Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-11-28 / 48. szám
Budapest, 1917. novembet 28. 3 partjára, illetve a káposztásmegyei főtelepre hozzák. Az uj kutak száma egyelőre teljes pontossággal még nincsen megállapítva, valószínűleg 22, esetleg 24 kutat fognak azonbani fúrni. Erre a célra mintegy hetven holdnyi terület kisajátítása válik szükségessé. A kisajátítandó terület részbeni a<z államkincstár, részben pedig a szigetmonostori közbirtokosság tulajdona. A víznek ai Duna balpartjára való hozatalai céljából a szigeten két átemelőtelepet és a mostani második átemelőtelep mellé egy újat kell építeni. Uj alagút építése nem válik szükségessé, mert az uj kutakból a vizet a szigetparton viszik tovább és a; régi tunelen hozzák át az újpesti partra. Fölmerülhetne az a kérdés, nem lett1 volna-e egyszerűbb az uj kutak fúrását mindjárt az újpesti parton eszközölni, amivel az átemeléseket meg lehetne takarítani. Ennek okai azonban abban rejlik, hogy Dunakeszi körül megszűnik a kavicsréteg, ami miatt a kutak fúrása itt lehetetlenné vált. A vízszükséglet emelkedése havi 2—3 milliárd liter. Szóljunk most a vízhiány okairól. Mi történik ebben a városban, ahol egy millió lakosnak naponkint nem elegendő 240 millió liter viz? Kétségtelen, hogy a viz eljut a lakossághoz, amely azonban pazarolja a vizet. Ha a berlini embernek 180 liter viz elegendő naponkint, akkor igazán nehéz lenne megmondani, miért kevés a budapestinek 240 liter. Mert, hogy kevés, azt megmutatják az állandó viz-zavairok. Számadatokkal bizonyítható be, hogy a vízfogyasztás aiz utolsó két esztendőben havonkint 2—3 millió köbméterrel, tehát két-három milliárd titerrel emelkedett. Hozzáértő helyeken; ennek a rendkívüli, váratlan és a város fejlődésével arányban nem álló emelkedésnek és ai vízhiánynak okaiként eddig iái következőket állapították meg: a) a főváros lakosságának a száma a háború alatt jelentékenyen emelkedett; b) ai hadiintézetek plusz fogyasztását is figyelembe kell venni, a hadikórházakban, hadiüzemekben nagyon sok viz kell; c) a víztermelést az idén lényegesen csökkentette -a rendkívüli szárazság; d) talán a legfontosabb okok egyike az, hogy a vízcsapok szinte az egész városban felmondták a szolgálatot. A háziurak részben nem javíttatják, részben pedig nem kapnak munkást, aki iái javításokat elvégezné. Az egész városban mindenhol csöpög, sőt folyik a vízvezeték és ai töméntelen vízmennyiség, amire a fakosazián tovább ment. Most ott állt a sok aprópénzből, adományokból, ajándékokból, büntetésekből, örökségekből összehalmozódott bank. Benne egy kis mag, az alaptőke, amihez nem szabad hozzányúlni. Vita tanácsnoké az érdem, hogy papirost és ceruzát vett elő, elkezdett számolni, összeadni és kivonni, úgy frogiyj most már világosan áll minden fillérnek az eredete és a mi még fontosabb a célja is. Mindenekelőtt ki kellett szakítani a 223.952 korona 72 fillért, a tulajdonképeni, de kamataival megnövekedett Albrecht-Hildegarde-alapot, amely továbbra is csak az eredeti célt szolgálhatja. A tar- taJéktőke 1,412.496 korona 29 fillérjéből le kellett vágni 4046 korona 94 fillért, amely ipari bírságokból folyt be és amelyet az 18'84-iki ipartörvény ipari és kereskedelmi oktatási célokra rendelt. Az igy maradó 1,408.449 korona 35 fillérből épül fel a „Budapesti kisipari hitelszövetkezet.“ A pesti könnyelműség azonban tovább is megtenni a maga gyümölcseit. Ez esztendő július i,-én telte le Vita tanácsnok a ceruzáját, amivel az Albrecht-Hildegarde-alapot szétosztotta alkotó elemeire. Azóta a könyelmiiség adójából, a zálogházi árverési feleslegekből újabb tizenegyedfélezer korona gyűlt be. Ez az összeg lesz az, ami majd az eredeti céljaira megmaradó Albrecht-Hildegarde-aliap veszteségeit fogja pótolni. Ez az uj. tartalékalap, amely azonban hála a pesti könnyelműségnek, valósággal szemmel láthatóan fog növekedni. Majd ha ez is olyan szépen megnövekszik, mint azt hivatalbeli elődje cselekedte, akkor jöhet az uj Vita tanácsnok, aki az uj tőkének uj- irányt, uj célt, uj hivatást fog adni, így lett az Albrecht főherceg 6000 pengő forintjából másfél millió korona és igy fiadzott egyetlen alapítványa másik hármat és ahogy megkezdte, fiad- zani fog az idők végeztéig. súgnak lenne szüksége, mind veszendőbe megy. A vízmüvek igazgatósága mindent elkövet, hogy ezen a vonalon is megakadályozza a vízpazarlást. Az ellenőrök állandóan munkában vannak és ahol dromlott vízvezetéki csapot találnak, sürgős utasítást adnak záros határidővel annak megjavítására. Ha ezalatt siem javítják meg a csapot, akkor következik a feljelentés és a büntetés. Annyi ellenőrt azonban igazán nem tud a vízmüvek sem fizetni, sem találni, hogy ez az ellenőrzés Budapest 16,000 házában rendszeres lehetne. Kajlinger szerepe. Szinte1 a tanács fölös óvatosságának kell mondanunk azt, hogy ilyen körülmények között a mái igazgató fölé Kajlinger Mihály udvari tanácsost állította. Itt építeni kell, kutakat kell fúrni, egyéb nem segít. Kajlinger, mint ismeretes, 1908-ig főmérnöki rangban vezetője volt a vízmüveknek. Akkor a Kunz-féLe; vízmérőórák ügye miatt távozott nem kevés keserűséggel az diene elhangzott alaptalan támadások miatt. Az első elégtétele az volt, hogy udvari tanácsosságot kapott. Ezt követte az, hogy a főváros felkérte a nyugdíjigényéről lemondott Kaj- lingert, hogy legyen a vízmüvek tanácsadója 7000 korona tiszteletdijjal, amelynek fele majdan özvegyét is megilleti. Később a vízmüvek kibővítésének munkáit ruházta rá a főváros és ezért a munkájáért külön 20,000 korona évi tisz teletdijat biztosítottak neki tizenkét esztendőre szóló szerződéssel. Most a polgármester arra kérte fel Kajlinger Mihályt, hogy tekintettel a vízmüvek nehéz helyzetére és arra, hogy a kibővítési munkálatok mindinkább szorosabb ösz- szefiiggésbe kerülnek az üzemi dolgokkal, vállalja el a vízmüvek igazgatását is. Se kinevezést, se szerződése nincs tehát Kajlingernek, hanem csak felkérésre a régi 27,000 koronás tisztelet- dij ellenében fogja a vízmüveket vezérigazgatni. Azt azonban már előre lehet látni, hogy a vízmüvek kibővítése nélkül ő sem tud több vizet termelni, mint amennyire a mai mérték mellett a vízmüvek képesek. Az angyalföldi csecsemöRórház vajúdása Bíróság elé kerül a 110%-os egységáremelés. — A főváros ultimátuma a vállalkozónak. A fővárosnak még kevés építkezésével volt annyi baja és kellemetlensége, mint azzal, amely most -folyik az Angyalföldön, a Krausz May er - féle telkek egyikén. A százhatvan ágyas uj csecsemő-kórházról van szó, amelynek megalkotását még január havában elhatározta a ta^ nács, A terv egészségügyi részét Márkus Jenő dr. tanácsnok alkotta meg, Kabdebó Gyula műszaki tanácsos pedig a műszaki rész körül fejtett ki olyan munkát, ameily a speciális eszközök alkalmazásával mindenfelé feltűnést keltett. Ezek a speciális, eszközök pedig részben a hi- giena uj vívmányainak figyelembevételére, a háborús anyaghiányok pótlására, mindenekfelett pedig a megnehezedett építkezések meggyorsítására vonatkoztak. Mert az uj csecsemő-kórház mindenekfelett sürgős volt, ami természetes is, amikor a pusztító háború gyilkolásai közepeit a legfőbb feladatok közé tartozik a jövendő nemzedék megmentése és erőssé tétele. Budapest a százhatvan ágyas csecsemő-kórházzal minél gyorsabban meg akarta tenni a kötelességét. A jó szándéknak azonban sok baj, kellemet-' lenség és mindenféle gátló körülmény állotta1 útját, úgy hogy a csecsemő-kórház,. amelynek megnyitását május hónapra tervezték, még ma sem készült el. A legelső baj az uj kórház elhelyezése körül támadt. Az eredeti terv az volt, hogy a kórház a Népligielt mellett, a Simor János-utcában levő 2500 négyszögöles igen szép és egészséges telken épül fel. Közben azonban mást gondoltak a városházán és úgy döntöttek, hogy a csecsemőkórházat nem a Simor-utcában, hanem az angyalföldi Krausz Mayer-telken építik fel. Ennek a változásnak az volt az oka, hogy az előbb kijelölt vidéken máris bőven vannak kórházak, mig az Angyalföld vidéke teljesen kórházak nélkül szűkölködik. A Krausz Mayór-féle telket találták tehát legalkamasabbnak, mert az azon a határvonalon fekszik, ahol az V. és VI. kerület munkásnegyedei összeérnek. Mikor aztán ezen az akadályon is átestek, akkor jött a kormány. Ezidőben még a Tisza- kormány volt uralmon, amely nemcsak hogy minden aktára ráült, ami a fővárostól érkezett, de egyben irtózott a háborús építkezésektől. A februári közgyűlési határozat jóváhagyása számtalan sürgetésre végre május utolsó nap jaiban leérkezett a fővároshoz. A belügyminisztérium négy hónapig tanulmányozta az aktát. Ezalatt piedig a drágaság nőttön-nőtt és az épi- tő-anyagok ára kerek 20 százalékkal emelkedett. A csecsemő-kórház költségeit, építést és berendezést egy millió koronára kontemplálták, magát az építést pedig 600,000 koronára. Mindezek az árak a belügyminisztérium késlekedése folytán lényegesen megnövekedtek. A fővárost azonban nem lepte meg a kormány amerikázása. ismerte ezt a szokást és számolt vele. így történt, hogy nem vártak a kormányjóváhagyásra, hanem, hogy a csecsemőkórház mielőbb elkészüljön, kiadták a munkát. A vállalkozó Kuss János Lett, aki nekikezdett feladata megoldásának, de az őssziel gondolt egyet és — mint a Fővárosi Hírlap megírta — az egységárak emelését kérte. Nem tiz, nem húsz, nem harminc százalékos, hanem száztíz száza lékos emelést kért. A XI11. ügyosztály elképedt ezen a követelésen és kereken kijelentette, hogy méltányosság ide, méltányosság oda, ilyen arányú emelésről ne is álmodjék a vállalkozó, akinek idejekorán kiadták a munkálato kát, úgy hogy módjában lett volna lényegesen olcsóbb áron beszerezni az építőanyagokat, mint amennyibe azok most kerülnek. Russ János azonban ragaszkodott követeléséhez. Hónapok óta folyik már ez a kellemetlen harc, amelyben Krátky János tanácsnoknak, a középitési ügyosztály vezetőjének ugyancsak nagy erélyre volt szüksége. Ebben a pillanatban azonban rövid időre nyugvópontra jutott a Russ-ügy. Az ősszel ugyanis, amikor az ügyosztály megtagadta Russ kívánságának teljesítését, a vállalkozó egyidőre abbahagyta a munkát, majd ismét hozzáfogott, de ezt a hozzáfogást nem igen lehetett komolyan venni. Immel- ámmal, kedvetlenül folyt a munka, úgy hogy semmi remény sem volt arra, hogy ebben a tempóban valaha fel fog épülni a közel egy esztendő óta vajúdó csecsemő-kórház. Krátky tanácsnok végre kénytelen volt a legerélyesebb eszközökhöz folyamodni. A Russ- ügyben ugyanis tanácsi döntést provokált. A tanács pedig felszólította a vállalkozót, hogy sürgősen fejezze be az építkezést. Az ultimátum a december 25-iki határidőt szabja meg. Egyben pedig megállapított a tanács 30 százalékos egy. ségáremelést, de kereken kimondotta, hogy ennél tovább nem megy, nem mehet a méltányosság terén. Russ János tehát 110 százalék helyett összesen 30 százalékot kap. A munkálatok most azután teljes gőzzel foltnak, mert Russ kénytelen eleget tenni a tanács ama követelésének, hogy december 25-ikére tökéletesen befejezze az építkezést. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden rendben van. Ép-- pemséggel nem, sőt akkor jön a nagy pör, amelyet Russ János akar a főváros ellen indítani. A 110 százalékos egységáremelés iránt való követelését. ugyanis továbbra is lent art ja, sőt elmaradt haszon elmén is perelni kíván. A sok bajon, viszontagságon és gyieírmekbetegségen keresztülment szép jövőjű csecsemő-kórház ügyében tehát az utolsó szót valószínűig a bíróság fogja kimondani. :: URÁNIA :s A legszebb film! Tűnő napsugarak Egy nagyvilági hölgy regénye a filmen. A főszerepben Lydia Borelli a nagy filmmüvésznő. Cossllda Mediates házassága Dráma 4 részben. Főszereplő : Lotte Neumann. Előadások: Hétköznapokon 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 3, 1/25, 6, 1j2S és 9 órakor.
