Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-01-09 / 2. szám
Budapest, 1918. január 9. 3 lesz, inert a mult költségvetés tárgyalásánál 29.367,051 kor.-ra tették azt a háztartási hiányt, amit pótolni kall; de a pénzügyi ügyosztálynak ina teljesen mozdulatlanságra kárhoztatva kell állania, mert az uj adók, tehát az uj bevételek még teljesen bizonytalanok. Ezért történt, hogy a főváros legutóbbi közgyűlésén Csupor tanácsnok felhatalmazást kért a költségvetés beterjesztésének elhalasztására. Hogy a költségvtés mégis mikor készül el, az teljesen attól függ, hogy mikor hagyja jóvá a kormány azokat az adóterveket, amelyekhez eddig még nem járult hozzá. Nem érdektelen ebből az alkalomból seregszámlát tartani az adójavaslatok fölött, amelyek közül eddig a kormány a következőket hagyta jóvá: a közlekedési adói, a pezsgöbor-adót, a fogyasztási adók emeléséi és a világítási- és telekérték-adói. Ezeknek reménybeli összegiei (a világítási adónál az egységárak uj emelését is beszámítva) a következő: a közlekedési adó 5,700.000 K a pezsgőadó 1,250.000 K a fogyasztási adók emelése 4,269.510 K a világítási adó és egységáremelés 5,000.000 K a telekértékadók 8,000.000 K összesen 24,219.510 K Ehhieiz a 24 millióhoz hozzá kell még venni azokat az adókat és azoknak az illetékeknek a felemelt összegét, amelyeket eddig nem hagyott jóvá a kormány. Ezek pedig: az átírási dij felemelése 800.000 K a vigalmi adó 1,000.000 K a tiizbiztositási járulék 500.000 K összesen 2,300.000 K Ha tehát a kormány ezeket is jóváhagyja, akkor az uj adók és ilkitékek a fővárosnak mintegy 26,519,510 korona bevétel-többletet hoznak. Ellenben le kell számítani, hogy a telekértékadó jóváhagyása alkalmával a pénzügyminiszter a házbérfilléreket 1.5 százalékra szállította le. Egyben pedig emlékeztetni kell alrira is, hogy Bárczy polgármester már bejelentette a közgyűlésnek, hogy a kormány nem hajlandó hozzájárulni a vágóhídi és csarnoki dijak emeléséhez, amikből pedig a főváros 2,840,982 korona uj jövedelmet vélt meríteni. Ebben a pillanatban tehát semmit sem lehet még biztosan tudni, az azonban kétségtelennek látszik, hogy az 1918-ik évi költségvetésben mem lehet majd mindazt a tömérdek költségtöbbletet pótolni, amit a háború a fővárosra rótt. Az uj adók a lehető legjobb esetben is csak huszonha- todf élmilliós bevételtöbbletet hozhatnak, ami még mindig azt jelenti, hogy legalább negyedfélköz-t, a Hal-tér-t, a Vizi-kapu-t, a Vizikapu-utcát és az Alsó Duna-Bástyát. A viz körül foglalatoskodó személyek közül 1716-ig a tanács tagjai között mindössze egy halászmestert és egy Diák János nevii molnárt találunk. Ugyanez idő alatt a polgárok sorában megtaláljuk az első k é t h a j ó s t és az első kilenc halászmes- t e r t, az első t i z molnárt, akiknek nyilván dunai malmuk volt. * Igen érdekes volt 1688. táján a szerepe a Dunának Pest város önkormányzati jogának fejlődésében. A Duna adta meg ugyanis Pestnek a jogot, hogy törvénykező tanácsot alakítson és igy önkormányzati jogában megtegye az első nagy lépést. Ez 1688. június 10-én történt meg. Budának ekkor már megvolt a maga közigazgatósági hatósága, amelynek „elölülője“ Premier Farkas Endre polgármester volt. Pest távolabbi részeiből Budára vándorolni, ha az ember az igazságát kereste, egy kicsit messze volt. Budáról közigazgatni Pestet, mikor közben volt a Duna, nagy nehézségekbe ütközött. Hát még télen, amikor a Duna mint komoly közlekedési akadály szerepelt, bem volt más mód, mint hogy a pesti tanácsot fel kellett ruházni a törvénykezési joggal. A tanács egyszersmind törvényszék lett és a pesti biró törvénybiró. „Székes Buda fővárosinak csak polgármestere volt, de törvénybirája nem, nagy is volt emiatt a budaiak haragja és nyilván a Dunát is okolták, mert ö adta Pestnek a törvénykezési jogot. Olyan nagy volt a felzúdulás, hogy a kamaraigazgatónak tiz nap alatt Budának is kénytelen volt megadni a törvénykezési jogot. Törvénybirót Buda, az ország fővárosa, azonban csak 1707-ben kapott. milliós deficit lesz. Pedig az uj adók közül is a legtöbbnek a beszámítása egészen akadémikus értékű akkor, amikor néhány még jóvá sincs hagyva, másoknál pedig, mint a világítási adónál csak májusra lehet az uj jövedelem esedékességét kontcmplálni, a telekértékadóhoz szükséges telekhivatal pedig még fel sincs állítva. Jön a világítási adó Életbeléptek a felemelt árak. — Az Általános Villamossági ráfizet az áremelésre. — Végleszámolás a Magyar Villamosságival. A világítási adót a kormány az elmúlt héten jóváhagyta. Az adó tehát most már meg lenne, de annak kivetése és behajtása igen nagy előkészületeket igényel, úgy, hogy eltart májusig, afnig az első világítási adót ki fogják vetni. Az adó központi kezelése nem a pénzügyi, hanem a világítási és vízvezetéki (Xll.) ügyosztályra vár, ahol már meg is tették a szükséges előkészületeket. Valószínű, hogy az ügyosztály mai kereteiben ezt a hatalmas munkát nem is tudja majd elvégezni, hanem egész sor uj munkaerőt kell majd alkalmazni. Magát az adó behajtását a gázgyár és az elektromosmüvek fogják eszközölni majd akkor, amikor a számlákat kézbesítik ki. A fogyasztók száma mintegy 160,000-rc tehető. Ezek közül csak körülbelül felét terheli az uj adó, mart a kivételek Vúzsonyi Vilmos annak idején elfogadott módosító indítványa révén meglehetősen nagyszámnak. Az ügyosztály számol vele, hogy legalább 60 ..-70,000 ad ómentességet kell egyenkint elintézni, ami a tanács jogkörébe vág. A tanács határozatával szemben a felek a közigazgatási bírósághoz íelebbezhetnek. Az uj adó alól mentes lesz minden egy- és kétszobás lakás, a háromszobás lakások közül pedig azok, amelyeknek bére nem haladja meg az évi 1400 koronát, a tizpercentes adó helyett csak öt százalékos adót fizetnek. Azonkívül sokan fognak adómentességet vagy kedvezményt élvezni a kisebb kereskedők és iparosok közül. Nem érdektelen ennek az adómentességnek arányait néhány statisztikai adattal megvilágítani. Budapesten van összesen ........... 157.007 lakás, eb ből 1 és 2 szobásnak mondható 82.901 lakás, vagyis a budapesti lakások közül felénél több lesz a teljesen adómentes. Három szobás lakás, amely csak öt százalékos adót fog fizetni, 22,651 van. Az uj gáz- és villanyárak viszont már január elsejével életbelépték. Ezzel nincs semmi különös munka, majd csak január végével, az uj egységárak alapján fogják a számlákat kiállítani. Érdekes az a helyzet, amibe az uj és már a múlt évi áremelésnél a Budapesti Általános Villamossági r.-t. jutott. A főváros és a társaság között létrejött szerződésűén ugyanis vau egy pont, amely szerint az üzem átvételéig a társaság köteles a főváros üzleti politikáját követni. Ez azt is jelenti, hogy az Általános Villamossági is köteles volt a múlt évbon is és most is egységárait fölemelni. A felemelt ösz- szegből azonban 75 százalék a fővárost illeti, mig a társaság csak 25 százalékot kap, ami azt is jelenti, hogy az üzemi költségek emelkedését som tudják behozni a felemelt egységárak révén. A furcsa helyzetnek különben hamarosan vége lesz, mert az Általános Villamossági április elsejével a főváros tulajdonába és kezelésébe megy át. Egy és egynegyed esztendeig azonban szinte ráfizetett a társaság az áremelésre. Megemlítjük még, hogy a Magyar Villamossági társasággal most vannak folyamatban a végleszámolások. A főváros még mintegy félmillió koronával adós, amit rövidesen kifizetnek és akkor a Magyar Villamossági aktái mindörökre az irattárba kerülnek. Uj gazdálkodás a kártidzakncl Fölállították a központi gazdasági hivatalt. Megszűnt a balparti és jobbparti kórházgondnokság. A főváros kórházai nagy átszervezés alatt állanak. Minden ok meg van arra, hogy higyjtink a nagy reorganizációban, amelynek hivatása, hogy Budapest megszabaduljon végre attól a botránytól, amely a közkórházak elégtelenségéből és adminisztrációjának rosszaságából származik. Az uj kórházépitő Programm, amely ma már talán a százmilliót is meghaladja, esztendők óta készen van, az adminisztráció gyökeres átalakulásához szükséges kórházi szabályrendelet megalkotásához pedig már Márkus Jenő dr. tanácsnok működése alatt hozzáfogott Véssei Ede dr. tanácsjegyző. A polgármester — úgy tudjuk — Véssei dr.-t éppen azért bízta meg a közegészségügyi ügyosztály önálló vezetésével, hogy ezt a nagy munkát ö, annak megkezdője fejezze is be. A munka, teljesen uj alapokon fog nyugodni és a régi rendszert gyökerestül alakítja át. Rengeteg tanulmány szükséges hozzá és sok időt vesz igénybe. Addig is, amig maga az egész adminisztrációt átformáló szabályzat elkészül, ideiglenes, próbaidős uj rendszabályok lépnek életbe. Ezek közül való az a tanácsi határozat, amely a kórházak egységes igazgatására vonatkozik és az adminisztráció decentralizálásában csúcsosodik ki. Ez a reform már életbe is lépett és ma már az egyes közkórházak élén igazgató-főorvosok állanak. Most azután rákerült a sor a közkórházak gazdasági kezelésének ideiglenes átformálására is, ami viszont bizonyos centralizáló törekvéseket mutat. A kórházak gazdasági ügyeinek reformját a tanács már le is tárgyalta és miután azt jóváhagyta, annak életbeléptetése január hó elseje óta szukcesszive folyamatban is van. A központi kórházi gazdasági hivatal felállítása. A reformnak alapelve a kórházgondnokságok hatáskörének olyan módosítása, amely az igazgatás uj rendszerével jobban összhangba hozható. A tanács elhatározta tehát, hogy a dimabafparti és dunajobbparíi kórház- gondnokságokat megszünteti, a kórházakat gazdaságilag önállósítja, az egyes kórházak gazdasági kezelésének irányítására, ellenőrzésére és felügyeletére központi kórházi gazdasági hivatalt létesít. Az uj központi kórházi gazdasági hivatal már tudtunkkal meg is alakult, s annak hatáskörébe tartozik az irányítás, felügyelet és ellenőrzés munkáján kívül az is, hogy az egységesen intézendő és az összes kórházakra vonatkozó gazdasági ügyeket végezze. A központi kórházi gazdasági hivatal irányítása és felügyelete mellett az egyes kórházak ügyeit gondnokságok intézik, illetve minden kórház gazdasági ügyei élén gondnoki címmel egy felelős vezető áll. A központi kórházi gazdasági hivatal három osztályból áll, amelyek a gyógydijügyi osztály, a gazdasági osztály és a műszaki osztály. Az egyes osztályok élén vezető áll. akik a X. ügyosztály vezetőjének vannak alárendelve. Úgy tudjuk, már a személyi ügyek is jobbára el vannak intézve. A legfontosabb osztálynak, a gazdasági osztálynak élén Simonchich Ferenc áll, aki kórházi felügyelő volt a Szent István-kórházban. A gyógydijügyi osztály körülbelül megmarad abban az összetételében, amelyben eddig is a gyógydijak behajtását eszközölte. Ellenben jelentős változás, fog beállani a műszaki osztályban], amennyiben a közegészségügyi ügyosztály ezental önálló épületek alkotásával nem foglalkozik, az önálló építkezések visszakerülnek a XUf-ik ügyosztályba, a központi kórház? gazdaság: hivatal műszaki osztálya csak pótlásokkal és tatarozásokkal foglalkozik. A műszaki osztály vezetőjének működése különben műszaki és műszaki számviteli szempontból a középitési ügyosztály (X1IÍ.) felülvizsgálata alá tartozik.
