Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-21 / 12. szám
Budapest, 1917. március 2J. 5 nem riadunk vissza semmi kiadástól. Operákat, de operetteket is fogunk, adni, a reperT tóiref azonban még nem állítottuk teljesen össze, ez csak a személyzet végleges megállapítása után fog megtörténni. Megjegyezzük, hogy Faluéi Népopera-vállalkozása seramiben sem érinti harmadik szinház-tervét, az intim-színházat, amely talán még ebben az évben, az úji szezonban megnyílik. Bárczy polgármester a Gellért-fürdőben. Bárczy István dr. polgármester az elmúlt héten meglátogatta és megszemlélte ti Gellért- fürdő építkezését és a látottak felett teljes megelégedését nyilvánította, légyben azonban meggyőződött a polgármester arról is, hogy a fürdő megnyitása az előbb kitűzött határidőre, az év közepére, nem történhetik meg. Körülbelül az év vége felé fogunk járni, mire a Gel- lért-fiirdő teljes berendezésével elkészül, amiről azonban a vállalkozók nem tehetnek, mert a késedelem az anyaghiány miatt történik. A csecsemő-kórház építkezése. A tanács keddi ülésén adták ki a főváros ni csecsemőkórházának ács-, lakatos-, asztalos- és iiveges-munkáit. Most a tanács ni versenytárgyalást hirdet a főid-, kömives-, elhelyező-, paraíakö-, miipála- és központi fűtési munkálataira. Az ajánlatokat március 28-ikán déli 12 óráig kell benyújtani a Xlll-ik ügyosztályhoz. Az ajánlatok, a döntésig, április 11-ig kötelező erővel íenntartandók. Adomány. Dörge Frigyes, a Dörge F r í- g'yes Bank r.-t. vezérigazgatója abból az alkalom- i^l, hogy a bankháza révén vásárolt osztálysors- j|gy nyerte legutóbb a 600.000 koronás főnyere- iiipnyt, az Újságkiadó Tisztviselők Egyesülete öz- Végy- és árvaalapjának 1000 koronát adományozott. Megnyit a Bekeíow-cirkusz. Április hó 7-én. nagyszombaton, este fél 8 órakor tartja a Bek e- tow-cirkusz megnyitó előadását. Beketow műsorai egyáltalán kiválóak, a megnyitó műsorok azonban a rendeseken is túltesznek. Most is a háborús nehézségek dacára. Beketow igazgató elsőrangú attrakciókból álló műsort h o z o 11 ősszé. Husvét 'szombatján és vasárnapján 2—2 előadást tartanak a rejjes megnyitó-műsorral. A délutáni előadások fél 4 órak.or kezdődnek, ezekhez gyer méhek felárakat fizetnek. A Fővárosi Orfeum páratlan sikerű márciusi műsora az elsőrangú sportszenzációk jegyében áll: Rfeinsch Károly, az orosz fogságból szabadult híres mülovar, a- rigai tattersal! volt igazgatója a ..Csárdásfürst" nevű gyönyörű magyar pejsárgát a magas iskolában elővezeti. Feltűnés tárgyát képezi móstanában Planet Ernst, a rövid időre szabadságolt vaskeresztes német tengerész, aki csodás erömiivészeti produkciók között egy élesen kilőtt 25; kilogrammos ágyulövedéket hatalmas mellével és karjaival felfogja. 1 Pallay Rózsi a Kristálypalotában. Budapest szin- hálzi közönségének még élénk emlékezetében vannak az'pk a néhány év előtti színházi esték, amikor a Vígszínház színpadán Pallay Rózsi bájolta el előkelő művészetével a legjobb francia bohózatokban és operettekben a közönséget. Pallay Rózsi vigszin- liázi nagy sikerei közepette egyszerre csak visszavonult a színpadtól, egy ideig csendes visszavonult- ságban élt, rövid ideig a Télikert színpadán aratott sikereket, azután ismét sokáig nem jelent meg a közönség előtt. Örvendetesen vesszük a hirt. hogy Mérey Adolfnak, a Kristálypalota igazgatótulajdonosának sikerült Pallay Rózsit szerződtetnie. A kitűnő művésznő első fellépése a Kristálypalotában április 1-én „A bunda1’ című pompás operett főszerepében lesz. Méla Mars a Télikertben. F hó 16-tól kezdve a világhírű kabaré-művésznő, Méla Mars kezdi vendégjátékát. A művésznő, akinek legragyogóbb neve van e zsánerben, teljesen uj, Budapesten még sohasem hallott pompás programmal lép föl. Kívüle Eritz Wreede, az ismert előadó művész és Ch. Dick újak a március második felére összeállított uj műsorban. A Szerelmi Adó cimii uj operette a főszerepekben Kabos Gyulával, a kiváló komikussal, K ü r t h y Böskével, Kovács Lilivel, Virágh és Pásztó r-ral. Továbbra műsoron marad Szalon t a y Ferike nézőtéri mókái is, melyeknek esténként frenetikus hatása van. Vasár- és ünnepnap délután ugyanezen műsor félhelyárakkal. A légzési szervek mostanában gyakorta fellépő megbetegedésének alkalmából M a 11 o n i Giess- hübli savanyukutja eredményteljesen használtaik. Vize egymagában vagy tejjel hévévé, mint kitűnő iiyálkaoídó szer bizonyul. Rendeljen még ma egy sorsjegyet az uj 38-ik sorsjátékhoz. Levelezőlap elegendő. nADflE bankr.-t. br E BUDAPEST, ——iiwaa Kossuth Lijos-u.4 Sorsjegyek árai; Egész 12 K, fél 6 K, negyed 3 K, nyolcad 153 K • • • Szemle. A nagybankok mérlegei — Az ipari üzemek koncentrációja — A szénbányák rekvirálása A nagybankok mérlegei biven visszatükrözik azt a fejlődést, melyet a háborús konjunktúra az ország gazdasági életében előidézett. Az egyes mérlegtételek vizsgálatánál elsősorban az igen jelentékeny pénztárké.-.zletek tűnnek szembe. Így például a. Kereskedelmi banknál a készpénzállomány a 21 milliót is meghaladja. A nagybankok úgyszólván úsznak a pénzben. Nemcsak a saját tőkéiket emelték fel kivétel nélkül, hanem ezenkívül a reájuk bízott idegen pénzek is óriási módon megszaporodtak. A takarék- és folyószámlabetétek rekordösszegekre szöktek fel, melyek ma már a békeállomány kétszeresét is meghaladják. A háborús konjunktúra nyomában járó pénzbőség nagybankjainknak olyan likviditást adott, melyről a békében álmodni se mertünk. Még emlékezhetünk azokra a vitákra, melyek a . pénzintézetek likviditása kérdésében közvetlenül a háború kitörését megelőzőleg felmerülték. Az akkor mutatkozott pénzfesziütség nagy óvatosságra késztette a pénzintézeteket a tőkekihelyezések tekintetében. Ennek köszönhetjük, hogy nagybankjainkat a háború nem találta készületlenül és hogy a pénzintézetek' a háború kitörésével járó pánikkal szemben is jól megállották a helyüket. Ma már ott állunk, hogy a pénzbőség és a likviditás talán már túl is lépi a közgazdasági fejlődés érdekében kívánatos határt. Nem örvendetes a nagybankok mérlegeiben az a jelenség, hogy a váltótárca, a háború alatt évröl-évre csökken. Ez a körülmény azt bizonyítja, hogy a kereskedelmi hitel ápolására a bankok a háború'folyamán nem sok gondot fótditanak. Annál inkább megdagadtak a mérlegnek ama tételei, melyek az állam részére nyújtott előlegeket és a hadikölcsönre adott lombardot tüntetik fel. Itt valóságos rekordszámokkal találkozunk. Így például a Hitelbanknál a hadiköl- csön-számla 318 millió, a Kereskedelmi banknál 263 millió. A hadigazdaságot nagyon jellemző körülmény az is, hogy például az egyik nagybanknál az állam : észére adott előlegek több mint 600 millióval vannak kimutatva. A nagybankok mérlegeiben jelentékeny emelkedést látunk az értékpapírtárcánál és a szindikátusi befizetéseknél is, viszont a report üzlet lényeges csökkenést tüntet fel. A tőzsdei forgalomban beállott élénkség viszont a lombardelő- legek emelkedésében nyer kifejezést. Duzzadó gazdasági erő árad ki a nagybankok mérlegeiből, melyek megerősítenek bennünket abban a hitünkben, hogy az országnak rendelkezésére állanak azok a finánciális eszközöd, melyek szükségesek ahhoz, hogy a nemzeti létünkért folyó küzdelmet diadalmasan fejezhessük be. Bizonyos körökben azt rebesgetik, hogy a kormány rendeletet készül kiadni, melynek értelmében az ipari üzemek egyes termelési agakban összevonatnának. Más szóval az ipari termelésnek koncentrációja van tervbevéve, amivel a szállítási bajokat, a szénhiányt stb. akarják megszüntetni. Mi úgy látjuk, hogy itt a kormány nagyon kemény fába vágná a fejszéjét. Olyan probléma ez, melyet papíron szépen ki lehet dolgozni ugyan, de amelyet a gyakorlatban megvalósítani egyáltalában nem lehet. A háborús állapot nem lehet ok arra, hogy a gazdasági életet erőszakosan felforgassuk. A hadviselés érdekei nem követelik az államnak ilyen irányú beavatkozását, mely nagy gazdasági károkat idézne elő. A háború alatt az egyes iparágakban amugyis jelentékeny koncentráció ment végbe a nagybankok financiális tranzakciója révén. Ez a koncentráció azonban nem volt erőszakos, hanem önként fakadt bizonyos termelési nehézségek következtében, melyeket éppen a had v i $ Ctés ~ érd ekében kellett elhárítani. A háború nem fog mindörökké tartani és gondolni kell arra is, hogy egyszer majd a békés munka ideje fog elkövetkezni. És ekkor majd annak szüksége áll be, hogy a koncentrációt visszacsináljuk. A központok, melyek a kereskedelem koncentrációját jelképezik, mutatják, hogyan nézne ki a tulságba vitt ipari koncentráció. Elég volt ebből, nem kérünk többet belőle. A kormány egy újabbal szaporította a háborús rendeletek özönét. Rendeletet adott ki, melynek értelmében a kereskedelmi miniszternek a pénzügyminiszterre! egyetértöleg joga van az összes szénbányákat kisajátítani, háborús nyelven mondva, rekvirálni. Ez a rendelet a szénbányatársaságok köreiben kellemetlen meglepetést keltett. Nem látják, világosan a rendelet célját, annál kevésbbé, minthogy az 1912. évi 68-ik .t.-cikk, valamint Központi szénbizottságot fc 1 ál 1 itó rendelet a rek- viráhis és az ármegállapítás tekintetében amugyis disponálnak. Azt hiszik, hogy az uj rendelet azért adatott ki, hogy a kormány nyomást, gyakorolhasson a bányatársaságokra a Máv. uj szénszállitási szerződéseinél, melyek megújítására a tárgyalások most vannak folyamatban. Meg kell jegyezni, hogy a bányák a Máv. részére most a szenet az 191J. évben megállapított árban szállítják. Természetes, hogy - erre a szerződésre ráfizetnek és hogy ezt -a veszteséget úgy kell behozniok, hogy a szén árát a magánipar részére annál magasabban számítják. Mert utoljára az a szénbányatársaság is nyerészkedésre alakult vállalat, melynek a befektetett tökét hasznosítania kell. Azután meg az állam, mint a példa mutatja (hiszen neki is vannak rosszul adminisztrált szénbányái), nem is alkalmas arra, hogy a szénbányákat a termelés fokozása céljából saját üzembe vegye. Az állami bürokrácia tönkretenné a magyar szénipart, mely az utóbbi két évtizedben oly hatalmasan fölvirágzott. A Központi kereskedelmi bank osztaléka. A Központi kereskedel m i- és i par b a n k rt. — mint halijuk — az idén ismét megkezdi a divi- dendafizetést. A bank érdekkörébe tartozó Britan- nia-szálloda, a soroksári gőzmalom, az Unió kereskedelmi rt. igen jól kerestek a háború alatt, úgy, hogy az intézet 5 százalékos osztalékot fog fizetni. Mit csinál a Szilvaközpont? Szakkörökből halljuk. hogy a Szilvaközpont üzletkörének kiterjesztése végett tárgyal az Országos közélelmezési hivatallal. Strauszéknak, úgy látszik, kevés az aszalt szilva- és szilvalekvár-üzlet, mert most megint g y ü/m! ö í c s i z-f ő z é\s ne akarnak monopóliumot kapni. Rövid időn belül már el is fog dőlrii, hogy a Szilvaközpont legújabb terve sikerül-e? Magyar bányavállalat — Szerbiában, Értesülésünk szerint a Felsőmagyarországi bánya- és kohó r.-t. szerbiai vasércbányák kitermelésére kopott nemrégiben megbízást. A kitermelt vasércet Magyarországra hozzák és itt fogják feldolgozni. Kitüntetett vezérigazgató. A király R e c h n i t z Bélának, a Magyar ruggyantaár úgy ár részvénytársaság vezérigazgatójának, az ipar terén szerzett érdemei elismeréseid, a Ferenc József-rend lovagkeresztjG adományozta. Előléptetések a Kereskedelmi banknál. A Festi Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága G I ó s z Ferenc dr.-t főügyésszé, Q h i 1 1 án y i Mihály dr.-t ügyésszé nevezte ki; aligazgatókká Benkő Márton, M á r t o n y József, Pap Lőrinc cégjegyzőket és Erdey Dezső főfelügyelőt nevezték ki. Az igazgatóság Demjén Zsigmondot, He wlet Károlyt, S z a 1 a i Pált, Szabó Kornél elnöki titkárt és Strasser Vilmosft cégjogyzöi jogosultsággal ruházta fel; C s á k y Adolfnak a budai, F orbáf h Artunnak a nagykanizsai és Herz Gézának a nagyszebeni fiók főnökének a fiók-igazgatói címet adományozta, Müller Árpádot pedig felügyelővé^ léptette elő. A Magyar Általános Hitelbank e hó 19-én délelőtt tartotta gróf Cziráky AntaL ..elnöklésévcl közgyűlését, amely tudomásul vette,- hogy az 1-916. évi mértig 16,431.000 K tiszta nyereséggel zárult és elhatá'rozta, hogy ebből ápr. 2-től kezdve részvényenként n e g y.v.e n n yolc.--kar.ojja ■ o s z t a_Lék. óit
