Fővárosi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-11-21 / 47. szám
6 Budapest, 1917. november 21. taná. A tőkefelemelési adó azonban csak egy szeim azoknak az uj adóknak a láncolatában, melyeket a nyilvános számadásra kötelezeti vállalatoknak a jövőben viselniük kell. Ezek az uj adók a vállalatokra nézve; nagy terheket jelentenek, melyek a társaságok osztalékpolitikáját is érezhetően befolyásolni fogják. De kifejezésre fog ez jutni a részvénypapirok árfolyamában fis. Mert az bizonyos, - hogy az értékpapírok vásárlásánál ezután az uj adók is számításba fognak vétetni. Nem járunk tehát messze az igazságtól, ha azt a prognózist állítjuk fel, hogy az értékpapírok belső értékeléssel a természetes emelkedést elérni fogják, de a rend szertelen fölfelé törtetés megismétlődni nem fog. * A nagymalmok a mindenkori kormányoknak mindig dédelgetett gyermekei voltak. Ettől a protekciótól a háború sei fosztotta meg őket. Most is azt halljuk, hogy a malmok egy újabb nemzeti ajándékot kapnak az őrlési dij felemelésében, amire vonatkozólag a legközelebbi na-, pókban kormányrendelet fog megjelenni. Szakkörökben már tudják, hogy a kormány a malmok kívánságait teljes mértékben honorálta, ami már abból is sejthető volt, hogy a kormány a liszt árát a gabona árával izemben aránytalanul magasan állapította meg. Az őrlési dij fölemelése indokolatlan és antiszociális intézkedés, mert végeredményében a fogyasztóval fizetteti meg a malmok milliós hasznát. Azt mindenki tudja, hogy a malmok a háborúban agyonkeresték magukat és óriási nyereségeiket vágtak zsebre. Mérlegeik a nagymérvű leírások dacára is csak úgy duzzadnak a tartalékoktól, melyeken kívül nagy latens rezerválhat is gyűjtöttek. Ilyen körülmények között nem értjük, hogy mi indította a kormányt arra, hogy az őrlési dijat felemelje. Azt hallottuk, hogy a malmok valósággal tőrt szegeztek a kormány mellének, azzal a fenyegetéssel, hogy kérésük megtagadása esetén az üzemet az egész vonalon beszüntetik. A malmok sztrájkja mindenesetre kedves dolog lett volna és méltóan sorakozott volna azokhoz a túlkapásokhoz, amelyeknek a háború alatt a nagy malmok részéről tanúi voltunk. * A Fővárosi Hírlap már több ízben rámutatott arra a furcsa körülményre, hogy a tengerhajózási társaságok most a háború alatt is a teljes szubvenciót élvezik, noha szerződéses kötelezettségüknek nem felelnek meg és a köteles járatokat a háború kitörése óta beszüntették. Ez a nemzeti ajándék évenkint csaknem 10 millióra rúg, amelynek nagyobb része az Adriára esik. Mint értesülünk, a kormány ezt a bőkezűséget egy újabbal készül betetőzni. Arról van szó ugyanis, hogy az állam hajőépitési segélyekben és kártérítésekben egy összegben 200 milliót juttasson a tengerhajózási társaságoknak. Az idevonatkozó tárgyalások, hír szerint, befőj e- zéshez közelednek. Mi helyeslünk minden olyan akciót, mely tengerhaj ózásunk’ fellendítésére irányul. Nincsen kétség benne, hogy a háború után a hajótér kérdése igen- nagy szerepet fog játszani. Erre a célra nem soka Hűnk semmiféle összeget. De ne juttassuk ezt ezeknek a társaságoknak, melyek a múltban bebizonyították, hogy nem a magyar közgazdaság érdekeit, hanem a saját önző érdekeiket tartják szem előtt és tisztán nyerészkedésre alapított üzleti politikát követnek. Inkább vegye az állam a tenger- hajózást a saját kezeibe, de ne fecsérelje az ország vagyonát és lie „segélyezzen" fel hatalmas társaságokat, melyek a háború alatt a nekik juttatott szubvenciókból amugyis óriási tartalékokat halmoztak fel, melyek busásan fedezik a szenvedett károkat. Ha pedig az állam mégis újabb milliókat ajándékozna a társaságoknak, úgy legalább mérsékelt viteldijakra kötelezze őket. Mert a drágaságot a háború után csakúgy lehet majd enyhíteni, iia a tengerentúlról importálandó nyers anyagok fuvardija le fog szállani arról a rekord-magasságról, melyet a háború 'alatt elért. Miért emel tökét a Máudy-bank? A M a g 'y a takarékpénztárak k ö z p on t i jelzálog b a n k j a r.-t.,. amelyet elnök-vezérigazgatója utál i ovidén Mánd y-b a n k n a k hívnak, meglepetés szerűen tiz millió korona uj részvény kibocsátását határozta el. vagyis 20 milliós alaptőkéjét 30 millió koronára emeli föl. Felmerül a kérdés, hogy. mi szüksége van a Mándy-banknak a tőkeszaporitásra? A pénzintézet a háború alatt uj üzletágakat nem vett fel, az pedig köztudomású, hogy a jelzálogüzlet teljesén pang, a vidéki pénzintézetek pedig nem szorultak visszleszámitolásokra, hisz a nagy pénzbőség mellett a saját tőkéiket sem tudják gyümölcsözően kihelyezni. A tőkeemelést tehát csak a bankokráciá- ban uralkodó hiúság ösztökélhette, az előretörő pénzintézetek sorában ugyanis a Központi Jelzálogbank sem akart- elmaradni: az elnök-vezérigazgató tehát jól ápolt császár-szakállához és kifogástalanul feszülő ferenejózsefjéhez most a vezetése alatt álló pénzintézetet is hozzáidomitja. Az intézet részvénymajoritásával különben a Wiener Bankverein rendelkezik. mig a részvények kisebb része a vidéki pénzintézeteknél van pLaszirozva. Úgy is lehet tehát, hogy a tőkeemelést a Bankverein forszírozta, evvel akarván pozícióját megerősíteni. Kotrási monopólium a Dunán. Vállalkozási szakkörökben érthető megütközéssel és izgalommal beszélnek egy készülő tranzakcióról, amelynek finanszírozásában a földművelésügyi minisztérium is nagymértékű érdekeltséget szándékozik vállalni. Értesülésünk szerint arról van szó, hogy a viharvert és súlyosan megrokkant Magyar Építő Részvény- társaságot öt millió korona alaptőkével lábraál- litják és a rosszul csengő céget is átváltoztatják M a- g y a r V i z é p i t k e z é s i Részvénytársaságra. Az ui névre keresztelt társaság monopolizálná aztán a dunai kotrási munkálatokat. Ez a terv már a Tisza-kormány idejében is felmerült, de G h i 1- lány bárót nem lehetett az ügynek megnyerni. Ö ugyanis nem tartotta megengedhetőnek, hogy ilyen fontos közmunkát állami támogatással monopolizáljanak és kirekesszék belőle a magánvállalkozást, tőként olyan vállalat érdekében, amely régi, korhadt kotrókkal és elavult felszereléssel rendelkezik. Most hir sze:- rint a. földművelésügyi kormány ezt a halódó tervet elő akarja venni és meg akarja valósítani. Ilyen kockázatos vállalatba azonban a.z állam nem mehet bele, csak azért, .hogy, mint mondják, egy nyugalomba vonuló nagyrangu tisztviselőnek biztosítsanak megfelelő pozíciót. Fölemelik a telefondíjakat. Néhány hét előtt megirtuk, hogy a. telefondijakat, az előfizetést és a magánbeszélgetések díjszabását fölemelik. Ezt a híradásunkat annakidején hivatalosan megcáfolták. Most ugyancsak hivatalosan jelentik, hogy Kolozsváry Endre posta- és táviró műszaki főtanácsos a napokban megtartott műszaki értekezlet határozata alapján azt a javaslatot terjesztette Serényi Béla gróf kereskedelmi miniszter elé, hogy emeljék föl a telefondíjakat. A miniszter az előterjesztéshez hozzájárult. E szerint a háború tartamára a telefonra való előfizetés diját Budapesten az eddigi 300 korona helyett 480 koronára emelik. A vidéki telefondíjakat száz százalékkal emelték föl. Uj állomások fölszerelésénél ezentúl Budapesten minden uj előfizetőnek 200 korona alapdrat kell lefizetnie, amelyet többé nem kap vissza. A környékbeli díjmentes beszélgetés teljesen meg fog szűnni. Bármilyen kis távolságra száz kilométerig egy koronát kell fizetni, a második száz kilométerre két koronát és két száz kilométeren felül három korona lesz minden beszélgetés dija. Az uj rend, már december elsején életbe lép. Kinevezések a Hadi -Terménynél. A Hadi Terii: é n y-R é s z v é n y t á r s a s á g igazgatósága kedden tartott ülésében dr. V u k Alajos igazgatóhelyettest igazgatóvá, Back Rudolf, dr. Bartá Imre, F r o m m e r Ottó. Man g o 1 d Sándor, Rudas Béla, i imát Soma, W e i s z Ignác és dr. W e r k n e r Ödön osztályfőnököket cégvezetőkké nevezte ki. Az igazgatóság az általános drágaságra való tekintettel a tisztviselők részére 25-r-80 százalékig terjedő drágasági pótlékot és a családos tisztviselők és tiszí- ' iselönök részére a gyermekek száma szerint ernel- ktdö külön családi pótlékot állapított meg. Az Általános Takarékpénztár vaskereskedése. A Magyar általános takarékpénztár r.-t. erősen készülődik a háború után beálló építkezési kampányra. A gondos felkészültségre vall az a tranzakció, amely a napokban nyert befejezést. A pénzintézet ugyanis megvette K i s Ernő és társa épület- és butorvasalási cég üzletét, átnely a legnagyobb szakmabeli vállalat az országban. A pénzintézet egyúttal 20 évre kibérelte az Erzsébet-körut 13. számú házat is, amely Kis Ernő tulajdona és ugyanott van a cég üzlethelyisége is. A takarékpénztár a Kis Ernő és társa céget két millió korona alaptőkével külön részvénytársasággá alakítja át és vezérigazgatónak Arányi Ignác kir. tanácsos, főv. bizottsági tagot óhajtja megnyerni, aki a vasszakmának egyik elismert tekintélye. 'j*** ^ Az Ingatlanbank Abbáziában. A M a g y a r á 11 aI á nos i n g a 11 an b a n/k r.-t. másfél millió koronáért megvette az abbáziai Szeg ő-s z a n a t ó r i u7 m o t, amely az-adriai tengerpart legismertebb és legelőkelőbb gyógyintézete. Szegő dr., az intézet volt tulajdonosa és főorvosa tovább is élén marad a szanatóriumnak, amelyet újabb tőkebefektetéssel kibővíteni és modernizálni fognak. A t ngeri cs'rátlanitásáról szóló uj rendelet. A hivatalos lap legutóbb közölte a kormány rendeletét a tengericsira kivonásáról és a tengeri-olaj előállításától, illetve forgalómbahozataláról. Közli azonkívül a: földművelésügyi miniszter rendeletét a nyers tengeri-' nek csirátlanitott tengeriből készült őrleményekkel valp kicseréléséről és arról, hogy a miniszter, az O r- szágos Központi Hitelszövetkezetet jélöli ki a kicserélés'eszközlésére. A rendeletek következtében tengerit csakis a tengericsira kivonása után szabad megőrölni ési a csirát olajtalanitásh célra az Országos Központi Hitelszövetkezetnek kell átadni. A nyersanyagot olajgyártás céljaira az OKH osztja szét a kereskedelmi ■ miniszter utasításai szerint Az. előállított tenger'olajjal csak az Olaj- és zsirközpont rendelkezhetik. ‘ A Ifaditermény mérleg>. A Haditermény R.-T. igazgatósága megállapította a második üzletév mérlegét. A zárószámadás szerint az 1916/17. üzleti' év 6,913.205 korona fölösleggel zárul amely összegből az alapszabályok szerint a részvényesek csupán a befizetett tőkének 5 százalékára tarthatnak igényt, tehát osztalék fejében összesen 300.000 koronát, részvényenként pedig 150- koronát fognak kapni. A fölöslegből még fenmaradó 6,613.205 koronát a tartalékba helyezik. A társaság működésének köre az elmúlt évben is jelentékenyen bővült» úgy a már meglevő ágazatokban, mint pedig a kormány részéről a társaságra ruházott újabb hatáskörökben. A társaság hatáskörének tevékenységének bővülésével szervezetének fokozatos kiépítése és munkaerőinek jelentékeny szaporítása vált szükségessé. A forgalom arányának jellemzésére felemlítendő, hogy a beérkezett ügyiratok száma naponta 16 ezerre, a beérkezett sürgönyök 7—800 darabra, a kimenő ügydarabok naponta 25—30.000 re és a naponta feladott sürgönyök száma 5—600-ra rúgott. A felhasznált körülbelül 5000-féle nyomtatványürlap összege meghaladta a 35,000.000 darabot. Az elkönyvelt tételek száma körülbelül 4,445.000 volt, közel 35 milliárd korona összegben. A társaság által számfejtett és kibocsátott árii-íaktiirák több mint 380 000 darabra rúgtak. Á társaság budapesti középpontjának 42 ügyosztályában, valamint bel- és külföldi kirendeltségeibem 1917 junius 30-án több mint 1500 tisztviselő és tisztviselőnő működött. A forgalom e nagyarányú növekedése megokolja a költségek és tiszti fizetéseknek, valamint a mérleg-számlában az'adósoknak és Kiteled zőknek, továbbá az elfogadványok összegének az előző évhez képest történt jelentékeny növekedését. Az igazgatóság az általános drágaságra való tekintettel a tisztviselők részére 25—80 százalékig terjedő drágasági pótlékot és a családos tisztviselők és tisztviselőnők részére a gyermeke.k szama szerint növekedő külön családi pótlékot állapított meg. A Hermes tőkeemelése. A Hermes magyar általános váltóüzlet r.-t. igazgatósága U11- mann Adolf főrendiházi tag elnöklésével tartott iilésében megállapította az 1916/17. évre szóló'mérleget és elhatározta, hogy tekintettel az összes üzletágak tartós fejlődésére, valamint a betétek és kiinnlevősé- gek folytonos szaporodására, az alaptőkét 25.000 da-r rab 200 korona névértékű részvénnyel 5 millió koronáról 10 millió koronára emeli föl. Az uj részvények kibocsátási árfolyamát a közgyűlés fogja megállapítani. A folyó hónap 30-ára összehívandó közgyűlésnek indítványozni fogják, hogy a mult évről áthozott elővitel beszámításával kimutatott 779.036 korona nyereségből a tartalékalap gyarapítására 100.000 korona fordittassék s hogy szemben a tavalyi 7 százalékos osztalékkal, ezúttal 10 százalékos osztalék, vagyis részvényenként 20 korona kerüljön kifizetésre. Az igazgatóság egyben L a t z ki ó • Károlyt -és B e r- kes Ferencet igazgatókká. Szemere Jenőt igazgató-helyettessé, Láng Rezsőt cégvezetővé, M a- y e r Artúrt és Unberath Károlyt pedig a bécsi fiók cégvezetőivé nevezte ki. A Budapesti Iparbank tőkeemelése. A Búd a- pesti Ipar bank Részvénytársaság, mely a Belvárosi Takarékpénztár, alapítása, folyó hó 15-én Girardi József kir. tanácsos-elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésen elhatározta az alaptőke felemelését 1 millió koronáról 2 millió koronára A részvények elhelyezése 2Í20 koronás árfolyamon az eddigi előjegyzések által mát teljesen biztosítva van. A rendkívüli közgyűlésen 4 következő ui tagok választattak az igazgatóságba :
