Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-04-10 / 15. szám

2 r Budapest, 1918. április 10. Programm lesz irányadó, ha a közérdekek min­den télien kizárólag uralkodnak az egyéb érde­kek fölött, ha a községi jövedelmek rendelteté­süktől elvonatni nem fognak, a főváros kellő takarékossággal, szigorú ellenőrzéssel és szak­értelemmel háztartását rendezni képes kisz.‘‘ Mindez egy és ugyanaz a hang, amit még pár hónap előtt egyik távozó tanácsnoktól hal­lottunk. A polgármester vezére legyen a köz­gyűlésnek ... a négyszáz ember között meg­osztó felelősség ... a klikkrendszer ... a törzsfőnökök . . . Mindezt személyi változások megjavítani nem fogják, de amit az uj főpolgár­mestertől és polgármestertől várunk, éppen az, hogy ők lesznek az elsők, akik ezeknek a nagy betegségeknek kiirtását feladatukul tűzik ki. Si­kereik csak ennek az alap/ető munkának el­végzése után lehetnek, s mert tudjuk, hogy a nagy reformnak mind a ketten lelkes hívei, re­mélve várjuk, hogy munkájukhoz tüzzel-vassal hozzálássanak. A személyi kombinációk többi része tekintetében ni helyzet legutóbb nem igen állott be. B ó d y Tiva­darnak ma sincsen és bizonnyal nem is lesz ellen­jelöltje, egyhangú megválasztása bizonyosra ve­hető. A küzdelem annál élesebbnek Ígérkezik a har­madik alpolgármesteri állásért, ahol a jelöltek B u- z á t h János, Vita Emil, H a r r e r Ferenc és W i I d- n e r Ödön tanácsnokok. A polgármesteri állásra a főpolgármester meg­választása után azonnal kiírják a nyolc napos pá­lyázatot és a polgármesterválasztó közgyűlést á p- rilis 24-i k é r e Írják ki. Ettől kezdve azután az állások folytatólagos betöltése igen gyors tempóban megy végbe. Tanácsnoki állás egyelőre csak egy fog megüre­sedni azzal, hogy az egyik tanácsnokból alpolgár­mester lesz. Ezen a réven kétségkívül Kemény Géza dr. főjegyző fog bekerülni a tanácsba, akiben a tanács nagyszerű munkaerőt, kiváló tehetséget nyer. Az a kombináció, hogy R é n y i Dezső tanács­nok távoznék és a Városi Villamos vezérigazgatója lenne, a héten erősen megingott. R é n y i Dezső a főváros szolgálatában kíván maradni annál is inkább, mert a Városi Villamos mai üzletmenete mellett nem lehet túlságosan kecsegtető feladat a vezérigazgatói teendők végzése. Vezérigazgatónak ilyenformán H ii­szemüveget viselő író a harminc év előtti pénzvilá­got és annak már akkor kiemelkedő szereplőit? A névtelen jegyző mindenekelőtt konstatálja, hogy Budapestet nem lehet szegény városnak mon­dani. Aki nem hiszi, nézze meg, mit költ évenkint iskolákra a főváros és mit fizet adót Budapest la­kossága. Vakard le azonban a harminc év előtti név­telen jegyzőről a demokratikus mázt, bizony kiüt­közik egy kis antiszemita színezet. Azt mondja: „Van azonban egy vonása Budapest gazdagságának, amely nem annyira a nyugati, mint a levantei váro­sok jellegét süti Magyarország fővá­rosára. A magasabb fokú vagyon túlnyomó része oly elemek kezén v a n, amelyek épen olyan hű fiai ugyan ma már e hazának, mint bárki más, de amelyek még mindig n e m o 1 v adta k li e 1 e a m a g y a r n e m z e t i kő z m ü v e 1 ő d é s- n e k egyre ,g y a r a p o d ó o r g a n i z m u s á h a.“ Ez a sok szó ugyebár nem jelent egyebet, mint hogy ii ónk sokallja Budapesten a vagyonos zsidókat. Budapest 436.íl0(j lakója között lOD.oon a zsidó. De ^xmzo&iíüzMP vös Ivánt kombinálják, aki mellett még dia. Len­gyel Endre ügyvédnek, Hűvös Iván sógorának a nevét emlegetik. Azonban Lengyelnek, e rokonsági köteléken kivid, alig van egyébb kvalifikációja az állásra. Valószíniileg meg fog üresedni B ti z a y tanács­nok állása is. aki hir szerint nyugalomba vágyik. Akár Rcnyi, akár Buzay állása üresedik meg, bi­zottsági tagok körében igen komolyan emlegetik Cser g ö Hugó dr.-nak, a Népjóléti Központ igazgató­jának. tanácsnokká való megválasztását. Csergő dr. igen nagy érdemeket szerzett a Népjóléti Központ megszervezésével és sokan vannak azon a vélemé­nyen, hogy ezt a nagyjövöjii intézményt csak úgy lehet tökéletesen kifejleszteni, ha annak vezetője tagja a tanácsnak. Kétségtelen, hogy a Népjóléti Központnak a legközelebbi jövőben szoros nexusba kell kerülnie valamelyik tanácsi ügyosztállyal és ha ez megtörtént, Csergő érdemeit annál is inkább ho­norálni kell tanácsnokká való választásával, mert már ma is tanácsnoki rangban van. Szterényi az idegenforgalomért M klós Elemér miniszteri osztálytanácsos — Kampis János min. tan. kudarca Hónapok óta tartó huzavona után végre megoldódik az idegenforgalmi ügyek országos rendezésének kérdése is és pedig ngy, hogy a legközelebbi napokban megjelenik Miklós Ele­mér dr. tanácsiegyzőnek miniszteri osztályta­nácsossá való kinevezése és pedig a kereske­delmi minisztériumba való beosztással. Hónapok előtt történt, hogy az első hivata­los kommüniké megjelent Miklós Elemér távo­zásáról és pedig olyan formában, hogy a bel­ügyminisztériumba fogják kinevezni,, ahol Kom-* lás János miniszteri tanácsos mellett az ide­genforgalom országos szervezését fogja irányí­tani. Akkor még Ugrón Gábor volt a belügy­miniszter, aki ezt a megoldást kívánatosnak tartotta és fíárczy polgármesterrel való tanács­kozásai során igen szépen kiépítette a tervet, amely szerint az országos akcióba bele fogják kapcsolni a főváros akcióját, amely kombináció számára Miklós Elemér kinevezése föltétlenül szükséges volt. Ugrón azonban távozott a mi­niszteri székből és vele távozott az a lelkesedés ezek a szemrehányások éppenséggel nem vonat­koznak. Vagyoni tekintetben a W o d i a n e r-család és különösen ennek a báró *W o d i a n e r Albert által képviselt ága vezet. Wodianer Albert báró na­gyon kedves ember, huszónöt milliója van, ország­gyűlési képviselő c.s garszon. „Hügondteljes ud- varlója a szépnemnek: de annyira józan, hogy gyak­ran szinte kétségbeejti a ballerinákat és a Rochefou­cauld herceg világnézetét követő lionneokat.“ A Hark á n y i-család szintén többszörös mil­liomos. Mintaszerűen kezelt földbirtokaik vannak és a család feje H a r k á n y i Frigyes országgyűlési kép­viselő, akkor meg minden egyéb cirri nélkül. Mint miniszteri tanácsos behatóan tanulmányozta Magyar- ország közgazdasági viszonyait. Európai műveltségű zsentelrnan és a szabadelvű pártnak igen tekintélyes tagja. Fivérével, Hark á n y i Károly orsz. képviselő­vel nagy házat visznek, melyet a highlife és zsentri tagjai egyaránt szívesen látogatnak. Ugyancsak vendégszerető1 ház a W a h r m a n n Móré is. „A főrangú urak azonban nagyon szívesen elmen­nek az ő ebédjeire, estélyeire, de öt meghívni nem igen van napirenden.“ Egyszerű, de müveit bank­emberből lett többszörös milliomossá, aki a parla­mentben is súlyos szónoknak bizonyult. A pénzintézetek között elsősorban a Hazai első takaró k p é n z t á r a t említi írónk. Vezetői talpig hazafias magyarok. Hajós József épen most lepett vissza az intézet ügyeinek vezetésétől és utóda Steiger Gyula lett. A Hazai nevével össze­forrtak még dr. K I é h, dr. Halász Géza cs B o s- s a n y i László nevei. A takarék „matadorai évtize­deken át zárt körben szókták az estéket kedélyes csevegéssel eltölteni." Ezeket a kon ven tik ul umokat kedélyesen skupstinának hívták, amely skupstina kü­lönösen képviselőválasztásokkor szokta hatalmát éreztetni. A L 1 o y d-társaság eléír már évek óta YVeisz Beruht Ferenc királyi tanácsos áll. Már gkkor 83 éves, de még mindig buzgón propagál az iskolai ta­karékpénztárak mellett. Érdekes feljegyezni,' hogy is, amellyel az idegenforgalmi ügyek iránt visel­tetett és amely abban a nyilatkozatában is föl­ismerhető volt, amelyet a miniszter a Fővárosi Hírlap-ban tett. Tóth János, az uj miniszter nem sokat törődik az idegenforgalom kérdésé­vel és igy az intézkedés joga Kampis János mi­niszteri tanácsos kezében maradt. Kampisnak sem volt sürgős a dolog és különösen nem sür­gette Miklós Elemér kinevezését. Erre a félté­kenységére azonban most alaposan ráfizetett, mert az egész idegenforgalmi kérdést kivették a kezéből. Látva a belügyminisztérium nemtörődömsé­gét és a Kampis-féie amerikázást, Szterényi József kereskedelmi miniszter úgy találta, hogy az idegenforgalom kérdéséhez a legfontosabb közgazdasági érdekeink fűződnek s igy azt nem szabad elposványositani. Érintkezésbe lépett tehát Wekerle Sándor miniszterelnökkel, akiben megértő lélekre talált és aki maga is nagy örömmel vette tudomásul, hogy olyan kiváló szakember, mint Szterényi kívánja ezt az ügyet kezébe venni. Tanácskozásra hívták tehát Tóth János belügyminisztert is, akit megkértek, en­gedje át az idegenforgalmi ügyeket a kereske­delmi tárca hatáskörébe. Ebbn meg is történt a megegyezés Wekerle, Szterényi és Tóth János konferenciáján. Hogy hivatalos formája is legyen a dolognak, az Abbáziában üdülő Szterényi, a megbeszé­lésre hivatkozva, levelet intézett Wekerle Sán­dor miniszterelnökhöz, amelyben az idegenfor­galmi ügyeknek a kereskedelmi minisztérium­ba való átutalását kérte. Wekerle azután Szte­rényi levelét és a kereskedelmi miniszternek egy általánosságban mozgó tervét a pénteken megtartott minisztertanács elé terjesztette. Szte­rényi általános tervéhez csatolták még Miklós Elemér dr.-nak részletesen kidolgozott pro- grammját is, amelyeknek ismertetése után a mi­nisztertanács hozzájárult az idegenforgalmi ügyeknek a kereskedelmi minisztériumba való áthelyezéséhez, valamint Miklós Elemérnek a kereskedelmi minisztériumba való osztálytaná­csosi kinevezéséhez. A kinevezési okirat máris a, király előtt van! és igy napok kérdése, hogy Miklós Elemérnek a kereskedelmi miniszté­riumba való bevonulása megtörténjék. egyik leányát Broc k h a u s, a világhírű lipcsei könyvkiadó cég főnöke vette feleségül. Az E 1 s ö m a- gyar általános b i z t o s i t ó társulat igaz­gatója és megteremtője Lévai Henrik. Tőle szárma­zik a hires akadémiai dij is. A kereskedelmi és ipar­kamara élén a svájci származású, de már Sopronban született K o c h m e i s t e r Frigyes áll. Ekkor már . báró és főrend. A malomipar legkiválóbb képviselője B li r g h a r d t. aki szintén főrendiházi tag. A zsidó milliomosokon kiviil sok a görög millio­mos is. így a L y k a, M urat y M a ivó, H a r i s- és S a c e I 1 á r y-családok. Akad azonban bőven az autockton budapesti előkelő családok között is. Ezek közé tartozik a legnagyobb budapesti háztulajdonos K a s s e 1 i k építőmester örököseinek családja, a Schmied-Unger örökösök és magának a polgármes­ternek, Ráth Károlynak családja is. Ezidő szerint mintegy 200 milliomos van Budapesten, közülük 120 keresztény és 80 zsidó. A keresztények között leg­gazdagabb Haggenmacher Henrik, aki mint egyszerű molnár jött Svájcból Magyarországba. Rop­pant gazdag Vigyázó Sándor kamarás, a Lang Heínrich-család és Hühner építőmester. A zsidó mil­liomosok között szerepelnek a tornaallyai Schoss- h e r g ere k, a három E i s c h e 1, a négy K r a u s z, a három T a file r, B i s c h i t z Dávid, a két M a u t li­ner, Louis Hirsch, Jacques Haas, Herzog, hatvani D e u t s c h, B a u m g arte n, Eh r e n f e 1 d, Ster ii, R u s s o, G y ö m r e i, okányi S c h w a r c, H o 1 i t s c h e r-család stb. Érdekes emberek a görög milliomosok, akik kö­zül magas bárói állásokban szerepel a Haris és az A gór asz to név. Csupa színtiszta magyar fej. A Lyka-család nagykereskedői üzleteivel horribilis va­gyonra tett szert. A Koburg hercegek pázmándi ura­dalmában Lyka Döme iil. A M u r a t y-család feje Muraty Konstantin, akinek nagy összeköttetései vannak a nemzeJ\özi üzletvilágban. Egyik .leányát Tele k y Géza gróf, az erdélyi költő vette feleségűi. Könyvünk végül a hirtelen ■ meggazdagodott polgárokról beszél, akik nagyobbára nem tudtak olyan gyorsan műveltséghez, mint vagyonhoz jutni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom