Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-17 / 42. szám

6 igyekeznek és hogy a maszkírozott eladások már napok óta folynak. Az bizonyos, hogy a múlt héten a békepapiirok állottak a spekuláció előterében. A közönség mindenesetre jól teszi, ha a municiós papírokkal szemben bizonyos óva­tosságot tanúsít. A nagybankok körében ugyanis még mindig dogmaként állítják, hogy a háború nem kimerüléssel hanem hirtelen, egyik napról a másikra fog véget érni. Már pedig ebben az esetben a hadiértékekre rossz idők fognak kö­vetkezni. A Belvárosi takarék uj vezérigazgatója. Értesü­lésünk szerint dr. M a k a i Ernő, a Magyar Bank al­igazgatója legközelebb belép a Belvárosi taka­rékpénztár k.-T.-h o z, ahol a vezérigaz­gatói állásé foglalja el. Makait e tisztségre tulaj­donképen a Magyar Bank, — amelynek közismerten jelentékeny érdekeltsége van a Belvárosinál — dele­gálta. A Belvárosi Takarékpénztárnál Székely Fe­renc természetesen lemond a vezérigazgatói állásról, de az elnöki tisztséget továbbra is megtartja, mig ellenben Veres József ügyvezető igazgató nyuga­lomba vonul. Kitüntetés. A király R é t h y Ferencnek, az Or­szágos Hajós Szövetség ügyvezető elnökének a há­borúban szociális téren szerzett érdemei elismeréséül a II. osztályú polgári hadi érdemkeresztet adomá­nyozta. R é t h y Ferenc tiz esztendeje áll az ugyan­csak tiz éves Szövetség élén és aközben miniszterré lett Batthány Tivadar gróffal együtt nemcsak a magyar hajósok szociálisi és kulturális érdekeiért küz­dött, de egyben a magyar folyamhajózás jövendő­jéért :s eredményes, sok fáradságot igénylő tevé­kenységet fejtett ki. A Magyar Általános Takarékpénztár igazgató­sága elhatározta, hogy1 október 24-ére rendkívüli közgyűlést hiv egybe, amelynek javasolni fogja, hogy a takarékpénztár alaptőkéje 45 millió koronáról 60 millió koronára emeltessék fel. Az igazgatóság javas­lata szerint a részvényesek az elővételi jogot október 25-től, október 31-ig bezárólag olykép gyakorolhat- hatják majd, hogy öt régi részvény egy uj részvény átvételére jogosít. Az uj részvények 1918. január 1-től részesednek az üzlet jövedelmében. A kibocsátási árat a közgyűlés fogja megállapítani. A 30.000 darab újonnan kibocsátandó részvényből fenmaradó többi részvény elhelyezését az igazgatóság a részvénye­sek javára megállapítandó kibocsátási áron jóval fe­lül már előre biztosította, úgy, hogy elhelyezendő részvény ném marad. Ezt a felárt kizárólag a taka­rékpénztár tartalékjainak további növelésére fordít­ják. A tőkeemelés keresztülvitele után a Magyar ál­talános takarékpénztár saját tőkéi közel 80 millió koronára fognak emelkedni. A takarékpénztár igaz­gatósága a tőkeemelést az üzlet fejlődésével, a meg­levő vállalatok nagyobbodásával, a tárgyalás alatt levő üzletek terjedelmével és azzal indokolja, hogy1 uj üzletág gyanánt felveszi a községi kölcsönök ki­bocsátását, ami külön biztosítéki alap teremtését teszi szükségessé. A takarékpénztár eddig csupán zálogleveleket bocsátott ki, amelyek állománya 130 millió koronára emelkedett. Magyar Általános Ingatlanbank R.-T. igazgató­sága rendkívüli közgyűlést hiv össze október 24-ére melynek indítványozni fogja, hogy az alaptőke az ed­digi 10 millió koronáról Í5 millió koronára emeltessék 25.000 drb 200 korona névértékű részvény kibocsátása utján. Az összes uj részvények elővételi jogát a rész­vényesek október 25 —• október 31-iki időközben gyakorolhatják 2: 1 alapon és 550 korona kibocsátási árban. Az uj részvények 1918. január 1-től részesednek az üzlet hasznaiban. A,tőkeemelés sikerét az alapitó - intézetek, a Magyar Általános Takarékpénztár és a Leszámítoló bank biztosítják. A tökefelemelés folytán az intézet alaptőkéje 15 milliót, nyílt tartalékai szintén kb. 15 millió K-át, összes saját tőkéi tehát 30 millió K-át fognak kitenni. A tőkeemelést szükségessé teszi az inté zetnek üzletköre és programmja, mely főleg a fővárosi lakáshiánnyal és az építkezésnek a háború után várható megélénkülésével függ össze. Az intézet újabban Er- zsébetfalván, Budafokon, Sződligeten, a főváros keleti határában Rákospalota, Rákosszentmihály, Cinkoía stb. vidékén ca 500 000 öl területű házhelyet szerzett, amelyek szerényebb igényli lakosság lakásszükségleté­nek kielégítésére akár parcellázás, akar építkezés utján, valamint gyártelepekre alkalmasak. Vagyonosabb közönség céljainak megfelelő villatelkeket veti a budai hegyvidéken. A f város belső területén, legforgalmasabb útvonalakon, a körutakon és Rákóczi-uton lakó és áruházak elhel ezésére alkalmas bérházakaí és telke­ket vásárolt eddig mintegy 13 millió K értékben. Összes ingatlanai kb. 18 millióba kerültek. Saját épít­kezéseinek céljára téglagyárat és cementgyárat vett, mely utóbbihoz ca 23.000 öl építkezési telek is tarto­zik Egyéb építőipari vállalatok megszerzése folyamat­ban van. A hank kiterjeszti hatáskörét vidéki városi in­gatlanüzletekre is, elsősorban Fiúméra és Miskolcra. A Magyar Bank tőkeemelése. A szeptember 9-én tartott í endkivíili közgyűlésen az intézet részvénye­sei az igazgatóság indítványának megfelelően elhatá­rozták a bank alaptőkéjének a jelenlegi 80 m i 1 1 i ó koronáról 100 millió koronára való föl- e m elését, 50.000 darab, egyenként 400 korona rjéyértékű, az 1918. üzletévvel kezdődő szelvénnyel ellátott uj részvény kibocsátása utján. A kibocsá­tandó összes részvények az eddigi részvényeseknek biztosíttatnak hirdetményszerii felajánlás utján 4:1 arányban. 740 korona kibocsátási áron, levonva az összegeknek a lefizetés napjától december 31-ig számított 4u/o-os kamatját, viszont hozzáadva a 4 ko­rona részvénykibocsátási bélyegilletéket. Az ilyké- pen megejtendő részvénykibocsátás alkalmából a neveiteken felül befolyó 17 millió koronányi ártöbb­let tekintetében a közgyűlés elhatározta; hogy abból mindenekelőtt 500.000 koronát a bank alkal­mazottai nyugdíjintézetének újabb megerősítésére adományoz, a fennmaradó 16 és fél millió korona pedig a részvénykibocsátás költ­ségeinek levonása után a tartalékalap gyarapítására fordítandó, miáltal a rendes tartalékalap 43 és fél millió koronára az intézet kimutatott saját tőkéi pe­dig 145 millió koronára emelkednek. Az elővételi jo­got 1917. október 10-től október 17-ig bezárólag le­het gyakorolni a bank budapesti főpénztáránál és az intézet wieni fiókjánál (1., Herrengasse 2—4.). A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank rész­vényeseinek báró M a d a r a s s y-B eck Miksa el­nöklete alatt a napokban tartott rendkívüli közgyű­lése elhatározta, hogy az intézet alaptőkéjét 62.500 darab egyenként 400 korona névértékű, az 1918. üz­leté v hasznában részesedő részvény kibocsátása ut­ján 25 millió koronával 90 millió koronára felemeli. A kibocsátásra kerülő részvényekből 58.500 darabra a régi részvényeseknek elővételi jog biztosivtatik, oly módon, hogy minden 25 darab régi részvény alapján 9 darab uj részvény vehető át darabonként 620 korona kibocsátási árfolyamot, minden ka­matfelszámolás nélkül; a 4 koronát kitevő részvény- bélyeg a részvényest terheli. Az elővételi jog e hó 15-től 20-ig bezárólag gyakorolandó. A részvények elhelyezését az intézet üzletbarátaitól alakult kon­zorcium garantálja, mely egyúttal átveszi a kibocsá­tásra kerülő 62.500 darab részvényből a részvénye­seknek elővételre fel nem ajánlott 400 darab rész­vényt is. A Budapesti takarékpénztár és országos zálog­kölcsön r.-t.-nak, Tolnay Lajos v. b. t. t. elnöklé­sével október 12-én rendkívüli közgyűlése volt. Az igazgatóság indítványának megfelelően ai közgyűlés elhatározta, hogy az intézet alaptőkéjét 20 millió K-ról 50.000 drb egyenkint 400 K névértékű, az 1918. üzletévvel kezdődő szelvénnyel ellátott, uj részvény kibocsátásával 40 millió K-ra emieli föl. 25.000 db részvényre az elővételi jogot ai régi részvényeseknek olyképpen biztosították, hogy 2 régi részvény1 tulaj­dona egy uj részvénynek 470 K kibocsátási árfolya­mon való átvevésére jogosít. Az ezenfelül kibocsá­tásra kerülő 25.000 db részvénynek szabadkézből való értékesítésére az igazgatóság meghatalmazást kapott és azok elhelyezését az erre a célra alakult szindikátus révén biztosította. A részvényeseknek biztosított elővételi jog október 15-től október 25-éig az intézet főpénztáránál (V., Andrássy-ut 5.) gyako­rolható. Az alapszabályok megváltoztatására vonat­kozó javaslatot elfogadták és • elhatározták, hogy a társaság cégét Magyar országos bank rész­vénytársaságra változtatják. Az igazgatóság­ba uj tagokként egyhangúan Castiglioni Ka- millt és Goldstein Pált választották. A Slavonia Faipar-Részvénytársaság hétfőn meg­tartott rendkívüli közgyűlése elhatározta az alaptő­kének kétmillió koronáról 3,500.000 koronára való felemelését hétez'erötszáz 200 koronái névértékű uj részvény kibocsátása utján. Az uj részvényekből, amelyek e hónap 1 -töl kezdve részesednek az üzleti haszonban, ötezer darabot a régi részvényeseknek ajánlanak fel oly módon, hogy két régi részvény egy uj részvény vásárlásánál jogosít fel. Fél-részvényeket nem adnak ki. Az elővételi jog október 22-től 30-ig bezáróan gyakorolható Budapesten, a Magyar Fake­reskedők Hitelintézete Részvénytársaságnál és az Első Magyar Iparbanknál, Becsben pedig a K. k. priv. Allgemeine Verkehrsbank-nál. Az uj részvények ki­bocsátási árfolyama darabonként 600 korona, amely- ly'el egyidejűén 5°/n-os kamat október 1-től a befize­tés napjáig és darabonként tiz korona költség is fizetendő. A közgyűlésen Salamon József Tivadart, az Első Magyar Iparbank igazgatóját beválasztották a társaság igazgatóságába. A közgyűlés után megtar­tott igazgatósági ülésen Ehrmann Sándort, a társa­ság eddigi ügyvezető-igazgatóját vezérigazgatónak nevezték ki. Magyar kérámiai gyár r.-t. igazgatósága e hó 15-én tartott igazgatósági ülésén elhatározta, hogy az e hó 27-ére kitüzötf ren 'kiviiü közgyűlésen javasolni fogja, hogv három milliós alaptőkéjét 7500 darab íész- vénv kibocsátásával négy és fél millió koro­nára fölemeljék. A tőkeszaporitást a vállalat nagyobbszabásu befektetései teszik szükségessé. A Fővárosi bank- és váltóüzlet r.-t., melyet az Egyesült budapesti fővárosi takarék- pénz t á r r.-t. alapított és melynek összes részvé­nyei is a takarékpénztár tárcájában vannak, azzal a tervvel foglalkozik, hogy 2 millió K alaptőkéjét 5 m i 11 i ó K-r a fölemeli. A banknak kiterjedt ga- bonáiizlete és két gőzmalma van: Módoson és Bé­késgyulán. Á zsákforgalom szabályozása. A hivatalos lap vasárnapi számában jelent meg a minisztérium ren­deleté u j és használt zsákok feldolgozásáról és forgalomba hozataláról. A rendelet értelmében mindazok, akik jutából, pamutból, kenderből, lenből, papírból, vagy ezen anyagoknak keverékeiből ké­szült zsákok birtokában vannak, kötelesek készletü­ket f. évi október hó 15-iki állapot szerint legkésőbb 1917. évi október hó 25-én, azontúl pedig kéthavonta a Zsákbizottság utján a kereskedelemügyi miniszter­nek bejelenteni. A bejelentés céljára szolgáló nyom­tatványok a Zsákbizottságtól (Párisi-u. 2.) vagy az elsőfokú iparhatóságoktól szerezhetők be. Aki zsá­Biud ,tpest, 1917. október 17. kok bejelentésére van kötelezve, tartozik raktár­könyvet vezetni, amelyekből a bejelentett készlet nagysága; növekedése vagy csökkenése megállapít­ható legyen, ügy használt, mint uj zsákot a mai nap­tól kezdve, zsákkereskedők és zsákfogyasztók csakis a Zsákbizottság igazolványával vásárolhatnak, zsá­kok kölcsönbeadásával pedig csak azok foglalkozhat­nak, akikmak, akik erre a Zsákbizottságtól engedélyt kapnak és akik zsákok kölcsönbeadásával már 1914. évi augusztus 1. előtt iparszerüen foglalkoztak. A fel­jogosított kölcsönadók zsákokat csakis a Zsákbizott­ság engedélyével és feltételei szerint adhatnak köl­csön. Aki valamilyen cikkel töltött zsákot vásárol, az köteles a zsákokat kiürítése után rögtön, de leg­később az átvételtől számított 4 héten belül a zsá­kot szolgáltató vállalatnak visszaküldeni. Töltött zsá­koknak eladója pedig köteles gondoskodni arról, hogy a vevő visszaadási kötelezettségének eleget tegyen. A rendeletben meghatározott tennivalók el­látására a kormány egyidejűleg megalakította Zsák­bizottságot, melynek elnökévé a kereskedelem­ügyi miniszter báró Kazy József v. b. t. t. ny. ál­lamtitkárt nevezte ki, alelnökei Langfelder Ede és S,z u r d a y Róbert, bizottsági tagok az érdekeit szakminisztériumok képviselőin kívül: Adler Dezső. Behr Izsó, Bessenyei Ferenc, Rossányi Endre, Breuer Zsigmond. Payer Sándor, dr. Fekete Ignác. Fischl Si­mon, Halász József, Hercz József, Hertzka Gyula, Kaudersz Sigíried, Krausz Artur, László András, László Sándor. Lóránt Emánuel, Nágel Marcel, Ru­das Gyula, dr. Schiller Ottó, Virág Henrik és Weiner Géza. A Zsákbizottság IV., Párisi-u. 2. sz. a. levő he­lyiségeiben működését megkezdette. A Depositenbank és a Reitzes-bankház. A Rei­tzes S. et M. bécsi cég birtokában levő Depositen- bank-részvényeket egy osztrák konzorcium megvá­sárolta. E tranzakció a Depositenbank és a Reitzes cég között évek óta fennálló barátságos viszonyon mit sem változtat. A Reitzes cég a Depositen- b'ank-hoz közel álló vállalatoknál eddig fennállott érdekeltséget továbbra is fentartja és azok igazgató­ságában a Reitzes céget annak egyedüli cégjegyzője: Lemberger Ernő igazgató fogja képviselni. A Dreher Antal serfőzdéi r.-t. 1917. augusztus 31-én lezárt mérlegében 2,171.195 K tiszta nyeresé­get mutat ki, az előző évi 2,294.824 K-va.1 szemben. Az osztalék, mint tavaly, 20 K = 5 lesz. Az Egyesült izzólámpa és villamossági r.-t. okt. 14-én tartott közgyűlése elhatározta az alaptőkének 8 millió K-ról 10 millió K-r a való felemelé­sét 10.000 drb 200 K n. é. uj részvény kibocsátása utján. A jelenlegi részvényesek 4 : 1 arányban okt. 20-ig 640 K árfolyamon (+ május 1-től 5°/o kamat és 2.50 K költség) elővételi joggal bírnak. ___________ Kia dja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT IL-T. 13762. F. A. 1917. EifliffaliviAvlAfÁc I A Iionvédelemügyi miniszter ur 13.421 ein. 20 b/917, számú rendeletével hadicélokra igénybe vette a vö­rösrézből, sárgarézből, bronzból, vörös fémből, nikkel­ből, alumíniumból stb. Készült tárgyakat. E tárgyakat már rég be kellett vo na mindenkinek szolgáltatnia. Aki kötelességének nem tett eleget, mulasztását sür­gősen pótolja, mert aki önként ajánlja fel a fémtárgyait, magasabb árakat kap, aki bevárja a kényszerbeszolgáltatást, kisebb térí­tési összeghez jut. Ne felejtse el senki: a hadseregnek sürgősen sok fém kell Hivatalos hadifémbeváltóhelyek Budapesten : I. kerület: Elsner Ede, Fehérvári-ut 9. II. kerület: Löwy Frigyes, FŐ-utca 58. Watterich Adolf, Henger-utca 18. III. kerület: Schmideg Salamon és Társa, Bécsi- ut 6. Frey István, Vörösvári-ut 9. Holczbauer Testvérek, Flórián-tér 9. IV. kerület: Fischer László, Kammermayer Ká- roly-utca 3 Sárkány Pál, Váci-utca 2. Zirkel­bach Ernő, Bolgár király-ut 6. V. kerület: Iván Simon, Vilmos császár-ut 64 VI. kerület : Héber Sándor, Vilmos császár-ut 39. Ulrich B. J., Vilmos császár-ut 31. Wiesel Adolf, Vilmos császár-ut 47. Buchvvald Sán­dor, Andrássy-ut 3. Waldhauser A. G Utóda, Nagymező-utca 68. Kovács Károly, Szondv- utca 26. Stark és Fetschauer, Király-utca 36. VII. kerület : Hochmann Lajos, Rottenbiller-u 9. Szireh Imre. Garay-utca 40. Hirmann Fe­renc, Csányi-utca 7. Gichner János, Erzsébet- körut 20. Vas Frigyes, Rottenbiller-ulca 64. Acél Zsigmond, Thököly-ut 18 Boldizsár és Kirmayer, Thököly-ut 12. Freisinger Lipót, Baross-tér 7. VIII. kerület: Ötvös Ármin. Baross-utca 56. Reichert Testvérek, Gyulay Pál-utcn 6. Szabó József, Orczy-ut 47. Oroszy Gyula, Baross- utca 117. Farkas Izor, Nap-utca 10. IX. kerület: Szontágh Pál, Üllői-ut 19. Grosz Mór, Üllői-ut 89/c Suránszky Kálmán, Ferenc utca 13. X. kerület: Rabolt Antal, Jászberényi-ut 5. Ku- tassy Jenő, Jászberényi-ut 3. Újpest: Sonnenfeld Lina és Fiai, Tiirk és Berkovits.

Next

/
Oldalképek
Tartalom