Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-05 / 49. szám
99 jXŐmko^íIjŰ^SPL Budapest, 1917. december 5; álltával nagyrészt ineg fog szűnni, ellenben a drágaság még hosszú ideig vagy változatlanul meg fog maradni, vagy csak lényegtelenül fog csökkenni. De ettől eltekintve is, a háború megszűnése után olyan sok elmaradt fenntartási és helyreállítási munkát kell majd szükségessé váló uj munkálatokon kívül elvégeznünk, hogy ennek költségeire a háborús bevételi többletből alig marad valami. Meg vagyunk győződve róla, hogy úgy a tekintetes Tanács, mint a székes- főváros t. közönsége méltányolni fogja a fent előadottakat és úgy amint fminden hasonló esetben tette, a maga részéről hozzá fog járulni ahhoz a jogos kívánságunkhoz, hogy az 1895. évben megállapított dijtéteieínk a változott viszonyoknak megfelelő mérvben felemeltessenek. A kereskedelemügyi m. kir. minisztert a vasúti díjszabások megállapítására vonatkozó törvényes hatáskörnél fogva, egyidejűleg a nevezett miniszter úrhoz is fordultunk. Felterjesztésünk másolatát mellékelve van szerencsénk idecsatolni. ❖ Ugyanilyen értelmű beadványt kapott a tanács és a kereskedelmi miniszter a Városi Villamos Vasúttól is, amelyet a Közúti beadványával junktimban fognak letárgyalni. Redukálunk Amikor Ripka nyilatkozik A központi hatalmak győzelmeiben, előnyomulásában nincsen megállás, fájdalom azonban, a redukcióban sincs. Redukálunk mindent, amiből élünk, ami az éléthez szükséges és végeredményben redukálódik az életünk is. Ezúttal ismét a világítás és a viz redukciójáról van szó. A világítási kérdésben nemrég kimondotta a tanács, hogy nincs mód többé a redukálásra, a kereskedelmi miniszter azonban ezzel nem volt egy véleményen. Az utcák világításában ugyan már nincs mit csökkenteni, hiszen imitt-amott alig pislog már Budapesten néhány lámpa, de az üzletek ötórai zárórája még mindig kisért. Úgy látszik azonban, hogy a miniszteri rendélet késlekedése azt jelenti, hogy a karácsony előtti hetek kereskedelmét nem akarják háborítani, ami mindenesetre némi belátásra mutat. Egész határozottsággal be fog következni azonban a magánlakások világításának redukciója ils. Erre vonatkozólag a héten megjelent egy nyilatkozat, amelyet Ripka Ferenc gázgyári igazgató fett és amely így hangzott: — Korlátozni, fogjuk a magánháztartások gáz- és elektromos-áramfogyasztását, még pedig a német korlátozó rendelet mintájára olyképpen, hogy egy háztartás sem fogyaszthat többet, mint a tavalyi fogyaszd ás nyolcvan százaléka. Itt természetesen nagyon fontos az ellenőrzés s ezt úgy tervezzük:, hogy az ellenőrzéssel megbízott hatóság a világitó vállalatok nyilvántartásából állapítja meg a mértéket és hogyha a megengedettnél több a fogyasztás, megindul a kihágás! eljárás. Ezt ugyan Ripka ur elég diktátori modorban jelentette ki, bár a korlátozás nem tőle függ, mert hiszen az ő „szákvéleményét“ legföljebb meghallgatják, így eshetett különben az is, hogy nyilatkozata nem fedi a tényeket. Az általános nyolcvan százalékos redukcióról tényleg szó esett a még be sem fejezett tárgyalások során, die ezf, mint keresztülvi- hetetlen ötletet, ad akta tették. Képtelenség lenne ugyanis olyanokat is megbüntetni, akik már tavaly az egyszerű figyelmeztetésre takarékosan világítottak, képtelenség lenne ott is redukálni, ahol leginkább csak egy lángot égetnek. Ezt a felmerült tervet tehát, amelyet Ripka igazgató azonnal készpénznek vett és kinyilatkoztatott, végleg elejtették. Ellenben a világítási1 és vízvezetéki ügyosztályban — hol Ripka ur bevonásával, hol anélkül — tovább folynak a magánlakások világításának redukciójára vonatkozó tárgyalások, amelyek azonban, az alapelvek szerint, inkább azokra az előkelő lakásokra fognak vonatkozni, amelyek ma is tündéri fényben ragyognak. Napirenden van továbbá a vízfogyasztás redukciója is. Legutóbb bőven kifejtettük, hogy a vízmüvek ugyan ma lényegesen több vizet termelnek, mint két év előtt, még s kevés a viz. Oka a vizpocsé- kolás és a lakásokban való vízcsapok ellenőrizhetetlen és megjayithatatlan háborús romlása. Most aztán megjelent a kormányrendelet a hivatalos lapban, amely felhatalmazza a fővárost a vizfogyasztás korlátozására. Értesülésünk szerint ez a korlátozás az lesz, hogy a vízmüvek éjféltől reggel hat óráig nem adnak vizet, hogy ezáltal a nappali vízfogyasztás folytonosságát biztosítani tudják. A gróf Haller-utcai Paradicsom, vagy hasznos szerszám a szakácskönyv (Levél a szerkesztőhöz.) Kedves Szerkesztő Uram! A Gróf Haller-utcában lakni béke idején sem valami kellemes. Elvadult vidék, az isten háta mögött, társadalmi élet nincs, ami meg van, az csak a közbiztonságot zavarja. Úgy vágyakoztunk hát rá, hogy legalább valami közintézményünk legyen. Jó ősz felé járt már az idő, amikor megjött a közintézmény ... Raradicsomot kezdtek főzni az egyik népkonyhának szánt helyiségben. Paradicsomot, amely- lyel — úgy mondották — el fogják árasztani Budapestet. Városi paradicsomot fogunk enni a télen olcsón és sokat, a Haller-utcát áldani fogja az egész város és a bicskázásokon kívül nekünk is lesz egyéb nevezetességünk. A munka nagy igyekezettel folyt és egész ősszel olyan jó paradicsom szaga volt az egész Haller-utcának, hogy joggal mondtuk: a Haller- utcai Paradicsomban jakunk. Lassan megteltek a raktárak és mi meghatottan szemléltük a főváros nemes gondoskodását. Egy éjszaka azonban olyan puffogás hallatszott be az ablakunkon, mintha csata folyt volna a házunk előtt. Azon a.z éjszakán azt álmodtam, hogy a világ- történelemben a Haller-utcai ütközetet olvastam. Reggel azután csodálkozva dörzsöltük meg a szemünket: \ért, csakugyan vért láttunk. Van itt egy üres telek, vagy ahogy Pesten hívják „grund“, amely tele volt sűrű pirossággal. No hát ha ez nem vér, akkor legalább is — paradicso m. Csakugyan a sok-sok drága jó paradicsom ott vöröslőit a grundon a szomorú téli nap fényében. Ebből ugyan nem esznek többet a pestiek, akiknek szánták. Azóta azonban többször megismétlődött a Haller- utcai paradicsom-ütközet, hallottuk újra és újra a puffogást és láttuk, amint a hatalmas t'zliteres paradicsomos-üvegek piros vére kifolyóit. Nem tudom Szerkesztő uram megfigyelte-e, hogy a paradicsom- árusítás, amelyet épen a Fővárosi Hírlap jelentett be, még mindig nem kezdődött el. íme, hát megmondtam, ez aiz oka, amiért még mindig nem árulják a városi paradicsomot. Sajnos, aligha is fognak belőle sokat eladni. Egy kis utánjárással azt is meg lehetett állapítani, mi történt tulajdonképen? A jó szándékot el nem lehet vitatni a városi uraktól, akiknek a paradicsomos ötletük támadt, de hibát mégis csináltak. Helyesebben sok derék igyekezet kárbaveszett. Azt az alaptételt állították ugyanis fel, hogy miután a törődött és részben romlott paradicsomot eladni úgy sem lehet, majd ők maguk befőzik és igy adják el. Ez az ötlet hozta meg a Haller-utcai közintézményt. Mindent elintéztek az urak. Az orvos bizonyára azt mondta, hogy a romlott paradicsom betőzve nem ártalmas az egészségre. A vegyész is ugyanezen a véleményen volt. Ellenben elfelejtették megnézni a szakácskönyvet, amely ezután szintén hasznos szerszámnak bizonyult volna. A szakácskönyv ugyanis apodiktice kimondja, hogy csak egészséges paradicsomot lehet befözni. íme, ezért puffognak a Haller-utcában a tizliteres paradicsomos-üvegek és ömlik ki nemes, de savanyu vérük a grundon. írja meg kedves Szerkesztő uram az újságjába, hogy szüntessék be legalább ezt a szörnyű csatazajt, mert a szegény Haller,-utcaiaknak amúgy is eléggé kijutott a háborúból. Maradok a Szerkesztő urnák alázatos szolgája: D r. Halerutcay. Dolgozik a lakáshivatal Szabó Imre dr. a lakáshivatal elnökének nyilatkozata Vasárnap délelőtt fölesküdtek az uj városházán a kerületi lakáshirák és ezzel az esküvel fel vannak hatalmazva arra, hogy megkezdjék működésüket. Az esküt S a r b ó Imre dr. tiszti főügyész, a lakáshivatal elnöke vette ki, aki a lakáshivatalok megszervezése körül rendkívüli érdemeket szerzett. Éjjel-nappali munka volt az, hogy egy teljesen uj intézményt nagyon rövid idő alatt szárnyaira lehessen bocsátani, Ebből az alkalomból. S z a b ó dr. tiszti főügyész a lakáshivatalok feladatára és működésére vonatkozólag a következőket mondta el a Fővárosi H i r- I a p munkatársának kérdéseire : — A .lakás hivatal muijkája két csoportra oszlik. A központU lakáshivatal, amely Eskii-út' 2. szám alatt már november közepén meg is kezdte munkáját, Szalay Sándor elnökhelyettes vezetésével dolgozik. A munka másik csoportját az aibizottsági jdlégii kerületi lakás-hivatalok végzik. A központi lakáshivatalhoz, (amidy nem albizottság, hanem Hivatal) tartoznak a lakás- bejelentések, a lakásnyilvántartás, a lakásközve- tités, a lakásfielügyelet és lakásigénybevétel, általánosságban a lakásszükség enyhítésére vonatkozó intézkedések. A kerületi lakásMvatalok hatáskörébe tartozik a bérfeleinelé.sek megengedése, a bérmegállapítás és a bérleszállitás. — A kerületi lakásbizottságok szervezete a következő: Minden kerületi lakáshivatali albizottság élén áll egy elnökhelyettes, nagyobbára nyugalmazott kúriai bírák és magasrangu aktív vagy nyugalmazott főtisztviselők. Az elnökhelyettesen kívül az albizottság két tagból áll, egy a bérbeadók és egy a bérlők közül azoknak a bizottsági tagoknak a sorából, akiket a tanács megválasztott. A keni Inti lakáshivatalok fölött én, mint a lakáshivatal elnöke, végziem a felügyeletet és azonkívül bizonyos közérdekből fontos intézkedéseknél a központi lakáshivatal hozzájárulását is ki kell kérni. — Ma már a megszervezés egész nagy munkája készen van. Előtérj es ütésemre a tanács megállapította az ügyrendet, elkészitettem a kerületi lakáshivatalok részére az összes blankettákat és a nyomtatványokat, agy hogy a kerületi lakáshivatalok is megkezdhetik a mai eskületétel után működésüket. — A tárgyalások az egyes elöljáróságok épületeiben lesznek délutánonkint, tehát olyan időben, amikor nincsen olyan sok közönség, amely a tárgyalást zavarná és amikor a flellek is jobban tudnak a mai nehéz viszonyok közt időt szakítani maguknak. A hivatalos órák a kerületi lakáshivatalokban délután 4—7-ig lesznek, amikor a kérelmeket élőszóval :s elő lehet adni, minden lakáshivatál kap ugyanis eigy jegyzőt is, aki a panaszokat jegyzőkönyvbe vesd. Itt említjük meg-, hogy a központi lakáshivatal bejelentő-lapokat osztott szét a háztulajdonosok közt, amelyeken bejelenteni tartoznak az üresen álló lakásokat, egyéb üres bérhelyiségeket, a nyaralókban bérbeadni szokott lakásokat, a bérlő által állandó tartózkodásra nem használt lakásokat, az 1915 január 1-én vagy később még lakásul használt, de'jelenleg hivatal, iroda, kórház, üzlet stb. céljaira szolgáló bérhelyiségeket, az államkincstár, a minisztériumok, a hatóság és a főváros által bérelt helyiségekeit. Ezekből -a bejelentésekből statisztikát fognak’összeállítani és ha ez a statisztika teljesen elkészült, csak akkor következik az igazi munka, amelyek sorában, mint a kérdésekből is látható, ott van a hivataloknak a lakásokból való kitelepítése is. POGAlTY Budapest, VIII. kér., Rökk Szilárd-utca 30. TELEFON : Jóxsef 148. ü v a..
