Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-14 / 11. szám
4 Mindezen javakért fizetek évenkint 1700 koronát és három évi élvezet után köteles vagyok a lakást nem olyan állapotban átadni, mint amilyenben kaptam, hanem uj tapétákkal díszes kályhákkal, megcsinált rolettákkal, ébenfa-padlózattal, már- ványba-vésett fürdőszobával, luszterekkel és a spájzot eredeti fametszetekkel újjáalakítva. Sőt, ha közben (az ördög nem alszik!) esetleg, netalán a háromszoba mellé egy uj szoba is születne, az újszülött szoba is a háziúr tulajdonába megy at. Eme kis lakásomban lakom én vígan és boldogan és csak hencegésből mondtam el az egészet, hogy pukkadjanak meg azok a lakók, akiket véd az uj lakbér-rendelet és akiknek vagy nem kell házbért fizetni, mert elestek az orosz fronton, vagy akik elestek attól, hogy nem stájgerolhat nekik a háziúr, akiket a jóisten éltessen az emberi türelem legvégső határáig és a koporsó lezártáig. A telekértéKemelkedési adóról Dr. Halom Dezső, a .,Magyar Általános Ingatlan- bank r.-t.“ vezérigazgatója. Remélem, tisztelt szerkesztő ur, nem azt kérdezi tőlem, hogy a telek értékemelkedési adó helyes-e? Mikor az államnak, vagy a városnak annyi pénzre van szüksége, mint most a világháborúban, akkor nem az a kérdés, hogy valamely adónem elméletileg jogosult-e. Azt is bajos vizsgálni, hogy a különböző lehetséges adónemek közül ez az adó a legigazságosabb és legjogosultabb-e, mert mindenféle adónemnek előnyeiről és hátrányairól hétszámra lehetne beszélni és köteteket lehetne összeírni. Azonkívül tervezet sem fekszik előttem. Így tehát azt sem tudom, hogy az illetékes körök miféle éríékemelkedési adót terveznek. Valami ellentétet látok a fővárosnál folyt eddigi készülődések és a telekértékemelkedési adó között. I adtommal sok szó volt eddig a telekadóról, amelyre nézve a fővárosi statisztikai hivatalnak érdemes igazgatója nagyobbszabásu előmunkálatokat végzett. A telekadó és a telekértékemelkedési adó nagyon különböznek. A telekadó terhelné a teleknek értékét évről- évre. Az értékemelkedési adó csak az eladásra kerülő telkeket éri és így tulajdonképpen nem is adó, hanem lényegileg forgalmi illeték. Nemcsak különbözik hanem ellenkezik is egymással a két adónem. Csak pénzügyi céljukban haladnak párhuzamosan, t. i. hogy mindkettő bizonyos bevételre törekszik. Gazdasági és szociális hatásukban azonban éppen homlokegyenest ellenkeznek. A telekadónak gazdasági hatása és hivatása az, hogy a telkeket kihasználás, beépítés, vagy eladás felé terelje, tehát, hogy a forgalmát fokozza. A telekértékemelkedési adó, mint forgalmi illeték is természeténél fogva a telekforgalom ellen dolgozik. Ha valamely telek értékesíttetik, le kell róni ezen értékemelkedési adónak nevezett forgalmi illetéket. Ez tehát éppen olyan béklyója a forgalomnak, mint akár a kincstári, vagy városi átírási illeték. Nem kell valami nagy leleményesség ahhoz, hogy ezt az adónemet valaki megtalálja. Németországban már egy évtized óta, Bécsben nem régen, Magyarország egyes városaiban szintén nem régen, legutóbb Pozsonyban hozták be ezt az adót. Szabályrendelet, szabályzat, kezelési módozat bőven áll rendelkezésre. Tapasztalat azonban Magyarországon még gyéren van arra nézve, hogy ez az adó milyen eredménynyel jár és milyen gazdasági hatásokat váltott ki. Inkább azok a kérdések állanak nyitva, amelyek a speciális fővárosi viszonyokhoz és fővárosi érdekekhez fűződnek. így mindjárt azt lehet majd kérdezni, hogy a fővárosban mit fogunk teleknek nevezni. Nem olyan naiv kérdés ez, mint első szempillantásra látszik. Például az Egyetem-téren levő gróf Károlyi palota egy kisebb vidéki városban bizonyára nem megy telekszámba, hanem beépített terület és kastélynak tekintetik. A fővárosban ezt már sokkal bajosabb háznak minősíteni, mert ennek a parknak a leijedelme a fővárosban szokásos kert- és udvar- in eretekhez képest, de különösen az ott levő telekéi tékhez képest aránytalanul nagyobb, mint a kastélynak értéke. Mindenekelőtt megállapítandó tehát a teleknek a fogalma. Ennek az egész adónak ez lesz egyik legnehezebb feladata. Az általam felhozott esetben a válasz ugyan könnyű. Nem önnyü azonban a város belterületén levő öreg házaknai meghúzni a határvonalat, hogy meddig terjed a teleknek a fogalma és hol kezdődik a ház, Nemcs-ak a belső területen, hanem a perifériákon is gondos munkát igényel a telekfogalom meghatározása. A közgazdasági tudományokban telek alatt rendszerint olyan földterületet értünk, amely valamely város határvonalain belül beépítésre készen és alkalmasan áll. Eszerint azonban a perifériákon levő szántóföldeknek használt területek telkekké minősítése nehézségbe ütközik. A nehézség nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is elég súlyosan jelentkezik. így a Zuglón kivid Rákospalota felé eső területek jogi fogalom szerint fővárosi telkek. Nehány lépéssel odább kezdődnek a rákosszentmihályi és cinkotai szántók. A határvonalon innen eső szántóföldek fővárosi telkeknek tekintetnek és telekértékemelkedési adó .alá esnek. A határvonalon túllévő szántók ezen adó alá nem tartoznak. A gazdaságilag körülbelül egyenlő jelentőségű két telek között a főváros hátrányára és a vidék előnyére nagy eltolódás áll elő, amely nemcsak ezen adó előnyeire nézve lesz kedvezőtlen befolyással, hanem az illető területek értékét is lenyomják a vármegye területén fekvő cinkotai, budafoki, törökbálinti, stb. területekkel szemben. A telekfogalom meghatározásának tehát okosan kell történnie. Ugyancsak fogas kérdés az értékemelkedés kérdése. A közfelfogás szerint a telkek értékemelkedésének két eleme van. A telkekben rejlő tőkének szc- rény polgári kamata az egyik, az ezt meghaladó nagyarányú emelkedés a másik. Ha valakinek a telke nem emelkedik nagyobb arányban, mint a benne fekvő pénznek 5 százalékos kamatozása, akkor bizony nem fogtunk igazságos adóalapot, mert ha ezt megadóztatjuk, akkor a telektulajdonos igazságtalanul és sokkal rosszabbul jár, mint az az ember, aki a pénzét a takarékba teszi, vagy rajta zálogleveleket, vagy hadi- kölcsönkötvényeket vásárol. Ha ezt az értékemelkedési tényezőt, vagyis az egyszerű kamatozást adó alá vonjuk, akkor idestova danausi ajándék lesz városi telket bírni. Bizonyos kamatot tehát szabadon kell hagyni. Az okosságnak és helyes mérlegelésnek a feladata megállapítani azt, hogy mennyi az a kamat, amely az értékemelkedési adó alól kihagyatik. Ugyancsak ilyen csinyján kell eldönteni azt, hogy a telkekhez szükséges befektetések és a telekrendezési költségek igazságt^anul ne adóztassanak meg. Például, amely‘ telek mellett utca épül,' kétségkívül emelkedik az értéke. Az- értékemelkedés egyrészét azonban a telektulajdonos már kifizeti a városnak burkolási járulék, csatornázási illeték stb. címén. Ha tehát az értékemelkedésnek ezt a részét belevonjuk az adóba, akkor ismét többszörös és igazságtalan adózás történik. A legtöbb szabályrendelet ezeket a költségeket, valamint a telekre szükségképen kiadott kiadásokat az értékemelkedésből levonja. Kétségtelen hogy a fővárosi tervezel is ezeket figyelembe kell. hogy vegye. Nem terjeszkedem ki az adóbehajtás technikájának számtalan nehézségére, mint amelyek az érték első megállapítása, a parcellázásokkal előálló bonyodalmak stb. A telekértékemelkedési adó jövedelemének kiszámításánál önámitástól is tartózkodnunk kell. Kétségtelen, hogy ez az adó.á telekforgalmat csökkenteni fogja. Ezáltal a fővárosi- átírási és engedelmi díjbevétel csökken. Nem rendelkezem kellő anyaggal annak az eldöntésére, hogy az elmaradó átírási illeték- milyen viszonyban fog állani az uj forgalmi adóhoz. Mindenesetre az adóhozadéknak kellő méltánylásánál ez a tétel levonásba lesz hozandó. Felmerül még az is, hogy a telekértékemelkedési adó behozatalának: időpontja szerenicsés-e. A legalkalmasabb időpont ilyen adóra az, amikor sokan akarnak telket szerezni, s amikor a forgalmi illeték emelkedésével kevésbbé törődnek. Köztudomású tény, hogy a fővárosban kevés a lakás és hogy építkezésre szükség lesz. Viszont a házakra nehezedő adók és a bérjövedelem fokozásának és kihasználásának korlátozásai az általános építkezési drágaságon és nehézségen kivid valószínűleg ésökkenÜeni fogják az építkezés lehetőségét és az arra való törekvést. Az érték- emelkedési adóval újabb korlátot szab a főváros a telekforgalomnak és építkezésnek. Az uj adónak mértékétől függ az, hogy az milyen kihatással lesz az építkezés és a lakbéreknek drágulására. Egyet mindenesetre megmutatott már a tapasztalat Németországban és Ausztriában, t. i. azt, hogy az értékemelkedési adó közvetve áthárul a vevőkre és a vevőkről a házakban lakó közönségre. Lényegileg tehat ez az értékemelkedési adó is lakásadóvá változik és drágítani fogja a lakbéreket. Budapest, 1917. március 14. Erőszakos felár-követelés A Gellért-fürdőből kiutasított vállalkozó A Gellért-fürdő sok milliós építkezéseinél a vállalkozók és alvállalkozók egész sora dolgozik és mint ilyenkor gyakran történik — differenciák és ellentétek nem egyszer fordulnak elő az építők és az építési bizottság között. A legtöbb panasz a vállakozók részéről amiatt hangzott el, hogy a versenytárgyalás kiírása, a szerződés megkötése óta a nyersanyagok annyira megdrágultak, hogy a vállalkozóknak nem fizetödik ki a munkálatok elvégzése. Ilyen esetben azután a főváros megbízottja, az építési bizottság, nem is zárkózik el a jogos felszólalások elől és indokolt esetekben hajlandó is a költségkülönbözet megtérítésére. Ilyen, panasza volt annak idején N e y Simon vállalkozónak is, aki a Gellért-fürdő építkezésénél a műmárvány és cementlapburkolási munkálatokat végezte. Nem sokáig azonban, mert hamarosan panaszkodni kezdett, hogy néki sem fizetödik ki az cleintén olyan jövedelmezőnek látszó vállalkozás. A helyett azonban, hogy annak rendje és módja sze- iint, a kellő utón intézte volna el az ügyet, egész egyszerűen semmisnek tekintette a fővárossal kötőit szerződését és az építési bizottságnak számlát nyújtott be, amelyen indokolatlanul magasan számlázott mindent. Az építési biozttság nem zárkózott el teljesen a kérelem elől és nyomban tárgyalásokba bo- csájtkozott vele, mintegy négy hónappal ezelőtt. Ney azonban az építési bizottság minden kouciliáns ajánlata ellenére kötötte magát ahhoz, hogy a főváros minden levonás nélkül fizesse ki neki a benyújtott számiár. Az építési bizottság azonban egyáltalában nem találta indokoltnak a vállalkozó kérelmét teljes egészében és kijelentette, hogy minden további nélkül nem hajlandó -- még a háború által sem indokolt, önkényesen megállapított árakat —- kifizetni. Úgy látszott, hogy Ney belenyugodott ebbe, később azonban, nem várva be a végleges határozatot és megegyezést, ismét zaklatni kezdte a bizottságot, amelynek eredménye az lett, hogy a Gellért-fürdő területéről kérelmével együtt nemcsak el-, hanem kiutasították. Az építés ellenőrzésével megbízott B e- nede k Dezső műépítész, fővárosi bizottsági tag a következőkben adta elő a „Fővárosi Hírlap' munkatársának a viharos jelenet történetét: Neyt én utasítottam ki erőszakos viselkedése és jogtalan követelései miatt. Követelései még nem adtak volna ugyan jogot erre, de miután a bizottsággal nyugodt és úri hangon, majdnem hat hónapig tárgyalt egyoldalúan megállapított számlázásai miatt, Ney egyszerre — be sem várva a vége felé közeledő tárgyalások eredményét, — azzal állott elő, hogy a főváros ki alkarja játszani őt és meg akarja zsarolni. Természetesen ezt a hangot nem tűrhettem el, s minthogy én voltam a főváros meghízottja, nyomban kiutasítottam őt a fiirdőépitkezések irodájából, s az esetről illetékes helyen azonnal jelentést is tettem. • • • Közgyűlés. A szerdai közgyűlést a választások jegyében fogják megtartani és az alkotmányos küzdelem háttérbe fogja szorítani a napirendnek egyébként jelentékeny pontjait. Minden valószínűség szerint Schneller, Farkas, Szenko- vich és Scharada lesznek az uj tanácsjegyzők, de komoly sánszai vannak Radványinak és Bu- nyitaynak is. A két tiszti ügyészi állást Petzrik és Engel fogják elnyerni, de Szemethy és Ecse- ry is veszedelmes ellenfelek lesznek. Napirenden szerepeli a javadahni bérlők kitessékelése a bérletből, iái kórházak ápolási dija, a ligeti tejcsarnok bérlete, Iianvai nyugdíjazása, a Hadi Hitelintézettel kötött megállapodás meghosszabbítása és még néhány kisajátítási, költségfedezeti ügy. A következő közgyűlésre marad a közélelmezési jelentés, az áprilisi közgyűlésre pedig a költségvetés és az uj adók. A községi müszeriizem és a vállalkozók. A Magyar Mérnök- és Fpitész Egylet helyiségeiben csendben, de nagy eredménnyel dolgozó vállalkozói védegylet vasárnap délelőtt választmányi ülést tartott, amelyen B e c s e y Antal fővárosi bizottsági tag, az egyesület elnöke elnökölt. A választmányi ülésen
