árakon kellett -leszállítani, amelyek a megnagyobbodott költségekkel összhangzásba nem hozhatók.

A „Vízépítési részvénytársaság“ megalakulása.

Folyó hó 20-án alakult meg a Vízépítési részvénytársaság, melynek célja a Dunán. Tiszán, Dráván és Száván főleg közszállitási és kiépítési munkálatokat az állam céljára végrehajtani. A h a c millió K alaptőkével alakult vállalatban az állam részesedése 51 százalékot tesz ki. Az alaptőke 49 százalékát a Magyar Agrár- és Járadék- bank részvénytársaság és a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság, jegyezték. A vállalat 30 évre alakult, azonban az államnak megvan a joga 5 év után a szerződést felmondani és a társaság leltárát megváltani. A társaság a vizi beruházási törvényben foglalt vízépítési munkálatoknál az évi költségvetésben foglalt 50 százalékra tarthat igényt, a másik 50 százalék elsősorban magánvállalkozóknak tartatott fenn. Az uj vállalat hajóparkja 5—6 vontató gőzösből és mintegy 30 köszállitó dereglyéből fog állani. Az igazgatóság tagjai a minisztérium részéről: Szalay Dezső miniszteri osztálytanácsos, elnök, Udránszky József és Dános Miklós miniszteri osztálytanácsosok, az érdekelt intézetek részéről: Enyedi Béni, Ur- b án ovi eh Gedeon Zoltán, Doroghi Ervin és M u z i k a Gusztáv.

A Fafcün'í közgyűlése. A Magyar F a kereskedők Hitelintézete r.-t. a napokban tartotta me XII. rendes évi közgyűlését. A közgyűlés az igazgatóság valamennyi indítványát egyhangúlag elfogadta ts elhatározta, hogy a részvényenkint 28 koronában megállapított osztalék április 19-től kezdődően kerüljön kifizetésié. A mérleg adatai a kővetkezőket tartalmazzák: Vagyon: Követelés intézeteknél 16,758.702. váltó 12,759.772, deviza 34.611, adósok 104,087.843, érdekeltségek 42,017.932. ingatlanok 1,193.437, nyugdijpótló értékpapírjai 558.869, különféle aktíva 14.548, leltár 1000, összesen 194.420.196 korona. Teher: részvénytőke tartalék és külön tartalék 90,200.000, árfolyamtartalék 262.995, hetetek 43,230.236, előleg 52,748.982, tisztviselők nyugdijpótló alapja 794.487, fel nem vett osztalék 53.682, különféle pasziva. 72.014, átmeneti kamat 188.098, átmeneti tételek 69.996, nyereség 4,799.733, összesen 192,420.196 korona. Eredményszámla. Veszteség: tisztviselő fizetés 495.812, költségek 314.168, adó 674.113, kamat 3,970.844 korona, felügyelő bizottság tiszteletdija 9000 korona, részvénykamat 54.106 korona,,. Heirás 91.200 korona, nyereség egyenleg 4,799.733 korona. Nyereség: kamat 5,595.699 korona, jutalék 2,143.449, házjövedelem 20.987. nyereség értékpapíron 594,634. és.társüzleteken 1,760.000. egyéb jövedelem 152.243, nyereség áthozat 1916-ról 142.584 korona. A közgyűlést követő igazgatósági ülésén az intézetnek alapítása óta főpénztárosát, Neumann Jakabot cégvezetői jogosultsággal ruházták föl.

A Schlick—Nichofson gép-, waggon- és hajógyár r.-t, igazgatósága f. hó 19-én megtartott ülésén elhatározta, hogy a. közgyűlésnek javasolja, hogy.,a szükséges leírások eszközlése után az 1916. évi áthozni betudásával mutatkozó tiszta nyereségből: 1,597.020.26-bol a. tartalékalaD gyarapítására 100.000 K. a részvény szel vén veknek darabonkint 20 K-val, azaz 10 százalékkal történő beváltására 1.200.000 K fordittassék és 149.518.08 K a jövő év számlájára vitessék át.. Egyúttal elhatározta, hegy a folyó hó 30.-án egybehívandó közgyűlésen a társaság alaptőkéjének 12 millió koronáról, 25.000 darab e g y e n k i n t 200 K névértékű r é s z v é n y kibocsátása utján, 17 millió K-ra való felemelését fogja indítványozni a célból/ hogy a vállalat saját tőkéjét a békeidők fokozandó termelőképességével összhangba hozza. A kibocsátás módozatai felett a közgyűlés fog határozni.

A Budapesti Központi Tejcsarnok Részvény társaság a napokban tartotta első évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság jelentése rámutat a tej termelésével. szállításával és forgalomba hozatalával járó súlyos nehézségekre és azok okaira. A lefolyt 16 hónapra terjedő iizletév forgalma 18 millió liter tej volt. Ebből 12 hóra 13 millió liter esik, vagyis az utolsó békeévben beszállított 38 millió literrel szemben, a tejszállitások általános csökkenésle folytán 25 millió liter tejjel kevesebb érkezett. A jelentés szerint a vállalat a tejforgalom ily nagymérvű csökkenése mellett sem bontotta meg üzleti szervezetét és kiterjedt fióküzlethálózatát. Ez intézkedés jelentékeny anyagi áldozatokat követelt, amit a vállalat a főváros lakosságának tejellátása érdekében hozott meg. A vállalat mérlege 162.077.39 korona veszteséggel zárul. A közgyűlés az igazgatóság, jelentését tudomásul vette és a felmentvényt minden irányban megadta.