Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-01-09 / 2. szám

6

pazarlás is bőségesen meghozza a maga gyümölcseit az egész kiilturnivó emelkedésében és ennek minden téren, még az anyagiak terén is jelentkező következményeiben. Ha a viszonyok ma olyanok, hogy egy méltó könyvtárpalota építésére pillanatnyilag nem is gondolhatunk, annyit minden esetre el kellene érni, hogy a mainál lényegesen tágabb térviszonyok között folytathassa a könyvtár működését, amely oly tökéletesen kielégíti a hozzá fűzött íemc- nyeket. A legkevesebb, amit megkövetelni lehet, hogj- az az egész épület álljon a könyvtár 1 endelkezésére, amelyben ideiglenesen elhelyezve van, addig is, amig méltó palotát lehet számára emelni. Nincsen egy intézményünk se, amellyel jobban szeretnénk dicsekedni és amit dicsekvésre és mutogatásra méltóbb látványosságunknak szeretnők látni, mint a fővárosi könyvtár. És aligha csalódunk, ha azt hisszük, hogy Bárczy polgármester osztozik e nézetünkben.

4 gázhasználat redukciója meghiúsult. Far

hete annak, hogy a lapokban megjelent a rendőrség f .'lhivása, amely redukálta a gáznak a háztartásokban való használatát. A redukáló rendelet szerint a gázresót csak reggel 7—8, délben 11—2 és este 7^9 óráig szabad használni. A fürdőkályhákba való befütésre viszont csak szombatra ad engedőimet a rendőrség, lábbeli a kérdésből, úgy tudják a szakemberek és a főváros tanácsa, jóelőrci azt a véleményt mondtak, hogy ezt a redukciót nemcsak ellenőrizni, de keresztülvinni sem lehet. Minden lakásban máskor és máskor van szükség a gázra és igy elképzelhetetlen, hogy a közönség a rendelkezést be tudja tartani. Ráadásul azzal is tisztában volt mindenki, hogy ennek a rendelkezésnek ellenőrzése merő lehetetlenség, láz azután be is bizonyosodott és maga a rendőrség is meggondolta a dolgot úgy, hogy a rendelkezésről még csajk a plakát sem jelent meg. A gázgyárban különben ezidőszerint meglehetősen állanak szén dolgában. Minden nap megkapják a napi szükségletet és némi, bár elenyésző tartalékot is sikerült gyűjteni.

A gázgyári alkalmazottak nyugdija. A főváros egyik legutóbbi közgyűlése elfogadta a gázgyári alkalmazottak nyugdijszabályzatát. A belügyminiszter soron kívül gyorsan intézte el a gázgyári alkalmazottak nyugdijszabályzatát és a miniszteri jóváhagyás már le is érkezett a tanácshoz, minden lényegesebb változtatás nélkül. A .nyugdíj-szabályzatot most kinyomatják és szétosztják az alkalmazottak között.

Gonda Henrik dr. miniszteri tanácsos. Gonda Henrik dr. gyors karriérü ember, aki fiatalon tűnt fel a magyar újságírásban. Könyomatost szerkesztett és politikát csinált. Nagy kampányokban vett részt és fáradhatatlanul küzdött azokért az elvekért, amelyeknek hűséget esküdött. W e k e r 1 e Sándor miniszterelnök legbelső munkatársának választotta, a miniszterelnöki sajtóosztály vezetőjévé nevezte ki. Tehetségéről, rátermettségéről itt is páratlanul gyorsan tett tanúságot, mert pár hét alatt újabb kitüntetésben részesült, miniszteri tanácsos, méltóságos rulett belőle.

A Budapesti Kisipari Hitelszövetkezet. A Budapesti Kisipari Hitelszövetkezet, amelyet a főváros 2000 darab 100 koronás üzletrész jegyzésével és körülbelül egy millió korona kölcsön felajánlásával alapított, VII., Rákóczi-út 30. szám alatt megnyílt. A főváros, amely az arra rászorult önálló iparosok részére a kamatnélküli kölcsönök intézményét, a háborúból visszaérkezettek részére pedig a Hadihitelintézetnél vállalt garanciát továbbra is fentartani kívánja, a szövetkezet alapításával a fejlődésre képes kisipar és kiskereskedelem hiteligényeit kívánta szolgálni. A szövetkezetbe rendes tagul csak iparigazolvánnyal vagy iparengedélylyel biró, foglalkozásukat gyakorló budapesti iparosok vagy kereskedők léphetnek be s a liöO korona névértékű üzletrészt részletekben is fizethetik. Alapitó-tagok, akikre azonban a szövetkezet kölcsönügyleteit ki nem terjesztheti, mások is lehetnek, ha legalább egy darab üzletrészt jegyeznek, s azt egyszerre lefizetik. Az intézet üzletköre az ipari hitel minden ágára kiterjed.

Modern Színpad. A hét első napjain elfogynak az összes jegyek a Modern Színpad „Sárgarigó- Karnevál“ műsorának hátralevő egész hetére. A főszerepekben Mészáros Giza, Kökény Ilona,

11 o s v ay Rózsi, Vendrey Ferenc, Boross Géza, P e t h e ő Attila, B é k e f i László, Bánóé zi Dezső a nagy siker részesei.

Lili, A Star filmgyár legújabb nagyszabású filmmüvét, Hervé bájos operettjét, a Lilit január 7-én mutatta be a Corso. A kitünően sikerült filmdarabot F a r a g ó Jenő scenirozta és benne a főszerepeket Andorffy Ida, Vándory Gusztáv és Loth Ili játszszák. Tekintettel a darab szenzációs sikerére, a nagy tolongás kikerülése végett a Corso pénztára délelőtt 11-től fél 1-ig lesz nyitva s ajánlatos, hogy a közönség már a délelőtti órákban gondoskodjék jegyeiről. A Lilivel kapcsolatban „Ha a vér

megszólal“ cirnü dráma is szinrekerül Hesperiá- val, a leghíresebb külföldi művésznővel a főszerepben. Az előadások hétköznap 5, 7 és 91/* órakor kezdődnek.

U-hajók. előre! Az az óriási érdeklődés, amely az U-hajók, előre! cimii nagyszerű tengerészfilm iránt megnyilatkozott, meghosszabbítja ennek a filmnek a műsoron maradását. E héten is láthatók lesznek .atz Urániában azok a felejthetetlen, izzóan érdekes jelenetek, amelyeket az óceánokon harcoló buvárhajók hőstetteiről fölvettek. Az U-hajók filmje mellett. Az atkos arany cimii háromrészes Nor- disk-film van miisoron, melynek főszerepét a hires Olaf Föns játszsza. Az előadás 5, 7 és 9 órakor kezdődik.

A Télikert szenzációk Zsúfolt házak előtt óriási sikerrel kerül esténként színre Oszkár Straus csodaszép operettje, a „Vénusz a zöldbe n“. Tomboló taps jutalmazza a nagyszerű együttest, amelynek tagjai: Fritz Schrödter, Else B e r n ay Adele Baum és Viktor Oberrenn es ma a legfrissebb operett-attrakciók Budapesten. A délutáni mérsékelt helyáru előadásokon a vendégszereplő német társulat Suppé halhatatlan német operettjét, a „Szép G a 1 a t h e a“-t játszsza el. De egyébként is elsőrangú a műsor, nagyszerű varieté- és kabarészámok váltakoznak benne. A magyar rész erősségei S o m o g y i Nusi, Sziklai J ózsef, M a g y a r i Lajos és G a 1 La i Nándor úgy szólókban, mint a „S vili á k f u r f a n g“ cimii pompás operettben nagyszerűen szórakoztatják a közönséget.

Steinhardt uj bohózata. A Kristálypalotában a napokban került színre először „Az ö t ö d ik n a p“ cimii pompás bohózat, amely Steinhardt páratlan kómikai művészete folytán egy óra hosszat tartotta a közönséget viharos kacagásban. Vidámak Steinhardt uj szólói is. A kisérő műsor is legelső- rangú. közte: Sandwjnn, a szépség és erő megtestesülése és Fred E d 1 a w i, az átváltozó művész, S z ő 11 ő s i Rózsi szólói ezúttal is attrakciók és H e- rendi Manci „A Múmia“ cimii daljátékban kap tapsokat.

Ápolíó-Kabaré. Az Apolló-Kabaré a napokban mutatta be nagy sikerrel újévi műsorát. Vígjáték, dráma s zenés bohózat volt a műsor középpontja. A színésznő cimii drámában H a r s á n y i Zsolt egy orvostanár és egy színésznő szerelmi tragédiáját vitte a színpadra. A mesteri kézzel feldolgozott darab bővelkedik izgalmas jelenetekben és mindvégig leköti a figyelmet. A főszerepeket Németh Juliska, He rezeg Jenő és Szenes játszották. Mindegyik tehetségének javát adta s finom stilusu alakításukat a kabarét zsúfolásig megtöltő közönség nagy elismeréssel fogadta.

A légzési szervek mostanában gyakorta fellépő megbetegedésének alkalmából Mattoni 'Giess- kübli savanyukutja eredményteljesen használtaik.. Vize egymagában vagy tejjel bevéve, mint kitűnő nyálkaoldó szer bizonyul.

A tőkét emelő nagybankokról, — Krausz Simon — tőzsdeelnök. — A központok tui- teng-ése. — A néprnha-bizottság válsága.

A nagybankok alaptőkét emelnek, az igazgató- sági tagok dupla tantiemet várnak, a részvényesek több osztalékot akarnak és a közönség megnyugodván abban, hogy reá semmi sem jut, közömbösen vagy ellenségesen veszi tudomásul ezt a folyamatot. A közöny, és az ellenséges hangulat egyaránt nem indokolt: a nagybankok tőkeemelése szükséges is, hasznos is, fontos is. Akik megijednek attól, hogy ilyen rengeteg tőkék halmozódnak fel a bankok trezorjaiban, azok megfeledkeznek arról, hogy ezek a milliók újra kiszivárognak a bankpalotákból, szétfoh^- nak az országban és megtermékenyítik a kereskedelmet, vállalkozást és ipart. Ez a körforgás olyan természetes és olyan sziikség.szcrii nemcsak a közönség, hanem maguknak a bankoknak az érdekében is, hogy rövidlátás volna azt feltételezni, hogy a bankok uj tőkéiket kivonják a forgalomból és ráülnek, nehogy szaporodjanak. Épp ellenkezőleg: a százmilliós nagybankok hozzá fognak járulni ahhoz, hogy az ország gazdasági életében más, nagyobb és erőteljesebb stilus uralkodjék, hogy a régi krajcároskodás és túlzott óvatosság helyett sokat kockáztassanak és sokat nyerjenek a bankok, ha — sokat akarnak keresni. Meg fognak szűnni azok a lappáliák, amelyek eddig minden nagyobb és fontosabb üzletet osztrák vagy német kézre játszották és a magyar nagybankok egyedül is képesek lesznek arra, hogy egypár milliót a magyar földbe, a magyar talentumba, a magyar konjunktúrába befizetessenek. Nem kell félni tehát a. nagy tőkeemelésektől: a magánháztartás büdzséje is megnőtt s nem használ a spórolás, ha a jövedelmek nem szaporodnak. Erős nagybankok, erős polgárság, erős közgazdasági szervezet, ez egy szoros és logikus összefüggés, amelyet kár volna megbénítani azért, mert X vagy Y .ur sokallja egyik vagy

Budapest, 1918. január 9.

másik nagybanktól azokat a milliókat, amelyeket meg akar duplázni.

A tőzsdén hamarább lesznek választások, mint az. országban s igy a választási izgalmak is korábban jelentkeznek, ha nem is olyan intenziven, mint a politikában. Uj tőzsdetanácsot kell választani s ha a jelek nem csalnak, akkor ez a tanács tényleg u j lesz. Nem kell hozzá se radikálisnak, se forradalmárnak lenni, hogy a tőzsde tanácsa ne legyen a bankok delegációja, hanem azoknak a képviselete, akik a börzén és a börzéből élnek. Tessék helyet szorítani a bankoknak is, de ne szorítsák ki a bankok a tőzsdét! Ez az elv elöbb-utóbb érvényre fog jutni, még pedig nemcsak a tanácsban, hanem az elnökségben is. Nem tudjuk belátni, miért kelljen a tőzsde elnökének okvetlen főrendnek lennie s a tőzsde felett magasan trónoló istenségnek, amikor vannak olyan vezető egyéniségek is, akik értenek a börzéhez és tekintélyük is van annyi, mint a méltóságos Horváth elnök urnák. A. magunk részéről —■ s e felfogásunkban a börze tagjainak jó része is osztozik — Krausz Simon mégis csak inkább predesztinálva van arra, hogy az első börziáner legyen s ha őt tették felelőssé a börzereformért, akkor legcélszerűbb levonni ennek az álláspontnak a konzekvenciáit is: viselje Krausz Simon a reform reformjáért is az úgynevezett ódiumot, ami remélhetőleg kölcsönös megértéssé fog felolvadni. Ha Krausz Simon lesz a börze elnöke, erről bizonyosak lehetünk: nem fog sem siránkozni, sem megijedni, sem mindennap lemondani, hanem vagy rendet csinál a börzén vagy spontán hagyja ott és nem fogja kidobattatni magát, amikor már minden elromlott.

A kereskedelmi minisztériumban nagy ankét volt a Központok dolgában. Az ankét igen tanulságos volt a résztvevők számára, a szegény fogyasztók azonban nem sok hasznát láthatják. A Központok jelenvolt igazgatói elvben persze hel3reselték a Központok revízióját, de csak — a többi Központokét és csak akkor, ha nem szakemberek csinálják, így persze szépen átszivároghatnának a derék Központos igazgatók a béke talajára is, pedig az egész gazdasági közvélemény egységes abban, hogy a Központok ebben a formájukban egyáltalán nem, de más formában is csak rövid ideig maradhatnak fenn. A Központok eddig a hadsereg érdekeit szolgálták, most tessék átszervezni őket akként, hogy a polgárság igényeit elégítsék ki addig is, amig el lehet őket tiintetni a föld sziliéről. A Központok üzletvitelét kell revideálni s nem szabad megelégedni tessék- lássék reformokkal, amelyek az ankéten szóba kerültek. Központok nélkül kell dönteni a Központok t e r h é r e, különben tiz év múlva se lesz ennivalónk, csak élelmiszer jegyünk.

A Központok közül egyike a legodiózusabbaknak a N é p r u h á z a t i b i z o t t s á g, amely eddig semmit sem csinált, most pedig olyan programmot adott, amelyet bizonyára sohasem fog megcsinálni. A Bizottságnak köszönhetjük, hog3' nincs se ócska ruha, se u], se posztó, se szövet, se bélés, se vászon, se cérna, se fehérnemű és ha igy tart tovább, akkor a paradicsom-korszak fog visszatérni. Szerencsére nem tart igy soká, mert igen illetékes helyen úgy határoztak, hogy a Bizottság jóindulatú, de a vállalt feladatra teljesen képtelen vezéreit, Ungar (Magyar) Bertalan és Vértes Emil urakat felszabadítják bokros elfoglaltságuk alól. Ungar és Vértes urak jól megérdemelt bukása mindenesetre intő precedens a többi teljhatalmú direktor számára, akik úgy rendezték be a Központjaikat, mintha az unokáikat is Központi igazgatóknak akarnák nevelni.

A Kereskedelmi Bank tőkeemelése. Az Llniult esztendő egyik legjelentékenyebb közgazdasági eseménye közvetlen az év letűnése előtt, december 31-én, este 5 órakor történt, amikor a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank közgyűlése Lánczy Leó v. b. t. t. elnöklete alatt elhatározta az a 1 a p t ő k é- n e k 80 millió K-r ó 1 100 m i 11 i ó K-r a v a 1 ó f e 1- emelését, 20.000 darab 1000 K névértékű uj részvény kibocsátása utján. A régi részvényesek 4 : 1 arányban 4000 K árfolyam mellett január 14-éig elővételi joggal bírnak. A 00 millió K felpénzzel a tartalékalapokat növelik. A befizetések a következőképen teljesitendök: Január 14-ig befizetendő ai 8 K-ás bélyegilletékkel együtt 1408 K, 1918. február 14-ig 1300 K, 1918. március 14-ig további 1300 K. Minthogy az uj részvények 1918 január 1 -töl kezdve részesednek az osztalékban, a befizetők tartoznak a banknak az eszközletidő befizetések után 1918. január 1-től a mindenkori befizetés napjáig számított 5 százalékos kamatot megfizetni. A befizetésekről igazolványokat állítanak ki és minden négy darab teljesen befizetett iga-