Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-16 / 20. szám
t) • • • Szemle. A bankok földbérletei. — Agrárius kijózanodás. — A kamarák és a gazdasági demo- bilizáció Csaknem minden nap olvasunk híradást arról, hogy egyes bankok intenzív gazdálkodás céljából nagyobb földbirtok-komplexumokat bérelnek ki. A nagy pénzbőség nj üzletágak művelésére indítja ai pénzintézeteket, annál is inkább, minthogy a bankszakma két klasszikus terén, a váltóleszámitolási és a jelzálogüzletben mostanában teljes stagnáció észlelhető. Az magától értetődik, hogy a bankok lukrativ és biztos üzleteket keresnek. Már pedig a háború folyamán első sorban a földművelés bizonyult ilyennek. Az már azonban más kérdés, vájjon egy pénzintézet az ő apparátusával alkalmas-e arra, hogy okszerű és jövedelmező mezőgazdálkodást folytasson-e. A bankok uj földbérleteit rendszerint azzal újságolják, hogy az illető intézet a földbirtokon iparvállalatokat akar létesíteni, szóval nagymérvű invesztíciókat akar eszközölni. Mindehhez természetesen nagy töke kell és ebből a szempontból a pénzintézetek akciója nem kifogásolható. Csakhogy van az éremnek másik oldala is. Bizonyosra vehető, hogy a béke beálltával úgy az építő- és egyéb iparokban, valamint a kereskedőknél nagymérvű tőkeszükséglet fog jelentkezni. Éppen ezért nem tartjuk kívánatosnak, hogy a bankok magukat a földbérletekben túlságosan immobilizálják. Inkább a bankszakma körébe vág a birtokparcellázás, melyet a pénzintézetek eddig is kultiváltak. Ezzel az üzletággal egyidejűleg nagy szociális feladatot is teljesítenek, mely a jövőben még nagyobb jelentőségre fog emelkedni. A bankoknak parcellázási célból való földvásárlásait csak helyeselni lehet és nem szívesen látnánk azt, ha a kormány ezt az akciót holmi törvényes intézkedésekkel korlátozni akarná. A magyar pénzintézetek a háború alatt mérhetetlen szolgálatokat tettek az ország közgazdaságának. Nagy részük van a hadikölcsönök páratlan sikerében és szoliditásuknak és tőkeerősségüknek köszönhető, hogy a nemzeti exisztenciáért folytatott küzdelemben pénzügyileg is helytállunk és kitartunk. Az áruüzletek kapcsán az utóbbi időben bizonyos oldalról kemény kritikát gyakoroltak a bankok üzleti politikája fölött. Most meg az agráriusok támadják a pénzintézeteket a tömeges birtokkibérlések miatt. Meg kell vallanunk, hogy gazdasági fejlődésünk érdekében mi sem tartjuk kívánatosnak, hogy a bankoknak ez az uj akciója a tulságba csapjon át és elterelje azokat tulajdonképeni hivatásuktól, mely abban áll, hogy a kereskedelem és ipar hitel- szükségletét kielégítsék. * A hadigazdaság két főtényezője a rekvirálás és maximálás. Ma már mindenki nyakig van velük, még a mezőgazdák is, akik pedig a kormánynak idevágó rendelkezéseit mindig nagy lelkesedéssel fogadták. A Gazdaszövetség legutóbbi ülésén indítványt fogadtak el, mely oda- konkludál, hogy a gabonaforgalom szabaddá tétessék. Nagy megelégedéssel látjuk, hogy végül az agráriusok is a kijózanodás terére léptek. Mi mindig azt hangoztattuk, hogy az áruforgalom korlátozása nemcsak a kereskedőt károsítja, hanem árt a termelőnek és fogyasztónak is egyaránt. Az eddig tapasztaltak után bátran állítható, hogy a rekvirálás és maximálás a legtöbb esetben nem eredményezte azt, amit attól vártak. A német élelmiszer-diktátor a legutóbb egyik beszédében kénytelen volt elismerni, hogy az ármaximálás a piacokon igen gyakran áruhiányt idézett elő. Nem vagyunk egy véleményen azokkal, akik azt vallják, hogy a háború a közgazdasági elméleteket teljesen felborította. Egyes teóriák —igaz — elhomályosodtak, de az a tantétel, hogy az árképződés és árucsere a kinalat és kereslet viszonya szerint igazodik, ma is rendületlenül fennáll. Éppen a háború folyamán bizonyult be, hogy a közgazdasági élet erőszakos irányítása csak károkat okozhat. Most, hogy az események a béke felé terelődnek, lassankiiit fel kell szabadítani a gazdasági életet a bilincsek alól, melyeket a háborús állapot kényszerűsége reá rakott. A Gazdaszövetség állásfoglalása mindenesetre érdekes és tanúságot tesz arról a kedvezőtlen hangulatról, melyet a folytonos rekvirálások és maximálások éppen abban a táborban idéztek elő, ahonnan az erre irányuló akció eszméje kiindult. Az ország kereskedelmi és iparkamarái együttes akciót indítottak az átmeneti gazdaság főbb problémáinak célszerű megoldására. Az a Programm, melyet maguk elé tűztek, a fontos kérdések egész komplexumát öleli fel. Mindig fontosnak tartottuk a kamarák tevékenységét, azonban meg kell vallanunk, hogy ebben a nagyjelentőségű kérdésben nem a kamaráktól várjuk az irányítást. Itt a direktívákat a kormánytól várjuk, mely még mindig késik az átmeneti hivatal felállításával és az ezzel szorosan összefüggő intézkedések megtételével. Németországban és Ausztriában az átmeneti diktátorok már javában dolgoznak. Nálunk is sürgősen dönteni keik ebben a fontos kérdésben, melynek helyes megoldásától függ az ország anyagi boldogulása. A kamarák akciója természetesen csak hasznára lehet az ügynek, amennyiben hozzájárul az amugyis komplikált kérdések tisztázásához. Ismételjük azonban, hogy a tulajdonképeni irányítást a kormánytól várjuk, mely elsősorban van hivatva arra, hogy megjelölje azt az utat, melyet eme nagyhorderejű kérdés megoldásánál követnünk kell. A hatodik hadikölesön. A háború elhúzódása egy újabb — remélhetőleg utolsó — haidiköl- csön kibocsátását teszi szükségessé. A magyar állam most hatodszor fordul polgáraihoz, hogy a háború győzelmes befejezéséhez szükséges anyagi eszközöket előteremtse. Minden magyar embernek becsületbeli kötelessége, hogy hadi- kölcsönt jegyezzen. Eltekintve a hazafias szempontoktól, a hadikölesön al legbiztosabb és legjövedelmezőbb tőkeelhelyezés is. Mert mig a bankok és takarékpénztárak a betétek után 3— 3V2 százalékot fizetnek és mig a nagy ipari vállalatok részvényei a mai magas árfolyam mellett alig 2—3 százalékot hajtanak, addig a hadikölesön tiszta hozama 6]/3 százalék. Kétségtelen tehát, hogy a mai viszonyok között a hadikölesön a legbiztosabb és legjövedelmezőbb papír és igy mindenki a saját érdekében jár el, ha minél nagyobb összegű hadikölcsönt jegyez. A lapunk mai számának hirdetési rovatában közzétett prospektus szerint ezúttal kizárólag 6 százalékkal kamatozó, adómentes járadékköl- csönkötvények bocsáttatnak aláírásra. A jegyzés időtartamai május 12-től junius 12-ig terjed. A kibocsátási ár tulajdonképpen 97 K 13 fillérrel van számítva. De tekintettel arra, hogy a járadékkötvény kamatozása csak augusztus 1-én veszi kezdetét és a jegyzéstől aug. 1-ig járó kamatok az aláírási árba be vannak számítva, a kötvény aláírási ára minden 100 K névértékért a következő összegekben van megállapítva: arra lalzi esetre, ha az aláíráskor a jegyzett ösz- szeg ellenértéke befizettetik: a) május 25-ig történt aláírás esetén 96 K; b) junius 12-ig történő ialáirás esetén 96 K 30 fillér; ha pedig kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 96 K 80 fillér. Rendelet a tengeriolajról. A kormány a tengeri csira kivonásáról és íorgalombahozataláról a tengeri olaj előállításáról s a tengeri olaj legmagasabb árának megállapításáról a kiadott rendeletet módosította. A módosítás szerint az Országos Központi Hitelszövetkezet által átvett csirakészletekért fizetendő ár szempontjából irányadó olajtartalomnak megállapításánál a vizsgáló intézet által megállapított olaj tartalmából öt százalékot el kell vonni. Ha a csirának az érte fizetendő ár szempontjából irányadó olajtartalma 15 százaléknál kisebb, úgy az olajtartalom csökkenése minden teljes százaléka után csirakilogrammonkint nem két fillér, lianem 15 százalékos olajat tartalmazó csiráért fizetendő vételár egy tizenötödrészét kell levonni. A Magyar Általános Ingatlanbank igazgatósága május 19-ére rendkívüli közgyűlést hiv egybe, melynek indítványozni fogja, hogy az alaptőke 6 millióról 10 millió k o r o n á r a emeltessék, amit indokol az intézet üzletének széleskörű fejlődése, jelentékeny ingatlanállománya, továbbá uj üzletágak felvétele, kapBudapest, 1917. május 16. csán a békeidőkre való előkészülete. A részvényeseknek a kibocsájtásra kerülő 2.0.000 darab részvényhői 10.000 darab, vagyis 3 régi részvényre 1 uj részvény elővétele fog felajánlhatni 350 koronás árban és pedig folyóévi szelvényjogosultsággal. A többi darabok áhvélelét s az egész alaptőkeemelést a Magyar Általános Takarékpénztár és Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank által alkotott syndikátus garantálja. Az intézet alaptőkéje és kimutatott tartalékai körülbelül lóVo millió koronát fognak kitenni. A Hungária Bank r.-t. közgyűlésén gróf Zichy Qéza Lipót elnökölt. A közgyűlés jóváhagyta az igazgatóságnak a nyereség felosztására vonatkozó indítványát, amely szerint az 1916. évi 463,638.96 K tiszta nyereségből 5 százalék osztalék kifizetésére 250.000 K fordittatik. A részvények 5. szelvényét folyó hó 14-től kezdve az intézet pénztáránál 20 koronával váltják he. A felügyelö-Túzottságba a következőket választották be: Asbóth Jenő, Biró Leó (uj), Lamberger Gyula, Moldoványi István, Pap Lőrinc (uj), Székely Mihály. A Ganz és Társa-Danubius gép-, vaggon- és hajógyár r.-t. szombaton tartotta rendes közgyűlését. Az évi jelentés szerint a vállalat fiumei hajógyára buvárhajókat épített, uj alapítása, a „Ganz-Fiat magyar repülőgép-motorgyár r.-t.“ pedig motorokat. 'A zárszámadás 2,153.690 K tiszta nyereséget tüntet fel, amelyből részvényenként 160 K o s z t a 1 é k o t fizetnek, a tartalékolások után fenmaradó 557.180 K-t uj számlára viszik elő. Az igazgatóság javaslatára a közgyűlés elhatározta 7200 darab 800 K-ás uj részvénykibocsátását és ezáltal az alaptőkének 14,400.000 K-ra való felemelését, még pedig úgy hogy minden három régi részvény tulajdonosa .1 uj részvényt kap danabonként 2900 K vételár ellenében. Az Urikány-zsilvölgyi magyar kőszénbánya r.-t.- nak május 10-ikén volt a közgyűlése U11 marin Adolf főrend elnöklésével. A közgyűlés az igazgatóság javaslatára elhatározta, hogy a 376.078 K-riyi alapszabályszerü leírás után maradó 1,234.185 K tiszta nyereségből 5 százalékos osztalékot űzetnek és 371.942 K-t uj számlára visznek át. Eszerint a részvényeknek 26. számú szelvényét május 14-ikétől kezdődően 10 K-val váltják be. A közgyűlés a fölmentéseket megadta, ai felügyelő-bizottság eddig volt tagjait megválasztotta. A közgyűlés után tartott igazgatósági ülésen ismét Ullmann Adolfot választották meg elnöknek. A Neuschloss-féle nasici tanningyár és gőzfürész r,-t. május 8-án tartott közgyűlése elhatározta, hogy az 1916. évi 1,882.520 K tiszta nyereségből 2,50.000 K-t helyez az általános tartalékalapba, 100.000 K-t a tisztviselők nyugdíjalapjába és 100.000 K-t hadi jóléti és jótékonysági célokra szavaz meg. Részvényenként 45 K = . 221/a°/o osztalék kerül kifizetésre. Az igazgatóságba uj tagokul Hatvány Béla bárót és bo- dajki Kelemen Gyulát választották be. A Magyar szent korona országainak lenipari központja r.-t. cég alatt Budapesten (V., Mária Valéria- utca 12.) uj központ alakult főleg a hadvezetöség lenárukban való szükségletének biztosítása végett. Az alaptőke 1 millió K (100 drb 1000 K n. é. részvény). Elnök Fayer Sándor, a Magyar kender- és lenipar r.-t. vezérigazgatója, társelnök Wein Károly, a Wein Károly és fiai késmárki cég beltagja, alelnökök He r t z k ai Gyula, a Kiinger Henrik cég igazgatója és Morvái Izsó, a Fiedler János cég igazgatója. Az igazgatóság tagjai: Au er Albert, az Eisinger M. J. cég igazgatója, Mayer Mór, a Taussig Sámuel és fia cég igazgatója, Trunkhahn Lipót, a Nemzeti egyesült textilmüvek r.-t. vezérigazgatója, Tschör- n e r Ede, a Nemzeti egyesült textilmüvek r.-t. igazgatója; Révay Jenő, a Magyar kender- és lenipar r.-t. aligazgatója, F i s c h 1 Simon, a Fischer L cég beltagja, Freudiger Lipót, a Freudiger Mózes és fiai cég beltagja, Kurz Román a Kurz József és társa cég beltagja. Továbbá helyet foglalnak az igazgatóságban a kereskedelmi miniszter és a horvát bán képviselői, akiket még nem neveztek ki. Ügyvezető- igazgató Krausz Artur. Az Országos Sertéskereskedelini Egyesületnek vasárnap tartott évi rendes közgyűlésén Vargha Gábor dr. elnökölt. A közgyűlés az egyesület társelnökévé Lestyánszky Sándor ny. földmivelés- iigyi államtitkárt választotta meg. Végül Pártos Szilárd dr. titkárnak odaadó és eredményes tevékenységéért a szakma köszönetét és elismerését fejezték ki. Élelmiszerkereskedők áruforgalmi részvénytársasága céggel uj vállalat alakult Budapesten (VIII., Rá- kóci-tér 1.) 2 millió korona részvénytőkével, amely a Fiiszerkereskedök országos egyesülete égisze alatt fog működni. Az igazgatóság tagjai: Ro hőnyi Gyula (elnök), Horváth Nándor, Vágó József, P o 11 a c s e k Jenő, Alföldi Mór, Gergely Sándor, Molnár István, Berko vits B. Sámuel, Lander ma n n Simon, Farkas Vilmos (iigyv. igazgató), P r o p p e r Ignác, U n g e r Ede (iigyv. igazgató). Erdős Bertalan, Vajda Mór, H a j d u s k a Rezső. A felügyelő-bizottság tagjai: Kotányi János, Meer Leó, ifj. Schvarz Vilmos Lakatos Sándor és Domány József. Cégvezető: Fellner Izsó. A Magyar bőrbeszerzési r.-t. (Készbőr-központ) május 17-én tartandó közgyűlésén az 500.000 K alaptőkét 700 drb 1000 K n. é. uj részvény kibocsátása által 1,200.000 K-ra fogja fölemelni. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T.
