Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-14 / 11. szám

6 Budapest, 1917. március 14. mát, büszkén tekinthet vissza az elért eredmé­nyekre és arra a fontos hivatásra, melyet aiz or­szág közgazdaságának fejlesztésében betölt. A Pesti magyar kereskedelmi bank 1916. évi mérlege valóságos rekordmérleg, mely 20,058.^97 korona' tiszta nyereséggel zárul, szemben a 18'08. millióval asz előző évben. Ez a rekord­mérleg méltó keretét fogja képezni a március 26-án megtartandó jubiláns közgyűlésnek, me­lyen az intézet 75 évi fennállását fogják meg- iinnépelni. Az igazgatóság a közgyűlésnek iti- ditványozni fogja, hogy a tiszta nyereségből részvényenként 180 korona = 18 százalék (ta­valy 170 korona) osztalék fizettessék, a tarta­lékalapra 1,500.000 korona és a banképületek további törlesztésére pedig 700.000 korona mr- dittassék. Az igazgatóság ezenkívül hadijóté­konysági' célokra 1 millió koronát, a nyugdíj­alapra 2'5 millió koronát .és a jubileumra 600.000 koronát szavazott meg. Az intézet 1916. évi üzleti eredményei minden várakozást felülmúl­tak. : Úgy a folyó banküzletekben, valamint a konzorciális és értékpapírüzletben nagy fellen­dülés’ mutatkozik. A múlt évben az intézetné! elhelyezett betétek több mint 500 millióval nö­vekedtek, ami egymaga is mértéke annak, hogy a kamatszámla mily mértékben gyarapodhatott. A Pesti magyar kereskedelmi bank az ország­nak első úgynevezett üzleti bankja, mely nagy tőkéivel és nagyfokú likviditásával a kontinens legelső bankjai közé küzdötte fel magát. Az in­tézet ezt a fényes pozíciót zseniális vezetőinek nagy szakértelme, odaadó munkaereje és józan üzleti politikája révén érte el. A Magyar Bank közgyűlése. A M a g y a r B a n k és Kereskedelmi r.-t. a napokban tartotta meg közgyűlését,: amely elé az igazgatóság a bank elmúlt 'évi gyarapodásának és sokoldalú, működésének igen gazdag képét terjesztette. Kiemelkedő részletei a je­lentésnek az a nágyarányu előrehaladás, amit az in­tézet a~ Kelettel való gazdasági kapcsolatunkban tett. Ennek a térhódításnak természetesen az a gyarapo­dás a hátvéde, amit a Magyar Bank a hazai gaz­dasági életben tett. Ennek legbeszédesebb bizonyítéka az. hogy az intézet betétei az elmúlt évben is 134 millióval gyarapodtak és — 230.6 millióra rúgnak. A hitelezők tételét is számításba véve, 420 milliót tesz az az idegen tőke, amelyet a Magyar Bank működé­sével gyűmölcsöztetni kell. Az alaptőkének 80 mil­lióra történt legutóbbi fölemelése, amelyet teljes si­kerrel bonyolítottak le, uj anyagi eszközöket bocsá­tott az intézet rendelkezésére, amely munkaterét leg­újabban a téglaipar terén is érdekesen és terv­szerűen bővíti. Idegenforgalmi programjának szerves kiegészítéséül megszerezte a Svábhegyi F b g’a s k e r e k ti részvényeit, megalapította a Sváb­hegyi Parkvárosrészvénytársaságot. A f a ü z 1 e t- b e n való térfoglalásán kívül igen fontos volt a Ma­gyar Banknak az űz elhatározása is, hogy földbir­tokvállalatának fejlesztése céljából a Magyar Földbirtokbank tőkeerejét 5-ről 15 millióra növelte. A jelentéssel kapcsolatos zárószámadások szerint a mérleg 8,238.915.37 koronányi tiszta nyereséggel zá­rult. A közgyűlés az igazgatóság javaslatára elhatá­rozta, hogy e nyereségből 81/2°/o-os, vagyis részvé- nyenkint 34 korona osztalék fejében március 12-től kezdve 5 millió 610.000 korona fizettessék ki, a tar­talékalap az alapszabályszerü 5 százalékos dotáció helyett 1 millió koronával javadalmaztassék, miákal a mérlegben szereplő tartalékalap 21 millió koronára, a tőkeemelésből eredő ártöbblettel együtt pedig 27 millió koronára emelkedik, a fenmaradó 1,258.997.69 korona pedig az uj iizletév számlájára vitessék át. A mérleg megállapítása és a jelentés jóváhagyása lkán a közgyűlés az igazgatóság uj tagjául megválasztotta Bér Gyula ügyvivő igazgatót, a felügyelő bizottság uj tagjául pedig M a r e n z i Ferenc Károly grófot. Á közgyűlés után megtartott igazgatósági ülés Káro- i y i Imre grófot az igazgatóság elnökéül, Székely Ferenc udvari tanácsost pedig alelnökéiil újból meg­választotta. Meghosszabbították a {akartait. A Standard magyar fatermelők r.-t. cég alatt tömörült er­délyi íatermelők kartel-szerződése a múlt év végén lejárt. A meghosszabbításra vonatkozó tárgyalások már hetek előtt megindultak és ha a kartel-tagok kö­zött egyes kérdésekben voltak is némi differenciák, ezek kölcsönös megelégedésre elintézést nyertek és a napokban az öt évre szóló uj megállapodást az összes kartel-tagok aláírták. Ez alkalommal az igaz­gatóság Gross Béla igazgatót, érdemeinek elisme- reseul vezérigazgatóvá léptette elő. Azonkí­vül Deutsch Dezsőt, a nagyváradi Dióssy Ignác ,C.^KX1V0^ cégvezetőjét igazgatónak szer­ződtettek. N o b e 1 Árpádot pedig, aki a Standard megalapítása óta érdemes főhivatalnoka az intézet- nek, aligazgatóvá nevezték ki. Ezenkívül még adtak 0 llvata n0’ulal< cég jegyzői jogosultságot A Mándy-bank dividendája. A Központi jelzálog- bank népszerűbb nevén a Mándy-bank — a jövő héten fogja nyilvánosságra hozni mérlegét A tiszta nyereség meghaladja a két millió koro­nát, amelyből 6 százalékos osztalékot fognak fizetni. A Lipták-gyár és a hadikilincs. Hire terjedt, hogy a Lipták-gyár kapta meg a hadikilincsek szállítására a megbízást. Ez a híresztelés azonban korai, mert értesülésünk szerint a kereskedelemügyi minisztériumban még nem is döntöttek afelett, hogy milyenek lesznek a hadikilincsek. Az sincs kizárva, hogy porcellánból készülnek, mert ilyen terv is van. Már pedig porcellánkilineset aligha tudna gyártani a Lipták-gyár. Az Adria tengerhajózási r.-t. 1916. üzletévi mér­lege, az előző évi 330.060 K veszteség levonása után, 1,659.200 K tiszta nyereséggel zárul. Az igazgatóság részvényeukint 10 K osztalék kifizetését fogja a köz­gyűlésnek indítványozni. Ehhez a szép eredményhez csak egy megjegyzésünk van és pedig az, hogy köny- nyii a társaságnak osztalékot fizetni, amidőn felveszi az állami szubvenciót, de ennek fejében semmiféle ellenszolgálatot nem teljesít. Ez az osztalék köz­vetve tehát az adózók zsebeit terheli, az Adria tár­saság, ennek békés nyugalomban gömbölyödő köz­ponti igazgatója és a részvényesek azonban ezzel n e m sokat törődnek. •­Brauchék uj üzlete. Megírtuk, hogy a főváros élelmiszerüzeme Schmiedl Dániel cégnél sertés­húst is füstöltet. Ezt a példát most követi a Haditermény R.-t., amely a Brauch Ferenc r.-t.-ot bízta meg a hús füstölésével. A Schöníeld-bankház, amelyet a Budapesti ta­karékpénztár és országos zálogkölcsön r.-t.-tói ki­lépett Schönfeld Adolf Igazgató alapit, május elsején fogja megkezdeni működését. A Mokíár vezérigazgatója. A Magyar O r- szágos Központi Takarékpénztár igaz­gatósága az eddigi helyettes-vezérigazgatót, dr. Metzler Jenöt, az intézet vezetése körül kifejtett kiváló érdemeinek elismeréseid vezérigazgatóvá ne­vezte ki. Kinevezések a Hitelbanknál. A Magyar Ál­talános Hitelbank igazgatósága Tárnái Béla titkárt. Faragó Aladár, Hajós Gyula dr., Kennedy Sándor, M e k 1 e r Oszkár és Ozorai Artur tisztviselőket cégvezetőkké, Löwbeer Ber- nátot az intézet titkárává1 és Ferenczy Lorándot, az erzsébetvárosi fiók főnök-helyettesét, e fiók főnö­kévé nevezte ki. Előléptetések a Magyar Banknál.; A Magyar Bank és Ke r es k e d e-1 ni i .r.-t. igazgatósága Úr­ba n o v i c h G. Zoltán ur. aligazgatót igazgatói címmel ruházta fel, Dali 6 s Rezső, Halász Gyula és P 1 á n e r Nándor cégvezetőket aligazgatókká, Ábrányi Gyula, B a 1 a,s s a Jenő, Kugel Emil, Nemes Dezső és Róná László íötisztviselőket, valamint Politzer Gézát, az Erzsébetvárosi fiók főnökét cégvezetőkké, Hajdú Lajos, László Mór, S á n d o r Alfonz, Tamássy Kálmán és Vecsei Nándor íötisztviselőket intézőkké, végül Heller László dr. és R a d ó Gyula dr. h. titkárokat titká­rokká nevezte ki. Kinevezés. A Magyar Általános Taka­rékpénztár igazgatósága legutóbb megtartott ülésén Ágoston Mihály „ G e r g e 1 y Gyula és dr. Salamon Zsigmond cégvezetőket aligazgatókká, Bedő Ede, I s t v á n d i István, Murai Artur és Pogány Ferenc főtisztviselőket cégvezetőkké, Frank Henriket osztályfőnökké és dr. Szögyén. Leót pedig titkárrá nevezte ki. A Magyar Általános Takarékpénztár r.-t. igaz­gatósága megállapította az 1916-iki üzletév mérlegét, amely ^ 3, 110.493 korona.; tiszta nyereség- g e l zárul, a tavalyi 3.001.346 koronával szemben, az idei év tehát 109.147 koronával nagyobb hasznot ered­ményezett. Az igazgatóság elhatároztá. hogy a már­cius 17-ére egybehívandó XXXV. közgyűlésnek ja­vasolni fogja, hogy a ríszvényszelvény ek ’4 k o r o n aval — 6.8 százalékkal (tavaly 33 korona — 6.6 százalék) s a még forgalomban lévő 1000 darab alapitól e 1 i s m e r v én y szelvényei 29 koronával váltassanak be. A fönmaradó összeg­ből a tartalékalapot az alapszabályszerü 142.605 ko­rona helyett 300.000 koronával javadalmazzák, mely összeg odautalásával az 7,800.000 koronára emelke­dik. A maradék 277.803 koronát uj számlára viszik át. Magyar Országos Központi Takarékpénztár. A takarékpénztár 1916. évi 45. zárszámadása a műit évről áthozott 386,553.09 koronával együtt 3,135.225.69 nyereséggel zárul, úgy hogy a tiszta üzleteredmény p748.672.60 koronára rúg és 209.243.02 koronával ha­ladja meg a múlt évi eredményt. Ez a mérlegszerű eredmény pigy m.uta'kozik, hogy a folyó év tiszta fölöslegéből előbb 500,000 korona kihasitíatott és mint 1917-rc előrevitt adótar'alék állíttatott be. Az igaz­gatóság a választmánnyal egyetérlőleg a folyó iió -4-én tartandó közgyűlés elé azt az indítványt fogja terjeszteni, hogy az alapszabályszerü levonások után i részvények most esedékes osztalék-szelvényét a tavalyi 70 koronával szemben 75 koronával váLsa ne, a hivatalnokok nyugdíjalapját 24.000 koronával gyarapítsa, a hivatalnokok külön jutalmazására 55.000 ■toronát, ugyancsak a hivatalnokok rendkívüli háborús Jiagasagi pótlékára 45.000 koronát, jótékony és köz­hasznú célokra 20.030 koronát fordítson és a még fen­maradó 392.634.98 koronát a iovő év számlájára ve­zettesse át. A/ Eísíi Magyar Általános Biztosító Társaság ez évi rendes közgyűlését március 24-én fogja megtar­tani. A részvény-osztalék a szokásos tekintélyes tar­talékolások mellett, mint tavaly, 800 korona lesz.’ A Magyar keleti tengerhajózási r.-t.-nak március 8-ikán volt a mérlegmegállapitó igazgatósági ülése. Az igazgatóság U 11 manó Adolf főrendiházi tag elnök- lésével megállapította a társaságnak 1916. évi záró­számadásait, amelyek alapján az előző évekből szár­mazó bevételekkel és az 579,497 K alapszabályszerü leírások után. a mérleg 352,450 K tiszta nyereséggel záródik. A társaság zárószámadásait jóváhagyás vé­gett a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek terjesz­tik föl. Az április 28-iki évi rendes közgyűlésnek az igazgatóság részvényeukint 10 K = 5°/o osztalék íi- zetését javasolja. A Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálog­kölcsön Részvénytársaság igazgatósága megállapí­totta az 1916. évre vonatkozó zárószámadást, mely 2,119.275 korona bruttó jövedelem mellett 1,371.669 korona tiszta n y e r e s é g. g .p 1 zárul a tavalyi 1,316.800 koronával szemben. Az igazgatóság a már­cius huszonnegyedikére egybehívandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1916. üzletévre részvé­nyenként 21 korona osztalékot (tavaly 20 ko­rona) fizessenek és hogy az alapszabályszerü jutalé­kok és egyéb leírások levonása után még fenmaradó összegből 150.000 koronát csatoljanak a tartalékalap­hoz. Végül 56.377 koronát uj számlára visznek át. Az elért eredmény annál kedvezőbb, mert a váltóleszá- mitoló üzlet, valamint a kézi-zálogiizem.a háborús vi­szonyok folytán jelentékeny visszaesést szenvedett. Megemlítésre méltó, hogy a takarékpénztárra bízott betét 19,887.342 koronával 51.268.550 koronára növe­kedett. A Kartonnyomóipar mérlege. A Kartonnyomó­ipar és Textilkereskedelmi Rt. igazgatósága meg­állapította az 1915—1916-ik évi mérlegét, mely az értékcsökkenési tartalékalapnak 175,000 koronával történt javadalmazása után 985,916 korona 22 fillér tiszta nyereséggel zárult. Az igazgatóság a folyó év március 26-ára egybehívandó közgyűlésnek javasol­ni fogja, hogy ezen nyereségből osztalék fejében 10 százalék, azaz részvényeukint 20 korona fizettessék ki; az alapszabályszerü jutalékok levonása után fennmaradó összegből 200,000 korona a rendes tar­talékalap, 125 000 korona az értékcsökkenési tarta­lékalapnak rendkívüli javadalmazására, 100,000 ko­rona a létesítendő tisztviselői nyugdíjalap javára 25.000 korona a gyári munkásnyugdijpénztár javára, 50.000 korona hadi jótékonycélra íordittassék és a fennmaradó 0*2.711 korona'43 fillér uj Számlára vi­tessék át. Az Óbuda-Ujlaki takarékpénztár r.-t. e hó 12-éir tartotta meg Eggenhoffe r József elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. Bartók Béla, ügyvezető igaz­gató előterjesztette az évi jelentést, amely az inté­zet gondos vezetéséről tanúskodik. A betétek 2.742.-705 K-ra emelkedtek, leszámítoltak 8.009.980 K-át, a váltó- állomány 2,910.526 K-ra rúg. A tiszta nyereség 50.348.59 K. amelyből, mint tavaly, 6 százalék = rész- vényenkint 12 K osztalékot fizetnek, tartalékokra 15.000 K-át fordítanak és maradványt 4320.14 K-át uj számlára viszik át. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. MAGYAR KÖNYVNYOMDA ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. cs. és fcir. udvari és kamarai száffiíó divatháza Budapest, IV. UCossutß ßa;os~u. 9. ■ ^— »■ a Fischer Péter és Társa R.-T. orvosi-, sebészi müssergyár : :: : Összes betegápolási cikkek legjutányosabb bevásárlási forrása. Köztisztviselők árengedményben részesül nek. BUDAPEST IV«, KÁLVIN-TÉR 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom