Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-21 / 8. szám
4 Budapest, 1917. február 21. nálunk a Dunakorferencia pár ezer koronás költségeit is keserű kritikával illették. A Rajna és a Duna összekapcsolása Sokkal fontosabb azonban a törvényjavaslat megokolása, amely igen sok mindent elmond, amit a mi szakköreinknek jó lesz figyelemmel kisérni, ha azt nem akarjuk,, hogy iá német nagyarányusá® mellett ismét el ne törpüljön, a mi veszedelmes kicsinyességünk. Mit terveznek tehát a németek. Az alsó Majnának Aschaffenburgig váló csatornázása — mondja a törvényjavaslat megokolása, nemsokára elkészül. Az 1914. évi törvény szerint a majnai hajózás egészen Bambergig belekapcsolódik a rajnai hajózásba. Most azonban nem lehet, megelégedni a hatalmas viziutnak csak Bambergig való kiépítésével. A háborús tapasztalatok azt mutatják, hogy Németországnak Ausztria-Magyarországgal és a. Balkán-államokkal való gazdasági vonatkozásai a Majnának a Dunával való összekapcsolását követelik, ami tulajdonképen a r a j n a-d unai ösz- sze köttetési is jelenti. Egyébként természetes viziuton akarják megoldani a bajorok a Rajna-Duna összekötését, csak a Nürnberg és a Duna közé eső szakaszon kell a Jura fennsík vízviszonyai miatt csatornaépítéshez folyamodni. Événkint 10—12 millió tonna teheráru-forgalom. Ha az Aschaffenburgig való Majna-szabályozás elkészül, a Rajnától Aschaffenburgig 1500 tonnás hajók közlekedhetnek. Passau alatt a Duna osztrák részén ezidőszerint 650 tonna a legmagasabb hajótér. A németek tehát az uj utón 1200 tonnás hajókat szeretnének járatni, ami 2.5 méteres mélységet követel. „Nem lehet rá számítani — mondja a javaslat megokolása, — hoigy az osztrák és magyar Duna-részeken már a legközelebbi időben olyan arányú kiépítés legyen eszközölhető, amely alacsony vízállás mellett a teljesen megterhelt 1200 tonnás hajók számára szükséges. Ezzel szemben azonban elérhetőnek tetszik a két méteres mélység kiépítése. Nem lenne tehát1 értelme a bajor Dunának 2.5 méterre előre való kiépítésének. Elegendőnek látszik, ha a bajor Duna is csak két méteres mélységre épül ki.“ Azt is megtudjuk a bajor javaslatból, hogy milyen forgalomra számifiatnak a németek ezen az utón? E szerint 270 hajózási napot véve alapul 1 o—12 millió tonna teher áru forgalmat lehet é j j e 1-n a p piai 1 i forgalom mellett várni. Költségelőirányzat: 650 millió márka Mit áldoznak a bajorok erre a célra? A Majnaszabályozás az oldalcsatornákkal együtt 285,5 km.-t tesz ki, ami belekerül 175 millió mk-ba A 167,5 km., Nürnbergtől Stapp- bergig húzódó csatorna költsége 330 millió márka A Dunán végzendő munkákra (284 km. hosszú szakaszait) áldozni kell 149 millió márkát ami együttvéve 650 millió márkát tesz ki. A munkálatok elvégzését három esztendő alatt tervezik, de az As chaff enbiirg fölött való részek, valamint a Dunaszabályozó munkák minden valószínűség szerint már jóval előbb elkészülnek. éZ Thiergärtner és Stöhr részvénytársaság Budapest, 1„ BudafoHi-ut 9-11. Telefon; 129-45. Glsőrangu egészségügyi és fűtéstechnikai berendezések. Vízvezeték, csatornázás, gázvezeték, Syógyfürdőtelepek, központi melegvíz és gőzfűtések. Kitűnő referenciák. Érdeklődők szives figyelmébe ajánljuk Buda’olii-iit g-n sz. alatt levő elegáns műtermeink megtek’ntését Közlekedési zavarok a hides miatt Betegeskedik a személyzet Mikor a múlt héten tanácskozás folyt a városházán a villamosvasutak üzemének redukciójáról, szóba került, hogy a nagy szénhiányon kívül már csak azért is csökkentoni kellett a villamosok menetidejét, mert a személyzet egészségi állapota olyannyira nem kielégítő és a betegek létszámai olyan nagy, hogy teljes üzemet velük fenntartani nem lehet. A tanácskozáson, mint tudjuk, helyt adtak ennek a rendkívül nyomós oknak, ez valóban hozzájárult ahhoz, hogy a főváros beleegyezett a villamosok csökkentett járatidejébe. Kérdést intéztünk a személyzet egészségi állapotaira vonatkozólag a villamosvasúti társaságokhoz. Mindkét helyen feleletül azt kaptuk, hogy az össz- személyzetnek körülbelül nyolcadrésze állandóan nem teljesít szolgálatot. A betegek között különösen a nők és a váltóállító gyerekek betegeskednek sokat, minthogy a rendkívüli hidegben. nem bírják ki ä„ több órai szolgálatot. A Városi Villamosvasut-Társaság személyzetének egészségi állapotáról Sztrókay István forgalmi főnök a következő felvilágosítást adta: Mintegy 1600 főnyi forgalmi személyzetünkből 200—240 állandóan beteg. A szénhiány mellett, főként ez az: oka annak, hogy a villamosok járatait redukálni kellett. A társaság már jóval ezelőtt redukálta jelentékenyen a szolgálati időt, hogy javítson alkalmazottainak egészségi állapotán, de ez nem sok sikerrel járt. A mostani nagy hideg mellett teljesen érthető, hogy ilyen rossz a személyzet szolgálati képessége. Kalauzaink és vezetőink az egész napot a nyitott és hideg kocsin töltik s este, mikor hazamennek és nyugodt pihenésre volna szükségük, szintén fütetlen szoba és hideg várja őket. Bár legújabban a végállomásokon reggel és este, sőt gyakran délben is teát adunk nekik, cukorral, de citrom és rum nélkül. A villamostársaság mindent megtett ugyan, hogy mint élelmiszerrel, úgy- fűtőanyaggal is ellássuk őket, de az utóbbi időben magunk is nehéz helyzetben vagyunk, két-három napra való szenünk van s abban az esetben, ha egy-két napig kimaradnának a szénszállítmányok, fennforogna az üzem teljes beszüntetésének veszélye. — Egyelőre csak jelentéktelen üzemredukálásról van szó. Megjegyzendő azonban, hogy még igy is sokkal több kocsit járatunk, mint amennyit a hatósági menetrend értelmében kellene. Két évvel ezelőtt olyképen állapították meg ugyanis a városi villamos járatainak rendjét, hogy ahhoz 253 kpcsi kell. Mi azonban most is 290—300 kocsit járatunk állandóan. Ezek további redukálására addig nem kerül sor, mig- amit azonban remélhetőleg elkerülhetünk — a személyzet egészsége azt meg nem kivánja. Megkérdeztük azután, hogy az üzem redukálásával mennyi szenet takarítanak meg. — Erre nézve pontos adataink nincsenek. Mint minden villanygépnek, úgy a mi gépeinknek is tovább kell járni, mint ameddig a kocsik üzemben vannak. Eddig éjszaka másfél óra hosszat álltak a gépek, most, hogy a járatok idejét megrövidítettük, három óra hosszat szünetelünk. Szóval az előbbi állapothoz képest másfél óra nyereséget értünk el. Az omnibusszal és'a fuvartelep'személyzetével hasonló volt a helyzet. Erre vonatkozólag dr. Gattein Hugó, a fuvartelep igazgatója, a következőket mondotta: — A nagy hideg következtében mi is redukáltuk az üzemet, még pedig a lovak miatt. Közrejátszott azonban az is, hogy a nagy hidegben személyzetünk nagy része hirtelen megbetegedett. Női kalauzainknak mintegy a fele lett beteg, kocsisaink közül pedig aránylag sokkal többen. Ez érthető is, haü meggondoljuk, hogy ők a nyitott kocsin ülnek ési egyáltalában semmi mozgási szabadságuk nincsen. A szemétfuvarozás redukálása is hasonló okokból, a személyzet betegállományának -gyors megnagyobbodása miatt történt. Sporttelep a Lágymányoson Pesti horgászok akciója A régi Buda históriájához szorosan hozzátartozik az a tilalomfa-, aimiit nemrég tettek el örök emlékezetül a- Kelenföldi Kaszinó nagytermében. Szuette fán ez a felirás olvasható: ezen a helyen tilos a vadászat. Ezt a táblát a múlt esztendő nyarán vették ki a földből, eddig- az ideig az egymásra szögeit két deszka az Átlós-út tájékán figyelmeztette a járókelőket arna, hogy sem a Fehérvári-utón, sem az Átlósuton nem szabad ma lövöldözni azokra a vadakra, amelyek arrafelé incselkednek a pesti Nimródokkal. Most már mosolygunk a fura tilalomfán, de még pár decennimmal ennek előtte komoly jelentősége volt a magisztrátus bölcs rendelkezésének, mert hiszen nem is kell olyan nagyon öregnek lenni a budai és pesti embereknek, hogy visszaemlékezzenek azokra az időkre, amikor K u t 1 á n y a bátyánk megvásárolta az első telket a Fehérvári-út tájékán és általános csodálkozásra palotát épitett ott, ahol bizony csak orvvadászok lesték a sás között a vadrucát és a fürjet. Budapestnek leggyorsabban fejlődő városrésze kétségkívül a Ferenc József-hid tájéka, úgyszólván máról-holnapra épültek itt hatalmas paloták a fillérekért gazdát cserélt telkeken, most pedig számot adhatunk arról, hogy rövidesen ugyancsak a Lágymányoson .és pedig a Műegyetem közvetlen közelében megteremtik a főváros egyik legszebb sporttelepét is. . A horgászat nálunk kétségkívül a legújabb és elmondhatjuk, hogy a legszebb sportok közé tartozik. Azelőtt ezt a szórakozást nem igen kultiválták, de hogy legutóbb néhány lelkes ember újjászervezte a Budapesti Horgászok Egyesületét, azóta nyáron és ősszel va-sárnaponkint és csütörtök délután sokan bámulják a budai hídfők mellett lévő villamos állomásokon azt a sok embert, akik óriási pálcákkal és mindenféle titokzatos szerszámmal felszerelve igyekszenek Tétény felé. A pesti horgászok egyesületének több száz tagja van és 'a-z egyesületnek legutóbb már gondoskodni kellett arról, hogy tagjai számára itt, a főváros területén is megfelelő vízi területet biztosítson. Erre vonatkozólag beadványt intézett a Fővárosi Közmunkák Tanácsához és a tanács a napokban tartott ülésén kedvezően intézte el az egyesület beadványát és bér beadta az egyesületnek az u g y nevezett Lágymányosi tavat, amely közvetlenül a Műegyetem háta mögött van és egyik oldalán még mindig szabályozatlan, rendezetlen területre néz. A tó területe hetven katas ztrális hold és ezen a területen a Budapesti Horgászok Egyesülete most különböző nagyszabású tervek megvalósításához fog. A Lágymányosi tavon elsősorban természetesen az egyesület tagjai horgásznak majd, de mivel ez a könnyen megközelíthető terület más célokra is kitünően alkalmas, ott egyéb szórakozások is lesznek. Tudomásunk szerint az egyesület hatalmas tenniszpályákat építtet a tónak be- parkírozandó részén, télen ez lesz Budapest legnagyobb korcsolyapályája, nyáron pedig fürge csónakok siklanak majd a hatalmas vizái. Minden évben országos .horgász- versenyeket rendeznek a- Lágymányosi tavon, amelyet a különböző sportépületek vesznek majd körül: Főként a nemes és nem nagy erőkifejtést igénylő sportoknak ad itt otthont a Budapesti Horgászok Egyesülete, amelyet különben a főváros is támogat ebbeli törekvésében: Az egyesület, amelynek újjászervezését a legutóbb megválasztott uj egyesületi elnök, B u- csánszky Bertalan dr. tanácsjegyző végezte el, a Közmunkák Tanácsához benyújtott beadványában méig egy értékes és a főváros közélelmezési viszonyaira is fontos szereppel biró körülményre hívta fel az illetékes tényezők figyelmét. Ez a körülmény a mostani indokolatlan haldrágaság, amelyet csakis mesterséges haltenyésztéssel lehetne megszüntetni. Az egyesület vállalkozott is arra, hogy a Lágymányosi tóban egészen modern halgazdaságot rendez be, olyant, amely alapja lehet az egész országban meiginduló intenzív haltenyésztés- pek. A halgazdaság terveit értesülésünk szerint már el is készítették és a földművelésügyi minisztérium illetékes szervezete, az Országos Halászati Főfelügyelőség, a legteljesebb mértékben támogatja is ezt a mozgalmat. A cél az, hogy a budapesti halgazdaság mintájára elsősorban a főváros
