Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-11-28 / 48. szám

Budapest, 1917. novembet 28. 3 partjára, illetve a káposztásmegyei főtelepre hozzák. Az uj kutak száma egyelőre teljes pontos­sággal még nincsen megállapítva, valószínűleg 22, esetleg 24 kutat fognak azonbani fúrni. Erre a célra mintegy hetven holdnyi terület kisajá­títása válik szükségessé. A kisajátítandó terület részbeni a<z államkincstár, részben pedig a sziget­monostori közbirtokosság tulajdona. A víznek ai Duna balpartjára való hozatalai céljából a szigeten két átemelőtelepet és a mos­tani második átemelőtelep mellé egy újat kell építeni. Uj alagút építése nem válik szükségessé, mert az uj kutakból a vizet a szigetparton vi­szik tovább és a; régi tunelen hozzák át az új­pesti partra. Fölmerülhetne az a kérdés, nem lett1 volna-e egyszerűbb az uj kutak fúrását mindjárt az újpesti parton eszközölni, amivel az átemeléseket meg lehetne takarítani. Ennek okai azonban abban rejlik, hogy Dunakeszi körül megszűnik a kavicsréteg, ami miatt a kutak fúrása itt lehetetlenné vált. A vízszükséglet emelkedése havi 2—3 milliárd liter. Szóljunk most a vízhiány okairól. Mi törté­nik ebben a városban, ahol egy millió lakosnak naponkint nem elegendő 240 millió liter viz? Kétségtelen, hogy a viz eljut a lakossághoz, amely azonban pazarolja a vizet. Ha a berlini embernek 180 liter viz elegendő naponkint, akkor igazán nehéz lenne megmondani, miért kevés a budapestinek 240 liter. Mert, hogy ke­vés, azt megmutatják az állandó viz-zavairok. Számadatokkal bizonyítható be, hogy a vízfo­gyasztás aiz utolsó két esztendőben havonkint 2—3 millió köbméterrel, tehát két-három milliárd titerrel emelkedett. Hozzáértő helyeken; ennek a rendkívüli, vá­ratlan és a város fejlődésével arányban nem álló emelkedésnek és ai vízhiánynak okaiként eddig iái következőket állapították meg: a) a főváros lakosságának a száma a há­ború alatt jelentékenyen emelkedett; b) ai hadiintézetek plusz fogyasztását is figyelembe kell venni, a hadikórházakban, hadi­üzemekben nagyon sok viz kell; c) a víztermelést az idén lényegesen csök­kentette -a rendkívüli szárazság; d) talán a legfontosabb okok egyike az, hogy a vízcsapok szinte az egész városban felmond­ták a szolgálatot. A háziurak részben nem ja­víttatják, részben pedig nem kapnak munkást, aki iái javításokat elvégezné. Az egész város­ban mindenhol csöpög, sőt folyik a vízvezeték és ai töméntelen vízmennyiség, amire a fakos­azián tovább ment. Most ott állt a sok aprópénzből, adományokból, ajándékokból, büntetésekből, öröksé­gekből összehalmozódott bank. Benne egy kis mag, az alaptőke, amihez nem szabad hozzányúlni. Vita ta­nácsnoké az érdem, hogy papirost és ceruzát vett elő, elkezdett számolni, összeadni és kivonni, úgy frogiyj most már világosan áll minden fillérnek az ere­dete és a mi még fontosabb a célja is. Mindenekelőtt ki kellett szakítani a 223.952 ko­rona 72 fillért, a tulajdonképeni, de kamataival meg­növekedett Albrecht-Hildegarde-alapot, amely to­vábbra is csak az eredeti célt szolgálhatja. A tar- taJéktőke 1,412.496 korona 29 fillérjéből le kellett vágni 4046 korona 94 fillért, amely ipari bírságokból folyt be és amelyet az 18'84-iki ipartörvény ipari és kereskedelmi oktatási célokra rendelt. Az igy ma­radó 1,408.449 korona 35 fillérből épül fel a „Budapesti kisipari hitelszövetkezet.“ A pesti könnyelműség azonban tovább is meg­tenni a maga gyümölcseit. Ez esztendő július i,-én telte le Vita tanácsnok a ceruzáját, amivel az Al­brecht-Hildegarde-alapot szétosztotta alkotó elemeire. Azóta a könyelmiiség adójából, a zálogházi árverési feleslegekből újabb tizenegyedfélezer korona gyűlt be. Ez az összeg lesz az, ami majd az eredeti cél­jaira megmaradó Albrecht-Hildegarde-aliap vesztesé­geit fogja pótolni. Ez az uj. tartalékalap, amely azon­ban hála a pesti könnyelműségnek, valósággal szem­mel láthatóan fog növekedni. Majd ha ez is olyan szé­pen megnövekszik, mint azt hivatalbeli elődje csele­kedte, akkor jöhet az uj Vita tanácsnok, aki az uj tőkének uj- irányt, uj célt, uj hivatást fog adni, így lett az Albrecht főherceg 6000 pengő forint­jából másfél millió korona és igy fiadzott egyetlen alapítványa másik hármat és ahogy megkezdte, fiad- zani fog az idők végeztéig. súgnak lenne szüksége, mind veszendőbe megy. A vízmüvek igazgatósága mindent elkövet, hogy ezen a vonalon is megakadályozza a vízpazar­lást. Az ellenőrök állandóan munkában vannak és ahol dromlott vízvezetéki csapot találnak, sürgős utasítást adnak záros határidővel annak megjavítására. Ha ezalatt siem javítják meg a csapot, akkor következik a feljelentés és a bün­tetés. Annyi ellenőrt azonban igazán nem tud a vízmüvek sem fizetni, sem találni, hogy ez az el­lenőrzés Budapest 16,000 házában rendszeres le­hetne. Kajlinger szerepe. Szinte1 a tanács fölös óvatosságának kell mondanunk azt, hogy ilyen körülmények kö­zött a mái igazgató fölé Kajlinger Mihály ud­vari tanácsost állította. Itt építeni kell, kutakat kell fúrni, egyéb nem segít. Kajlinger, mint is­meretes, 1908-ig főmérnöki rangban vezetője volt a vízmüveknek. Akkor a Kunz-féLe; vízmérő­órák ügye miatt távozott nem kevés keserűség­gel az diene elhangzott alaptalan támadások miatt. Az első elégtétele az volt, hogy udvari ta­nácsosságot kapott. Ezt követte az, hogy a fővá­ros felkérte a nyugdíjigényéről lemondott Kaj- lingert, hogy legyen a vízmüvek tanácsadója 7000 korona tiszteletdijjal, amelynek fele maj­dan özvegyét is megilleti. Később a vízmüvek kibővítésének munkáit ruházta rá a főváros és ezért a munkájáért külön 20,000 korona évi tisz teletdijat biztosítottak neki tizenkét esztendőre szóló szerződéssel. Most a polgármester arra kérte fel Kajlinger Mihályt, hogy tekintettel a vízmüvek nehéz helyzetére és arra, hogy a ki­bővítési munkálatok mindinkább szorosabb ösz- szefiiggésbe kerülnek az üzemi dolgokkal, vál­lalja el a vízmüvek igazgatását is. Se kinevezést, se szerződése nincs tehát Kajlingernek, hanem csak felkérésre a régi 27,000 koronás tisztelet- dij ellenében fogja a vízmüveket vezérigazgatni. Azt azonban már előre lehet látni, hogy a víz­müvek kibővítése nélkül ő sem tud több vizet termelni, mint amennyire a mai mérték mellett a vízmüvek képesek. Az angyalföldi csecsemöRórház vajúdása Bíróság elé kerül a 110%-os egységár­emelés. — A főváros ultimátuma a vál­lalkozónak. A fővárosnak még kevés építkezésével volt annyi baja és kellemetlensége, mint azzal, amely most -folyik az Angyalföldön, a Krausz May er - féle telkek egyikén. A százhatvan ágyas uj cse­csemő-kórházról van szó, amelynek megalko­tását még január havában elhatározta a ta^ nács, A terv egészségügyi részét Márkus Jenő dr. tanácsnok alkotta meg, Kabdebó Gyula mű­szaki tanácsos pedig a műszaki rész körül fej­tett ki olyan munkát, ameily a speciális eszközök alkalmazásával mindenfelé feltűnést keltett. Ezek a speciális, eszközök pedig részben a hi- giena uj vívmányainak figyelembevételére, a há­borús anyaghiányok pótlására, mindenekfelett pedig a megnehezedett építkezések meggyorsí­tására vonatkoztak. Mert az uj csecsemő-kórház mindenekfelett sürgős volt, ami természetes is, amikor a pusz­tító háború gyilkolásai közepeit a legfőbb fel­adatok közé tartozik a jövendő nemzedék meg­mentése és erőssé tétele. Budapest a százhatvan ágyas csecsemő-kórházzal minél gyorsabban meg akarta tenni a kötelességét. A jó szándéknak azonban sok baj, kellemet-' lenség és mindenféle gátló körülmény állotta1 útját, úgy hogy a csecsemő-kórház,. amelynek megnyitását május hónapra tervezték, még ma sem készült el. A legelső baj az uj kórház elhelyezése körül támadt. Az eredeti terv az volt, hogy a kórház a Népligielt mellett, a Simor János-utcában levő 2500 négyszögöles igen szép és egészséges tel­ken épül fel. Közben azonban mást gondoltak a városházán és úgy döntöttek, hogy a csecsemő­kórházat nem a Simor-utcában, hanem az an­gyalföldi Krausz Mayer-telken építik fel. Ennek a változásnak az volt az oka, hogy az előbb ki­jelölt vidéken máris bőven vannak kórházak, mig az Angyalföld vidéke teljesen kórházak nél­kül szűkölködik. A Krausz Mayór-féle telket ta­lálták tehát legalkamasabbnak, mert az azon a határvonalon fekszik, ahol az V. és VI. kerület munkásnegyedei összeérnek. Mikor aztán ezen az akadályon is átestek, akkor jött a kormány. Ezidőben még a Tisza- kormány volt uralmon, amely nemcsak hogy minden aktára ráült, ami a fővárostól érkezett, de egyben irtózott a háborús építkezésektől. A februári közgyűlési határozat jóváhagyása számtalan sürgetésre végre május utolsó nap jaiban leérkezett a fővároshoz. A belügyminisz­térium négy hónapig tanulmányozta az aktát. Ezalatt piedig a drágaság nőttön-nőtt és az épi- tő-anyagok ára kerek 20 százalékkal emelkedett. A csecsemő-kórház költségeit, építést és beren­dezést egy millió koronára kontemplálták, ma­gát az építést pedig 600,000 koronára. Mindezek az árak a belügyminisztérium késlekedése foly­tán lényegesen megnövekedtek. A fővárost azonban nem lepte meg a kor­mány amerikázása. ismerte ezt a szokást és számolt vele. így történt, hogy nem vártak a kormányjóváhagyásra, hanem, hogy a csecsemő­kórház mielőbb elkészüljön, kiadták a munkát. A vállalkozó Kuss János Lett, aki nekikezdett fel­adata megoldásának, de az őssziel gondolt egyet és — mint a Fővárosi Hírlap megírta — az egy­ségárak emelését kérte. Nem tiz, nem húsz, nem harminc százalékos, hanem száztíz száza lékos emelést kért. A XI11. ügyosztály elké­pedt ezen a követelésen és kereken kijelentette, hogy méltányosság ide, méltányosság oda, ilyen arányú emelésről ne is álmodjék a vállal­kozó, akinek idejekorán kiadták a munkálato kát, úgy hogy módjában lett volna lényegesen olcsóbb áron beszerezni az építőanyagokat, mint amennyibe azok most kerülnek. Russ János azonban ragaszkodott követelé­séhez. Hónapok óta folyik már ez a kellemetlen harc, amelyben Krátky János tanácsnoknak, a középitési ügyosztály vezetőjének ugyancsak nagy erélyre volt szüksége. Ebben a pillanatban azonban rövid időre nyugvópontra jutott a Russ-ügy. Az ősszel ugyanis, amikor az ügy­osztály megtagadta Russ kívánságának teljesíté­sét, a vállalkozó egyidőre abbahagyta a munkát, majd ismét hozzáfogott, de ezt a hozzáfogást nem igen lehetett komolyan venni. Immel- ámmal, kedvetlenül folyt a munka, úgy hogy semmi remény sem volt arra, hogy ebben a tempóban valaha fel fog épülni a közel egy esztendő óta vajúdó csecsemő-kórház. Krátky tanácsnok végre kénytelen volt a legerélyesebb eszközökhöz folyamodni. A Russ- ügyben ugyanis tanácsi döntést provokált. A ta­nács pedig felszólította a vállalkozót, hogy sür­gősen fejezze be az építkezést. Az ultimátum a december 25-iki határidőt szabja meg. Egyben pedig megállapított a tanács 30 százalékos egy. ségáremelést, de kereken kimondotta, hogy en­nél tovább nem megy, nem mehet a méltányos­ság terén. Russ János tehát 110 százalék helyett összesen 30 százalékot kap. A munkálatok most azután teljes gőzzel folt­nak, mert Russ kénytelen eleget tenni a tanács ama követelésének, hogy december 25-ikére tö­kéletesen befejezze az építkezést. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden rendben van. Ép-- pemséggel nem, sőt akkor jön a nagy pör, ame­lyet Russ János akar a főváros ellen indítani. A 110 százalékos egységáremelés iránt való köve­telését. ugyanis továbbra is lent art ja, sőt elma­radt haszon elmén is perelni kíván. A sok bajon, viszontagságon és gyieírmekbetegségen keresztül­ment szép jövőjű csecsemő-kórház ügyében te­hát az utolsó szót valószínűig a bíróság fogja kimondani. :: URÁNIA :s A legszebb film! Tűnő napsugarak Egy nagyvilági hölgy regénye a filmen. A főszerepben Lydia Borelli a nagy filmmüvésznő. Cossllda Mediates házassága Dráma 4 részben. Főszereplő : Lotte Neumann. Előadások: Hétköznapokon 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 3, 1/25, 6, 1j2S és 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom