Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-20 / 25. szám
Budapest, 1917. junius 20. 6 vagy annál, miért van az, hogy senki sem emeli tel jelentkezésül a kezét. Talán mert titkolnák? Nem. Hanem azért, mert valóban senki nem jutott vadhúshoz. És hogyha Nagyméltóságod figyelemmel kisérne a vadászokat, mikor megkérdezzük őket elejtett vadjaik felől, bizonyára Excellenciádnak is feltűnne mint ahogy nekünk is feltűnt — hogy legnagyobb részük egy helyre szállítja a terítéket, egy társulatnak, amely, mintha államilag privilegizált, monopo- lisztikus jogokkal felruházott intézmény lenne, úgy működik: a Szent István táp szer müvek r.-t. Egy sörgyár malátapótkávégyára, amely mellékesen (főüzletként) vadkereskedéssel foglalkozik. Hozzá kerül a magyar vadtermelés legtekintélyesebb része: hűtőkamráiban hülnek, hűlnek a vadászok által a magyar Üogyasztóközönség számára szánt ny i- lak, egészen addig, mig el nem tűnnek a magyar fogyasztók szemhatáráról, hogy osztrák ínyenceknek szolgáljanak izes csemegéül és a bécsi nagyáruha zak hűtőkamráiban vessék le magukról a magyar eredet minden bélyegét. Lehet, hogy ez utóbbiakban nem teljesen pontos minden adatunk, de Nagymélfő- ságod el fogja nézni nekünk, hogy nem kísérhettük végig kellő figyelemmel Szent Istvánék nyulainak kalandos útját, ez nem is fontos, hanem a fő az, hogy Magyarországon nem kerülnek eladásra „a magyar vadkereskelem fejlesztése érdekében alapított r.-t.“ nyúl a i és hogy a társaság egy rosszul sikerült, de sok fogyasztó emlékezetében örökké megrögzo- dött húsvéti nyulvásár után — amelyről annakidején volt alkalmunk megemlékezni — még csak kísérlete sem tett árujának Magyarországon való értékesítésére. A magyar közifogyasztás és népélelmezés szempontjából erre voltunk bátrak felhívni Nagyméltóságod figyelmét. Reméljük, hogy méltánylást érdemlő szempontjaink Excellenciád részéről kellő figyelemben fognak részesülni, annál is inkább, minthogy Ex- cllenciádnak a társaság működése iránt való legtii- zetesebb tudakozódása sem fog fáradságot okozni, hiszen Nagyméltóságodhoz igen közelálló, minisztériumában előkelő állásban foglalatoskodó urak vannak, kik, mint az előbb többször említett társaság igazgatósági tagjai, sokkal hitelesebb és bővebb adatokkal szolgálhatnak, mint mi. Ehhez természetesen csak meg kell hallgatni őket—- esetleg újra minket is! Indemnitás és hadikiadások. Mint értesülünk, dr. Grátz Gusztáv pénzügyminiszter az indemnitás tárgyalássa folyamán részletes tájékoztatást fog nyújtani Magyarország eddigi hadi kiadásairól és azok fedezetéről, amit a lemondott kormány az ellenzék unszolása dacára három éven át makacsul vonakodott megtenni. Az ország elvárja az uj kormánytól, hogy ezután rendes költségvetést is terjeszszen elő. Három év óta budget és állami zárszámadások nélkül igazgatják az országot. Ilyen törvénytelenségre sehol a világon nem találunk példát. A háború nem szolgálhat arra okul, hogy a parlament budgetjoga lábbal tiportassék. Hiszen látjuk, hogy 'aiz összes hadviselő államokban - még Törökországban is — a legrészletesebb költségvetéseket terjesztik a törvényhozás elé. Az csak nem lehet hadi érdek, hogy az ország előtt eltitkolják azoknak az áldozatoknak a nagyságát, melyeket a hadviselés reánk rótt. Az uj kormánynak szakítania kell at titkolódzásnak azzal a káros rendszerével, mely a letűnt rezsimet jellemezte. A nemzet pénze. Nem a Censor ugyanilyen cimü könyvéről akarunk írni, melyben az álnév alatt bujkáló, antimérkantiiista tanoktól meg- ittasult szerző valutánk jövő alakulására nézve teljesen hamis következtetéseket von le. Hanem igenis foglalkozni akarunk :ai nemzet pénzével, a mi valutánkkal, melyet hivatottak és hivatkoznak az amúgy is pesszimizmusra hajló közönség előtt sokszor teljesen ferde beállításban tüntetnek fel. Minduntalan pénzünk „elértéktelenedéséről“ és a „valuta csökkenéséről hallunk beszélni. Itt jó lesz a fogalmakat tisztázni. Az elértéktelenedés a pénz vásárló erejének a belföldi piacon való csökkenését jelenti. Annak a körülménynek az okát, hogy ugyanazon mennyiségű pénzért most kevesebb ái ut kapunk, mint azelőtt, nem a pénzben kell keresni, hanem inkább az áruhiányban. A drá- kaságnak talán kevésbbé oka a nagymérvű bankjegykibocsátás következtében előidézett influáció, mint inkább a kínálat,és kereslet közti1 viszonynak a háború következtében beállott változása. Tehát nem a pénz devalvácójával, hanem nagyfokú drágasággal állunk szemben, mely :a< hadiállapotnak minden időben hü kísérője volt. Az a körülmény pedig, hogy a korona intervalutáris árfolyama most nagyon alacsony, ne nyugtalanítson bennünket. Miután exportunk csaknem teljesen megszűnt, ez ellen most alig tehetnénk valamit. A jövőt illetőleg pesszimizmusra semmi okunk sincsen. A nemzet pénzének értékét a nemzeti vagyon és a nemzet munkája adja meg. Ha béke lesz és a normális termelés minden téren megindul, úgy a javak és a pénz között a régi egyensúly ismét helyre fog állani. Azt pedig senki se higyje, hogy az állam valaha al pénz devalvációját lesz kénytelen kimondani, mint hogyan az a napóleoni háborúk idején megtörtént. A mai gazdasági élet fejlettsége és erőssége ezt az eshetőséget kizárjiai. A visszafejlődési procesz- szus fokozatos és lassú lesz, úgy, hogy megrázkódtatásoktól nem kell tartani. A molnárok egy szakmabeli alapítás ellen. Néhány hét előtt hirt adtunk róla, hogy ismeretlen emberek Malomipari és Áruforgalmi R.-T. cég alatt 6 millió korona tőkével részvénytársaságot szándékoznak alapítani. Az alapitók a napilapokban kommünikét tettek közzé és kör- vonalozták az alakulás célját, valamint azt is tudtul adták, hogy az alapításban résztveszniek a vidéki közepes miafomvállalatok, akik — a közölt közlemény szerint — nagy érdeklődést mutatnak az alapítás iránt. Hát, hogy milyen nagy mértéiben nyilvánul meg ez az érdeklődés, airra nézve választ kapunk abból a határozatból, amelyet a Vasmegyei molnárok szövetsége hozott a Szombathlyen megtartott választmányi ülésén. A jegyzőkönyv idevonatkozó része igy hangzik: „A Malomipari és Áruforgalmi r.-t. megalapitási tervezetének előterjesztésére került a sor és bár az a nézet alakult ki, hogy egy ilyen intézményre szükség volna, mégis idegenkednek a tagok e vállalat megalapításának az előmozdításától és még inkább idegenkednek a részvényjegyzésekkel való részvételtől, mert az alapításnál nem látják képviselve sem az Országos Molnár egyesületet, sem pedig a molnár- ság képviselőjét, Jutassy Ödön szerkesztőt, mely nevek olyannyira elengedhetetlenek ily kezdeményezésnél. Nézetük szerint a megyei molnárszövetségeik tisztikarainak kellett volna első sorban az alapitók között lenni, kik természetesen ezáltal az egész terv meritumába betekinthettek volna és a szerzett tapasztalataik alapján vaigy nem álltak volna a si(kra, vagy pedig az esetre, ha a teljes realitás és biztos prosperitás alapjait nem találták volna meg, úgy még az előkészületek stádiumában megakadályozták volna.“ Kitüntetett kereskedelmi utazó. A király A r á- n y i Ignácot, a Kereskedelmi utazók egyesületének alelnökét királlyá tanácsossá nevezte ki. A Magyar Általános Gépgyár tőkeemelése. A Magyar Általános Gépgyár Részvény- társasig e hó 27-éri tartja közgyűlését, amelyen a vállalat igazgatósága javasolni fogja a jelenleg 5 millió koronás alaptőkének 15.000 drb 200 korona névértékű részvény kibocsátása által 8 millió koronára való fölemelését. A vállalat, mely tudvalévőén a Hitelbank érdekköréhez tartozik, 1916. évi mérlegét 496.971 korona tiszta nyereséggel zárta. A Fegyver- és Gépgyár Rt. 1916. évi mérlege 5 637.225 korona bruttó gyártási jövedelmet, a kamatjövedelmek és az előző évről áthozott nyereséggel együtt pedig 6,360.6.77 korona bruttó bevételt mutat. Az értékcsökkenési tartaléknak egymillió koronával való dotálása és á kiadások levonása után fennmaradó tiszta nyereség 2,813.739 korona, A vállalat e hó 30-án tartja közgyűlését a Hitelbank helyiségeiben. A Beócsini Cementgyári Unió Rt. a minap tartotta rendes közgyűlését. Az előterjesztett jelentés szerint a társulat gyárai, valamint az aííiliált vállalatok gyárai a magánépitkezés szünetelése és a termelési viszonyok rendkívüli megnehezedés.e folytán csak korlátozott, a gyártási költségek. tetemes megnövekedésével terhelt üzemet tarthattak fenn s igy csak kevéssé kielégítő iizleteredményt érhettek el. Az igazgatóság javaslatához képest az értékcsökkenési alap és a rendes tartalékalap kellő javadalmazása után 5°/o = 10 korona osztalék kerül Budapesten a Hitelbanknál. Wienben a Creditanstalt- nál kifizetésre. A közgyűlés Breuer Lipótot, kit a legutolsó igazgatósági ülésén a társaság vezérigazgatójának neveztetett ki az igazgatóság uj tagul beválasztotta. — A Beócsini Cementgyári Unió Rt. érdekköréhez tartozó Zsolnai és Lédeczi Fort- ’ lan d1 c e mfentgyárak Rt. közgyűlése az igazgatóság javaslatához képest elhatározta, hogy a ,10.334 K 35 fillér 1916. évi nyereség az előző évi veszteség-elő vitel csökkentésére fordittassék. Breuer Lipót vezérigazgató és Hausen Schild Albert, a Beócsini Cementgyári Unió Részvénytársaság műszaki igazgatója, a Zsolnai és Lédeczi Port- landcementgyárak Részvénytársaság igazgatóságába uj tagokul beválasztattak. Uj faipari vállalatok. A Magyar Általános Takarékpénztár R.-t. helyiségeiben tegnap tartották alakuló közgyűlésüket: a „Reiner és Mandula erdő- és g ő z f ü r é s z v á 11 a- lat r.-t.“ Igló, 1.200,000 korona és a „H e r n á d~ völgyi erdöipar r.-t.” Miskolc, 500,000 kor.. alaptőkével. Ezek a társaságok a Reiner és Mandula miskolci cég által Igló városától vett erdőknek, illetve a cég egyéb erdőinek kitermelésére alakultak. Mindkét társaság igazgatóságába megválasztai- tak: Poór Jakab udvari tanácsos (elnök). Mandula Mór (társelnök), Halász Manó, dr. Hor- vát Lipót, Mandula Béla (vezérigazgató) és Neumann Adolf (Miskolc); a felügyelő-bizottságba: Gergely Gyula, Glatter Arnold (Miskolc), Kummer Marcell, Mandula Ernő, Neumann D. Sándor (Msikolc) és dr. Salamon Zsigmond. A Bihar-Szilágyi Olajipar r.-t. igazgatósága elhatározta, hogy a junius 28-ra összehívott közgyűlés elé azt a javaslatot terjeszti, hogy részvényenként 50 K osztalékot fizessenek. Egyidejűleg Kertész Vilmos cégjegyzőt aligazgatóvá és A 1 p á r Manó főkönyvelőt cégjegyzővé nevezték ki. A Magyar cukoripar részvénytársaság Ullmann Adolf főrendiházi tag elnöklete alatt megtartotta évi közgyűlését. Az igazgatóság javaslatához képest az 1,900,936 K 26 fillér tiszta nyereségből osztalékul részvényenkint 125 korona kerül e hó 18-ikától kifizetésre, 238,911 K 80 fillért fordítanak egy létesítendő nyugdijpótló alapra 300,779 K 78 fillért pedig uj számlára visznek át. Az igazgatóság ui tagia lett Blaschke helyében Kritzler Ernő (a Bleichröder S. Berlin cég). A felügyelő bizottság tagjai a régiek maradtak. A közgyűlés után megtartott igazgató- sági ülésen Ullmann Adolf főrendiházi tagot elnökké, M aj lát h József gróf titkos tanácsost és: Zichy Andor grófot alelnökökké választották. A Máramarosi sóvasut részvénytársaság e hó 15-én tartotta évi rendes közgyűlését dr. C h o r i n Ferenc főrend elnöklete alatt. A K r i e g l e r Miksa vezérigazgató által előterjesztett évi jelentést a közgyűlés udomásul vette és a felmentvényt megadta. Az igazgatóság és a. felügyelő-bizottság régi tagjait újból megválasztották. Az elsőbbségi, valamint a törzsrészvények 27. számú szelvényeit a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank f. é. iuiius 1-étöl 9 koronával váltja be. Az „Unió“ Élet- és Gyermekbiztosltó Intézet, mint szövetkezet vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését dr. Alexander Bernát egyetemi tanár elnöklésével. Az elnök indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy Vázsonyi Vilmos elnököt igazságügyi miniszterré való kinevezése alkalmából' átiratban és testületileg üdvözölni fogják. A napirend letárgyalása után a felmentvényt egyhangúan megadták, mire a választások következtek. Az igazgatóság uj tagjai lettek: Sieges cu József udvari tanácsos, egyetemi tanár és Horvát Ákos nagyiparos, aki, mint értesülünk, nagyobb anyagi érdekeltséget vállalt a biztosítónál. A felügyelő-bizottság uj tagjai lettek: Dr. Grauer Vilmos, Kamp is János miniszteri tanácsos és R ö s e r A. Edvin tanintézeti igazgató. Miután több felszólaló az: igazgatóságnak és vezetőségnek elismerést és köszönetét szavazott, a közgyűlés Vázsonyi mellett ismételten megnyilvánuló tüntetése közben véget ért. A Budapesti villamos városi vasút r.-t„ amelynek részvénytöbbsége tudvalevőleg a székesfőváros birtokában van, 1916-ban 13,710.363 K (1915-ben 10,798.659 K) forgalmi bevételt ért el, egyébb jövedelmei 1,048.192 (894.677) K-t tettek ki, úgy hogy a 91.822 (55.075) K áthozattal együtt a nyers haszon 14,850.382 (11 748.411) K volt. A forgalmi kiadások és egyéb költségek 9,940.778 (6,963.466) K-ra, a kamatkiadások 972.855 (1,010.232) K-ra, a főváros részesedése 548.414 (431.946) K-ra, a részvények és kötvények törlesztése 708.800 (625.400) K-ra rúgtak, értékcsökkenés címén pedig 800.000 (600.000) K-t írtak le. A mérleg 1,879.535 K tiszta nyereség- g e 1 zárul. A Magyar Lloyd repülőgép- és motorgyár r.-t. 1917. január 31-én lezárt mélegében a 2 millió K alaptőke mellett, amiből azonban 1,050.000 K még nincs befizetve, 165.630 K tiszta nyeeséget mutat ki az előző évi 88.890 K-val szemben. A Marta magyar automobil r.-t. (Arad) 1916-ban a 25.586 K áthozaton kivid 548.279 K bruttó hasznot ért el, amiből a tiszta nyereség 259.234 K, az előző évi 187.339 K-val szemben. Az osztalék, mint tavaly, az idén is 10 K = 5°/n lesz. Élelmiszerkereskedők áruiorglami r.-t. Az E r- dős és Fekete technikai, vegyipari és pharmaceu- tikai, drogua, iíesték- és agyagáruk, háztartási, pipere és kézi eladási cikk nagykereskedő cég beolvadt az Élelmiszerkereskedők áruforgalmi r.-t.- ba, amelynek drogua- és vegyitermék-osztályát a cég két beltagja: Erdős Bertalan és Vajda Mór fogják vezetni. A részvénytársaság vezérigazgatója Farkas Vilmos. A Magyar ólai- és vegyipar r.-t. igazgatósága junius 25-re rendkívüli közgyűlést hiv össze a jelenleg 300.000 K alaptőkének 500 darab uj 600 K n. é. részvény kibocsátása által 600.000 K-r a való fölemelése végett. Kiadja: a .FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT IL-T.
